Marco Rubio floridai szenátor szombaton a Twitteren bírálta az Európai Unió Magyarország és Lengyelország elleni jogállami intézkedéseit az ukrajnai háború közepette.

Lengyelország milliónyi, Magyarország több százezer menekültet fogad be, aki totalitárius háborús bűnös elől menekül

– írta Twitter-bejegyzésében a republikánus politikus. Rubio emlékeztetett, hogy az Európai Unió éppen akkor tartja megfelelőnek az anyagi források visszatartását a jogállami feltételekre hivatkozva, amikor ez a két ország ukrán menekültek millióit fogadja be.

Elítéli az Európai Unió az emberrablásokat, amelyeknek ukrajnai polgármesterek az áldozatai. Josep Borrell, az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hangsúlyozta: Melitopol és Dnyiprorudne polgármesterének elhurcolása újabb támadást jelent Ukrajna demokratikus intézményei ellen. Szerinte mindez annak a jele is, hogy Moszkva illegitim alternatív kormányzati struktúrákat akar létrehozni egy szuverén ország területén – számolt be az MTI.

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében szintén elítélte ezt a bűntettet, valamint a „civilek válogatás nélküli orosz ágyúzását” Ukrajnában. Charles Michel úgy véli: ez a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyását is jelenti. Hozzáfűzte: Oroszország Ukrajna elleni katonai és politikai agresszióját be kell szüntetni.

Az ukrán külügyminisztérium vasárnap közölte, hogy az orosz csapatok elhurcolták Jevhen Matvejevet, a dél-ukrajnai Dnyiprorudne város polgármesterét. Ő már a második ukrán polgármester, akit az orosz csapatok elfogtak.

Amalendu Misra, a Lancaster Egyetem nemzetközi politika professzora szerint kevés elemzés foglalkozik azzal, hogyan áramlanak a külföldi önkéntesek az ukrán–orosz konfliktusba – írja a Neokohn. A lap szerint a külföldi harcosok ukrajnai szerepvállalása nem újdonság, ugyanis a történelemben számos alkalommal fordult elő hasonló. Ez Ukrajnában akkor indult el, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kitalálta a „nemzetközi légió” ötletét Ukrajna védelmére.

Ukrajna aktívan toboroz a nem ukrán állampolgárságú személyek között. Az ukrán külügyminiszter szerint március elejéig ötvenkét országból mintegy húszezer önkéntes jelentkezett a nemzetközi légióba. Azonban a más népek háborújában harcoló külföldi önkéntesek ritkán játsszák a katalizátor szerepét. Az idealista harcosok hasonló részvétele a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán eleve kudarcra ítélt volt, amit az önkéntesek közötti belharcok kísértek. Félő, hogy hasonlóképpen megtörténhet ez Ukrajna nemzetközi légiójával is.

A csernobili erőművet is fenntartó ukrán állami cég, az Enerhoatom közölte, hogy helyreállt az áramszolgáltatás az erőműben.

Hozzátették: ezáltal a nukleáris üzemanyagot hűtő rendszerek normálisan tudnak tovább működni.

Az erőmű a hét közepén maradt elektromos áram nélkül, és az ukránok attól tartottak, hogy ez akár nukleáris katasztrófát is eredményezhet. Azóta viszont az oroszok megegyeztek a belaruszokkal, hogy biztosítják a villamos energia pótlását.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, a békedelegáció tagja vasárnap délután egy rövid videót tett közzé, amelyben elmondta, hogy érez némi változást abban, hogy miként viszonyultak hozzájuk legutóbbi megbeszélésükön az oroszok.

A tárgyaláson az Orosz Föderáció képviselői már nem ultimátumokat fogalmaztak meg, hanem figyelmesen meghallgatták az ajánlatainkat

– mondta Podoljak a tárgyalások utolsó fordulójáról, majd hozzátette: Ukrajna továbbra is azt követeli, hogy az oroszok vonják vissza a csapataikat, és vessenek véget a háborúnak.

Az elnöki hivatal vezetője szombaton késő este arról számolt be, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások negyedik fordulóját a „jogi formátumok” kidolgozása után tartják meg.

Most különféle javaslatok vannak a tárgyalóasztalon, tucatnyi javaslat van. Beleértve a politikai és katonai ügyek rendezését. A fegyverszünetre gondolok, a fegyverszünet és a csapatkivonás most a legfontosabb

– mondta akkor.

A koronavírus-járvány és katonai konfliktus miatt Kárpátalján meghosszabbították a tavaszi szünetet. Így a tanároknak és a gyermekeknek március 14-től nem kell visszatérniük az iskolába – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A megyében több iskolában és óvodában menekülteket szállásoltak el. Számos tanár önkéntesként segít az ellátásukban, így nem tudják újraindítani az oktatást. Emellett a mostani helyzetben nagyon fontos a gyermekek biztonsága is.

A beregszászi kistérségben már korábban döntés született a tavaszi pihenőnapok gyarapításáról.

Úgy tűnik, nem szimpatizálnak mostanában az orosz éttermekkel Washingtonban – számolt be a Euronews. Betörték egy orosz étterem ablakait, a kár több tízezer dollárra rúghat. Egy néhány háztömbbel odébb található ukrán kávézó előtt viszont hosszú sorok kígyóznak a katonai konfliktus kezdete óta.

Az orosz étterem tulajdonosai azt mondják: olyan telefonhívásokat kaptak, amelyekben náciknak, fasisztáknak minősítették őket, sőt felgyújtással fenyegetőztek. A foglalások és a rendezvények többségét törölték. Nekik is vannak családtagjaik Oroszországban és Ukrajnában is, úgyhogy ez számukra is személyes tragédia.

Egy másik, szintén az amerikai fővárosban található orosz étterem tulajdonosa elhatárolódik a háborútól, szerinte ez nem az orosz emberek háborúja. Azt mondja: a világ minden tájáról vannak alkalmazottaik.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere felhívta a helyi lakosok figyelmét, mit kell tenniük, ha megszólal a légiriadó a városban:

• Ideiglenesen áramtalanítsák otthonukat.
• Zárják el a gázt.
• Vegyenek magukhoz élelmiszert, ivóvizet, gyógyszereket és az okmányaikat.
• Lehetőség szerint segítsenek eljutni az óvóhelyre szomszédaiknak, a gyerekeknek és az időseknek.

A városvezető hangsúlyozta: ha nincs a közelben óvóhely, akkor az embereknek nem szabad kimenniük az utcára, ehelyett „a pincében, a házban lévő süllyesztett terekben, fürdőszobákban, ajtókeretekben” lehet menedéket keresni.

Ne menjenek az ablakokhoz, ne fényképezzenek, és ne készítsenek videófelvételeket

 – kérte, és azt is jelezte, hogy a telefonokra letölthető már a Légiriadó (Повтіряна тривога) nevű alkalmazás.

A polgármester korábban már azt is közölte, hogy Beregszászon hol vannak óvóhelyek:

• Munkácsi utca 3. (Egészségügyi Koledzs)
• Kossuth utca 5. (varroda)
• Geológusok utca 17. (Kultúrház)
• Munkácsi utca 263. (Perényi-kastély)
• Muzsalyi utca 107. (a tömbház pincehelyisége)
• Linner utca 2. (kórház)
• Bohdan Hmeljnickij utca 7. (polgármesteri hivatal)
• Nagybakta (Szabadság sugárút, az egykori varroda épülete)
• Gát (Fő utca 63/b., Plemzavod)
• Vári (Városderék utca 9., a templom mellett)

Marcin Święcicki volt varsói polgármester a BBC-nek elmondta: 13 menekültet fogadott be az egyik lakásába (bár az utóbbi napokban volt olyan nap is, amikor 17-en tartózkodtak ott).

Korábban azt terveztük, hogy kiadjuk a lakást, de van elég pénzünk, ezért inkább a menekülteknek adtuk át

– mondta a volt polgármester.

Lengyelországba már több mint másfél millió ember menekült át Ukrajnából a háború kezdete óta. Közülük mintegy 300 ezren Varsóban leltek menedékre, ami nagy terhet jelent a körülbelül Budapesthez hasonlítható méretű lengyel fővárosnak.

A katolikus egyházfő vasárnap a Szent Péter-bazilika előtti istentiszteleten arra kérte az oroszokat, hogy fejezzék be a hadműveleteket.

Ferenc pápa határozottan elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, és azt kérte az oroszoktól: „hallják meg az emberek szenvedését”, vessenek véget a bombázásoknak.

Isten nevében arra kérem önöket, hogy állítsák le a mészárlást!

– üzente az egyházfő, majd hozzátette: „barbár cselekedet” lebombázni a gyermekkórházakat és lakóházakat. Ezeket az akciókat semmilyen „stratégiai indokkal” nem lehet indokolni – szögezte le.

Szerbia katonailag semleges marad, és nem csatlakozik a NATO-hoz. A szerb államfő, Alekszandar Vucsics hozzáfűzte: a szerb hadsereget mindenképpen fejleszteni szükséges – jelentette a TASZSZ.

A Moszkvával jó kapcsolatokat ápoló Belgrád az egyetlen a közép-kelet-európai országok közül, amely nem vált, és nem is kíván a nyugati katonai szövetség tagjává válni.

Oroszországnak az egyik fő követelése, hogy Ukrajna se legyen NATO-tag, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezete ne telepítsen hadieszközöket Ukrajna területére.

Egyébként Belgrád támogatja Ukrajna területi integritását. Erről a szerb államfő korábban beszélt. Akkor sajnálatát fejezte ki az Ukrajnában történtek miatt, ugyanakkor hangsúlyozta: Szerbiának nem érdeke, hogy bármilyen szankciót vezessen be Oroszországgal szemben.

Befagyasztották az orosz jegybank devizatartalékainak csaknem felét a szankciók miatt – közölte az orosz pénzügyminiszter. Hatalmas pénzösszeg felett nem képes rendelkezni az orosz központi bank. Pontosan 640 milliárd dollárra rúg ugyanis  a tartalék mértéke.

Sziluanov hozzáfűzte: Oroszország tartalékainak egy része kínai devizában van, eközben a nyugati országok nyomást gyakorolnak Pekingre, hogy korlátozza az orosz féllel folytatott kereskedelmet. A pénzügyminiszter azonban optimista. Szerinte a Kínával való viszonyuknak köszönhetően megsokszorozzák az együttműködést egy olyan időszakban, amikor a nyugati piacok zárva vannak.

A tárcavezető utalt rá, hogy az Oroszországhoz barátságtalan országokkal szemben az adósságot rubelben fogják kifizetni – ismertette az MTI.

Vasárnap tömegdemonstrációt rendeztek a lakosok Herszonban, amelyről úgy tudni, hogy az oroszok egy független állammá tervezik nyilvánítani.

A demonstrálók egy óriási ukrán zászlóval gyülekeztek a város központjában lévő Szabadság téren az orosz katonák közelében, és azt skandálták:

Herszon Ukrajnáé.

Andrij Szadovij, az ország nyugati részén fekvő Lviv város polgármestere vasárnap a BBC-nek nyilatkozott.

Lviv ma a háborús menekültek fő központja, több mint 200 ezer ember érkezik a városba... és az én felelősségem, kötelességem a maximumot nyújtani nekik. Ez az én dolgom

– mondta a polgármester, aki „sokként” élte meg a mai támadásokat. Szadovij találkozott lengyel politikusokkal és polgármesterekkel, akiknek nagyon erős üzenetet küldött: az Európai Unió és a NATO határaitól mindössze húsz kilométerre csapódtak be orosz bombák vasárnap.

A polgármester kijelentette, hogy a városnak szüksége van katonai felszerelésre, golyóálló mellényekre. Elmondta azt is, hogy a menekülteknek és az ukrán csapatoknak szükségük van a támogatásra, és erre nem „holnap, hanem ma van szükség”.

Zárt égboltra van szükségünk, holnap az orosz rakéták behatolhatnak az Európai Unió területére is

– tette hozzá.

Itt az ideje, hogy a miniszterelnök világosan szakítson eddigi szövetségeseivel, ha ezt nem teszi meg, azzal megerősíti, hogy továbbra is a háborút indító Putyin politikai maffiarendszeréhez tartozik, és nem akar kilépni onnan – írta közösségi oldalán Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője.

Orbánnak szakítania kell Putyin politikai maffiájával – fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: a miniszterelnök és a Fidesz hiába próbálja magáról lerázni az elmúlt tizenkét év túlzott Putyin-barátságát és összefonódását a Kreml által finanszírozott európai szélsőjobboldali politikai szereplőkkel, ezt szavakkal és pávatáncos mozdulatokkal már nem lehetséges.

Ha Orbán és a Fidesz valóban Európához akar tartoznim, és az európai értékek védelmezőjeként akar fellépni, akkor érdemi lépéseket kell tennie az orosz agresszorral szemben, a Fideszt pedig látványos és egyértelmű módon leválasztani azokról a politikai szereplőkről, amelyek Putyin sötét árnyékában működnek – áll a nyílt levélben.

Az ország független emberi jogi testülete szerint 112 városban több mint 14 ezer embert tartóztattak le Oroszországban háborúellenes tüntetések miatt az ukrajnai invázió kezdete óta – számolt be a Guardian.

Az orosz hadsereg foszforbombát is bevetett a luhanszki régióban – állítja az ukrán ombudsman és egy rendőrségi vezető, ugyanakkor bizonyítékkal még nem szolgáltak. Nemzetközi egyezmények szerint ilyen fegyvert tilos bevetni, ha ez beigazolódik, akkor háborús bűntett történt. A foszforbombák nagy szenvedést okoznak a sebesülteknek, és irtózatos tűzvész keletkezik – ismertette az MTI.

Megrongálódott a szvjatohirszki kolostor, ahol csaknem ezer menekültet szállásoltak el. Szombaton este egy bomba csapódott be a bejárat közelében. Emberek tucatjai sérültek meg, többüket kórházba kellett szállítani.

A donyecki ukrán katonai parancsnok arról számolt be, hogy egy menekülőket Lvivbe szállító vonatot légicsapás ért az éjszaka, egy ember meghalt, egy pedig megsebesült.

Anton Herascsenko ukrán belügyi tanácsadó közölte: Ramzan Kadirov csecsen elnök megérkezett Ukrajnába. Kadirov a Kijevtől északnyugatra lévő Ivankivban van jelenleg, és „patkány módjára egy pincében rejtőzködik” – tette hozzá.

Nem egy pincében kellene ülnie a távoli Ivankivban. Szálljon be egy tankba, és támadja meg Kijevet

– üzente Herascsenko a csecsen elnöknek az Unian hírügynökség szerint.

Más forrásból egyelőre nem sikerült megerősíteni, hogy Kadirov valóban Ukrajnában tartózkodik. Az viszont biztos, hogy csecsen katonák is Ukrajnába érkeztek, erről többek közt itt írtunk bővebben.

Lelőttek egy amerikai újságírót Kijev közelében: az 51 éves Brent Renaud Irpinyben halt meg, két kollégája pedig súlyosan megsebesült. Az ügy újabb fejleményeit ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Egy orosz küldött új reményeket fűzött az Ukrajnával folytatott tárgyalások sikeréhez, mondván, hogy jelentős fejlemények történtek, és a két fél „hamarosan” közös álláspontra juthat – számolt be a Sky News.

A RIA hírügynökség Leonyid Szluckijt idézte, aki összehasonlította a tárgyalások jelenlegi állását a kezdeti helyzettel, és azt mondta, hogy jelentős előrelépések történtek.

Reagált a lvivi régióban történt rakétatámadásra Daniel Szeligowski, a kelet-európai program vezetője és a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének Ukrajnával foglalkozó munkatársa.

Hadd tegyem világossá: a Javoriv elleni orosz rakétatámadás az Egyesült Államoknak mutatott középső ujj

– írta közösségi oldalán. Hozzátette: „Remélem, a Biden-adminisztráció végre megkapja az üzenetet.”

Ne mondd már Putyinnak, hogy mit nem fogsz megtenni, hanem mondd meg neki, mit fogsz tenni

– emelte ki.

Ukrajna tárgyalója arról számolt be, hogy a következő napokban eredményei lehetnek az Oroszországgal folytatott tárgyalásoknak – számolt be a Sky News. Csütörtökön a két ország külügyminiszterei találkoztak Törökországban, hogy megpróbáljanak valamiféle alkut kötni, azonban akkor a tárgyalások nem vezettek különösebb eredményre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap azt mondta, a tárgyalópartnerek konkrét javaslatokról tárgyalnak, nem pedig ultimátumokat cserélnek. Pénteken pedig Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy pozitív változások történtek a tárgyalásokon.