Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elégtelennek találja a bucsai atrocitások nyomán tervezett újabb uniós szankciókat – számolt be az MTI.
A jelen helyzet szerint ez elégtelen válasz Oroszország bűncselekményeire és az orosz agresszióra. Szigorítani kell az uniós szankciókat
– mondta közösségi oldalán megosztott videóüzenetében a tárcavezető, miután alkalma volt megvizsgálni a büntetőintézkedések tervezetét. A miniszter
Ugyanezt követelte a világ legfejlettebb ipari államait összefogó, az Európai Uniót is magában foglaló G7 csoporttól is.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a francia elnök Vlagyimir Putyinnal való beszélgetéseit ahhoz hasonlította, mintha Hitlerrel tárgyalna – írta meg a Telegraph.
Morawiecki azt üzente Emmanuel Macronnak, aki több alkalommal próbált diplomáciai tárgyalásokat folytatni az orosz elnökkel, hogy
hány alkalommal tárgyalt ön Putyinnal, és mit ért el? Mi nem beszélünk, nem tárgyalunk bűnözőkkel. A bűnözők ellen harcolni kell.
Hozzátette:
Senki nem tárgyalt Hitlerrel. Ön Sztálinnal vagy Pol Pottal is tárgyalna?
Az orosz hadsereg által Bucsában és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságok a megszállásra vonatkozó nemzetközi jog hatálya alá tartoznak, az Európai Unió (EU) ezért sürgős feladatként további szankciókat készít elő Oroszországgal szemben – jelentette ki az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn.
Josep Borrell az Európai Unió nevében kiadott nyilatkozatában aláhúzta: az EU a lehető leghatározottabban elítéli az orosz fegyveres erők által a beszámolók szerint több elfoglalt, időközben visszafoglalt ukrán városban elkövetett atrocitásokat – írta meg az MTI.
Ezekért a tettekért az orosz hatóságok felelősek, mert abban az időszakban követték el őket, amikor az orosz hadsereg gyakorolta a tényleges ellenőrzést az érintett területen – jelentette ki.
Az ukrajnai Bucsa városban és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett tömegmészárlást a történelem az európai földön elkövetett atrocitások között fogja említeni
– mondta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy rendeletet, amely az Oroszországgal szemben barátságtalan államok vízumkorlátozásaira válaszul meghozott ellenintézkedésekről szól – írja az MTI.
A rendelet – az indoklása szerint – az „Európai Unió barátságtalan fellépésére” ad választ. A dokumentum értelmében Oroszország felfüggesztette az EU-val, Norvégiával, Izlanddal, Svájccal és Liechtensteinnel kötött vízumkönnyítési megállapodások számos záradékát. Putyin emellett arra utasította a külügyminisztériumot, hogy
azon külföldiekkel és nem honosított állampolgárokkal szemben, akik barátságtalan cselekményeket követtek el, személyi beutazási korlátozásokat vezessen be.
Volodimir Zelenszkij Bucsa városába látogatott, ahol az egészségügyi szervek alkalmazottai még mindig gyűjtik össze a civil áldozatok holttestét az utcákról és a házak udvaráról – idézi az Ukrainska Pravdát a New York Times. Az ukrán elnök helyi lakosokkal beszélt, és megtekintette egy jelentős orosz hadoszlop elleni ukrán támadás helyszínét.
Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kijelentette, hogy Bucsa városában valamennyi holttestet exhumálni és azonosítani kell, hogy az esetleges háborús bűnöket bizonyítani lehessen – írta meg a Guardian.
Közleményében Bachelet úgy fogalmazott, hogy elborzadt azoktól a képektől, amelyeken az utcákon fekvő civil holttestek láthatók.
Az eddigi jelentések alapján komoly és súlyos kérdések merültek fel, lehetséges, hogy háborús bűnöket követtek el és súlyosan megsértették a nemzetközi jogot
− mondta el a főbiztos.
A nemzetközi humanitárius jog megsértésének nevezte a Kijev-környéki tömegmészárlást Hajasi Josimasza japán külügyminiszter, aki lengyel hivatali partnerével, Zbigniew Rauval közös hétfői varsói sajtóértekezletén újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkvával szemben – írja az MTI.
Hajasi a kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián közölte: megosztotta Rauval mély megrendültségét annak kapcsán, hogy Kijev környékén „rendkívül kegyetlen, a civil lakosság ellen irányuló erőszakos cselekmények” történtek.
Ártatlan civilek meggyilkolása a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősül. Az ilyen tettet megengedhetetlennek tartja, és szigorúan elítéli
– fogalmazott a japán miniszter.
Az ukrán hatóságok vasárnap Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvő, civil ruhás ember holtteste látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, összesen legkevesebb 330 férfiholttestet találtak.
A Nemzetközi Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) hétfőn biztonsági okokból nem volt képes bejutni az ostromlott Mariupol városába, hogy civileket evakuálhasson – írta meg a Guardian.
Az elmúlt hetekben már többször próbált a Vöröskereszt bejutni a városba, de egyszer sem járt eredménnyel.
Az Európai Unió Tanácsa jogalkotási módosításokat fogadott el, lehetővé téve a tagállamoknak, hogy 17 milliárd euró (mintegy 6300 milliárd forint) forrást csoportosítsanak át a kohéziós politikai alapokból és az európai segélyalapból (FEAD), hogy segíteni tudjanak az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió elől elmenekülőknek – számolt be az MTI az uniós tanács tájékoztatása alapján.
Az uniós alapokról szóló jogszabályok módosítása segíti az Ukrajnából érkező menekülteket és az őket befogadó tagállamokat, amelyek így elegendő erőforrással rendelkeznek majd a lakhatás, az oktatás és az egészségügy iránti növekvő igények kielégítésére – tették hozzá.
Az ukrán gazdasági minisztérium 16 százalékra becsüli a háború sújtotta ország gazdasági teljesítménycsökkenését az idei első negyedévben a tavalyi első negyedévvel összevetve. A minisztérium nem zárja ki, hogy idén akár negyven százalékkal is zsugorodhat a GDP – számolt be az MTI.
Denisz Kudin, a gazdasági miniszter első helyettesének közleménye szerint a légi közlekedés, a tengeri szállítás és a szolgáltatási szektor áll a teljesítmény-visszaesés élén.
A gazdasági minisztérium adatai szerint Ukrajna idén márciusban 5,97 millió tonna árut exportált 2,7 milliárd dollár értékben, ami a fele a februári mennyiségi és értékmutatóknak, miközben az import a harmadára csökkent, 1,6 millió tonnára, 1,8 milliárd dollárért.
Jelenleg a legfontosabb ukrán importáru a gáz, az olaj, az olajtermékek és a szén.
Az Ukrán Fegyveres Erők április 4-i beszámolója alapján a becslések szerint eddig 18 300 orosz katona esett el Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában. Valamint az orosz haderő harci felszerelése közül megsemmisült
Angela Merkel kiáll a 2008-as NATO-csúcson hozott döntések mellett – közölte a volt német kancellár szóvivője hétfőn, reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálatára.
Angela Merkel „kitart a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatos döntései mellett”, ugyanakkor a Bucsán és Ukrajna más településein történt atrocitások fényében teljes mértékben támogatja a német szövetségi kormány és a nemzetközi közösség Ukrajna melletti erőfeszítéseit, amelyek „véget vetnek Oroszország barbárságának és Ukrajna elleni háborújának” – közölte a szóvivő.
Volodimir Zelenszkij egyik, vasárnap esti videóüzenetében felszólította Angela Merkelt és Nicolas Sarkozy volt francia államfőt, hogy látogassanak el Bucsára, ahol „képet alkothatnak az Oroszországgal kapcsolatban tizennégy éve követett politikájuk kudarcáról” – írja az MTI.
Recesszióba kerülne az európai és a német gazdaság az oroszországi energiaimport leállítása esetén a német bankszövetség, a Bundesverband deutscher Banken (BdB) elnöke, a Deutsche Bank igazgatója szerint – számolt be az MTI.
Christian Sewing egy hétfői videókonferencián arról beszélt, hogy recesszióval fenyegeti a német és az európai gazdaságot az orosz energiaimport leállása.
Érzelmileg meg lehet ugyan érteni minden embargóra vonatkozó felhívást
– mondta. Hozzátette, hogy „ha ez bekövetkezne, az nagy valószínűséggel a német gazdaságot és minden bizonnyal az európai gazdaságot is recesszióba taszítaná, aminek hosszú távú következményei lennének”.
Ezért „kiegyensúlyozott és jól átgondolt döntésre van szükség” – tette hozzá Sewing, aki szerint „nem szabad figyelmen kívül hagyni egy ilyen lépés hosszú távú következményeit”. Sewing szerint az oroszországi gáz- és olajszállítások leállása esetén aligha lehetne elkerülni a recessziót Németországban.
Az ukrán honvédelmi minisztérium ismertette, hogy pontosan kikre vonatkozik a hadkötelezettség, és meddig tart a katonák kiképzése – számolt be a fakty.com.ua.
Oroszország Ukrajna ellen indított teljes körű háborúja bizonyos számú emberi mozgósítást tesz szükségessé. Ezeknek a mozgósított katonáknak a felkészülése pedig körülbelül két hétig tart – számolt be Hanna Maljar, az ukrán védelmi minisztérium helyettes vezetője.
A vezető elmondta azt is, hogy az ukrán fegyveres erők jelenlegi létszáma 265 ezer fő. Ebből 216 ezer hivatásos katona, a maradék pedig civil. Hozzátette: a mozgósítottak kiképzése 5-15 napot vesz igénybe, ennyi idő után állnak készen a védelmi feladatok elvégzésére. Kiemelte azonban, hogy ebben a kiképzésben minden mozgósított személy kötelezően részt vesz, függetlenül attól, hogy korábban kapott-e katonai oktatást. Ugyanakkor nehéz a megszervezésük, mivel az orosz haderő már számos erre alkalmas központot megsemmisített.
Az Anonymous hackercsoport 120 ezer Ukrajnában harcoló orosz katona adatait szivárogtatta ki – jelentették be Twitter-oldalukon.
Minden ukrajnai invázióban részt vevő katonát háborús bűnökkel foglalkozó bíróság elé kell állítani
– írták a bejegyzésükben.
A BOK-csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 552 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát hetvenen töltötték a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn az MTI-t.
A majdnem 4400 négyzetméter alapterületű BOK-csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.
Jelezték, hogy a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – olvasható a kormányhivatal közleményében.
Robert Dulmerst, a Nederland Dagblad című holland napilap haditudósítóját kiutasították vasárnap Ukrajnából, mert közzétett egy fotót a Twitteren az Odessza városban aznap reggel becsapódó rakétákról – számolt be az MTI a NlTimes holland hírportál alapján.
A hírportál a Nederland Dagblad tudósítására hivatkozva azt írja: az ukrán hatóságok államtitok megsértésével vádolják az ország területén hivatalos katonai engedéllyel dolgozó veterán újságírót.
Dulmers a saját lapjának elmondta: vasárnap a kikötővárosban tartózkodott, és követte a rakéták becsapódásának hangját. A helyszínen felvételeket készített, amelyeket azután megosztott a Twitteren. Aznap délután a rendőrségre kísérték, ahol elmondása szerint durván bántak vele. Amikor Dulmers a holland külképviselettel telefonon beszélt, megragadták, kitépték a kezéből a készüléket. Útlevelét elkobozták, és amikor megpróbált ellenállni, fojtogatták, és fegyvert szegeztek a fejéhez.
A hatóságok ezután közölték vele, hogy elvették tőle haditudósítói akkreditációját, és onnantól nemkívánatos személy az országban. A rendőrség a férfit saját autójában az ukrán–moldovai határra szállította, és ott adták vissza neki a személyi papírjait. Dulmers 2032-ig nem térhet vissza Ukrajnába.
Az újságíró elmondta, hogy az ukrán hatóságok állításai meglepték, mert Odesszára nem vonatkoznak szigorított tudósítási szabályok. A Nederlands Dagblad főszerkesztője, Sjirk Kuijper szerint pedig „semmi nem utal arra, hogy Dulmers megszegte volna a hadsereg által kiadott utasításokat vagy korlátozásokat”. Elítélte, ahogyan Dulmerst kiutasították az országból, különösen azt, hogy erőszakot alkalmaztak vele szemben.
Vizsgálatot rendelt el az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében, az incidenssel kapcsolatban Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte hétfőre – számolt be az MTI.
A hétfőn kiadott tájékoztatás szerint Alekszandr Basztrikin, a hatóság elnöke utasította az SZK nyomozati főcsoportfőnökségét, hogy elemezze „az ukrán védelmi minisztérium által terjesztett, civileknek a Kijev megyében lévő Bucsa városban történt megöléséről szóló információkat”. A vizsgálat az orosz büntető törvénykönyv 207.3. cikke alapján indult, az orosz fegyveres erők bevetésére vonatkozó, „szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése tényállása alapján”.
Az SZK szerint az ukrán védelmi minisztérium „az orosz hadsereg lejáratásának szándékával” Bucsában készített videofelvételeket terjesztett a nyugati médiában, civilek lemészárlásának bizonyítékaként. Az orosz védelmi minisztérium szerint ezek az anyagok nem felelnek meg a valóságnak, és provokatív jellegűek.
Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-képviselet helyettes vezetője közölte, hogy Moszkva április 4-re kérte a Biztonsági Tanács összehívását a bucsai incidens ügyében, amelyet „ukrán radikálisok kirívó provokációjának minősített”.
Az Index korábban már írt arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről készült Lego-figurákat árvereznek el jótékonysági célból.
Az egyedi figurák és a hozzájuk tartozó mini Molotov-koktél hatalmas sikert aratott: több mint 16 ezer dollárt sikerült összegyűjteni az aukción. Az így gyűjtött pénzt pedig teljes egészében a Direct Relief szervezetnek ajánlották fel, amely jelenleg az ukrán egészségügyi minisztériummal működik együtt.
Az előző sikeren felbuzdulva azonban a Citizen Brick egy második akciót is hirdetett, amelyen már 145 ezer dollár (csaknem 50 millió forint) gyűlt össze az egészségügyi szervezet részére.
Hét ember meghalt és legalább 34-en megsérültek tegnap a harkivi támadásban, köztük három gyerek – közölték ukrán tisztviselők.
Az ukrán főügyészség hétfői közleménye szerint a támadás helyi idő szerint este hat óra körül történt. Állítólag az orosz erők lakóépületekre lőttek Harkivban – számolt be a Sky News.
Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója tegnap közölte, hogy 23 áldozata van a támadásnak, de akkor nem részletezték az áldozatok számát.
Leonyid Nevzlyin orosz–izraeli üzletember izraeli orvosokra hivatkozva elemezte, milyen jelenleg Vlagyimir Putyin orosz elnök egészségi állapota – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Az üzletember emlékeztetett: több hír szerint botoxkezeléseknek köszönhető, hogy 69 éves korára is ilyen feszes az arcbőre az orosz elnöknek. Izraeli orvosok azonban ennél sokkal súlyosabb dologra hívták fel a figyelmet.
A szakemberek szerint ugyanis nem a botox, hanem a szteroidok miatt van ilyen kevés ránc az orosz elnök arcán. A szteroid azonban, ha hosszú távon és sokat használunk belőle, rengeteg negatív mellékhatást eredményez. Ilyen lehet az impotencia, a depresszió, az ingerlékenység és az agresszió.
Az orvosok azt is elmondták, hogy a szert gyakran használják onkológiákon is, hogy megelőzzék a rákos megbetegedéseket.
Odessza dél-ukrajnai kikötőváros helyett Lettországban tartják meg idei Európa-koncertjüket a Berlini Filharmonikusok a háború miatt – közölte a német zenekar.
Az MTI beszámolója szerint az Európa-koncertet, amelyet minden évben más-más történelmi helyszínen tart az idén 140 éves zenekar, az eredeti tervek szerint az Odesszai Nemzeti Akadémiai Opera- és Balettszínházban rendezték volna május 1-jén.
Az orosz katonai támadások miatt az ünnepi hangversenyt Lettországban, a liepajai Nagy Borostyánkő (Lielais Dzintars) koncertteremben tartják „az Odesszával és Ukrajnával való szolidaritás és a békés európai együttélés jegyében” – közölték.
A közlemény szerint a filharmonikusok, élükön az orosz Kirill Petrenko vezető karmesterrel, nagyon hálásak a liepajai koncertközpontnak, hogy a rövid határidő ellenére is lehetővé tették a koncert helyszínének megváltoztatását.
A Kijev melletti Bucsánál elkövetett vérengzés körülményeit vizsgáló nemzetközi bizottság felállítását szorgalmazta hétfői sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő – számolt be az MTI.
Morawiecki szerint a ma élők mindig emlékezni fognak az ukrajnai Bucsa, Irpiny, Hosztomel és Motizsin településnevekre mint az oroszok által elkövetett tömeggyilkosságok helyszíneire.
Az orosz katonák által elkövetett mészárlásokat néven kell nevezni, népirtásról van szó, és népirtásként kell elítélni ezt a bűntettet
– jelentette ki a miniszterelnök. Szorgalmazta a történtek leírását, dokumentálását is.
Ezért javasoljuk az ukrajnai városokban történt népirtás bűntettét vizsgáló nemzetközi bizottság felállítását
– mondta a lengyel kormányfő. A testületnek Morawiecki szerint szakértőkből kellene állnia. Úgy látja, hogy az ukrajnai orosz agresszió nem véletlenszerű, megtestesíti „a fasiszta orosz rendszer” lényegét, mert Oroszország „szisztematikusan alkalmazza az agressziót politikája elveként”.
Felszólította az EU vezetőit, hogy tegyenek határozott lépéseket Moszkvával szemben. Példaként említette az Oroszországi Föderáció és az orosz oligarchák vagyonának elkobzását, „határozott” szankciókat, ezen belül az orosz kőolaj- és gázimport leállítását.
A Moszkvával szembeni visszafogott magatartásért bírálta Olaf Scholz német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt is.
Jelentős orosz csapattömörüléseket észleltek a luhanszki régióban – idézi a régió egyik katonai vezetőjét a CNN.
Szerhij Hajdai, a kelet-ukrajnai luhanszki regionális katonai közigazgatás vezetője közölte: az orosz hadsereg „jelentős katonai csapatot és felszerelést halmozott fel” a térségben. A vezető szerint ezt egy nagyobb támadás megkezdése miatt tették.
Egy mikolajivi kórház nőgyógyászati osztálya tűz alá került egy orosz támadásban – számolt be Olekszandr Szjenkevics, a város polgármestere a Facebook-oldalán.
A tegnapi ágyúzás következményei. Az egyik kórházunk nőgyógyászati osztálya. Szerencsére sem az orvosok, sem a betegek nem sérültek meg
– írta a videós bejegyzéshez az elöljáró.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem vállalja az Ukrajna által kért biztonsági garanciát – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Bár a vezető hálás a Biden-kormányzat Ukrajnának nyújtott segítségéért, hangsúlyozta, hogy nem kapott ígéretet tőlük arra, hogy az Egyesült Államok és a NATO nem engedi megismétlődni az ukrajnai háborút.
Szeretnék köszönetet mondani az Egyesült Államoknak és a Biden-kormányzatnak a támogatásáért, mindazért, amit értünk tesznek. Az Egyesült Államok azonban nem adott nekünk biztonsági garanciákat. Ezt el kell fogadnunk
– fogalmazott Zelenszkij.
Katya Oszadcsa ukrán televíziós műsorvezető gyűlöletét fejezte ki minden orosz iránt, és azt mondta, hogy mindegyikük felelős azért, ami Ukrajnában történik – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
A Mariupolból elmenekült emberek történetei tele vannak fájdalommal, iszonyattal, ezek a történetek megbénítanak. Kétségbeestem, mert nem sikerült megállítani ezt a szörnyűséget! Minden orosz állampolgár kollektív felelősséggel tartozik elnökének tevékenységéért, mindenki, akik hallgattak ennyi éven át
– írta Oszadcsa. Hozzátette, hogy gyűlöl minden oroszt, és azt kívánja, hogy a pokolban égjenek el.
Gyerekek ülnek a pincékben a halottakkal, holttestek ezrei hevernek az utcán. A pokol az oroszoknak túl szelíd büntetés
– tette hozzá a műsorvezető.
Ukrán sajtójelentések szerint újabb holttestekre bukkantak a Kijev melletti Bucsában, vasárnap késő estig pedig már mintegy 330-340 holttestet gyűjtöttek össze – adta hírül az MTI.
A hírről eredetileg az Ukrajinszka Pravda számolt be egy temetkezési szolgáltatóra hivatkozva. Még folytatják a kutatást a településen, ahol egyes holttesteket a hátsó udvarokban temettek el.
Az EU-tagországokkal egyeztetve vásárol földgázt Oroszországtól Szlovákia – jelentette ki Eduard Heger szlovák miniszterelnök vasárnap éjjel a Facebookon.
Heger kormányának gazdasági minisztere egy vasárnap esti tévés vitaműsorban még arról beszélt, hogy Szlovákia szükség esetén inkább vállalja a Moszkva által támasztott fizetési feltételeket, és rubelben egyenlíti ki az orosz gázimportot, mintsem ártson saját gazdaságának – számolt be az MTI.
Nem szabad, hogy elzárják a gázt. Ezért azt mondom: ha a feltétel az, hogy rubelben fizessünk, akkor rubelben fogunk fizetni, még akkor is, ha egyeseknek ez túl gyakorlatias álláspontnak tűnik
– mondta Richard Sulík a közszolgálati tévében. Majd azt írta közösségi oldalán, hogy
Szlovákia az EU-tagországokkal egyeztetve vásárol gázt Oroszországtól. Éppen a mi kérésünkre kezdődött el a koordináció az orosz gáz behozatalát érintő uniós fizetésekkel összefüggésben. Ebben a helyzetben is kulcsfontosságú az egység, és kitartunk a szerződésbeli feltételek tiszteletben tartása mellett az eurós fizetések vonatkozásában.
Szlovákia gázimportjának 85 százaléka Oroszországból származik.
A Kijev környéki falvak elhagyását követően rettentő pusztítás nyomai és áldozatai maradtak hátra az orosz hadsereg után. Több száz civil holttestére, valamint egy elfogott polgármester és családja kivégzésének nyomaira bukkantak – jelentette az Associated Press.
A politikust kegyetlen módszerrel végezték ki férjével és fiával együtt. Olga Sukhenkót és családját, miután közelről lelőtték, egy fenyőerdőben lévő gödörbe dobták.
Az Oroszország elleni új szankciók bevezetéséről fog tárgyalni uniós partnereivel Franciaország a Kijev melletti ukrajnai Bucsa városában kialakult helyzet miatt – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök.
A Bucsában történtek új szankciósorozat bevezetését teszik szükségessé. Terveink szerint összehangoljuk erőfeszítéseinket európai partnereinkkel, különösen Németországgal
– idézte a francia államfőt a TASZSZ orosz hírügynökség.