A Vatikán kész „mindent megtenni”, hogy segítse a tűzszünet elérését és az ukrajnai háború befejezését – számolt be a CNN. Pietro Parolin bíboros szerint az Apostoli Szentszék készen áll mediátorként eljárni.

A bíboros a harcok befejezését és a konfliktus tárgyalásos megoldását kérte. Ragaszkodott a polgári lakosság tiszteletben tartásához és a humanitárius folyosókhoz. Ezután megismételte, hogy a pápa elutasította Moszkva állítását, amely szerint a háború egy „különleges katonai művelet”:

A szavak fontosak, és ha katonai műveletként határozzuk meg azt, ami Ukrajnában zajlik, akkor nem ismerjük fel a tények valóságát. Háborúval állunk szemben, amely sajnos sok civil áldozatot követel, mint minden háború

– mondta. 

Még ha tartózkodnak is az állásfoglalástól, Bangui és Bamako továbbra is Moszkva afrikai befolyása középpontjának számít – számolt be a Le Monde. 

Oroszország védelmében a Közép-afrikai Köztársaság és Mali nem csatlakozott Eritreához, az egyetlen afrikai nemzethez, amely március 2-án az ENSZ közgyűlése előtt ellenezte az ukrajnai agressziót elítélő határozatot.

Tartózkodásuk azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy eltávolodtak Oroszországtól: orosz offenzívát támogató tüntetést szerveztek a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában, Banguiban.

Jelentősen nőtt az acél ára, miután az ukrajnai háború és az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt csökkent a kínálat. Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy Moszkva és Kijev a nemzetközi acélkereskedelem mintegy tíz százalékát adja; a két ország exportjának jelentős visszaesésére számítanak.

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodott arról a minap, hogy megtiltja a vas- és acéltermékek importját Oroszországból. Egyes szakértők úgy vélik, a világ két legnagyobb acéltermelője, Kína és India pótolni tudja a kieső kínálatot. India eddig acélexportjának több mint harmadát értékesítette Európában.

A Német Acélkereskedelmi Szövetség azonban szkeptikus a távol-keleti acélszállításokkal kapcsolatban. Az Európai Unióban évente felhasznált 150 millió tonna acél húsz százalékát importálják.

Mint megírtuk, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök 75 percen át beszélt szombaton Vlagyimir Putyinnal, akit felszólítottak arra, hogy azonnal szüntesse be a harcot.

A beszélgetés tartalmáról azonban Steffen Hebestreit német kormányszóvivő mindössze annyit mondott: az orosz elnököt arra kérték, hogy tegyen lépéseket a konfliktus „diplomáciai rendezése” érdekében. Utána hozzátette, hogy a felek megegyeztek abban, hogy nem mondanak többet arról, mi hangzott el a beszélgetésen.

Érdekesség, hogy Olaf Scholz nemrég beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, és a német szóvivő azt is hangsúlyozta, hogy a mostani telefonbeszélgetés azoknak a nemzetközi fegyverszüneti tárgyalásoknak a része volt, amelyek azt szolgálják, hogy véget vessenek a háborúnak. 

A Sky News szerint nehéz felmérni, hogy diplomáciai szempontból mi minden zajlik a háttérben a gyakorlatban, de elképzelhető, hogy a beszélgetés elősegítheti azt, hogy a közeljövőben megegyezzenek egymással az oroszok és az ukránok.

Újabb japán szankció az ukrajnai invázió miatt. A tokiói kormány befagyasztja három belorusz bank vagyonát, írta a Japan Today. Az ok: Minszk segíti Moszkvát a támadó hadműveletekben. Japán együttműködik hét orosz bankot érintő büntetőintézkedésben is.

Tokió exportkorlátozásokat is bevezet Moszkvával és Minszkkel szemben. A cél: megelőzni, hogy katonai képességeiket erősíthessék. Ezért március derekától megtiltja japán cégeknek félvezetők és telekommunikációs eszközök kivitelét Oroszországba.

Japán nem exportál a két szakadár ukrajnai régióba sem.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 75 perces telefonbeszélgetést folyatott Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral szombaton – közölte egy német kormányszóvivő.

Putyin az egyeztetés során tájékoztatta Macront és Scholzot az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokról, míg a francia elnök azonnali tűzszünetre szólította fel Putyint.

Az ukrán hadsereg szombaton is közölte, hány katonát vesztettek az invázió kezdete óta az oroszok, azonban – az előző napokhoz hasonlóan – mindössze annyit írtak, hogy több mint 12 ezer fő a veszteség.

Ugyanezt az adatot közölték már kedden is, ami azt jelzi, hogy a harcok intenzitása csökkent az utóbbi napokban. Korábban általában napi 1-2 ezerrel nőtt az orosz veszteségek száma az ukránok adatközlése szerint. 

Érdekesség, hogy mindeközben a megsemmisített orosz harcjárművek, harceszközök száma viszont kismértékben nőtt. Tankokból már 362-t, páncélozott szállító járművekből pedig 1205-öt lőttek ki, miközben az oroszok 58 repülőgépet és 83 helikoptert semmisítettek meg. 

Annyi biztosnak tűnik, hogy az orosz offenzíva egyelőre megállt, a támadók most az ostromlott városok bevételére összpontosítanak. Egyes szakértők szerint hamarosan megindulhatnak Kijev ellen is, sokan azonban úgy látják, hogy még ha ez meg is történik a hétvégén, a frontális támadás a megerősített főváros ellen akkor sem lehet sikeres. 

Az orosz erők megsemmisítettek egy ukrán katonai repülőteret a főváros, Kijev közelében – számolt be az NBC News. 

A kijevi régióban található vaszilkivi repülőtér teljesen megsemmisült

– mondta Natalija Balasinovics polgármester egy Facebook-bejegyzésben. A nő hozzátette, hogy nyolc „ellenséges rakéta” érte a légibázist, valamint egy közeli lőszerraktárat is eltaláltak.

Az orosz védelmi minisztérium is közölte, hogy a csapatai megsemmisítették a katonai repülőteret.

Eltörlik az üzemanyag áfáját és jövedéki adóját Ukrajnában – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videóüzenetben. 

Az államfő szerint erre azért van szükség, hogy ne legyen üzemanyaghiány az országban.

A Minisztertanács több fontos döntést hozott. Megállapodás született az üzemanyag, a benzin és a gázolaj általános forgalmi adójának és jövedéki adójának eltörléséről is

– idézi Zelenszkijt az Unian ukrán hírügynökség.

Az olasz hatóságok újabb megajachtot foglaltak le, amely a jelek szerint egy, az Európai Unió szankciós listáján szereplő orosz milliárdosé.

Az „A vitorlás jacht” nevű hajó, amelynek becsült értéke mintegy 530 millió euró (196,1 milliárd forint), Trieszt kikötőjében horgonyzott. Az olasz pénzügyi rendőrség tisztviselői pénteken foglalták le – jelentette az ANSA olasz állami hírügynökség.

A Nobiskrug német hajógyár által épített jacht feltehetően Andrej Melnyicsenko orosz szénmilliárdosé, aki Oroszország ukrajnai inváziója után felkerült az EU szankciós listájára.

Az olasz pénzügyi rendőrség a múlt héten lefoglalt egy másik jachtot is, amely feltehetően egy orosz oligarcháé volt.

Miután az orosz megszállók elrabolták Ivan Fedorovot, Melitopol polgármesterét, az ukrán elnök szombaton reagált a történtekre: szerinte ez a gyengeség jele, és a megszállók a terror újabb szakaszába léptek. 

Most újabb videós beszédet tett közzé Volodimir Zelenszkij, aki arról beszélt, hogy az orosz erők hatalmas veszteséget szenvednek el az orosz–ukrán konfliktus során. Elmondta azt is, igyekeznek felgyorsítani Ukrajna EU-s csatlakozását a Európai Bizottsággal közösen.

A francia elnökség közlése szerint Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár újabb telefonbeszélgetést kezdeményezett Putyinnal az ukrajnai háború miatt – írja a The Guardian.

A francia vezető az Európai Unió pénteki csúcstalálkozóján azt mondta, hogy ő és Scholz az elkövetkező órákban újabb beszélgetést folytatnak Putyinnal a korábbi, csütörtöki háromoldalú eszmecsere után.

A moldovai szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság hatóságai a szomszédos Ukrajnában kialakult válság nyomán megnőtt kereslet miatt szombaton ideiglenes korlátozásokat vezettek be bizonyos élelmiszerfajták értékesítésére – írja az MTI.

A városokban hirdetmények jelentek meg az üzletek bejáratán arról, hogy gabonaféléket, lisztet, napraforgóolajat, cukrot és sót árulnak kis mennyiségben.

Bár a világ országai által el nem ismert köztársaság kormánya biztosítékokat adott arra vonatkozóan, hogy a hazai és importált élelmiszerek több mint elegendőek, az elmúlt napokban egyes településeken megnőtt a kereslet. A médiajelentések miatt a megrémült emberek felvásároltak minden élelmiszert, amelynek fő beszállítója Ukrajna.

Megerőszakolt egy 19 éves, Ukrajnából érkező menekültet egy férfi Lengyelországban. A helyi rendőrség közleménye szerint a 49 éves férfi a lánnyal úgy ismerkedett meg, hogy egy internetes portálon keresztül felajánlotta a segítségét.

A férfit a rendőrség őrizetbe vette, és nemi erőszak vádjával eljárást indítottak vele szemben. A hatóságok szerint a férfi a „brutális bűncselekményért” akár 12 év börtönt is kaphat – írja a SkyNews.

Ebben a cikkben szexuális visszaélés bűncselekmény a téma. Kérjük, olvassa el erről szóló írásunkat is!

Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes, 06 (80) 20-55-20-as számon.

A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06 (80) 505-101-es telefonszámon.

Belarusz kijelentette, hogy öt katonai csoportot küld az ukrán határra, hogy leváltsa a jelenleg ott állomásozó katonaságot. Belarusz biztosítja, hogy ez nem része az Ukrajna elleni háború előkészületeinek.

A belarusz védelmi miniszter első helyettese, Viktor Hulevics vezérőrnagy szerint Belarusz déli határán öt zászlóalj és harcászati csoport tartózkodik a határőrséggel együtt.

A katonaság állítólag felderítéssel, járőrözéssel, biztonsági feladatokkal és védekezéssel fog foglalkozni a közutakon – írja az Unian.

Berlin nemzetközi partnerekkel együttműködik egy légihíd létrehozásán a Moldovába érkezett ukrán menekültek elszállítására – jelentette be Annalena Baerbock német külügyminiszter szombaton.

Az MTI szerint moldovai kollégájával, Nicu Popescuval Chisinauban folytatott megbeszélése után Baerbock elmondta, hogy a német kormány első lépésként 2500 ukrán menekültet szállítana Moldovából közvetlenül Németországba.

A kezdeményezések között szerepel a Románián keresztül közlekedő buszokkal kialakítandó „zöld folyosó”, valamint a közvetlenül a moldovai fővárosból, Chisinauból vagy a szomszédos országokon keresztül induló repülőjáratok.

Az EU 5 millió euró (1,85 milliárd forint) gyorssegélyt nyújtott Moldovának, a német kormány pedig további 3 millió eurót (1,11 milliárd forint) adott – mondta Baerbock.

Tűz alá került egy kórház a luhanszki régióban található Szeverodonyeckben – közölte Szerhij Hajdaj, a Luhanszki Regionális Állami Közigazgatás vezetője.

Hajdaj elmondta, hogy egy szeverodonyecki lakos és két ikergyermeke megsérült a város ágyúzása alatt – írja az Interfax.

A közigazgatás vezetője több képet is megosztott a támadás utáni állapotokról a közösségi oldalán.

Az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője szombaton írásban fordult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) projektben részt vevő partnerekhez, hogy oldják fel az állami vállalat vállalkozásai ellen elrendelt szankciókat, amelyek szerinte törvénytelenek.

Az állami vállalat vezetője szerint a Roszkoszmosz többszöri felszólítása ellenére a külföldi partnerek soha nem adtak magyarázatot a szankciók okaira és tartalmára.

Emlékeztetett arra, hogy az ISS orosz és amerikai szegmensei összekapcsolódnak. Például az orosz szegmenst a Moszkva melletti (szankciókkal sújtott) irányítóközpontból vezérlik, amely fenntartja az állomás pályáját és megkettőzi az amerikai szegmens létfenntartó rendszereit.

Egy orosz Szu–34-es vadászbombázót és további öt légi járművet pusztított el az ukrán hadsereg Csernyihivben.

Az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének Parancsnoksága jelentette, hogy a Buk–M1 és az Sz–300 légvédelmi rakétaegységek öt légi célt találtak el pénteken: egy pilóta nélküli „Outpost” légi járművet és négy helikoptert.

Az orosz megszállók legalább hat rakétát dobtak le szombat délelőtt a kijevi megyei Vaszilkovban található katonai repülőtér környékén. A rakétázás miatt a térségben található lőszerraktár kigyulladt.

Ma, március 12-én, reggel hét óra körül az ellenség legalább hat rakétát dobott le a katonai repülőtér területére. A lőszerraktár megsérült, tűz ütött ki

– közölte a rendőrség. A mentők a helyszínen dolgoznak. Az áldozatokkal kapcsolatos információk tisztázása folyamatban van.

Az ukrajnai háború elől március 11-én, pénteken 3936 ember, köztük 1170 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 51 ember, köztük 30 gyermek elhelyezését és odaszállítását a rendőrséggel együttműködő hatóságok oldották meg – közölte a rendőrség.

Kiemelték: ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendfenntartók folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnél (IMO) tartott kétnapos rendkívüli értekezleten a világ vezető hajózási szövetségei biztonságos folyosók létrehozását kérték az ukrán vizeken rekedt hajók számára. Eközben folyamatos a tengeren rekedt tengerészek kimenekítése a háborús övezetből – számolt be a Splash.

Guy Platten, a Nemzetközi Hajózási Kamara (ICS) főtitkára megjegyezte:

Több hajót is eltaláltak, tengerészek meghaltak és megsérültek, és több különböző nemzetiségű tengerész rekedt a kikötőkben. Rendkívül sürgős, hogy ezekről a veszélyes területekről megkezdjék evakuálásukat az erre jogosult államok.

Ukrajna nyugati részén, a frontvonaltól távol eső Csernyivci városába érkezett meg az első kínai humanitárius segélyszállítmány – írja a SkyNews.

A kínai állami média arról számolt be, hogy a szállítmányban egyszerű dolgokat, takarókat és zseblámpákat küldtek a Kelet-Ukrajnából érkező menekültek számára.

A Fehér Ház tisztviselői zártkörű Zoom-tájékoztatót tartottak körülbelül 30 befolyásos tiktokkernek, hogy tájékoztassák őket az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos álláspontjáról – írja a Washington Post.

A tájékoztatót Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára és Matt Miller, a Nemzetbiztonsági Tanács tanácsadója tartotta. A közösségi média több sztárja azóta már posztolt Ukrajnáról.

A téma többek között az Egyesült Államok „stratégiai céljai” volt. Szó esett arról, hogyan reagálna az Egyesült Államok egy orosz nukleáris eszkalációra és hogyan támogatják a háború sújtotta országot.