Megkezdték az oltást Indiában a ZyCov-D nevű oltóanyaggal, amely a világ első DNS-alapú vakcinája. Azért is különleges, hogy fecskendőre sincs szükség hozzá.

A ZyCov-D-ből az első dózisokat az indiai Bihar államban adták be. Az oltóanyagot még tavaly augusztusban engedélyezték.

A vakcinát jet injektorokkal adják be, amelyek egy rugós szerkezettel, nagy nyomással juttatják bőr alá az oltóanyagot. Működése az alábbi videón látható:

Az mRNS-vakcinákhoz hasonlóan a DNS-alapú vakcinák is arra készítik fel a szervezetet, hogy miként védje meg magát a vírus ellen. A ZyCoV-D olyan DNS-molekulákat, úgynevezett plazmidokat használ, amelyek a védelem kialakulását elősegítő genetikai információkat juttatnak a sejtekbe.

Az oltóanyagot 28 ezer önkéntes bevonásával vizsgálták meg, ez volt az eddigi legnagyobb kiterjedésű klinikai vizsgálat Indiában. A vizsgálatok szerint a ZyCov-D az esetek 66 százalékában hatásosnak bizonyult a tünetek megelőzésében, ami valamivel gyengébbnek számít a legtöbb koronavírus-vakcina teljesítményénél. A súlyos megbetegedéseket viszont a ZyCoV-D is hatásosan akadályozta meg.

A vakcina abból a szempontból is egyedi, hogy a pácienseknek három dózist kell beadni belőle: a második oltást az első után 28 nappal, a harmadikat pedig az első után 56 nappal kell beadni.

A gyártó korábban úgy kalkulált, hogy évente 120 millió dózist tudnak legyártani majd a ZyCov-D-ből. Az oltóanyagot mínusz 2 és plusz 8 Celsius-fok közötti hőmérsékleten is elég tárolni, de a gyártó szerint még akkor is jó teljesítményt nyújtott, ha három hónapig 25 fokon tartották.

Lesz még más DNS-alapú vakcina is

A DNS-alapú vakcinákat korábban elsősorban állatok oltásánál alkalmazták, mivel az embereknél eddig kevésbé bizonyultak hatásosnak. Az Egyesült Államokban DNS-alapú vakcinával oltják többek között a lovakat különféle betegségek ellen, a kutyák pedig bőrrák ellen kapnak ilyen oltást.

A BBC korábban, a ZyCov-D engedélyezésekor még azt írta, hogy 160 különböző DNS-alapú oltást tesztelnek az Egyesült Államokban. Ezek többsége a rákos megbetegedések és a HIV-fertőzés kezelésében segíthet majd – számolt be a Zee News.

A londoni rendőrség birtokába jutott Boris Johnsonról egy fotó, amelyen a brit miniszterelnök egy karanténidőszak alatti rendezvényen sörözik.

A rendőrök átfogó vizsgálatot végeznek azzal kapcsolatban, hogy kik mikor és hogyan szegték meg a járványügyi szabályokat. Ezzel összefüggésben jutott el hozzájuk körülbelül 300 fotó, amelyek egyikén Boris Johnson látható, amint 2020 júniusában sörözik a születésnapján a Downing Street egyik szobájában, amikor még szigorú járványügyi előírások voltak érvényben.

A nyilvánosságra még nem hozott fotón Boris Johnson Rishi Sunak kincstári kancellár társaságában látható, és úgy tudni, hogy a képet a miniszterelnöki iroda fotósa készítette. Emiatt az ellenzéki munkáspárt elnökhelyettese, Angela Rayner azt követelte, hogy publikálják a felvételt. Arra hivatkozott, hogy a fotóst az adófizetők pénzéből fizetik, ezért a közvéleménynek joga van látnia a képet.

Boris Johnson és a brit miniszterelnöki hivatal már több alkalommal is elnézést kellett kérjen amiatt, hogy a karanténidőszak alatt is olyan összejöveteleket tartottak, amelyeket nem lett volna szabad, többek közt még a Fülöp herceg temetése előtti éjszakán is, a nemzeti gyászidőszak idején. Ezekkel az összejövetelekkel kapcsolatban a brit parlamentben is folyamatban van egy hivatalos vizsgálat – írja a Guardian.

Hivatalosan is életbe lépett a koronavírus elleni általános oltási kötelezettséget előíró jogszabály szombaton Ausztriában. Alexander Van der Bellen államfő aláírta a törvényt, miután az osztrák parlament mindkét háza megszavazta – számolt be az MTI.

Európában egyetlen országban sem írtak még elő ilyen szigorú oltási kötelezettséget, bár Ausztriában is több lépcsőben tervezik bevezetni. Az első fázisban, február elejétől minden háztartást írásban értesítenek a követelményekről, és ekkor még nem fogják büntetni a szabályszegőket.

Az előírás csak március 16-tól válik kikényszeríthetővé, akkortól akár 3600 eurós (1,2 millió forintos) pénzbírsággal is sújthatják, aki nem vette fel az oltást.

Az oltási kötelezettség minden 18 éven felülire vonatkozik Ausztriában. A szabályozás kivételt tesz a várandós nők és mindazok esetében, akik orvosi okokból nem vehetik fel a védőoltást. Továbbá 180 napig mentesülnek a kötelezettség alól a koronavírus okozta Covid–19-ből felgyógyultak.

Elöntötte az esővíz a Covid-osztályt Banglades harmadik legnagyobb városának, Khulnának az egyik kórházában pénteken. A páciensek és hozzátartozóik panasza szerint a heves esőzés miatt az esővíz összegyűlt a kórház tetején, és befolyt az épületbe egy lépcsőn, valamint a kórház betört ablakain keresztül.

Nem ez volt az első ilyen eset, az esős évszakban többször is volt már példa ehhez hasonlóra, de a hatóságok sosem kezdtek ezzel semmit. Így amikor a víz elönti az osztályt, akkor a pácienseknek kell kimerniük azzal, amit éppen találnak.

Mindezt a kórház szóvivője is elismerte, de hozzátette, hogy az épületet sietve kellett felhúzniuk, hogy egyáltalán legyen hol kezelni a koronavírusos betegeket, és ebből ered a probléma, amit a jövőben megpróbálnak majd orvosolni – számolt be a bdnews24.com.

Magas, 96 százalékos a hatásossága annak a koronavírus-vakcinának, amelyet Irán és Kuba közösen fejlesztett ki. A két ország amiatt kezdett közös vakcinaprojektbe, hogy Iránt és Kubát egyaránt számos nemzetközi gazdasági szankció sújtja, amelyek az oltóanyagok beszerzését is megnehezítik számukra.

Az oltóanyagot az irániak – a fejlesztésben részt vevő iráni Pasteur Intézet után – Pasteurcovacnak nevezték el. A vakcina a kubaiak Soberana 2 nevű oltóanyagán alapul – erről és a többi kubai vakcináról egy korábbi cikkünkben már írtunk.

A vakcinát az omikron-, a delta-, valamint a béta-variánssal szemben is tesztelte a két ország. A Pasteur Intézet vezetője szerint az oltóanyaggal a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt be tudják majd oltani.

A vakcina gyártását Iránban már tavaly megkezdték, mostanra már havi ötmillió dózist készítenek belőle – jelentette az IRNA.

A világon 390 833 248 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 5 724 931 volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai alapján – számolt be az MTI. Egy nappal korábban a világon 387 677 224 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 711 128 volt.

A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS–CoV–2 vírus okozta Covid–19-betegségnek

• az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 76 354 040, a halálos áldozatok száma 901 388.
• Indiában 41 952 712 fertőzöttet és 500 055 halálos áldozatot jegyeztek fel.
• Brazíliában 26 326 454 fertőzöttről és 631 265 halálos áldozatról tudni.
• Franciaországban 20 517 059 fertőzöttet és 133 202 halálos áldozatot regisztráltak.
• Az Egyesült Királyságban 17 810 151 a fertőzöttek száma, és 158 521-en haltak meg a betegségben.
• Oroszországban 12 257 664-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 327 310-re emelkedett.
• Törökországban 12 051 852 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 88 312.
• Olaszországban 11 449 601 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 148 167.
• Németországban 10 938 030 fertőzöttet és 118 681 halottat tartanak nyilván.
• Spanyolországban 10 199 716 fertőzöttet és 94 040 halálos áldozatot regisztráltak.
• Iránban 6 520 707 a fertőzöttek és 132 681 a halottak száma.
• Lengyelországban 5 083 332 fertőzöttet és 106 306 halálesetet tartanak nyilván.
• Ukrajnában 4 408 776 fertőzöttet regisztráltak, és a hivatalos adatok szerint 107 712 ember halt meg a koronavírus szövődményeiben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Szerbiában szakértők szerint tetőzik a járványhullám. Predrag Kon epidemiológus is egyetért ezzel, de úgy véli: hetekbe telik, mikorra az új megbetegedések napi száma alacsony lesz. Megerősítette: Szerbiában is felbukkant az omikron koronavírus egy új variánsa – írja a Magyar Szó.

A szomszédos országban az utóbbi egy hónapban riasztóan megugrott a fertőzöttek száma, kétharmaduk 20–50 év közötti. Most viszont azzal kell szembesülnünk, hogy a kór a 18 év alattiakat támadja leginkább – közölte Kon. Beszámolt róla, hogy a kórházi ápoltak között elég sok az idős ember, továbbá az olyan páciensek, akiknek gyengébb az immunrendszerük a szükségesnél, vagy oltatlanok, így a betegség súlyosabb formában jelentkezik náluk.

Szerbiában az elvégzett tesztek csaknem fele még mindig kimutatja a vírus jelenlétét. A pénteki bejelentés több mint 14 ezer új fertőzöttről szólt. A betegség szövődményeibe 61 beteg halt bele. Kórházban több mint 4100 fertőzöttet ápolnak, közülük 151 szorul mesterséges lélegeztetésre.