Görögország mariupoli főkonzulja, Manolis Androulakis volt az utolsó uniós diplomata, aki elhagyta az ostromlott ukrán kikötővárost – számolt be a Reuters. A város elhagyása után a diplomata vasárnap azt mondta, hogy Mariupol csatlakozik azon helyek közé, amelyek a múlt háborúiban elpusztultak.

Androulakis több tucat görög állampolgárnak segített elmenekülni a romvárosból Oroszország ukrajnai inváziója óta, mielőtt kedden elhagyta Mariupolt. 

Amit láttam, azt remélem, soha senki nem fogja látni

– mondta, amikor vasárnap megérkezett az athéni nemzetközi repülőtérre. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton kijelentette, hogy Mariupol orosz ostroma olyan terror volt, amelyre évszázadokig emlékezni fognak.

Az ukrán külügyminisztérium azzal vádolja a Kremlt, hogy több ezer gyereket kényszerített el a donbászi régióból – számolt be az Independent. 

Oroszország 2389 gyermeket telepített át erőszakkal Donbászból

– mondta Oleg Nikolenko, a külügyminisztérium szóvivője egy tweetben, amihez hozzátette: civilek elrablását szigorúan tiltja a nemzetközi humanitárius jog. 

Az orosz hadsereget korábban már vádolták azzal, hogy ukránokat Oroszország távoli részeire költöztetett, hogy ott rabszolgamunkához hasonló körülmények között dolgozzanak.

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szerint előrelépés történt Kijev és Moszkva között a tárgyalások során, azonban hozzátette, hogy még mindig nagy köztük a különbség – közölte a The Times of Israel hírét az MTI.

Az izraeli vezető elmondta azt is: szerinte nem szabad semmihez sem hasonlítani a  holokausztot – miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este az üldözött zsidókhoz hasonlította az ukránok helyzetét. 

Más országokkal együtt továbbra is megpróbálunk véget vetni a háborúnak

– mondta az izraeli kormányfő hétfőn egy konferencián, hozzátéve, hogy még hosszú út áll a béke előtt, mert vannak vitás kérdések.

Az utóbbi időben történt előrelépés a felek között, de még mindig nagyon nagyok a különbségek

– hangsúlyozta.

Bennett szerint az oroszok Zelenszkij eltávolítását és Ukrajna hadseregének lefegyverzését követelték, de ezek később lekerültek a napirendről. A másik oldalról Ukrajna alapvető követelése a NATO-hoz való csatlakozás volt, de erről is lemondtak, és ezért történt némi előrelépés.

A közösségi médiában terjeng egy felvétel, amelyen látszik, ahogy orosz csapatok gránátot dobnak a tüntető ukránok közé, majd tüzet nyitnak a békés tömegre az Ukrajna déli részén található Herszonban – számolt be a The Guardian. 

Bár Herszon volt az egyik első város, amely orosz irányítás alá került, a lakói azóta nap mint nap tiltakozásokat tartanak az utcákon. Az ukrán stratégiai kommunikációs központ közölte, hogy az orosz erők nemrég gránátokat dobtak egy ukrán demonstráción részt vevő emberekre.

A jelentések szerint legalább ketten megsérültek a támadásban. 

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala közleményéből kiderült, hogy március 20. éjfélig 2421 civil áldozatot regisztráltak Ukrajnában. Közülük 925-en meghaltak, és 1496-an megsérültek – számolt be a Sky News. 

Azonban a mariupoli tisztviselők legalább 2400 ember haláláról számoltak be a városban a háború kezdete óta. Ennek alapján az ENSZ adatai alábecsülik az áldozatok számát Ukrajnában. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította az európai vezetőket, hogy hagyjanak fel az Oroszországgal való kereskedelemmel – annak ellenére is, hogy a Kreml arra figyelmeztetett: ezek olyan következményekkel járnának, amelyeket mindenkit sújthatnak – írja a Guardian.

Kérem, ne szponzorálják ennek a háborúnak a fegyvereit. Ne adjanak pénzt a megszállóknak. Zárják be előttük az összes kikötőt. Ne exportáljanak nekik árut. Tagadják meg az energiaforrásokat. Kényszerítsék Oroszországot arra, hogy hagyja el Ukrajnát

– fogalmazott Volodimir Zelenszkij legutóbbi videóüzenetében. Majd Németországnak azt üzente: „Megvan hozzá az erőd. Európának megvan hozzá az ereje”.

Németország ellenezte az orosz energiaimport teljes leállítását, annak ellenére, hogy több uniós ország, köztük a balti államok is embargót kértek az orosz olaj- és gázimportra.

Oroszország már 15 ezer katonát vesztett az invázió kezdete óta az ukrán külügyminisztérium szerint. Közlésük szerint az orosz hadsereg 1535 páncélozott járművet is elvesztett. 

A számokat mérvadó hírforrások egyelőre nem tudták megerősíteni, de a Sky Newsnak nyilatkozó szakértők elmondták, hogy egy háborús helyzetben a hadviselő feleknek érdekükben áll minél magasabb számokat közölni az ellenség által elszenvedett veszteségekről. 

Konzervatív amerikai becslések szerint kevesebb mint három hét alatt több mint 7000 orosz katona halt meg. 

Nagy-Britannia belügyminisztériuma vasárnap délután 5 óráig 10 200 vízumot állított ki a már az országban élő ukránok Ukrajnából menekülő családtagjai számára – közölte a belügyminisztérium. 

Mint arról az Index is beszámolt, a brit belügyminiszter, Priti Patel bejelentése szerint péntekig 8600 családegyesítési vízumot állítottak ki. A korábbi tájékoztatások szerint legalább 43 ezren kérelmezték a vízumot Nagy-Britanniában. 

Az odesszai hatóságok azzal vádolták az orosz erőket, hogy hétfő kora reggel lakóépületek ellen intéztek rakétatámadást az ukrán város külterületén – írja a Sky News.

Ez volt az első ilyen támadás a fekete-tengeri kikötőváros ellen. A város polgármestere szerint halálos áldozatok nincsenek.

Ezek lakóépületek, ahol békés emberek élnek

– mondta Gennagyij Truhanov, Odessza polgármestere. Oroszország tagadja, hogy civilekre támadt volna.

Ukrajnának nincs más nagy kikötője, amelyre támaszkodhatna – ezért Odessza elfoglalása azt jelentené, hogy Oroszország uralja a Fekete-tenger egész északi partvidékét.

A hétéves kislányt egy kijevi óvóhelyen vették videóra, amint a Jégvarázs című Disney-film betétdalát énekelte. Amelia Anizovics hat napot töltött a kijevi óvóhelyen, ahonnan még március elején menekült el a családjával, és azóta már megérkezett Lengyelországba a nagymamájához. 

Vasárnap este Amelia Anizovics több ezer ember előtt énekelte el az ukrán himnuszt a lódzi Atlas Arénában az „Együtt Ukrajnával” elnevezésű jótékonysági koncerten – írja a Sky News. 

Halífa Haftar líbiai hadúr zsoldosokat ígért Moszkvának. A zsoldosok a tervek szerint az orosz csapatokat segítenék az ukrajnai harcokban – közölte helyi idő szerint vasárnap a Libyaobserver című tripoli hírportál az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva.

A tárca szerint a Kelet-Líbia nagy részét ellenőrzése alatt tartó Haftar a napokban tett moszkvai látogatásakor ígért zsoldosokat, akiknek szállítását a védelmi tárca szerint a Wagner orosz magánbiztonsági cég intézi majd, az orosz légierő repülőgépeivel.

Haftar magángépe szerdán landolt az orosz fővárosban, majd pénteken indult tovább Ausztriába, ezt követően pedig Olaszországba – tudósított a Libyan Observer.

A korábban Haftar tanácsadójaként működő, majd ellene forduló Nomán Benothmán líbiai politikai elemző a lapnak elmondta: a magángépen a tábornok fiai utaztak, akik értesülése szerint az elmúlt tíz napban háromszor is Moszkvába látogattak.

Az Olaszországba eddig érkezett közel 56 ezer ukrajnai menekült többsége ismerősöknél vagy más családoknál talált szállásra, egy részüket pedig a korábban illegális bevándorlóknak fenntartott táborokban helyezik el – számolt be a Domani című napilap hétfőn.

A belügyminisztérium adatai szerint az érkezők majdnem kivétel nélkül Szlovénián és Ausztrián keresztül léptek be Olaszország területére. Több mint kétharmaduk nő és gyerek. A felnőtt kíséret nélküli gyerekek száma csaknem 170.

A menekültek jelentős többsége a 240 ezres olaszországi ukrán közösség segítségével rokonoknál, ismerősöknél talált szállásra.

Mintegy 16 500 hely áll rendelkezésre az úgynevezett rendkívüli befogadó táborokban (CAS), valamint az önkormányzatok fenntartotta diffúz befogadási rendszerben (SAI). Utóbbiak esetében a menekülteket számukra bérelt lakásokban, szállodákban, korábbi Covid-hotelekben, önkéntes családoknál helyezik el. További mintegy 15 ezer szálláshelyet biztosítanak egyházi intézményekben.

Az önkormányzatok lehetőségeitől függően a menekülteknek egészségügyi ellátást, pszichológiai támaszt, olasz nyelvkurzusokat, szakmai képzést biztosítanak.

Az orosz oligarchák vagyonának befagyasztását kérte Svájctól a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki, aki erről az Ignazio Cassis svájci elnökkel folytatott varsói megbeszélését követően számolt be hétfőn – közölte az MTI.

Az Ignazio Cassisszal közös sajtóértekezleten Morawiecki elmondta: a tárgyalás során elítélték az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnöket, és megbeszélték, hogyan vehetne részt Svájc – amely nem az Európai Unió tagja – „az emberi jogokat eltipró, brutális katonai erővel szembesülő kollektív cselekvésben”.

Ebben az összefüggésben elsősorban különféle szankciós mechanizmusokat vitattak meg, amelyek az Európai Tanács e heti brüsszeli értekezletén is napirendre kerülnek – számolt be Mateusz Morawiecki.

Megfelelő módon kell hozzáállni az orosz oligarchák Svájcban elhelyezett vagyonához, vagyis be kell fagyasztani, el kell kobozni őket

– szorgalmazta, hozzátéve: azt kérte a svájci elnöktől, hogy országa „nagyon határozottan” kezelje az ügyet.

Kibertámadás érte az orosz VKontakte közösségi hálózat biztonsági kódjait, majd 12 millió orosz felhasználónak küldtek valós információkat az orosz–ukrán háborúról – írja a HVG.

A hekkerek által küldött üzenetekben az orosz hadsereg háborús bűneiről, valamint arról írtak, hogy mekkora károk keletkeztek Ukrajnában a légicsapások következtében. 

Arról is beszámoltak, hogy az „orosz agresszor” több ezer célpontot támad, azonban az ukrán ellenállók miatt nem járnak sikerrel. Továbbá Oroszország veszteségeiről is tájékoztatást adtak. 

Az északkelet-ukrajnai Szumi városának egyik vegyi üzeméből erősen mérgező ammónia szivárgott ki.

Az ukrán hatóságok közlése szerint a Szumihimprom vegyi üzem egy 50 tonnás tárolója rongálódott meg egy orosz bombatámadásban, és ammóniafelhő szabadult ki az üzemből – írja a BBC. 

A szennyezés körülbelül két és fél kilométeres területet érint. Az üzem egyik dolgozója megsérült, több sérültről egyelőre nincs információ. A szélirány miatt a közeli Novoszelitszja városának lakóit arra kérik, hogy maradjanak zárt térben. 

Az ammóniát széles körben használják fertőtlenítőként és ipari maróanyagként. Belélegzésekor égési sérüléseket okozhat a légutakban, és komoly szemkárosodást is okozhat. 

Dmitro Sivickij, az ukrán regionális katonai parancsnok Telegram-oldalán figyelmeztette az embereket, hogy a Szumihimprom öt kilométeres körzetében élők lehetőleg a pincékben vagy a földszinten tartózkodjanak, mert a szúrós szagú gáz könnyebb a levegőnél, ezért felfelé száll. 

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor az orosz–ukrán háború és az Ukrajna irányából érkező menekülthullám miatt három napot a keleti országrészben töltött.

„Mindenki a gáton! Köszönöm!” – írja Facebook-oldalán a miniszterelnök, a három napról szóló összefoglaló videó kíséretében.

A földgáz és a villamos energia iránti igényeket is maradéktalanul fedezik a hazai rendszerek – mondta a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent interjúban Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese, jelezve azt is: Magyarország kiváló infrastruktúrával rendelkezik, és földgáztartalékai is megfelelőek. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Több mint 4 százalékkal drágult az alumínium jegyzése a londoni fémtőzsdén (LME) hétfőn arra a hírre, hogy Ausztrália a Moszkva elleni szankciók részeként betiltotta az Oroszországba irányuló timföld és bauxit exportját – írja az MTI. 

Három hónapos határidőre az alumínium jegyzése 4,1 százalékkal, tonnánként 3519 dollárra emelkedett. Hétfői piacnyitáskor a növekedés nagyobb, 4,8 százalék volt.

Az ausztrál kormány közlése szerint az Oroszországba szállított timföld közel 20 százaléka Ausztráliából származik, és az alumíniumgyártáshoz szükséges nyersanyagok exportleállítása korlátozza az orosz alumíniumgyártási kapacitást, ami egyebek között az orosz hadiipart is sújtja. Oroszország részesedése a globális alumíniumkínálatban mintegy 6 százalék.

A kínai Vöröskereszt további 10 millió jüan (mintegy 532 millió forint) humanitárius segélyt küld Ukrajnának – közölte a kínai külügyminisztérium.

Pénteken Joe Biden amerikai elnök két órán át tárgyalt a kínai elnökkel. Az amerikai elnök figyelmeztette Kínát annak következményeire, ha segítséget nyújtanának Oroszországnak. 

Ez arra kényszerítheti Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy válasszon a Nyugattal fennálló, régóta jövedelmező kereskedelmi kapcsolat és a Moszkvával folyamatosan növekvő stratégiai partnerség között – írja a Sky News.

A lengyel határőrség hétfői közlése szerint eddig 2 114 000 ember menekült el Ukrajnából Lengyelországba.

Vasárnap 33 800-an lépték át a határt, ami 16 százalékkal kevesebb, mint szombaton, míg hétfő reggel 7 óráig 5700-an mentek át Lengyelországba, ami 17 százalékos csökkenés a szombati, azonos időszakhoz képest.

A lengyelek szerint a menekültek egy része továbbment, és jelenleg körülbelül 1,2 millióan maradtak Lengyelországban.

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitpontot hétfőtől a kormány a karitatív szervezetekkel együttműködve az ukrajnai menekültek számára – jelentette be a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.

György István közölte, a Keleti és a Nyugati pályaudvaron ezt követőn csak információs pontok működnek, a háború elől menekülőket pedig buszokkal szállítják át a két pályaudvarról, illetve Kőbánya felső vasútállomásról a BOK csarnokba, ahol kulturált körülményeket alakítottak ki.

A csarnokban többek között étel, ital, orvosi ellátás, tisztálkodási lehetőség várja a menekülteket, a kisgyermekes anyák számára baba-mama sarkot, a gyermekeknek játszósarkot alakítottak ki, illetve az emberek információt kaphatnak a szállás- és további utazási lehetőségekről – tette hozzá György István.