Ausztria életbe léptette a gázellátás vészhelyzeti tervének korai figyelmeztető fázisát arra az esetre, ha Oroszország leállítaná a gázszállításokat a rubelben fizetés elmaradása miatt – közölte az osztrák klímavédelmi minisztérium szerda délután. Szerdán reggel hasonló lépést tett Németország is.
A figyelmeztető fázis életbe léptetése az ellenőrzési és felügyeleti rendszer működtetésének a szigorítását jelenti. Az olyan fogyasztásszabályozási intézkedések, mint például a fejadagolás, egyelőre nem, csak a harmadik fázisban lépnek életbe – közölte az MTI.
Az utóbbi időben csökkent a Lengyelországba érkező ukránok száma, de a lengyel fél újabb menekülthullámok fogadására készül – írja a Politico.
Piotr Glinski lengyel miniszterelnök elmondta: Lengyelországnak megvannak a kapacitásai, és továbbra is készen áll a menekültek befogadására. Hozzátette: az orosz invázió kezdete óta Lengyelország 2,3 millió menekültet fogadott be Ukrajnából.
Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke úgy véli, hogy az lenne a legjobb döntés, ha bővítenék a rubelért exportált áruk listáját.
Az európai államoknak minden piaci lehetőségük megvan a rubelben történő fizetésre. Ez nem tragédia. Sokkal rosszabb a helyzet, ha van pénz, de áru nincs
– vélekedett a Duma elnöke. Hozzátette, hogy a listához sorolná az alábbi termékeket
Vologyin megjegyezte, hogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök helyesen döntött, amikor bejelentette, hogy a barátságtalan országok számára csak rubelben lehet gázt vásárolni – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.
Frissített adatokat tett közzé az ukrán védelmi minisztérium az orosz csapatok ukrajnai veszteségeiről.
Az ellenség teljes harci vesztesége február 24-től március 30-ig az ukrán fél szerint így alakult:
Elővigyázatosságból kihirdették a földgázellátási válsághelyzet legalacsonyabb, korai előrejelzési szintjét Németországban, ugyanis nem lehet tudni, milyen szabályokat vezet be az Ukrajna ellen háborút folytató orosz vezetés a földgázszállítások elszámolásáról – jelentette be a német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter.
Robert Habeck elmondta, hogy a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 2017-es európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott három válsághelyzeti szint (korai előrejelzési, riasztási, vészhelyzeti) közül a legalacsonyabbat rendelték el. A miniszter hangsúlyozta: egyelőre biztosított a földgázellátás Németországban.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a minisztériumban felállítanak egy válságstábot, amely folyamatosan monitorozza, szemmel tartja a földgázellátási helyzetet. Ezt a tevékenységet hetek óta folytatják már, a döntéssel csupán formalizálják a gyakorlatot. A döntés közvetlen előzménye, hogy csütörtökön ismertethetik Moszkvában az orosz földgáz értékesítésének a Kreml által barátságtalannak minősített országokkal szemben alkalmazandó, rubelalapú elszámolási rendszerét – számolt be az MTI.
Az Egyesült Államok európai csapatainak vezetője szerint az Egyesült Államok túlbecsülte Oroszország haderejét – számolt be a CNN. Tod Wolters, az Egyesült Államok európai csapatainak vezetője és a NATO-szövetségesek legfőbb európai parancsnoka egyértelműen elismerte, hogy nem rendelkeztek elégséges információval a kelet-európai hadi viszonyokkal kapcsolatban, ezért az Egyesült Államok elsőre túlbecsülte az orosz haderő képességeit, miközben alábecsülte Ukrajnát.
A tábornok szerint az Egyesült Államok először úgy gondolta, hogy Ukrajna a támadás után napokon belül orosz kézre kerül. Ez a feltételezés azonban megdőlt. Az orosz hadsereg megrekedt az ukrán főváros, Kijev körül, amikor a háború a második hónapjába lépett, és fenntarthatósági és logisztikai problémákkal is küzdenek. Az ukrán harcosok erős ellenállása pedig láthatóan meglepte őket – tette hozzá.
Az Index korábban már beszámolt arról, hogy rakéta csapódott be kedd reggel a mikolajivi közigazgatási központba.
Az első értesülések szerint a támadásban legalább 7 ember vesztette életét, az ukrán hatóságok azonban tegnap este már 12 holttestről számoltak be. Az invázióban további 33 ember megsérült, és 18 embert a romok alól sikerült kimenteni.
Támogatta a kanadai parlament a vízumkötelezettség eltörlését Ukrajnával szemben – áll a parlament állandó bizottságának jelentésében.
A tisztségviselők kiemelték, elítélik Oroszország Ukrajna ellen indított indokolatlan háborúját, valamint arra kérik a kormányt, hogy támogassák az ukránokat, és álljanak készen a bevándorlási kérelmek gyors feldolgozására – írja a Kárpátalja.ma.
Rejtélyes orosz hajót találtak lehorgonyozva a Temzén, a kelet-londoni Canary Wharf üzleti negyedének kikötőjében – számolt be az Infostart.
A brit kormány által lefoglalt jármű egy 38 millió fontot (körülbelül 17 milliárd forint) érő luxusjacht, amely egy orosz oligarcha tulajdona. A brit közlekedési miniszter, Grant Shapps kiemelte, hogy a hajó tulajdonosának kilétét gondosan eltitkolta a jachtot hivatalosan bejegyző cég.
A miniszter közléséből kiderült az is, hogy a Phi nevű luxusjárművet a karib-tengeri St. Kitts és Nevis szigetállamban jegyezték be, de máltai lobogó alatt közlekedett.
Az azeri származású orosz sportújságíró, Nobel Arusztamjan értesülése szerint az Orosz Labdarúgó-szövetség az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elhagyását fontolgatja, és egyúttal átlépne az ázsiai társföderációba.
Az ok összefügg azzal, hogy az orosz labdarúgást több szankció is érte az elmúlt egy hónapban. A korábbi döntések szerint az orosz válogatott nem játszhat mérkőzéseket, az ország klubcsapatai pedig nem vehetnek részt a nemzetközi kupasorozatokban, így a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában sem.
A FIFA csütörtökön Dohában tartja kongresszusát, egy nappal a világbajnoki csoportok sorsolása előtt. Ott várhatóan az orosz szövetség elleni hosszú távú szankciókról is döntés születhet.
Nobel Arusztamjan értesülése szerint a FIFA valószínűleg két évre vagy határozatlan időre felfüggeszti majd az Orosz Labdarúgó-szövetséget. Emiatt a két kontinensen fekvő szövetség állítólag azt fontolgatja, hogy az eltiltás lejárta után megpróbál átlépni az UEFA-ból az AFC-be – ismertette az újságíró beszámolóját az Infostart.
Az orosz hadsereg bombázásai miatt már legalább 350-400 ember vesztette életét Csernyihivben, ám ezek az adatok nem véglegesek – jelentette ki Vladiszlav Atrosenko polgármester egy tévéműsorban. Elmondta:
A minap új vezető került a megyei egészségügyi főosztály élére, remélhetőleg ő pontosabb számokkal szolgál majd. Úgy vélem, 400-ra tehető az áldozatok száma. Legalább a felét személyesen ismertem, nagyon nehéz elviselni.
Csernyihiv két kórházában jelenleg 400 sebesültet ápolnak, naponta 40 ember kerül kórházba. Többségük civil lakos – írja a Kárpáthír.
Megalakult egy országcsoport az ENSZ-en belül, ami azért jött létre, hogy előmozdítsa az agressziót elkövetők elszámoltatását – számolt be a Népszava.
A fórumként működő közösség célja, hogy a háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekmények és jogsértések tetteseit elszámoltassák és felelősségre vonják. Az eddig 49 országból álló csoportnak tagja minden EU- és NATO-tagállam, de Magyarország és Törökország nem.
A német–lengyel határ közelében elhelyezkedő Mallnownál a Jamal–Európa-gázvezetéken nullára csökkent a nyomás, így azon keresztül nem jut gázhoz Németország.
A Jamal földgázvezeték Belaruszon és Lengyelországon át vezet Németországba. A másik két kulcsfontosságú csővezeték esetében az áramlás stabil maradt – írja a Reuters.
Kijev felett a hajnali és reggeli órákban több rakétát is megsemmisítettek a légvédelmi rendszer segítségével – tájékoztatott Vagyim Denyiszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.
Amennyire tudjuk, több rakétát lőttek le a főváros felett. A helyzet tisztázása folyamatban van
– idézi a tanácsadót az Unian ukrán hírügynökség.
Nem javasolja az amerikai külügyminisztérium utazási ajánlásaiban, hogy az amerikai állampolgárok Ukrajnába vagy Oroszországba utazzanak – írja a Guardian.
Állításuk szerint ugyanis „rendszeresen kapnak hírt” arról, hogy amerikaiakat tartóztatnak le az orosz hatóságok vagy az invázióban részt vevő hadsereg tagjai. Az amerikai nagykövetség ilyen esetben csak „korlátozottan” tud segítséget nyújtani – tették hozzá.
A Roszkomnadzor orosz médiafigyelő ügynökség levélben figyelmeztette az orosz Wikipédia szerkesztőit az oldalon megjelent szócikk miatt, amely Oroszország ukrajnai háborújáról szól – közölte a Twitteren az online enciklopédia.
Az ügynökség sérelmezte az Oroszország inváziója Ukrajnában (2022) anyag címét, ugyanis a szerző nem az Oroszországban elfogadott különleges műveletnek nevezte az eseményt. Az sem tetszett a médiafigyelőnek, hogy az írásban felhívják a figyelmet, hogy Ukrajnában már számos civil áldozata van az orosz „katonai műveletnek” – írja a TSN ukrán hírportál.
Hozzáteszik: a Wikipédiát az információk törlésére utasították, azzal fenyegetve, hogy letiltják az oldalt.
Összesen 1589 Ukrajnából érkező menekültet fogadott kedden a BRFK más társszerveivel együtt – közölte a rendőrség. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a tranzitpontként kijelölt budapesti BOK-csarnokba.
A csaknem 1600 érkező közül 623 gyermek volt. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 17 ember, köztük 9 kiskorú elhelyezését, illetve odaszállítását oldották meg az együttműködő hatóságok.
Az ukrán haderő nem csökkenti védelmi erőfeszítéseit annak ellenére sem, hogy Oroszország Kijev és Csernyihiv térségében katonai tevékenységének korlátozását jelentette be – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd éjjel közzétett videóüzenetében.
Az államfő pozitívnak minősítette a két fél között Isztambulban folyó tárgyalásokról érkező jelzéseket, de kijelentette, hogy „ezek nem feledtetik a robbanásokat és az orosz aknákat”.
Egyúttal óvatosságra intett azokkal az orosz közlésekkel kapcsolatban, hogy Moszkva jelentősen visszafogja katonai műveleteit több körzetben. Mint mondta, Ukrajna nem csökkenti védelmi erőfeszítéseit, és csak tényleges orosz feszültségenyhítő lépések esetén javulhat a bizalom a két fél között.
Az orosz hadsereg még mindig nagyon komoly erővel rendelkezik ahhoz, hogy folytassa a támadásokat országunkban
– fogalmazott Zelenszkij. Ezek után az ukrán elnök azt állította, hogy a támadók háborús óvóhelyeket is felrobbantanak Mariupolban, holott jól tudták, hogy ott civilek húzták meg magukat.
Az ukrán alkotmánybíróság felfüggesztett elnöke, Olekszandr Tupickij az orosz invázió megkezdése után elmenekült Ukrajnából – jelentette a helyi média.
Tupickij valószínűleg nem hivatalosan lépte át a határt, mivel az ország megtiltotta a katona korú férfiak kiutazását. Tupickij Ukrajnából való távozásának pedig nyoma sincs a határőrök adatbázisában – állítja a média.
Tupickij február 22-én Törökországból Ukrajnába repült, azóta a hivatalos adatok szerint nem lépte át a határt. A média szerint a bíró családja az orosz offenzíva kezdete után Ukrajna nyugati részébe költözött, de március 17-én a neje és két gyermeke egy BMW-vel lépte át a magyar határt. Tupickij követte őket, és elhagyta Ukrajnát. A sajtóhoz eljuttatott fényképek szerint jelenleg Bécsben tartózkodnak.
Oroszország mintegy kétezer katonát küldött Gerorgia megszállt területeiről Ukrajnába – számolt be az ukrán fegyveres erők vezérkara jelentésében.
Grúzia megszállt területeiről Ukrajnába szállították a Déli Katonai Körzet 4. és 7. katonai bázisának egységeit, hogy erősítsék az orosz fegyveres erőket.
A 4. katonai bázison három, összesen 1200 orosz és oszét katonát számláló szárazföldi taktikai csoportot hoztak létre és küldtek Ukrajnába. Valamint további kettőt a 7. katonai bázis egységeiből létesítettek, amely körülbelül 800 fős
– áll a közleményben.
Erőteljes robbanás történt az oroszországi Krasznyij Oktjabr falu közelében, a belgorodi régiójában, négy orosz katona megsérült. Az orosz TASZSZ hírügynökség szerint egy ideiglenes katonai tábort ért a lövedék.
Az eddigi információk szerint civil áldozatok nincsenek, az orosz források pedig arról számoltak be, hogy a lövedéket Ukrajnából indították.
Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő találkozója csak akkor lehetséges, ha Ukrajnában jelentős deeszkaláció történik – jelentette ki a Fehér Ház kommunikációs igazgatója, Kate Bedingfield.
Szerintem elég világosan kijelentettük, hogy a találkozó attól függ, hogy Vlagyimir Putyin miről akar beszélni. Biden elnök világosan kijelentette, hogy egy ilyen párbeszéd megkezdése előtt jelentős deeszkalációra van szükség Oroszország részéről
– mondta Bedingfield.
Biden hétfőn beszélt arról, hogy nem zárja ki annak lehetőségét, hogy személyesen találkozzon Putyinnal.
Irpiny polgármestere, Olekszandr Markusin szerint továbbra sem lehet visszatérni a már visszafoglalt Kijevi régióban található városba.
A város még mindig ellenséges tűz alatt áll, több helyen lehetnek aknák és fel nem robbant lőszerek. Könyörgöm, mindenki maradjon most ott, ahol van
– mondta Markusin.
Hozzátette, amint lehetséges lesz visszatérni Irpinybe, azonnal bejelenti.
Andrij Nyebitov, az ukrán rendőrség Kijevi régiójának vezetője elmondta, hogy a felszabadult Irpinyben olyan polgárokat keresnek, akik csapdába estek és még mindig veszélyben vannak. Elmondása szerint vannak olyanok is, akik otthonukban, pincéjükben maradtak, nekik gyógyszereket, vizet, élelmiszert visznek – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.
A Harkiv megyei Csuhujiv városában erőszakos halálra nem utaló sérülések nélkül találtak több orosz katonát is – közölte Telegram-csatornáján Anton Herascsenko, az ukrán belügyminisztérium vezetőjének tanácsadója.
A tanácsadó posztjában azt írta, a katonák testén nem találtak sérülést. Hozzátette: valószínűleg megfagytak vagy éhen haltak.
Az esetről az Unian ukrán hírügynökség közösségi oldalán több fotót is megosztott, amelyeket ide kattintva tekinthetnek meg.
Ha lemaradt volna az orosz–ukrán konfliktus keddi történéseiről, most a legfontosabbakat az alábbiakban összegyűjtöttük:
Jó reggelt kívánunk kedves olvasóinknak!
Az Index szerdán is beszámol Oroszország ukrajnai inváziójáról – kövesse velünk az eseményeket percről percre.
Tegnapi hírfolyamunkat itt találja, a nap legfontosabb eseményeit összefoglaló cikkünket pedig itt.