Az orosz védelmi minisztérium szerint szerint heves harcok folynak Csernyihivben, illetve a közeli, Kijevbe vezető főúton is. Azt írták:
bekerítették, teljesen elvágták a külvilágtól a regionális központnak minősülő, közel 300 ezres várost.
Egy videó szerint a városban lévő biztonsági hivatal épülete is találatot kapott és kigyulladt.
Az ukrán fél mindeközben azt közölte, hogy Csernyihiv környékén súlyos csapást mértek az ott elhaladó orosz konvojokra. Azt állítják, hogy egyedül itt harminc harcjárművet semmisítettek meg.
Csernyihiv és környéke stratégiai jelentőségét az adja, hogy az orosz csapatok jelenleg három irányból támadják az ukrán fővárost, Kijevet, és ezek közül kettőhöz az egyelőre ukrán kézen lévő város közelében kell felvonulniuk az oroszoknak.
A harmadik útvonal a Csernyihivhez hasonló méretű Szumi városa közelében halad el, itt szintén heves harcok bontakoztak ki.
Az amerikai külügyminisztérium szerint Oroszország hamarosan azzal fogja megfenyegetni az ukrán katonákat, hogy megölik a családtagjaikat, ha nem adják meg magukat.
A külügyminisztérium egyelőre nem közölte, hogy milyen forrásból értesültek erről a tervezett lépésről.
Vitalij Klicsko polgármester péntek este azt mondta: az orosz csapatok a főváros közvetlen közelében vannak, és nagy erőkkel támadnak, ezért az éjszaka és a szombat reggel nagyon nehéz lesz a fővárosban.
Közlése szerint az orosz katonákat szabotőrök is segítik, akik igyekeznek semlegesíteni az ukrán védelmi erőket. A polgármester azt is leírta, hogy a városban lévő stratégiai fontosságú hidakat megerősített ellenőrzés alá vonták.
Vitalij Klicsko arról is beszámolt: a városban a többi stratégiai jelentőségű intézmény körül is ellenőrzőpontokat állítottak fel, a kórházak pedig már átálltak a háborús időben való működésrendre.
Mindeközben az ukrán nemzeti vasúttársaság közölte, hogy pénteken és a következő napokban is menetrenden kívüli vonatjáratokat indítanak Kijevből az ország nyugati városaiba. A vonatokra érkezési sorrendben lehet felszállni, de a gyermekeknek, időseknek és mozgássérülteknek elsőbbségük lesz.
Közölték azt is: a vonatokon vészhelyzeti kivilágítás is lehet majd esténként. Minél kevésbé néz ki úgy a vonat, mint egy girland, annál biztonságosabb az út – írták a CNN szerint a közleményben.
Az ukrán védelmi minisztériuma közlése, valamint egy videó tanúsága szerint pénteken a körülbelül 150 ezer lakossal rendelkező Melitopolba is benyomultak az orosz csapatok, a városban tűzharc kezdődött:
A fenti videó hitelességét a Sky News megerősítette.
Az orosz kommunikációs felügyeleti szerv, a Roszkomnadzor pénteken bejelentette, hogy korlátozzák a Facebook elérését az országban.
Közlésük szerint ezzel arra válaszoltak, hogy a Facebook „cenzúrázott" bizonyos orosz médiatartalmakat.
Azt, hogy pontosan miként vagy meddig korlátozzák a Facebookot Oroszországban, egyelőre nem közölték. A Facebook üzemeltetője, a Meta egyelőre nem reagált a lépésre.
A Szabad Európa tudósítása szerint elsősorban nők, idősek és gyermekek jönnek át Ukrajnából Magyarországra.
Többségük mindössze egy-két bőrönddel érkezik, és vannak olyanok is, akik a dugók és az üzemanyag hiánya miatt már gyalogosan mennek át a határon.
Mi nem akartunk menni, nem akartuk mi ott hagyni a lakást meg a házat meg mindent, de a gyerekek nem hagytak nekünk békét
– mondta egy idős kárpátaljai magyar asszony, aki elítélte Vlagyimir Putyint a történtek miatt.
Úgy tudni, hogy a hadköteles korú, tehát 18 és 60 év közötti férfiakat már csak akkor engedik ki Ukrajnából, ha van magyar útlevelük is. Egy magyar asszony erről azt mondta: a gyerekeit átviszi a határon, de utána megy vissza a férjéhez, mert őt már nem engedik el az ukránok.
Több, a közösségi médiában megjelent videóban is az látható, hogy rakétákat lőttek ki Odesszára az oroszok.
A várost már tegnap is elkezdték lőni, egy másik videó tanúsága szerint egy raktárépületet telibe kapott egy találat:
Az ukrán civilek közül többen is kutyákkal, macskákkal, nyulakkal vagy egyéb házi kedvencekkel menekülnek, amint az alábbi összeállításból is látható:
A Guardian szerint a NATO tagállamai megegyeztek abban, hogy a nemzetközi szervezet újabb csapatokat küld kelet-európai tagországaiba.
A közleményben emlékeztettek arra, hogy már az utóbbi hetekben is szárazföldi, légi és vízi csapatokat küldtek Kelet-Európába, ezek kapnak most további erősítést.
Azt egyelőre nem közölték, hogy pontosan hány katona és mely országokba érkezhet majd.
Ferenc pápa háborúellenes üzenetet tett közzé Twitter-csatornáján ukrán, orosz és angol nyelven, és azt mondta: „Minden háború rosszabbá teszi a világunkat, mint korábban volt.”
A háború a politika és az emberiség kudarca
– tette hozzá.
A francia kormány a legjobban kiképzett kommandósait, a GIGN nyolcfős csoportját küldte Kijevbe, hogy azok megvédjék a nagykövetségen dolgozókat – számolt be a Napi.hu. A hivatalos tájékoztatások szerint nyolc kommandós érkezett az helyszínen jelenlévő öt GIGN-kommandós mellé.
Mivel Franciaország nem adhat katonai támogatást NATO-tagállamként Ukrajnának – ugyanis annak komoly diplomáciai következménye lenne –, ezért minden alternatívát kihasznál, hogy segítse a jelenlegi krízishelyzetet:
Anne Hidalgo kérésére pénteken Ukrajna nemzeti kék-sárga színeivel világították ki az Eiffel-tornyot. Párizs polgármestere elmondta: így kívánják kifejezni szolidaritásukat az ukránokkal az oroszok támadása miatt.
Immáron második napja tartanak a háborúellenes tüntetések Szentpéterváron.
Az előző naphoz hasonlóan pénteken is több embert őrizetbe vettek a rendőrök.
Hanna Ljubakova belarusz újságíró számolt be arról Twitteren, hogy orosz tankokat videóztak egy félmillió lakossal rendelkező városban, Homelben.
Emmanuel Macron elnök a francia törvényhozás előtt mondott beszédében közölte, hogy fegyvereket küldenek az ukránoknak.
Az államfő nem tisztázta, hogy pontosan milyen fegyvereket küldhetnek Ukrajnába, de azt mondta, hogy 300 millió eurót fordítanak erre, és „minden olyan védelmi eszközt megadnak, amire szükségük lesz”.
Franciaország korábban csak humanitárius szállítmányokat és pénzbeli segélyt küldött Ukrajnába.
Véget ért a NATO csúcstalálkozója, a magyar miniszterelnök Facebook-oldalán jelentkezett.
Magyarország biztonságát ebben a helyzetben is garantálni kell, hiszen az a legfontosabb. Világossá tettem, hogy Magyarország nem vesz részt ebben a háborúban, és nem is engedi, hogy belesodorják ebbe a háborúba. A Magyarországra érkező menekültek számára pedig a megfelelő ellátást biztosítani fogjuk
Külföldi lapok arról számoltak be, hogy az oroszok péntek este az eddiginél is aktívabban kezdték el bombázni Kijevet. Az alábbi felvételen is egy erősebb robbanás hallható:
Az egyik szemtanú szerint erős tűzharc folyik a város nyugati felén. Vitalij Klicsko kijevi polgármester pedig nemrég azt írta, hogy pár percen belül öt robbanást is hallottak Kijev északi felén, az egyik erőmű közelében.
A magyar külügyminiszter egy hosszabb bejelentkezésben számolt be az ukrajnai fejleményekről. Közölte: a határátkelők nyitva vannak, és az átkelés gyorsasága csak az ukránokon múlik.
Az ukrán elnök a Twitteren számolt be arról, hogy telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel.
Azt írta: az új szankciók mellett „kézzelfogható védelmi segítségről” és egy „háborúellenes koalícióról” is egyeztettek Bidennel.
A találkozó tényét a Fehér Ház is megerősítette, közlésük szerint a beszélgetés mintegy 40 percen át tartott.
A brit katonai hírszerzés helyzetértékelése szerint az orosz hadsereg „korlátozott mértékben” előrenyomult ugyan pénteken, de a nagyobb, stratégiai jelentőségű városokat még az ukránok irányítják.
Hozzátették: pénteken már Ukrajna nyugati felén, Lvivben is légiriadót fújtak, de ott még nem kezdődtek meg a harci cselekmények.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója, Olekszij Aresztovics azt mondta a CNN-nek: fontolgatják, miként reagáljanak Vlagyimir Putyin legújabb bejelentésére.
Az orosz elnök tárgyalásra hívta Minszkbe az ukránokat péntek délután. Az oroszok ezáltal arra reagáltak, hogy péntek délelőtt Zelenszkij elnök azt üzente egy videóüzenetben: kész közvetlen tárgyalásokat folytatni Vlagyimir Putyinnal azért, hogy véget érjenek a harcok.
Az ukrán vezetés részéről a belorusz fővárosba való utazás gyakorlatilag az oroszlán barlangjába való belépéssel érne fel. Az a jelenlegi konfliktusban hivatalosan ugyan semleges, de jelenleg is orosz csapatok állomásoznak ott, és csütörtökön onnan is támadást indítottak Ukrajna ellen.
A Debreceni Egyetem (DE) valamennyi üres – jelenleg 250 – kollégiumi férőhelyét felajánlotta a Kárpátaljáról érkező hallgatók, oktatók és más menekültek elszállásolására – tájékoztatta az intézmény hallgatói önkormányzata pénteken az MTI-t. Közleményük szerint a szabad férőhelyek feltöltésének pontos rendjét az egyetem az illetékes szervekkel együttműködésben hajtja végre.
A hallgatói önkormányzat hétfőtől adománygyűjtést kezdeményez, az összegyűlt adományokat minden héten pénteken átadják a Magyar Református Szeretetszolgálatnak, ők juttatják el a kárpátaljai magyaroknak, menekülteknek.
Az egyetem sajtóirodája is közleményt juttatott el pénteken az MTI-hez, ebben kijelentik: a Debreceni Egyetem kiáll a béke és az egyetemi képzés folytatása, a hallgatók és oktatók nyugalma és családjuk biztonsága mellett.
Az egyetem jelenleg is fogadja a beregszászi egyetem hallgatóit és oktatóit Erasmus-programok keretében, valamint biztosítja kárpátaljai illetőségű hallgatói számára, hogy ha a családjuk Magyarországra érkezik, akkor közreműködik az elhelyezésükben és az ellátásukban – írták.
Az Ukrajna területét érintő háborús helyzet következtében az előrejelzések szerint a lakosság jelentős hányada kényszerül elhagyni az országot az elkövetkező időszakban. A magyar állategészségügyi hatóság felkészült a tulajdonosukkal hazánkba érkező, az érvényben lévő állategészségügyi előírásokat nem teljesítő (mikrochippel nem jelölt, oltatlan, vérvizsgálat nélküli) társállatok érkezésére – tájékoztat róla a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
A gördülékeny beléptetés érdekében egy egyszerűsített regisztrációs nyomtatvány kitöltését rendelte el az országos főállatorvos.
Ukrajna a veszettségzoonózis szempontjából aggályos ország besorolásba esik, ami miatt szigorú feltételei vannak a társállatok utaztatásának.
A háborús helyzetre és a menekültek várható jelentős számára tekintettel a magyar állategészségügyi hatóság – a kivételes esetekben tehető egyedi engedélyeknél is kedvezőbb – általános eljárásrend alkalmazása mellett döntött.
A hivatal tudatja, hogy további intézkedésig az úgynevezett előzetes engedélykérelemmel egyenértékűnek tekinthető egy, a beutazáskor kitöltendő regisztrációs lap, amely gördülékennyé teszi a beléptetést, egyúttal biztosítja az állatok nyomonkövethetőségét és a későbbi intézkedés lehetőségét.
Magyarország veszettségmentes státuszának fenntartása érdekében a fentiek szerint beléptetett kutyák, macskák és görények hatósági felügyeletét a területi állategészségügyi hatóság biztosítja majd.
Petro Porosenko volt ukrán elnök élőben jelentkezett be Skype-on Kijevből egy Kalasnyikov gépkarabéllyal a kezében.
Azt mondta: Putyin elvesztette az eszét, megőrült, és azért ment Ukrajnába, hogy embereket öljön.
Porosenko idézte azt a korábbi közleményt is, miszerint körülbelül 130 katona halt meg Ukrajnában a minap, majd utána azt mondta (nem tudni, mire alapozva), hogy az oroszok 800 katonát vesztettek eddig.
Le akarom szögezni, hogy Putyin nem fog leállni Ukrajnában. Ezért fogjuk ma megállítani őt
– mondta.
Az ukrán elnök egy újabb videót tett közzé, amelyen az ukrán kormány tagjaival együtt látható.
Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy ezzel azokra az oroszok által keltett álhírre akarnak reagálni, miszerint ő maga már el is menekült a városból.
Itt vagyunk Kijevben, megvédjük Ukrajnát
– mondta az elnök.
Zavartalan az olajszállítás a Barátság vezetéken – közölte a MOL az MTI kérdésére pénteken. Hangsúlyozták: a MOL figyelemmel kíséri az eseményeket, és felkészült arra, hogy folyamatosan biztosítani tudja az ország és a régió energiaellátását.
A MOL-csoportnak elegendő csővezetéki kapacitása van ahhoz, hogy szárazföldi finomítóit (a százhalombattai és a pozsonyi finomítókat) az Adria vezetéken keresztül is ellássa kőolajjal
– írták. A MOL orosz termelőktől és kereskedelmi partnerektől hosszú távú szerződések alapján vásárolja az olajat, ezek a szállítások érkeznek Oroszországból Ukrajnán át a Barátság vezetéken.
Több fotót és videót is megosztottak helyiek a közösségi oldalakon, amelyeken robbantások látszanak a második legnagyobb ukrán városban, Harkovban.
Fontos hozzátenni, hogy az események gyorsan változnak, és egyelőre egyik videót sem erősítették meg független hírforrások.
Az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnyij közleményben számolt be arról, hogy milyen veszteségeket okoztak az oroszoknak az invázió kezdete óta:
A főparancsnok ezzel Hanna Malyar, a védelmi tárca miniszterhelyettesének közleményét idézte. Az egyébként ukrán nyelvű bejegyzés végére a főparancsnok az oroszoknak üzenve azt írta:
Welcome to hell!
Vagyis: „Üdv a pokolban”.
A főparancsnok, illetve a védelmi minisztérium által közölt adatokat független forrásból még nem erősítették meg.
Az Európai Tanács volt elnöke szerint az Oroszország elleni szankciók csak színleltek, és még ezek mellett sem állt ki minden állam teljes mellszélességgel.
Ebben a háborúban minden valóságos: Putyin őrültsége és kegyetlensége, ukrán áldozatok, Kijevre hulló bombák. Csak a mi szankcióink színleltek. Szégyelljék magukat azok a kormányok, amelyek megakadályozták a kemény döntéseket (többek között Németország, Magyarország, Olaszország)!
– olvasható a lengyel politikus tweet-bejegyzésében.
A Sky News amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írja, hogy
az oroszok több ezer katonája szállt partra péntek délután Mariupolnál.
A Donbasz közelében lévő város 2014–2015-ben egyszer már kis híján orosz kézre került. Az amerikaiak most arra számítanak, hogy az oroszok komoly ellenállásba fognak ütközni a térségben.
Szlovákiában az emberek 60 százaléka tart az orosz–ukrán háborútól, legalább is ez derül ki az AKO ügynökség friss felméréséből, amit egy szlovák kereskedelmi csatorna rendelt meg még azelőtt, hogy Oroszország támadást indított volna – olvasható a Paraméter oldalán.
A közvélemény-kutatásban 10-ből 6 megkérdezett tart az orosz–ukrán háborútól, valamint annak Szlovákiára gyakorolt hatásaitól. A kérdőívet kitöltők 22,1 százaléka rendkívül tart a konfliktustól, 37,3 százaléknyian pedig azt a választ jelölték meg, hogy „enyhén tartanak” vagy „picit tartanak”. Szintén 37,3 százaléknyian nem tartanak a háborútól.
Megyék szerint leginkább az ukrán határhoz közeli területeken, azaz Kassa (30 százalék) és Eperjes megyében (27 százalék) aggódnak leginkább az emberek, míg legkevésbé Trencsén és Besztercebánya megyében (19-19 százalék). Arra is rávilágít a kutatás, hogy a nacionalista és oroszbarát szlovák pártok, mint az SNS (48 százalék) és a Republika (27 százalék) szimpatizánsai tartanak legjobban a háborútól.