A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) „békefenntartó” kontingense korlátozott ideig tartózkodik majd Kazahsztánban, az egységeket kivonják, amint a kazah elnök „így dönt” –mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a szervezet tanácsának hétfői, rendkívüli, virtuális ülésén.
Feladatainak ellátása után az egész kontingenst feltétlenül ki fogják vonni Kazahsztán területéről
– mondta. Az orosz államfő „rendkívül időszerűnek” és „legitimnek” nevezte a beavatkozást, és méltatta a KBSZSZ hatékonyságát. Biztosította a csúcstalálkozó többi részvevőjét, hogy a békefenntartó kontingens parancsnoka, Andrej Szergyukov vezérezredes érti a dolgát, a csoportosulásban részt vevő orosz légideszant alegységek pedig valós harci tapasztalattal rendelkeznek.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a tanácskozáson a kontingens létszámát 2030 főben nevezte meg. Mint mondta, a „békefenntartók” 250 haditechnikai eszközzel rendelkeznek. Az orosz államfő szerint részt vesznek benne a szervezet mind a hat tagállamának katonái és a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a kazahsztáni helyzet a legrövidebb időn belül stabilizálódni fog. A moszkvai védelmi tárca korábbi tájékoztatása szerint a kontingensben csaknem 1500 orosz katona szolgál.
Vlagyimir Putyin a hétfői tanácskozáson azt hangoztatta, hogy a kazah államiság veszélybe került, amelyet nem az üzemanyagár-emelés által kiváltott spontán tüntetések okoztak, hanem az, hogy a helyzetet „kihasználták belső és külső destruktív erők”. Az orosz elnök szerint Kazahsztánnak a nemzetközi terrorizmussal kellett szembenéznie és a közép-ázsiai országban ugyanolyan módszereket alkalmaztak, mint a 2014-es ukrajnai fordulat idején, beleértve az erőteljes tájékoztatási támogatást. Méltatta azt a „bátorságot”, amellyel Tokajev „magára vállalta a felelősséget a terroristák elleni fellépésben” és egyetértett a kazah elnök megállapításával, miszerint Kazahsztánt agresszió érte.
Pontosan a nemzetközi terrorizmus agressziójának vagyunk tanúi. (...) Honnan jöttek ezek a felfegyverkezett, külföldi központokban kiképzett és nyilvánvalóan a bolygó válsággócaiban harci tapasztalatokat szerzett bandák?
– tette fel a költőinek szánt kérdést Vlagyimir Putyin, anélkül, hogy további részletekbe bocsátkozott volna. Szerinte a KBSZSZ tagállamai megmutatták, nem fogják hagyni, hogy a belső helyzetüket megingassák, és hogy „a színes forradalom forgatókönyveit” valósítsák meg náluk.
Tudatában vagyunk annak, hogy a kazahsztáni események nem az első és messze nem az utolsó kísérletet jelentik arra, hogy kívülről beavatkozzanak államaink belügyeibe
– mondta. Az orosz elnök azt javasolta, hogy a KBSZSZ tagállamai biztonsági tanácsának titkárai dolgozzanak ki javaslatokat a „külső beavatkozási kísérletekkel” szembeni közös ellenintézkedésekre. Mint mondta, Moszkva számára továbbra is prioritás a kapcsolatok erősítése az KBSZSZ-tagországokkal.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak nyilatkozva elismerte, hogy a KBSZSZ minden tagállamát váratlanul érték a kazahsztáni események, de a koordináció és a szövetségesi viszonyrendszer lehetővé tette, hogy a szervezet megfelelő módon reagáljon a kihívásra. Úgy vélekedett, hogy a „terroristák” legyűrését a kazah biztonsági erők „hatékonysága és hősiessége”, valamint a KBSZSZ támogatása tette lehetővé. Leszögezte azt is, hogy Nur-Szultan, nem pedig Moszkva feladata a kazahsztáni események felelőseinek megnevezése.
A hatalom által szinte teljes mértékben elnyomott kazah ellenzék persze merőben máshogy értékelte az eseményeket, mint az orosz politikusok. Muhtar Abljazov franciaországi emigrációban élő volt kazah bankár és egykori kormánytag, ellenzéki személyiség pénteken például azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin valójában a Szovjetuniót akarja újjáépíteni és ha a Nyugat nem lép, Kazahsztánban megismétlődhetnek a belorusz események, az orosz elnök pedig módszeresen haladhat előre tervével. Mint ismert, a Kazahsztánban tomboló erőszakhullám következtében tegnapig mintegy 164 ember halt meg, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök már pénteken arra adott parancsot, hogy figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet a tüntetőkre, ezek után Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn nyíltan a regnáló kazah hatalom mellett foglalt állást, megismételve a kazah államfő és a Kreml retorikáját az ügyben.
A 2002-ben megalakult KBSZSZ katonai szervezetnek jelenleg Oroszország, Belarusz, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a teljes jogú tagja.
Oroszország egyébként idén 62 millió rubelre (jelenlegi árfolyamon több mint 261 millió forintra) növeli meg Bajkonur város bűnmegelőzési programjának finanszírozását, ebből az összegből 58 millió rubelt (csaknem 245 millió forintot) az oktatási és kulturális létesítmények terrorellenes védelmére fordítanak majd – közölte a kazahsztáni város vezetésére hivatkozva hétfőn az Interfax hírügynökség. A jelentésből csak annyi derült ki, hogy az orosz finanszírozású bajkonuri terrorelhárítási keretet „jelentősen” megemelték, a büdzsé korábbi összegét a hírügynökség nem nevezte meg. A múlt hét közepén a kulcsfontosságú létesítmények, köztük a város közelében található Krajnyij repülőtér védelmét megerősítették.
Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő az Infostartnak azt mondta, a KBSZSZ bevonulása valamelyest bár stabilizálhatja a helyzetet, elégedetlenséget is indukál, vagyis közel sem lehet még arról beszélni, hogy a kazah válság lezárult. Annak hátterében ugyanis nem kizárólag a gázárak megemelése áll, hanem már régóta tapasztalható egyéb tényezők is, például az alacsony fizetések kérdése és a késések a kifizetésekben, valamint a rossz munkafeltételek, a környezetpusztulás, az óriási méreteket öltő korrupció, illetve a vagyonukat külföldre mentő, de jól élő gazdagok miatti elégedetlenség. Mindeközben az egészségügyi ellátás sem hatékony, miközben a koronavírus-járvány értelemszerűen Kazahsztánban is tombol. Kis-Benedek József Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök rendkívüli brutalitására is felhívta a figyelmet.
(via MTI)