Ez a poszt a következő Percről percre része:
Az oroszok megkezdték a visszavonulást
-
Az Egyesült Államok becslése szerint az oroszok kifogyóban vannak a levegőből indítható rakétákból, és vannak arra utaló jelek, hogy megpróbálják megőrizni a készletet a csökkenő precíziós irányítású lőszerkészleteik részeként – közölte egy amerikai védelmi tisztviselő a CNN szerint.
A tisztviselő hozzátette, hogy a levegőből indítható rakétákból van a legkevesebb az orosz lőszerkészletben. Elmondása szerint ezeknek a rakétáknak a meghibásodási aránya is magas, becsléseik szerint fegyvertípustól függően húsz százaléktól akár hatvan százalékig is terjedhet.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Péntek reggel háromnegyed nyolckor az orosz megszállók egy városi klinikára lőttek Harkiv egyik kerületében, ahol humanitárius segélyközpont található. A közelben nincs katonai létesítmény – közölte a helyi rendőrség.
A rakétatámadásban hét civil megsérült, közülük négyen meghaltak.
A rendőrség dokumentálja az ukrán nép elleni bűncselekményt, és minden szükséges bizonyítékot összegyűjt az elkövetők felelősségre vonásához
– közölte a regionális rendőrség.
-
Az amerikai hírszerzés azt állítja, hogy az Ukrajnában bevetett precíziós rakéták 60 százaléka a kilövésük után meghibásodik – jelentette a Reuters.
A hírügynökség úgy fogalmaz, ez az információ magyarázhatja azt, hogy Oroszország miért nem tudta teljesíteni katonai céljait az egy hónappal ezelőtt elkezdődött inváziója alatt. Azonban a lapnak nyilatkozó amerikai tisztségviselők nem bizonyították az elmondottakat, és arról sem nyilatkoztak, mi okozza a magas meghibásodási rátát.
-
Mintegy két négyzetkilométeres területen ég a tűz a csernobili atomerőmű környékén, a tüzet minden bizonnyal orosz tüzérségi lövések és gyújtogatás okozta. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) tanára az Inforádiónak azt mondta: a száraz időjárás miatt az elmúlt években többször is volt erdőtűz a lezárt zónában.
Szerinte most is hasonlóról lehet szó. A történtek amiatt kapnak nagyobb figyelmet, mert a talaj ezen a területen szennyezett, és emiatt a növények is radioaktivitással szennyezettek.
Ha tehát tűz üt ki, akkor valamennyi radioaktivitást mobilizálódik. Ám
nem valószínű, hogy ebből olyan kibocsátás lenne, ami messzebbre eljutna, ugyanakkor mindenképpen figyelmet érdemel. A helyi tűzoltók számára pedig az eset azért nagyon releváns, mert ilyen tűzben esetleg műszaki létesítmények is veszélybe kerülhetnének. Mivel visszatérő problémáról van szó, ezért nyilván tisztában vannak azzal, hogy a műszaki létesítményeket hogyan kell védeni az erdőtüzek ellen, ez nukleáris létesítményeknél alapkövetelmény
– fogalmazott Aszódi Attila.
-
Néhány orosz katonai egység megkezdte a visszavonulást egyes területekről, miután súlyos veszteségeket szenvedett – közölte az ukrán hadsereg pénteken kora reggel közzétett helyzetjelentésében.
Egyes orosz egységek az orosz határ mögé vonultak vissza, miután elvesztették személyzetük több mint felét – állította az ukrán vezérkar.
A vezérkar szerint az orosz egységek folytatják Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv és Szumi nagyváros ostromát, és a jelek szerint az orosz csapatok új támadásra készülnek a Harkiv környéki Izjumban is.
A tájékoztatás szerint Moszkvának részben sikerül szárazföldi összeköttetést fenntartania az ukrán határon fekvő oroszországi Rosztov régió és az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget között.
Az ukrán erőket Dnyipropetrovszk térségében is támadás érte éjszaka. Oroszország két rakétatámadást hajtott végre egy katonai egység ellen Dnyipro városának külterületénél. Az információt nem lehetett független forrásból ellenőrizni – számolt be az MTI.
-
Több mint 40 ezer orosz katona meghalt, megsebesült, fogságba esett vagy eltűnt – közölte Alekszej Reznyikov ukrán védelmi miniszter.
Az ukranews.com azt írja, a miniszter szerint az orosz hadsereg dezertőreinek száma is egyre növekszik. Hozzátette: az ukrán katonák már több mint száz orosz repülőgépet, csaknem 125 helikoptert, közel 520 harckocsit és körülbelül 1500 páncélozott járművet találtak el.
-
Aggodalomra adtak okot azok a jelentések, amelyek az egykori csernobili atomerőmű közelében történt esetleges lövöldözésekről számoltak be – írja az MTI.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi az ukrán nukleáris szabályozóhatóságtól származó információkra hivatkozva azt mondta, hogy az orosz erők ukrán ellenőrző pontokat lőttek Szlavutics városában.
Ez veszélybe sodorja a lezárt atomerőmű biztonságát szavatoló személyzet otthonait és családjait, valamint az alkalmazottak további váltását
– közölte.
A tüzérségi támadást más források nem erősítették meg.
-
A Gajdar Gazdaságpolitikai Intézet (IEP) az orosz ipari vezetők körében végzett felmérése szerint az ágazat kilátásaira vonatkozó márciusi index példátlan összeomlást mutat, a legnagyobbat az IEP ilyen jellegű felméréseinek 1995. évi kezdete óta. Ez az első mutató, ami már az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdete után készült – ismertette az MTI a Kommerszant orosz lapra hivatkozva.
Az átfogó mutatón belül a keresleti kilátások alindexe 50 ponttal zuhant, ami a legnagyobb esés az összes korábbi orosz válság monitorozása során kapott értékhez képest.
A kibocsátás várható alakulásával kapcsolatos index márciusban 54 ponttal csökkent. Februárban még nagyfokú derűlátás jellemezte az ipari cégeket, így a márciusi zuhanással is a 2020. áprilisi szintre süllyedt az almutató.
Márciusban 45 ponttal csökkent a munkaerő-felvételi hajlandóságot jelző mutató, ami így az 1998-as és a 2008–2009-es válság idején jegyzett mélypontra esett.
Az ipar inflációs várakozásának alindexe 20 ponttal emelkedett, márciusra plusz 51 pont lett, ami az évszázad kezdete óta a legmagasabb.
-
Csütörtökön Magyarországra az ukrán–magyar határszakaszon 5824 ember lépett be, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6411 nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 1848 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
-
Az ukrán legfelsőbb tanács elfogadta a külső független tesztelés egyszerűsítéséről és a záróvizsgák eltörléséről szóló törvényjavaslatot – írja a Kárpátalja.ma.
A döntés értelmében az Ukrajnában zajló háborús események miatt az érettségizők 2022-ben mentesülnek a záróvizsgák alól. De egyszerűsödnek a felsőoktatás felvételi követelményei is. Idén nem lesz feltétel a külső független tesztvizsgák és a felvételi vizsgák teljesítése a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéshez.
Hozzáteszik: az egyszerűsített felvételi eljárás kidolgozása még folyamatban van.
-
A Speedmarathon akcióban részt vevő rendőr segített kórházba vinni egy ukrán kisbabát Budapesten.
A rendőrség beszámolója szerint egy aggódó apuka lépett oda a sebességmérési akcióban részt vevő járőrhöz, és elmondta, hogy több napja nem pihent, mivel családját menekítette Ukrajnából. Azonban útközben kisebbik gyermeke belázasodott. Hozzátette: kórházba akarták vinni a hat hónapos csecsemőt, de helyismeret hiányában eltévedtek.
A szolgálatát teljesítő egyenruhás azonnal segítséget nyújtott a kétségbeesett családnak. Motorjával megkülönböztető jelzést használva elvezette őket a Bethesda Gyermekkórházba.
A babát az orvosok azonnali ellátásban részesítették.
-
Csehország után most Szlovákia is bejelentette, hogy diplomáciai képviseletet hoz létre Kárpátalja megyeszékhelyén, Ungváron – számolt be az Infostart.
Az Ukrajnából Szlovákiába menekülő emberek közül már csaknem 50 ezren kértek ideiglenes menedéket. Kiemelik: az egy hónapja tartó háború óta közel 265 ezer ember lépte át az ukrán–szlovák határt Ukrajna felől.
-
A CNN szerint a jelenleg Oroszországgal az ukrán oldalon harcoló katonák 15 százaléka nő. Egyesek hivatalosan nem tagjai a hadseregnek, de részt vettek „gyorstanfolyamokon”, amelyeken megtanulhatták, hogyan kell lőfegyverrel lőni.
Ahogyan arról korábban az Index is beszámolt, az ukrán hadügyi tárca egy rendelete értelmében Ukrajnában már a civil foglalkozásokat végző nőket is katonai nyilvántartásba veszik.
-
Joe Biden amerikai elnök várhatóan ma bejelenti a cseppfolyósított földgáz Európába irányuló szállításának növelését – írja a Guardian.
A hét elején Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: „Célunk, hogy biztosítsuk a következő két tél gázszállítását.” Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója pedig a közelmúltban azt mondta, hogy azon dolgoznak, hogy gyorsan gázt juttassanak Európába.
-
Az ausztrál hatóságok új szankciócsomagot léptettek életbe 22 orosz tömegtájékoztatási képviselővel szemben – idézi Marise Payne külügyminiszter pénteken kiadott közleményét a TASZSZ orosz hírügynökség.
A szankciók hatálya alá tartozó személyek közé tartoznak olyan vezető lapok szerkesztői, mint a Russia Today, a Strategic Culture Foundation, az InfoRos és a NewsFront – mondta Payne.
De a listán szerepel az RT tévécsatorna főszerkesztője, Margarita Simonyan, Tigran Keosayan rendező és tévéműsor-vezető, a Rossiya–1 tévécsatorna újságírója, Olga Skabeeva és mások.
-
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) leleplezte a kárpátaljai magyaroknak provokatív SMS-eket küldő csoportot – közölte Vanda Miljo, a szolgálat megyei osztályának szóvivője.
A provokatív üzenetek küldését Dnyipróban, Odesszában és Vinnyicában található hálózatokon keresztül működtették, Oroszország felkérésére, gyűlöletkeltési szándékkal – írja a pershij.com.ua. Miljo hozzátette: névtelen fenyegetéseket nemcsak Ukrajna nyugati megyéiben, hanem más régióikban élők is kaptak.
A csaknem 20 fős csoportot egy kijevi lakos vezette, aki jelenleg külföldön bujkál. A bűnszervezet ellen az odesszai házkutatáskor bizonyítékot is találtak. Az elkövetők Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértése miatt öttől tíz évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak.
Az ügyben jelenleg is tart a nyomozás.
-
Egy hónappal a háború kezdete után újra összeült az ukrán legfelsőbb tanács – közölte Jaroszlav Zseleznyak ukrán parlamenti képviselő a Telegram-csatornáján.
A képviselő posztjában kiemeli, hogy tele terem mellett, 363 képviselővel hoztak döntéseket az ukrán honatyák az elmúlt napon.
Többek között döntés született arról is, hogy adókedvezményeket nyújtanak a vállalkozások számára a hadiállapot ideje alatt.
-
Az ukrán haderő nagy jelentőségű orosz célpontokat támad a megszállás alatt lévő területeken – írja a Sky News a brit védelmi minisztérium hírszerzése alapján.
A célpontok közé tartozik egy partraszálló hajó és az ország délkeleti részén fekvő Bergyanszkban található lőszertároló raktárak is.
Hozzátették: valószínűleg Ukrajna továbbra is a logisztikai eszközöket célozza meg az orosz kézben lévő területeken, hogy arra kényszerítse az orosz hadsereget, hogy prioritásként kezelje ellátási lánca védelmét.
-
Ljudmila Deniszova ukrán ombudsman csütörtök este azt mondta: az oroszok mintegy 402 ezer embert, köztük 84 ezer kiskorút hurcoltak el erőszakkal az ukrán városokból.
Az ombudsman szerint az oroszok gyakorlatilag túszként tartják fogva ezeket az embereket, és ezáltal akarnak majd kedvezőbb békefeltételeket elérni.
A Kreml egyébként elismerte, hogy közel ugyanennyi ember ment Oroszországba Ukrajnából a háború kezdete óta,
viszont ők azt állították, hogy saját akaratukból tették ezt.
Az ukránok szerint ezeket az emberek gyűjtőtáborokba helyezik, és távoli városokba szállítják. Néhány napja először Mariupol polgármestere beszélt arról, hogy erőszakkal deportálják a városból a lakosokat. Az ukrán ombudsman ezzel összefüggésben most azt mondta, hogy úgy tudják: egy 92 éves nőt is a dél-oroszországi Taganrogba vittek az orosz katonák.
Az ukrán hírszerzés mindeközben közölte, hogy információik szerint az emberek közül néhányat még a csendes-óceáni, Japán közelében lévő Szahalinra is elvihetnek az oroszok.
-
Az ukrán fegyveres erők ellentámadást indítottak a kijevi régió egyes részein – jelentette Vagyim Denyiszenko, a Belügyminisztérium vezetőjének tanácsadója.
Az elmúlt nap folyamán az ukrán védők 12 harckocsit, több repülőgépet, mintegy tíz egység páncélozott járművet és több mint 300 orkot semmisítettek meg
– idézi a vezetőt az Unian ukrán hírügynökség.
Denyiszenko megjegyezte, hogy komoly harcok zajlottak Barisivka, Hostomel és Irpiny térségében.
-
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnököt és családtagjait Ausztrália büntetőintézkedésekkel sújtotta az Ukrajna ellen indított orosz támadásban játszott szerepük miatt – jelentette be pénteken a canberrai kormány.
Emellett szankciókat rendeltek el 22 orosz állampolgár ellen is, akiket propagandistának és álhírterjesztőnek bélyegeztek. Marise Payne ausztrál külügyminiszter közleménye szerint az RT, a Stratégiai Kulturális Alapítvány, az Inforosz és a NewsFront szerkesztői is listára kerülnek.
Az ausztrál külügyminiszter a belarusz vezető és családja elleni intézkedéseket azzal indokolta, hogy Minszk továbbra is stratégiai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna területi épsége és szuverenitása elleni támadáshoz – számolt be az MTI.
-
Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma négy orosz állampolgár ellen emelt vádat, akik a feltételezés szerint 135 országban követtek el kibertámadásokat.
Az egyik vádirat szerint az orosz Jevgenyij Gladkih, aki állítólag a Központi Kémiai és Mechanikai Kutatóintézet (CNDIHM) alkalmazottja, 2017 májusa és szeptembere között feltörte egy külföldi olajfinomító rendszereit, és rosszindulatú szoftvereket telepített. Közölték, hogy neki és társainak sikerült a Triton rosszindulatú programot implementálniuk a Schneider Electric rendszerébe. A vádlottat akár 45 év börtönbüntetésre is ítélhetik.
A második vádemelés három orosz állampolgár, Pavel Akulov, Mihajla Gavrilov és Marat Tyukov ellen irányul, akik 2012 és 2018 között több száz, energiaszektorhoz kapcsolódó szervezet számítógépét törték fel, köztük atomerőműveket, olaj- és gázipari vállalatokat.
Ha elítélik őket, Tyukov akár 25, míg Akulov és Gavrilov akár ötven év börtönt is kaphat – írja az Interfax.
-
A Budapesti Rendőr-főkapitányság beszámolója szerint az ukrajnai háború elől március 24-én 1392 ember, köztük 582 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 78 ember, köztük 47 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
-
Az AFP szerint Biden pénteken a lengyel–ukrán határhoz közeli városba utazik, a lap információi szerint az amerikai elnök a kelet-lengyelországi Rzeszowba látogat.
A város kevesebb mint 80 kilométerre található az ukrán határtól. Joe Biden este Varsóba utazik. Lengyelországban Biden tájékoztatót is kap az ukrajnai súlyos humanitárius helyzetről.
-
A Nexta hírcsatorna közzétett egy felvételt azokról az amerikai katonákról, akik Kijev közelében harcolnak, és részük volt egy olyan település felszabadításában, amely már a háború első napjai óta orosz megszállás alatt állt.
Még egy nap a paradicsomban
– mondja az egyik katona a felvételen, majd azzal folytatja, hogy néhány katonájukat meglőtték nemrég.
Ott a parancsnokom, itt van az amerikai jelvény a vállunkon, amott pedig égnek az épületek. Van lőszerünk, vannak rakétáink, minden megvan ahhoz, hogy ez egy csodálatos nap legyen
– fogalmazott a videóban beszélő amerikai katona.
Ugyanezekről a katonákról látott napvilágot egy másik videó is, amelyben azt mondják el, hogy kilőttek néhány orosz tankot.
Az utóbbi felvételnél egyébként a helyszínt Lukjanyivka néven emlegették. Kijev közelében egyébként több ilyen nevű település is van, viszont ez az a falu lehet, amely a várostól keletre található. Ukrán források ugyanis nemrég közölték a hírt, hogy ennek a településnek a térségét felszabadították egy ellentámadással.
Ha ez igaz, akkor azt is jelenti, hogy Kijevtől keletre az ukránok nagymértékben, 10-13 kilométerrel visszaszorították az orosz csapatokat Szumi irányába.
Még a március eleji híradások szóltak arról, hogy legalább háromezer amerikai veterán megy Ukrajnába harcolni önkéntesként, azonban eddig viszonylag keveset lehetett hallani arról, hogy pontosan hol vetették be őket.
-
Az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy támogatást nyújtson az ukrán kormánynak azonnali szükségleteik kielégítésére, valamint az orosz támadások megszűntével a demokratikus Ukrajna újjáépítésére – áll az EU-csúcs zárónyilatkozatának nyolcadik pontjában.
Ennek érdekében az Európai Unió beleegyezik az Ukrajnával való Szolidaritásért vagyonkezelői alap létrehozásába, valamint felkéri nemzetközi partnereit a részvételre, és felszólít az előkészületek haladéktalan megkezdésére.
Végül pedig megkérte a bizottságot, hogy továbbra is nyújtson technikai segítséget Ukrajnának a szükséges reformok végrehajtásában.
-
A megszállók között növekszik azoknak a száma, akik Ukrajna oldalán harcolnak Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimje ellen – jelentette az ukrán hírszerzés.
Egyre több orosz katona nem csak nem hajlandó részt venni az Ukrajna elleni háborúban, hanem fegyverrel a kezében Ukrajnába vonul, hogy Putyin ellen harcoljon
– áll a közleményben.
A Pentagon legfrissebb becslése szerint az orosz hadsereg harci ereje 90 százalék alá esett. Az ellenség élelmiszer- és üzemanyag-ellátási problémákkal küzd – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.
-
Közös nyilatkozatban ítélte el csütörtök este Oroszország Ukrajnával szembeni „indokolatlan és provokáltan agresszív háborúját” Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – adta hírül az MTI. A vezetők a nyilatkozatban megerősítették, hogy folytatják az ukrán nép támogatására tett összehangolt transzatlanti erőfeszítéseiket.
Azt is leszögezték, hogy teljes mértékben végrehajtják az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, további humanitárius segítséget nyújtanak az ukrajnai rászorulóknak és védelmet biztosítanak a menekülőknek.
A bizottság és az Egyesült Államok elnöke támogatja továbbá a háborús bűnöket dokumentáló szakértők munkáját, akik Ukrajnában gyűjtenek bizonyítékokat. Emellett konkrét lépéseket tesznek az energetikai együttműködés terén az ellátásbiztonság és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében.
-
Vitalij Kim, a Mikolajivi terület kormányzója szerint az oroszok már tizedik alkalommal próbálták sikertelenül elfoglalni a Herszon és Mikolajiv közelében lévő csornobajevkai repteret.
A kormányzó egy videót is feltöltött a térségben folyó harcokról.
-
Az ukrán védelmi minisztérium arcfelismerő rendszerrel igyekszik azonosítani az elesett orosz katonákat, és értesíteni a családjukat, hogy meghalt a hozzátartozójuk – mondta Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes, digitalizációért felelős miniszter a Reutersnek.
A védelmi minisztérium márciusban kezdte el használni a Clearview nevű New Yorkban kifejlesztett rendszert. A program működésének a lényege, hogy a feltöltött fotókat az interneten találhatókkal veti össze, és ezáltal megpróbálja azonosítani, hogy ki látható a képen.
Mihajlo Fedorov azt mondta: rendszerint a közösségi médiás felhasználók alapján sikerül azonosítaniuk az orosz katonákat, és ha ez megtörténik, akkor írnak a családjuknak, hogy legalább a holttest visszajusson hozzájuk.
Fedorov azt nem árulta el, hogy pontosan hány katonát sikerült eddig azonosítani, mindössze annyit mondott, hogy „magas” az arányuk az elesettekhez képest. A miniszterelnök-helyettes ezenkívül kérdésre azt is közölte, hogy a saját katonáik azonosítására ezt a rendszert nem használják, de azt nem mondta el, hogy miért.
A Clearview egyébként ingyenesen átadta a programját az ukrán kormánynak a háború indítását követően. A keresőmotorjában mintegy kétmilliárd kép található az „orosz Facebookként” emlegetett VKontaktyéról is, elsősorban itt találhatnak fotókat az elesett katonákról.
-
A Sky News tett közzé egy drónfelvételt azokról az emberekről, akik humanitárius segélyért álltak sorba Mariupolban csütörtökön.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy körülbelül százezer ember esett csapdába a városban, akik emiatt nagyrészt élelem, víz és elektromos áram nélkül maradtak.