Chris Deverell tábornok, az Egyesült Királyság összhaderőnemi parancsnokságának (Joint Forces Command) korábbi vezetője azt mondta egy interjúban: valószínűsíthető, hogy Kijev előbb-utóbb el fog esni.
Úgy fogalmazott: Európa „sötét napokat” él át, és egyelőre még korai lenne konklúziókat levonni az orosz hadjárattal kapcsolatban, de véleménye szerint
egy ponton az oroszok el fogják foglalni Kijevet, bár nem harc nélkül.
Hozzátette: az, hogy milyen véres lesz az ostrom, csak azon fog múlni, hogy a védők mennyire keményen fognak küzdeni.
Eddig úgy tűnik, hogy nagyon keményen ellenállnak, ezért nagyon véres küzdelemre lehet számítani
– mondta a tábornok, aki az interjúban arról is beszélt, hogy a jelek szerint az oroszok komoly logisztikai nehézségekkel küzdenek. Chris Deverell végül azt mondta: Vlagyimir Putyin mindent arra tett fel, hogy Ukrajnából „bábállamot csináljon”, tehát az orosz elnök nem fog megállni, és minden eszközt bevet majd ezért. Az oroszok elleni szankciókkal kapcsolatban azt mondta: vigyázni kell, hogy ne szorítsák sarokba az elnököt, mert
Egy sarokba szorított patkány nagyon veszélyes tud lenni.
Ukrán sajtójelentések szerint az oroszok elfoglalták Nova Kakovka városát.
A 40-45 ezer lakosú város stratégiai fontosságát az adja, hogy a Dnyeper folyó partján található és innen indulnak ki azok a déli irányba haladó csatornák, amelyek a Krími-félsziget településének vízellátását biztosítják (ezek a Google Térképet kinagyítva is láthatóak).
A város polgármestere azt mondta, hogy az oroszok átvették a hatalmat a községben és eltávolították az ukrán zászlókat a középületekről.
Elemzők szerint az oroszok előrenyomulása Dél-Ukrajnában, a Krím közelében volt eddig a legsikeresebb. A nagyobb városok közül Melitopolt már el is foglalták, Mariupolt és Herszont pedig nagy erőkkel támadják.
Ukrajna mintegy 200 „rosszul felszerelt” orosz katonát fogott el – közölte Borisz Kremenecki, az amerikai ukrán nagykövetség védelmi tisztviselője.
Mintegy 200 orosz katonák fogtunk el, néhányuk 19 éves, képzetlen és rosszul felszereltek. A genfi egyezménynek megfelelően, a nemzetközi humanitárius jog szerint bánunk velük
– mondta Borisz Kremenecki.
A vezérőrnagy azt is elmondta, hogy a foglyul ejtett katonák „felhívhatták a szüleiket” és kaptak ételt és italt. Elmondása szerint összedolgozik a Pentagonnal, de Ukrajnának még mindig szüksége van katonai segítségre.
Borisz Kremenecki hangsúlyozta: listában összeszedték a legfontosabb szükségleteiket, amelyekre még mindig igényt tartanak, valamint biztosított mindenkit afelől, hogy megfelelően használták fel azokat, amelyeket eddig megkaptak.
A Sky News szerint az oroszok rakétatámadást hajtottak végre egy radioaktív hulladéklerakó ellen. Az ukrán nukleáris felügyeleti hatóság megerősítette, hogy helyi idő szerint vasárnap hajnalban, 1 óra 20 perckor orosz rakéták csapódtak be a kijevi hulladéktárolóba. Erről a hulladéktárolót üzemeltető személyzet számolt be telefonon, akik jelenleg egy menedékhelyen vannak.
Az ukrán hatóság szerint a térfigyelő kamerák is rögzítették a rakéták becsapódását. Hozzátették:
a harci cselekmények miatt egyelőre nem tudják megállapítani azt, hogy mekkora kár keletkezett.
Mindemellett leszögezték: az előzetes vizsgálati adataik alapján azok, akik nem tartózkodnak a hulladéktároló közvetlen közelében, semmilyen veszélynek nincsenek kitéve. Ha a lövöldözés alábbhagy a térségben, akkor hordozható eszközökkel a helyszínen is megmérik a sugárzást.
AKyiv Independent az élő hírfolyamában azt írja, hogy a rakéták a létesítmény kerítésébe csapódtak be, magát az épületet, illetve a hulladéktárolót nem érte találat. Vélhetően ezért nem tartanak a felügyeleti szervek sem attól, hogy komolyabb kár keletkezett.A Facebook után a Google is felfüggeszti az orosz állami média bevételszerzését, és megtiltja, hogy hirdetéseket vásároljanak meg a platformjain.
A Google az orosz állami tulajdonban lévő RT médiának, valamint további állami érdekeltségű csatornáknak szünetelteti a bevételszerzési lehetőségét az alkalmazásaiban és a YouTube felületére feltöltött videókban.
A YouTube közleményt adott ki, amelyben rendkívüli körülményekre hivatkozva azt írják, hogy számos csatorna bevételszerzési lehetőségét szüneteltetik a videómegosztó portálon.
A Google később hozzátette, hogy azt is megtiltotta az orosz állami finanszírozású médiának, hogy a Google hirdetési technológiáját a saját webhelyeiken és alkalmazásaikon bevételszerzésre használják.
Az orosz média nem vásárolhat hirdetéseket a Google Tools segítségével, és nem helyezhet el hirdetéseket a Google szolgáltatásaiban, mint például a keresőben és a Gmailben
– mondta Michael Aciman szóvivő. Folyamatosan figyeljük a fejleményeket és ha szükséges, további lépéseket fogunk tenni – tette hozzá.
Közösségi oldalán számolt be a litván védelmi minisztérium arról, hogy megérkezett Ukrajnába a balti állam által küldött katonai segély.
Litvánia továbbra is támogatni fogja kedves barátunkat, Ukrajnát!
– olvasható a tárca bejegyzésében, melyet a CNN vett észre.
A második legnagyobb ukrán város, Harkiv egy részét elfoglalták az orosz csapatok.
A harkivi területi önkormányzat vezetője, Oleg Szinehubov azt mondta, hogy oroszok áttörték az ukrán védelmet és harcjárműveik betörtek a városba. Az erről szóló felvételek már meg is jelentek a közösségi médiában.
Szinegubov arra kérte a lakosokat, hogy maradjanak az otthonaikban és a menedékhelyeken.
Az ukrán fegyveres erők elpusztítják az ellenséget. A civileket arra kérjük, hogy ne menjenek az utcára
– írta. Egyes híresztelések már arról szólnak, hogy a városba behatoló orosz katonai konvojon rajtaütöttek az ukránok. A közösségi médiában közzétettek két felvételt, amelyeken – állítólag – egy kilőtt orosz konvoj látható.
Ukrán tisztviselők egy nemzetközi, „informatikusokból álló hadsereg” toborzásába kezdtek, amelynek a célja az lenne, hogy a „kiberfronton” vegyék fel a harcot az oroszok ellen.
A CNN szerint Mihailo Fedorov informatikai miniszter szombaton posztolt erről a Telegramon. Bejegyzésében arra kérte a hekkereket, hogy ha támogatják őket, akkor hajtsanak végre kibertámadásokat orosz pénzügyi és energetikai cégek – többek közt a Gazprom, a Sberbank és a VTB – ellen.
A bejegyzést eredetileg ukrán nyelven tették közzé, de később angolra is lefordították és a Twitterre is posztolták azért, hogy a külföldiektől is segítséget kérjenek. Ebben a miniszter azt írta: várják a jelentkezőket, akiknek később kiosztják majd a „műveleti feladatokat” is.
Szombaton az Anonymous nevű hekkercsoport már támadást hajtott végre orosz kormányzati weboldalak ellen. Az akció által még az orosz köztévét is sikerült megtámadniuk, ahol az ukrán himnuszt játszották be, majd bemutatták az ukrajnai háború valóságát.
A hekkercsoport vasárnap hajnalban sem pihent: akkor a csecsen kormányzati honlapot vették támadás alá. amely magyar idő szerint reggel 7 órakor is elérhetetlen volt még. Nem sokkal később a csoport videóüzenetet küldött Vlagyimir Putyinnak, és azt mondták: addig folytatják az akciókat, amíg az oroszok nem állnak le a támadással.
Az ENSZ legfrissebb közleménye szerint már legalább 240 civil áldozata van az orosz inváziónak. Azt írták: legalább 64 ember halt meg az orosz támadás miatt, legalább 176 ember megsebesült. Hozzátették: a támadások miatt
közel 160 ezer ukrán lakos elmenekült otthonából.
Az otthonokban és a kritikus infrastruktúrában keletkezett károk miatt több száz ember nem jutott vízhez és elektromos áramhoz.
Többségük már át is lépte Ukrajna határait. A Magyarországra menekültekről itt írtunk bővebben. Az ukrán kormányzat úgy számol, hogy az orosz invázió miatt megközelítőleg ötmillió ember menekülhet el az országból.
A CNN szerint Kijevben meghalt egy hatéves kisfiú. Szombat éjjel a város nyugati felén csaptak össze az oroszok és az ukránok. A heves tűzharcban az egyik helyi kórház közlése szerint életét vesztette egy hatéves kisfiú és 5 ember (köztük két tinédzser) megsérült.
Az Ukrajna északkeleti részén lévő Szumi terület kormányzója közölte, hogy hat ukrán civil – köztük egy hétéves kislány is – meghalt még pénteken, amikor az oroszok megtámadták Akhtirka városát.
Közlése szerint az orosz offenzíva alatt az egyik városi óvodát, valamint az árvaházat is tűz alá vették a támadók.
Dmitro Kuleba külügyminiszter nemrég azt állította, hogy az oroszok háborús bűnöket követnek el, és azt kérte, hogy a nemzetközi szervek indítsanak vizsgálatot Oroszoroszág ellen ezek miatt.
Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot is támadják az oroszok. Ott az orosz tüzérség egy kilencemeletes lakóépületet is lebombázott, ennek következtében egy nő életét vesztette.
Az ukrán hatóságok szerint az épület súlyosan megrongálódott, összesen 80 lakót kellett kimenteni onnan, akiknek a többsége a pincében vészelte át a csapást. Az oroszok már szombaton is lőttek lakóépületeket Kijevben, egy esetben videó is készült arról, amint egy orosz rakéta becsapódik egy sokemeletes lakóházba.
Oroszországban a Nemzeti Swift Szövetség szerint az ország mintegy 300 vezető bankja és szervezete használja a rendszert, ráadásul az orosz hitelintézeteknek több mint fele képviselteti magát a SWIFT-ben, és Oroszország a platform felhasználóinak száma alapján a második helyen áll az Egyesült Államok után.
Kizárás esetén közel 200 millió bankszámla esne ki a rendszerből, ami egyet jelentene azzal, hogy az oroszok nem férnének hozzá a világ pénzügyi piacaihoz.
A kizárás további hatásairól ebben a cikkünkben olvashat részletesen.
Kijevben már péntek óta arra kérik a lakosokat, hogy készítsenek Molotov-koktélokat. Az ukrán köztévében azóta már azt is ismertették, hogy hogyan is kell ezt csinálni.
Az egyik bejátszásban egy férfi meg is mutatta az egyes lépéseket. A férfiak mellett azonban már a nők is elkezdték a bombák gyártását – számolt be a BBC.
A hírportál lencsevégre kapta a fűben kuporgó nők tömegét Kijevben, amint azok Molotov-koktélokat készítenek, hogy „megvédjék az otthonaikat”. A felvételeken többek közt tanárok, ügyvédek és háziasszonyok voltak körülvéve üvegpalackokkal, rongyokkal és üzemanyaggal.
Az Egyesült Államok, a britek és számos európai állam szombaton úgy döntött, hogy fegyvereket, valamint gyógyszerszállítmányokat és egyéb eszközöket küldenek Ukrajnának – írja a Sky News.
Azt írták, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter szervezett egy virtuális konferenciát péntek este, amelyen végül az összes meghívott ország képviselője beleegyezett abba, hogy beszállnak a kezdeményezésbe. A kezdeményezés részeként egyebek mellett lőszert, valamint tankelhárító és légvédelmi fegyvereket is küldhetnek Ukrajnába.
A Sky News szerint ezeknek az országoknak a többsége az invázió kezdete előtt még nem támogatta azt, hogy fegyvereket küldjenek Ukrajnába. Azóta viszont, hogy Vlagyimir Putyin megindította az inváziót február 24-én, változtattak az álláspontjukon. Az országok közt a brit portál szerint olyanok is vannak, amelyek nem tagjai a NATO-nak.
A beszámolók azóta már sorra szólnak arról, hogy az ukránok újabb és újabb fegyverszállítmányokat kapnak külföldről, amire nagy szükségük is van, mivel az amerikai kormánytisztviselők szerint fennáll a veszély, hogy kifogynak a lőszerből.
Bizonyos értesülések szerint mégis életben maradhattak azok a határőrök, akiket az oroszok pénteken bombáztak le a Fekete-tengeren, a Kígyó-szigeten. Korábban az a hír terjedt el, hogy mind a 13 határőr meghalt a bombázásban, miután azt üzenték az orosz hadihajónak, hogy „Kapjátok be!".
Szombaton azonban már megjelentek olyan híresztelések, miszerint mégsem vesztették életüket. Nemrég pedig az ukrán határőrség is megerősítette azt, hogy
valójában életben lehetnek a Kígyó-szigetiek.
Azt írták, hogy értesüléseik szerint a védők életben maradtak, bár ezt a jelenlegi helyzetben nem tudták biztosan megerősíteni. Arról is értesültek, hogy hol lehetnek most a védők, jelenleg az ukrán hadsereggel együtt próbálják megerősíteni ezt az információt.
Az orosz katonák több alkalommal is támadást intéztek az ukrán városok ellen vasárnap éjjel.
A CNN-nel az amerikai kormány két magas rangú tisztviselője közölte, hogy az oroszok sokkal nagyobb ellenállásba ütköztek a városoknál, mint amire számítottak,
azonban félő, hogy az ukránok kifogynak a lőszerből.
Hozzátették: Oroszország emberéletben és a haditechnikai eszközök tekintetében is sokkal nagyobb veszteségeket könyvelt el, mint amire számítani lehetett. Ez részben annak is köszönhető, hogy – bár a légteret többnyire az oroszok irányítják –, az ukrán földi légvédelem sokkal erősebb annál, mint azt az amerikai hírszerzés korábban gondolta.
Az amerikai tisztviselők szerint egyébként – bizonyos híresztelésekkel ellentétben, illetve az orosz dominancia ellenére – az ukránok is be tudják vetni a saját légi egységeiket, amivel szintén zavarják azt, hogy az oroszok megszerezzék azt a fölényt a levegőben, ami a hadműveleteikhez szükséges lenne.
A tisztviselők úgy összegezték, hogy az oroszoknak nem sikerült végrehajtaniuk azt a villámháborús tervet, amelyet az invázió előtt felvázoltak, és az ukránok egyelőre kitartanak. Hozzátették azonban, hogy
az oroszok állandóan nyomás alatt tartják őket, és a helyzet bármelyik pillanatban drasztikusan megváltozhat.
Párizs ismét lép Moszkvával szemben az ukrajnai invázió miatt. Franciaország kemény gazdasági szankciókat vet ki Oroszországra – írta a TASZSZ. Ráadásul újabb katonai eszközöket szállít Kijevnek – mindezt a francia elnöki hivatal közölte.
Emmanuel Macron francia államfő szombaton este jelezte: pénzügyi szankciókat is bevezetnek orosz közéleti személyiségekkel szemben; például betéteket fagyaszthatnak be, vagyonelemeket zárolhatnak.
Németország bejelentette: fegyvereket és rakétákat küld az ukrajnai hadseregnek. Szombaton az ausztrál külügyminiszter azt közölte: újabb gazdasági-kereskedelmi szankciókat léptetnek életbe Moszkvával szemben.
A norvég jobboldali Haladás Párt (FrP) egyik képviselője Nobel-békedíjra terjesztené fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az ukrajnai orosz hadművelet közepette – adta hírül az MTI.
Christian Tybring-Gjedde a norvég Dagbladet című napilapnak nyilatkozva szombaton kijelentette: Zelenszkij a „békéért harcol és jelentős ihletet ad az ukrán népnek”.
A politikus úgy látja, az ukrán elnök mindent megtett annak érdekében, hogy országát diplomáciai úton megóvja a katasztrófától, éppen ezért szerinte Nobel-békedíjat érdemel.
Christian Tybring-Giedde a norvég parlament külügyi és védelmi bizottságának alelnöke, ezáltal tehet javaslatot jelöltekre. 2020-ban Donald Trump volt amerikai elnököt terjesztette fel a rangos elismerésre.
Donald Trump volt amerikai elnök elítélte Oroszország Ukrajna elleni invázióját, és azt mondta, hogy imádkozik az ukránokért.
A volt amerikai elnök az amerikai konzervatívok konferenciáján, a CPAC-n beszélt Floridában. Beszédében bátornak nevezte az ukránokat és Volodimir Zelenszkij elnököt. Trump ismét hangsúlyozta, hogy mindez nem történhetett volna meg, ha ő marad az amerikai elnök.
Én vagyok a 21. század egyetlen [amerikai] elnöke, akinek regnálása alatt Oroszország nem támadott meg egy másik országot
– mondta. Donald Trump korábban, még az invázió előtt már beszélt Putyinnak arról a döntéséről, hogy elismerte a szakadárok köztársaságokat, akkor viszont még zseninek nevezte az orosz elnököt.
A Fox Newsnak nyilatkozva Donald Trump arra is figyelmeztetett, hogy az ukrajnai események akár egy újabb világháborúhoz is vezethetnek.
Az események ahhoz vezethetnek, hogy [a háború] ennél jóval nagyobb területekre kiterjed. Sokkal több országot érinthet és végső soron világháborúhoz vezethet
– mondta, hozzátéve: a háborúkra sosem lehet felkészülni, és szerinte az Egyesült Államok számára is „nagyon veszélyes" a mostani időszak.
Sosem lehet előre látni, hogy jön a háború. Aztán egyszer csak az ember ott találja magát egy világháború közepén
– fogalmazott Donald Trump.
Kigyulladt és nagy lánggal égett egy olajtározó Kijevtől délre, Vaszilkiv település közelében.
Az olajtározót rakétacsapás érte, az ukrán nemzeti hírügynökség és a CNN szerint az orosz csapatok direkt célozhatták meg az olajtározót. A Kyiv Independent szerint a helyi lakosságot felszólították, hogy
tartsák zárva az ablakaikat, mert a levegőbe mérgező anyagok kerültek.
Úgy tudni, hogy halálos áldozata az incidensnek nincs, és az ukrán katasztrófavédelem már a helyszínre érkezett. Anton Gerascsenko belügyminiszter szerint azonban a környezeti károk mértéke „kolosszális” lehet az eset után.
Egy vasárnap hajnali orosz támadást követően felrobbant egy gázvezeték Harkiv közelében (az erről készült felvétel a fenti videó második felében látható).
A robbanás után egy gombaszerű gázfelhő szállt fel. Azt még nem tudni, hogy melyik vezeték robbant fel és hogy a detonáció befolyásolhatja-e a város vagy Ukrajna bizonyos területeinek ellátását.
Frissítés: Újabb beszámolók, illetve egy új videó érkezetek Vaszilkivből.
Eszerint a tárolóból autóstul mentették a dízel, gázolajt, összesen 23 járművet töltöttek meg. A tárolót üzemeltető cég, a KLO közölte: ezzel az üzemanyaggal képesek leszünk ellátni az ukrán hadsereget és azokat, akik jelenleg Kijevet védik.
Miközben folytatódnak az összecsapások Ukrajnában, a világ számos nevezetessége az ukrán zászló színeire váltott: Ukrajnát támogatva kéken és sárgán világítottak – számolt be a CNN.
Az alábbi helyszíneken lehetünk szemtanúi a szolidaritásnak:
Jó reggelt, köszöntjük kedves olvasóinkat!
Az Index ma is beszámol az orosz–ukrán háború fejleményeiről; kövesse velünk percről percre az orosz invázió 4. napját.
Szombati beszámolónkat ide kattintva olvashatja el, esti hírösszefoglalónkat pedig itt éri el.