India nyolcmillió adag, az amerikai Johnson & Johnson vállalat által kifejlesztett és az országban egy hazai cég által előállított vakcinát fog szállítani az indo-csendes-óceáni államoknak – jelentette be pénteken Washingtonban Narendra Modi indiai miniszterelnök.
A politikus a négyes partnerség, az Ausztráliát, az Egyesült Államokat, Indiát és Japánt magában foglaló kvartett találkozóján beszélt erről.
A fórumon a vendéglátó amerikai elnök, Joe Biden, Scott Morrison ausztrál, Narendra Modi indiai és Szuga Josihide japán miniszterelnök vett részt.
A Fehér Házban tartott csúcson elhangzottakról Hars Vardhan Sringla első külügyminiszter-helyettes számolt be egy sajtótájékoztatón.
Elmondta, hogy India engedélyezni fogja nyolcmillió, Covid–19 elleni vakcina exportját október végéig az Ausztrália, India, Japán és az Egyesült Államok alkotta csoportosulás által márciusban kötött megállapodásnak megfelelően.
A négyes által az év elején kitűzött terv, amely szerint 2022 végéig egymilliárd Covid–19-oltást szállítanának Ázsiába, megrekedt, miután India, a világ legnagyobb oltóanyaggyártója áprilisban betiltotta a kivitelt a koronavírus-járvány újabb hullámának kitörése közepette.
Hars Vardhan Sringla tájékoztatása szerint a szállítmány október végére áll össze. Hozzátette, ez összeegyeztethető lesz a vakcinák exportjáról szóló indiai döntéssel. A kvartett fizet az oltóanyagért, és India viselni fogja a költségek egy bizonyos részét. Ez egy azonnali szállítás lesz a négyes részéről az indo-csendes-óceáni térségbe.
Szeptember elején horgászni ment Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki ezután nem sokkal karanténba vonul, mivel az elnöki hivatal több munkatársa is elkapta a koronavírust.
Vasárnap a Kreml számolt be az elnöki horgászásról.
Ezeket sokan tévesen úgy értelmeztek először, hogy az orosz elnök elhagyhatta a karantént, de utólag kiderült, hogy a fotók még korábban, szeptember elején keletkeztek.
Vagyis úgy tudni, hogy Oroszország legszexibb férfija egyelőre még izolálva marad.
Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) két újabb tanulmánya szerint azokban az iskolákban, ahol viselik a maszkot, sokkal ritkábban kapják el a fertőzést az emberek.
Az egyik értekezésben – amelyet 1000 arizonai közintézmény vizsgálata révén készítettek – azt írták, hogy azokban az iskolákban, ahol nem írták elő a kötelező maszkviselést, megközelítőleg
három és félszer akkora volt egy járványgóc kialakulásának az esélye, mint ott, ahol előírták a maszkviselést.
A másik tanulmány szerint azokban a megyékben, amelyeknek iskoláiban többnyire előírták a maszkviselési kötelezettséget, jóval kisebb volt az új fertőzöttek aránya a gyermekek közt, Összesen 520 megyét vizsgáltak meg, amelyeknek 62 százalékában többségében nem volt jellemző a maszkkötelezettség.
Azokban a megyékben, ahol előírták a kötelezettséget, százezer főre vetítve átlagosan 16-tal nőtt a fertőzöttek száma két hét alatt, az iskolanyitás idején
Ott viszont, ahol nem volt kötelező a maszk, százezer főre vetítve 35-tel nőtt ugyanez az érték
A CDC az iskolákban a maszkviselés, az oltás, a tesztelés és a távolságtartás összetett stratégiáját ajánlja, amelyek közül szerintük mindet érdemes betartani. Ezek közül egyelőre még az oltás az, amit nem mindenkinél lehet alkalmazni, ugyanis egyelőre még csak a 12 éven felüliek kaphatják meg a vakcinát az Egyesült Államokban.
Szlovákiában egyetlen járást sorolnak csak a biztonságosak közé, ennek az az oka, hogy csak a Dunaszerdahelyi körzetben haladja meg az 50 év felettiek oltási aránya a 70 százalékot – tájékoztat az Új Szó.
Több pozitív mutató miatt fordulhat elő az, hogy csak a főként magyarok lakta szlovákiai járás, a dunaszerdahelyi kapott zöld, azaz biztonságos besorolást, miközben Szlovákia egyes részeiben már visszatért az éjszakai kijárási tilalom.
A járásban az 50 év felettiek 72,39 százaléka be van oltva, ezzel országos viszonylatban is a második legátoltottabb régiónak számít a főváros, Pozsony után.
Emellett egyetlen koronavírussal-fertőzött személyt kezelnek a járás kórházában. Tovább bizakodhatnak az itt élők, hiszen ha még 1200 50 év feletti személy beoltatja magát újabb enyhítések lépnek életbe, mert például a beltéri maszkviselés máig érvényben van a szomszédos országban.
Miután az oktatásban dolgozók nyolcvan százalékát beoltották a koronavírus ellen, hétfőn megkezdődhet a tanév Koszovóban – adta hírül az MTI a pristinai kormány nyilatkozata alapján.
A halasztások után végül szeptember 27-én, hétfőn jelenléti oktatással kezdődhet meg a tanév Koszovóban, ahol
korábban azt ígérte a kormány, hogy csak akkor indul el a jelenléti oktatás, ha a tanárok és tanítók többségét sikerül beoltani, ezt pedig teljesítették, a pedagógusok 80 százaléka megkapta a vakcinát.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában vasárnapra 6192-vel 907 123-ra, Koszovóban 88-cal 159 793-ra, Észak-Macedóniában 392-vel 189 571-re, Montenegróban 489-cel 129 285-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 804-gyel 230 581-re növekedett.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 42-vel 8008-ra, Koszovóban nyolccal 2931-re, Észak-Macedóniában hússzal 6566-ra, Montenegróban nyolccal 1892-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 19-cel 10 346-ra növekedett.
Ukrajna lakosai önként jelentkezhetnek, hogy részt vegyenek abban a Covid elleni gyógyszerkísérletben, mely jelenleg zajlik az országban – számol be róla a Kárpáti Igaz Szó.
Az egészségügyi tárca arról tájékoztatott, hogy világszerte tesztelik a Covid-vírus elleni új készítményeket, amihez most az ukrajnaiak is csatlakozhatnak.
A kísérletben a gyógyszerek vírusölő hatékonyságát, az emberi szervezetre gyakorolt hatásait, mellékhatásait tesztelik,
amit Olekszandr Komarida miniszterhelyettes adott hírül.
A politikus azt is elmondta, hogy Ukrajna leggyakrabban a klinikai vizsgálatok III. fázisában vesz részt, amelybe több ezer beteget vonnak be, hogy megerősítsék a gyógyszer hatékonyságát és biztonságosságát, információkat gyűjtsenek a reakciókról, a szükséges adagokról és minden hasonlóan fontos adatról.
Összesen 394 koronavírusos beteget kezelnek a miseluki Covid-kórházban, az elmúlt 24 órában 20-szal nőtt a betegek száma, akik közül 26 személy van lélegeztetőgépen, az intézményben 600 beteget tudnak ellátni – olvasható a Pannon RTV cikkében.
Ali pár hete nyitották meg a vajdasági Covid-kórházat, ám már jókora a kihasználtsága, aminek oka elsősorban az alacsony oltakozási szint. Az egészségügyi intézményben napról napra több a beteg,
összesen 600 ágy áll rendelkezésre, ebből 394 már foglalt.
Az egész Vajdaságból szállítják ide a betegeket.
A kórház titkolózik, mert arról nem közöl adatokat, hogy az intézményben hányan hunytak el, vagy naponta hány személyt engednek haza.
Vladimír Lengvarský szlovák egészségügyi miniszter szerint nincs politikai akarat a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételére.
Nem szeretnénk korlátozni az embereket, és a vészhelyzet újbóli bevezetését sem akarjuk. Azt szeretnénk, hogy megértsék, ez rajtuk múlik
– mondta a miniszter, aki hangsúlyozta, hogy az oltottak nemcsak maguk, hanem a környezetük egészségét is védik, ezáltal elkerülhető az, hogy a kórházak túltelítődjenek. Vladimír Lengvarský szerint azonban néhányan ezt nem veszik figyelembe, ezért nagy valószínűséggel újra szigorítani kell a járványellenes intézkedéseket.
A szakember úgy véli, problémás lehet azok szankcionálása, akik akkor sem vennék fel az oltást, ha azt kötelezővé tennék.
Azokat az embereket, akik nem akarják beoltatni magukat, minden bizonnyal nehezen győzzük meg
– fejtette ki a politikus, aki arról is beszélt, hogy néhány községben az oltóponton dolgozókat támadás érte, majd ismertette, hogy jelenleg 418 háziorvosnál vehető fel az oltás. Az oltási és a közvetítői bónusszal kapcsolatban elmondta, eddig körülbelül 100 ezer személy motivált egy másikat arra, hogy beoltassa magát.
Több mint hatezer új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az elmúlt 24 órában Romániában, egy lépésre van attól az egészségügyi rendszer, hogy összeomoljon – adta hírül a Főtér.
A vártnál előbb, már szeptember végén akkora teher nehezedik az egészségügyre a Magyarországgal szomszédos országban, hogy
alig tíz ágy maradt az intenzív terápiás kezelésre szoruló koronavírus-fertőzöttek számára.
A román kormány közölte, hogy míg szombaton a kórházakban 9852 fertőzöttet ápoltak, ebből 1195 páciens állapota súlyos volt, vasárnap már 10 313 beutalt személyt regisztráltak, közülük 1220-an szorulnak intenzív terápiás kezelésre.
A kórházban kezeltek mellett 49 407-en otthon lábadoznak, 9185-en pedig intézményes karanténban, a halottak száma 111-gyel nőtt egy nap alatt.
Bukaresten kívül már nyolc megye – Beszterce-Naszód, Temes, Szatmár, Máramaros, Kolozs, Teleorman, Ilfov és Dolj – vörös zónás a fertőzöttségi ráta növekedése miatt. A legrosszabb a helyzet Ilfovban, ahol ezer lakosra már 5,38 fertőzöttel kalkulálnak, de Temes megye is már 4,87-nél tart.
Élő adásban küldtek ki a stúdióból két műsorvezetőt az amerikai ABC csatorna The View című műsorából, miután pozitív lett a koronavírustesztjük, amit még adás előtt végeztek el.
A Liner felidézi, hogy néhány perc múlva érkezett volna a stúdióba Kamala Harris alelnök, amikor a négy műsorvezetőből álló szakértői csoportból kettőt, Sunny Hostint és Ana Navarrót kiküldték a stúdióból.
Miután kollégájuk, Joy Behar közölte a hírt, a két tévés szó nélkül távozott is, az asztalokat pedig nekiálltak fertőtleníteni.
Ed Sheeran, Billie Eilish és Elton John is fellépett a Global Citizen nevű 24 órás koncerten, amelyet azért rendeztek, hogy a vakcinaelosztás egyenlőtlenségére, a klímaváltozásra és az éhezésre hívják fel a figyelmet.
A koncertet Elton John nyitotta meg, aki Párizsban, az Eiffel-torony előtt lépett fel. Ugyaninnen jelentkezett be Ed Sheeran és a Black Eyed Peas is, Billie Eilish viszont New Yorkból zenélt, akárcsak Jennifer Lopez és a Coldplay.
A rendezvényen a zenészek mellett politikusok és más közéleti szereplők is részt vesznek, így a zenét néha az ő felszólalásaik szakítják meg. Harry herceg és Meghan Markle például amellett emeltek szót, hogy a koronavírus elleni vakcinákhoz való jogot kezeljék úgy, mint az alapvető emberi jogokat.
Ez volt az a rendezvény is, ahol Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy dupla annyi vakcinát küldenek a fejlődő országokba, mint amennyit eddig terveztek.
A koncertet itt lehet követni:
Kárpátalján 244 iskola osztályaiban tértek át a távoktatásra szeptember 23-án – közölte Marjana Maruszinec, a megyei közigazgatás oktatási osztályának vezetője. Ezek az intézmények azért tértek át a digitális oktatásra, mert az ott dolgozók átoltottsági aránya nem éri el a szükséges 80 százalékot.
Ukrajnában csütörtökön sárga zónára vonatkozó korlátozások léptek érvénybe, ezek írják elő az átoltottsági arányhoz kötődő kötelezettséget. A kitétel nem vonatkozik az iskola elemi osztályaira, az óvodákra és a speciális iskolákra.
Marjana Maruszinec azt is közölte, hogy további 332 intézmény a megszokott módon működhet tovább. Idővel ezeknek a száma nőhet, amennyiben a többi intézményben nő az átoltottság.
PCR-tesztekkel 689 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak szombaton Szlovákiában. A halálos áldozatok száma nem nőtt – ismerteti az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) weboldalán közzétett adatokat az Új Szó.
Szombaton 6584 mintán végezték el a tesztelést, ebből 689 esetben mutatták ki a betegséget PCR-tesztek segítségével. A járvány kezdete óta az igazolt fertőzöttek száma így 408 488-ra emelkedett. Előző nap 9692 antigéntesztet végeztek, ezek közül 120 lett pozitív. Az elhunytak száma nem nőtt, a koronavírus halálos áldozatainak száma továbbra is 12 596.
Eddig 2 437 352-en kapták meg az oltás első adagját, szombaton 330-an. A vakcina második adagját 2 245 354-en kapták meg, ebből tegnap 446-an.
A betegséggel összefüggésben 501 személyt kezelnek kórházban, 398 esetben már igazolták a koronavírus-fertőzést. 55 beteget az intenzív osztályon kezelnek, 45 lélegeztetőgépre szorul.
Eddig összesen 3 560 540 PCR- és 38 215 635 antigéntesztet végeztek Szlovákiában.
Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) vezetője, Rochelle Walensky felülírta a testület ajánlását a harmadik oltások beadására – írja a New York Times. A CDC immunizációval foglalkozó szakbizottsága (ACIP) csütörtökön 9 nem és 6 igen szavazat mellett leszavazta, hogy azoknak is ajánlják a harmadik oltás beadását, akik a foglalkozásukból adódóan lehetnek veszélynek kitéve. Az utóbbi kategóriába esnek az egészségügyi dolgozók, a tanárok, a bolti eladók, valamint a börtönökben és szociális intézményekben dolgozók.
Az ACIP döntése ellenére péntek hajnalban a CDC honlapján megjelent ajánlásban mégis az szerepelt,
hogy nekik is ajánlja a harmadik oltást a testület.
Mindez úgy történhetett meg, hogy Rochelle Walensky felülírta a szakbizottsági döntést. Ez egyébként nem számít gyakori dolognak: az utóbbi húsz évben mindössze egyszer fordult elő.
A szervezet vezetője döntését azzal indokolta, hogy a CDC ajánlása így összhangba került azzal, amire a Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) korábban már engedélyt adott, vagyis arra, hogy mindenki megkaphassa a harmadik oltást, aki foglalkozásából adódóan veszélynek van kitéve. Az ACIP ezzel szemben csak a 65 év felettieknek, valamint azoknak ajánlotta volna a harmadik oltást, akik egészségügyi állapotukból kifolyólag vannak veszélynek kitéve.
Politikai elemzők szerint Walensky döntését az is befolyásolhatta, hogy Joe Biden kormánya korábban azt ígérte: mindenkinek beadják a harmadik oltást, akinek szüksége lesz rá. A CDC-ajánlásra hivatkozva azóta az amerikai elnök ismét arra szólította fel az embereket, hogy adassák be az újabb vakcinát.
Az ajánlás értelmében ugyanakkor egyelőre csak azokat oltják be harmadszor, akik már korábban is a Pfizer-vakcinát kapták meg, így a Modernával és a Johnson & Johnsonnal oltottaknak egyelőre még várniuk kell.
Egy fellebbviteli bíróság pénteken határozatlan időre felfüggesztette azt a rendeletet, amelynek értelmében hétfőtől kezdve kötelező oltást írtak elő az iskolában.
A bíróság egy három bíróból álló testületet bízott meg azzal, hogy vizsgálják felül a rendelkezést, amely hétfőn lépett volna életbe. A szabályozás értelmében a tanároknak és az iskolai dolgozóknak kötelező lett volna az oltás felvétele.
A városi önkormányzat egyik szóvivője azt mondta: bíznak benne, hogy jövő hétre a bírák végeznek a munkával, és végül jóváhagyják a rendelkezést.
Az önkormányzat ezzel összhangban szombaton azt kérte az iskolaigazgatóktól egy körlevélben: készüljenek fel arra az eshetőségre, hogy a kötelező oltásról szóló rendelkezés a hét későbbi szakaszában érvénybe lép.
A világon 231 525 879 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 742 894 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai szerint – számolt be az MTI. Egy nappal korábban 231 123 730 fertőzöttet tartottak nyilván, vagyis 402 149-en betegedtek meg 24 óra alatt, a halálos áldozatok száma 4 737 553 után 5341-gyel nőtt.
A koronavírus 192 országban és régióban van jelen.
Hiába kért a ligától felmentést Andrew Wiggins, az észak-amerikai profi kosárlabdaligában (NBA) szereplő Golden State Warriors játékosa, amíg nem oltatja be magát, nem léphet parkettre a hazai mérkőzéseken.
New York és San Francisco állam szabályai szerint a profi sportolók csak akkor játszhatnak hazai pályán, ha be vannak oltva koronavírus ellen. Ezalól kivételt jelenthet, ha valaki egészségügyi vagy vallási okokból nem oltakozhat – olvasható az Index cikkében.
Iaşiban sorban álltak éjjel a mentők a súlyos betegekkel a kórház épülete előtt – írja a Főtér. Az orvosok attól tartanak, hogy olyan helyzet állhat elő, mint Olaszországban és Spanyolországban fordult elő az első hullám idején.
A hatóságok és a járványszakértők már régóta figyelmeztetnek, hogy túl alacsony az átoltottság Romániában. Most szembesülnek vele a rekordidő alatt megtelt kórházak dolgozói, hogy addig romolhat a helyzet, hogy az ágy- és orvoshiány miatt nem tudnak minden beteget ellátni.
Az iaşi fertőzőkórházban éjjel az ügyeletes orvosok nyolcvan beteget vizsgáltak meg, a páciensek felét be is utalták a kórházba. Florin Roşu orvos-igazgató elmondta: a súlyos betegek 99 százaléka nem oltatta be magát.
Más kórházakban sem jobb a helyzet, nem maradt szabad ágy az intenzív osztályon, és bővítésre sincs lehetőség – közölte Vasile Cepoi, a Iaşi megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Szerinte ha a lakosság nem tartja be az óvintézkedéseket, és továbbra is elutasítja az oltást, ugyanolyan helyzet állhat elő, mint az előző járványhullámok idején Olaszországban vagy Spanyolországban.
Franciaország megduplázza a szegény országoknak adott oltóanyagadagok számát – adta hírül az MTI. A francia elnök azt ígérte, hogy a program keretében 120 millió adag, koronavírus elleni vakcinát adományoz, a dupláját a korábban tervezettnek. Emmanuel Macron erről a Global Citizen nevű jótékonysági szervezet párizsi koncertjén sugárzott videóklipben beszélt.
Igazságtalanság, hogy más kontinenseken nyilvánvalóan le vannak maradva a védőoltások beadásával – mondta a politikus, aki nem tagadta a saját felelősségét sem a kialakult helyzetért. Hozzátette: Afrikában a lakosság alig 3 százaléka van beoltva, „gyorsabban és erősebben kell haladnunk”.
Franciaország a korábban felajánlott 60 millióról 120 millió adagra fogja emelni az adományozott vakcinák mennyiségét. Többet szállítanak, mint amennyit eddig az országban előállítottak.
Mark Rutte holland miniszterelnök szombaton menesztette tisztségéből Mona Keijzer gazdasági államtitkárt, aki bírálta a kormány döntését a védettségi igazolvány bevezetéséről a koronavírus ellen beoltottak számára – írja az MTI.
Rutte az után hozta meg a szokatlannak számító lépést, hogy Keijzer a De Telegraaf című holland napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott:
Ha odáig jutottunk, hogy a társadalomban félni kell egymástól, hacsak nem mutatunk fel egy igazolást, akkor fel kell tennünk a kérdést: tényleg ezt az irányt akarjuk választani?
A kormány közleménye szerint Mark Rutte úgy találta, hogy az államtitkár megjegyzései nem egyeztethetők össze a minisztertanács határozataival.
Hollandiában szombattól a 13 éves vagy annál idősebb emberek csak abban az esetben mehetnek étterembe, sport- vagy kulturális eseményre, ha igazolni tudják, hogy megkapták a koronavírus elleni védőoltást, vagy átestek a fertőzésen, illetve ha negatív koronavírustesztet tudnak felmutatni. Az országban ugyanakkor feloldják a legalább másfél méteres távolságtartásra vonatkozó korlátozást.
Rutte az után döntött Keijzer váratlan elbocsátása mellett, hogy megkapta Stef Blok gazdasági miniszter jóváhagyását, illetve egyeztetett három kormányfőhelyettesével. Keijzer teendőit egyelőre Blok veszi át.
A védettségi igazolvány bevezetése miatt ezrek tüntettek szombaton Hágában. A dpa német hírügynökség megjegyzi, hogy az egyik transzparensen az igazolványt azokhoz a kötelező személyazonosító igazolványokhoz hasonlították, amelyeket a második világháborúban a nácik vezettek be a megszállt Hollandiában a zsidóüldözés részeként.
55 ezer adag AstraZeneca-vakcina megsemmisítése mellett döntöttek a boszniai Szerb Köztársaságban, mert lejárt a szavatosságuk – közölte az N1 balkáni hírportál.
A 3,3 millió lakosú Bosznia-Hercegovina augusztus végéig több mint 2,9 millió vakcinát szerzett vagy kapott adományként, de olyan alacsony az oltakozási hajlandóság, hogy mostanáig csak lakosság 19 százaléka kapott legalább egy dózist, mindkét adagot pedig mindössze 13 százalékuk kapta meg.
Az alacsony oltakozási kedv miatt egy hónapon belül a bosnyák és horvát többségű Bosznia-hercegovinai Föderációban is tömegével jár le az oltóanyagok szavatossága: ott mintegy 340 ezer adag maradhat felhasználatlanul.
Bosznia-Hercegovinának egyébként a nyáron Magyarország is ajándékozott mintegy 200 ezer adag oltóanyagot, igaz, nem AstaZenecát, hanem a tömegével felhasználatlanul maradt Sinopharm-vakcinákat adta tovább a kormány.
Elvesztette a gyermekét az az idahói nő, aki koronavírussal fertőződött meg – írja a FOX News. Kimberly Rangel korábban nem volt beoltva, a családja most a példáján keresztül szeretné arra buzdítani a várandós anyákat, hogy aki teheti közülük, oltassa be magát.
Az amerikai portál beszámolója szerint az eset Boise külvárosában történt. A terhes nő először kómába esett, majd szövődmények léptek fel. Miután sikerült felébreszteni, akkor közölték vele az orvosok a szörnyű hírt.
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) korábban többször hangoztatta már, hogy a várandós kismamák közül különös veszélyben vannak azok, akik még nem oltatták be magukat, mivel olyan nem várt szövődmények alakulhatnak ki a fertőzés révén náluk, amiket oltással könnyen el lehetne kerülni.
Egy nap alatt meghaladta a nyolcezret az új fertőzöttek száma Ukrajnában a szombati adatok szerint, közülük több mint kétezren kórházi ellátásra szorulnak – írja az MTI.
Az egészségügyi minisztérium szerint az elmúlt napon 8267-en betegedtek meg az országban, így már 2 387 750-re nőtt a fertőzöttek száma a járvány kezdete óta, míg az elhunytaké 113-mal 55 557-re emelkedett.
A minisztérium szerint négy megye – Dnyipropetrovszk, Doneck, Ternopil és Cserkaszi – járványügyi mutatói elérték a narancssárga, súlyosabb korlátozó intézkedésekkel járó határértéket.
Ukrajnában 2021. szeptember 23-tól sárga besorolásra vonatkozó szabályok léptek életbe, vagyis kötelező a maszkviselés nyilvános helyeken, a színházak és a mozik félházzal üzemelnek, valamint áttértek a távoktatásra – az óvodák és az elemi osztályok kivételével –, ahol a beoltott pedagógusok aránya nem éri el a nyolcvan százalékot.
A Guardian tudósítása szerint Hollandiában mától feloldják a kötelező másfél méteres távolságtartást. Ennek ellenére több helyen tüntetésekre került sor azok után, hogy a bárokba, színházakba és az éttermekbe való belépéshez kötelezővé tették a vakcinaigazolványt vagy a negatív koronavírustesztet.
A Reuters szerint szombaton több százan tüntettek Hágában az új intézkedések ellen. A helyzet már odáig fajult, hogy egy friss felmérés szerint a vendéglátósok és bártulajdonosok negyven százaléka azt tervezi, hogy figyelmen kívül fogja hagyni a kötelező törvényi rendelkezéseket.
A több mint 17 milliós ország lakóinak a 72 százaléka kapott ez idáig legalább egy oltást.
Romániában rekordidő alatt megteltek a kórházak, ez leginkább az alacsony átoltottság miatt alakulhatott így. A szakértők leginkább attól tartanak, hogy hamarosan az ágy- és orvoshiány miatt nem tudnak minden beteget ellátni – számol be róla a Főtér.
A romániai magyar portál tájékoztat róla, hogy péntekről szombatra virradóan az iaşi Covid-kórház előtt sorban álltak a mentők a súlyos állapotban lévő betegekkel. Az ügyeletes orvosok nyolcvan személyt vizsgáltak meg, felüket be is utalták a kórházba. Florin Rosu orvos-igazgató elmondta, hogy
a súlyos betegek 99 százaléka nem volt beoltva.
Más kórházakban is problémák vannak, egyetlen szabad ágy sem maradt az intenzíven, és bővítésre sincs már lehetőség – tudatta Vasile Cepoi, a Iasi megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, aki kifejtette, hogy ha a lakosság nem tartja be a járvány terjedésének megelőzését célzó intézkedéseket, és továbbra is elutasítja az oltást, ugyanolyan helyzet állhat elő, mint az előző járványhullámok alkalmával Olaszországban vagy Spanyolországban.
Az orvosoknak dönteniük kell, kit kezelnek, és kit nem kezelnek, ugyanis csak azokkal lesz kapacitásuk foglalkozni, akiknek nagyobb esélyük van a túlélésre
– mondta az intézményvezető.
Ezzel szemben Radu Crisan Dabija, a tüdőkórház igazgatója arról nyilatkozott, hogy a negyedik járványhullámot oltással már nem lehet megállítani, ugyanis a vakcina 28 napon belül válik hatásossá, ezért ezt megelőzően kellett volna oltakozni.
Észak-Írország az Egyesült Királyság többi országával összhangban októbertől könnyít az eddigi, nemzetközi utazásokra vonatkozó korlátozásokon – írja a Guardian.
A portál szerint október 4-től azoknak, akik már mindkét vakcinát megkapták, nem kell ezentúl tesztet csináltatniuk, kivéve, ha vörös listás országból érkeznek.
A koronavírus-járvány kitörése óta Türkmenisztánban egyetlenegy koronavírus-fertőzést sem jelentettek – hívja fel a figyelmet a CNN.
A volt szovjet tagköztársaságban hozzávetőlegesen hatmillió ember él. Az országot 2006 óta vaskézzel irányító Gurbanguly Berdymukhamedov a vírus létezését a kezdetektől fogva tagadja. Ennek ellenére számos szervezet, újságíró azon az állásponton van, hogy Türkmenisztán már régóta a harmadik hullámot nyögi. Egyes források szerint az országba jelenleg csak türkmén állampolgárok léphetnek be.
Az asgabati kormányzat már a járvány kitörése után tagadta, hogy lennének fertőzöttek az országban.
Tette ezt úgy, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az ország szomszédja az az Irán, ahol a szervezet számításai alapján legalább 5,5 millió fertőzött él. A szervezet legutoljára 2020 nyarán volt az országban, akkor nem erősítették meg a koronavírus-fertőzést, ám aggodalmukat fejezték ki az akut légúti fertőzések magas száma miatt.
A kormányzat a legtöbb esetben azt tanácsolja a lakosoknak, hogy válogassák meg az ételeiket, és ha lehet, fűszeres levest fogyasszanak.
A járvánnyal szembeni elutasítottságnak ellentmond ugyanakkor az a tény, hogy az ország januárban jóváhagyta az orosz SZputnyik V alkalmazását, valamint a Világbank egy 20 millió dolláros hitelt küldött főképp egészségügyi infrastrukturális fejlesztésekre.
A Human Right Watch nemzetközi jogvédő szervezet ugyanakkor arról számolt be, hogy azok az egészségügyi dolgozók, akik belső információkat szivárogtatnak ki, súlyos retorziókra számíthatnak. Ami a sajtószabadságot illeti, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet 2021-es jelentése szerint Türkmenisztánnál csak Eritreában, valamint Észak-Koreában rosszabb a helyzet.
Egy jó hírrel fogom kezdeni – idézi a Guardian, mivel indította legutóbb hagyományos sajtótájékoztatóját Új-Zélandon Chris Hipkins járványügyi miniszter. Ez kicsit nehéz mostanában, a delta-variáns ellen szigorú korlátozásokkal küzdő ország lakóinak ugyanis mindössze a 34 százaléka kapta meg mind a két oltást úgy, hogy a kormányzati cél 90 százalék.
Ettől függetlenül Chris Hipkins javíthatatlan optimista. Augusztus vége óta egész Új-Zéland azon röhög, hogy a tárcavezető azt ajánlotta az ország lakóinak, menjenek ki a szabadba, és tárják szét a lábukat (spread your legs) ahelyett, hogy sikerült volna azt mondania, nyújtsanak egyet (stretch your legs).
Sűrűn lakott területeken kihívást jelent kimenni a szabadba és széttárni a lábunkat, miközben mások vannak körülöttünk
– magyarázta a tárcavezető, akinek a tanácsából villámgyorsan terjedő hashtag lett, elég sokan meg is fogadták. Maga Chris Hipkins azzal intézte el a nyelvbotlást, hogy legalább adott valamit az embereknek, amin nevethetnek.
Twitter will crop this horribly, so please click on the image, and remember NZ #SpreadYourLegs #SpreadYourLegsNotTheVirus #Covid19NZ #Poster pic.twitter.com/CaYjT94iNp
— geekery (@GeekeryNZ) August 22, 2021
A világon 231 123 730 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 737 553 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 230 564 441 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 728 410 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Az állampolgárok főleg a hozzátartozóik és a környezetük megóvása érdekében oltatják be magukat koronavírus ellen, legalábbis ez derül ki az AKO ügynökség szlovákiai felméréséből – olvasható az Új Szó hírében.
A telefonos közvélemény-kutatásban, amit szeptember 6. és 13. között végeztek, a válaszadók 46,3 százaléka nyilatkozta azt, hogy a saját egészsége megóvása érdekében vette fel a védőoltást, míg a harmadik leggyakoribb indok az volt, hogy
valójában nem érezték szükségét a vakcinának, mégis beoltatták magukat, mert el akarták kerülni a korlátozásokat, ezt 17,4 százaléknyian nyilatkozták.
A résztvevők több mint 15 százaléka azért oltatta be magát, mert hozzá akart járulni a pandémia társadalmi szintű megoldásához, emellett a válaszadók több mint 9 százaléka indokolta a döntését azzal, hogy meggyőzték őt a szaktekintélyek, az orvosok, tudósok.
Romániában 18 településen kellett karantént bevezetni a járványhelyzet súlyosbodása miatt – tájékoztat róla a Krónika Online Raed Arafat belügyi államtitkár szeptember 24-i nyilatkozata alapján.
A szakértő beszámolt róla, hogy 350-re emelkedett azon települések száma, ahol a fertőzöttségi ráta meghaladta a három ezreléket, ez a hónap elején, szeptember 9-én még csak 49 helység volt. A jelenleg vesztegzár alatt álló településekből hét Szatmár, nyolc Máramaros, kettő Botoşani, egy pedig Szeben megyei. A legnagyobb mutatót a következő városokban jegyezték:
Két-három nap után csökken az új fertőzések száma, még ha nem is nagyságrendekkel, de csökken – hangsúlyozta az államtitkár, aki külön emlékeztetett arra, hogy a bevásárlóközpontok éttermeibe való belépéskor is fel kell mutatni a koronavírussal szembeni védettséget tanúsító Covid-igazolványt.