Index Vakbarát Hírportál

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ihor Zsovkva, az ukrán elnök diplomáciai tanácsadója úgy véli, hogy Ukrajna uniós csatlakozása a következő években megtörténik, és biztosan nem tart majd öt évig – írja az Unian.

    Az EU-csatlakozásunk mindenképpen a következő években lesz

    – mondta a diplomata. Ugyanakkor elismerte, hogy nem minden EU-állam kész erre a döntésre, de biztosította, hogy a tárgyalások meghozzák az eredményeket.

    Zsovkva nem akarta megjósolni egyértelműen a csatlakozás hozzávetőleges évét, és kifejtette, hogy jelenleg „sajnos nem minden rajtunk múlik”. Úgy véli azonban, hogy kizárt, hogy a tárgyalások sokáig elhúzódjanak.

  • Nőttek az orosz gázszállítások Európába a Gazprom közleménye szerint. A megrendeléseknek megfelelően a Jamal–Európa gázvezeték pedig továbbra is kelet felé szállít gázt, Németországból Lengyelországba.

    Az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gázszállítások hétfőn emelkedtek a hétvégihez képest

    – idézi az MTI a közleményt.

    Az Ukrajnából a Velke Kapusany (Nagykapos) határállomáson keresztül Szlovákiába irányuló szállítási kapacitást hétfőn napi 824 ezer megawattóra (MWh) energiatartalomra foglalták le a szlovák TSO Eustream üzemeltető tájékoztatása alapján. Pénteken napi 786 ezer, a hétvégén pedig napi 670 ezer MWh volt a nyugatra irányuló szállítás.

    A Gazprom hétfői közleménye szerint Ukrajnán keresztül az európai fogyasztók rendeléseinek megfelelően szállítnak gázt Európába.

    A Balti-tengeren átvezető Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül Németországba szállított mennyiség hétfő reggel 73 417 MWh volt óránként, nagyjából a péntekinek megfelelő.

    A német–lengyel határon lévő Mallnow mérési ponton a kelet felé irányuló szállítási mennyiség hétfő reggelre óránként 6969 MWh-ra emelkedett a Gascade üzemeltető adatai alapján. Azaz a pénteki 3770 MWh/h körüli mennyiség közel kétszeresére. A Jamal–Európa gázvezeték tavaly december óta – kisebb-nagyobb megszakításokkal – keleti irányba is szállít földgázt – összegezte az MTI.

  • A háború kezdete óta 114 125 ember menekült Zaporizzsjába, köztük 29 405 gyermek – írja az Unian.

    Csak az elmúlt 24 órában 5558 embert evakuáltak a városba, köztük a mariupoli és a berdjanszki humanitárius folyosón keresztül.

    A város teljes mértékben készen áll a belső menekültek befogadására. Több ezer élelmiszercsomagot küldenek a regionális humanitárius főhadiszállásra Kirovohrad régióból, amiket aztán szétosztanak a lakosság között

    – mondta Kirilo Timosenka, az elnöki hivatal helyettes vezetője.

  • Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke hétfőn virtuális kapcsolaton keresztül fog beszélni Narendra Modi indiai miniszterelnökkel. Az amerikai elnök valószínűleg nyomást fog gyakorolni kollégájára, hogy ne növelje az orosz nyersolaj importját, írta meg a Guardian

    India azon országok egyike, amely nem szavazta meg a gazdasági intézkedéseket az Egyesült Nemzetek Szövetségében (ENSZ), és csupán a bucsai mészárlás nyilvánosságra kerülése után ítélte el az orosz inváziót.

    A nyugati szankciók bevezetése után India jelentős árengedményeket kapott, és legalább 13 millió hordónyi nyersolajat vásárolt Oroszországtól az ukrajnai invázió kezdete óta. Összehasonlításként: múlt évben összesen 16 millió orosz nyersolajat importáltak.   

  • Az újságírók előtt még csak most nyílik meg a lehetőség, hogy eljussanak az egy hónapig teljes blokád alatt tartott Csernyihivbe, Kijevtől északkeletre. Az Index az elsők között tud megbizonyosodni arról, amiről eddig csak képek, kollégák és helyiek számoltak be: a város jelentős részét elpusztították a megszállók.

    Helyszíni tudósítónk, Kiss Dániel cikkét itt olvashatja.

  • A hétvégén 161 menekült elhelyezését segítette a katasztrófavédelem  – olvasható az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleményében. 

    A felajánlott és elfogadott segélyszállítmányokkal kapcsolatos hazai és nemzetközi koordináció, valamint a kapcsolódó logisztikai feladatok mellett a háború kitörése óta a katasztrófavédelem már csaknem 9500 ember – köztük 5179 gyermek és 2866 nő – elhelyezésében és szállításában működött közre.

    Mint írják, az elmúlt három napban 161 emberen segített a szervezet, köztük 94 gyermeken. A katasztrófavédelem munkatársai folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az idegenrendészeti gyűjtőhelyekkel, a társszervekkel, a civil szervezetekkel és a befogadóhelyekkel. Emellett a szervezet közreműködik a szállítási és ellátási feladatokban, valamint a közegészségügyi intézkedések megszervezésében.

    Az elmúlt 24 órában a katasztrófavédelem 61 munkatársa vett részt a háború elől menekülők elhelyezését célzó munkában.

  • Arra számítunk, hogy a háború fokozódni fog a Donyec-medence régiójában – jelentette ki a jelen lévő újságíróknak Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagállamok külügyminisztereinek hétfői luxemburgi tanácskozására érkezve.

    Attól tartok, hogy az orosz csapatok azért gyülekeznek Ukrajna keleti felében, hogy támadást indítsanak a Donyec-medence térsége ellen

    – tette hozzá azzal összefüggésben, hogy Moszkva a múlt héten kivonta erőit a főváros, Kijev környékéről.

    Josep Borrell az Oroszország elleni olajembargó esetleges bevezetésével kapcsolatban elmondta: a szankciók továbbra is napirendben vannak. A külügyminiszterek megvitatják „a különböző lehetőségeket”, biztosítani fogják, hogy a már életbe léptetett szankciók hatékonyak legyenek, és tárgyalnak arról is, hogyan segíthetnének a legjobban Ukrajnának – tette hozzá.

    A főképviselő múlt heti ukrajnai látogatásával kapcsolatban elmondta: „Tanúi voltunk a történéseknek, elképesztő az orosz csapatok agressziója a polgári lakosság ellen.”

    Ami Moldova és Georgia uniós csatlakozási kérelmét illeti, Borrell kijelentette: a folyamat a szokásos módon fog zajlani, első lépésként csatlakozási kérdőívet fognak nekik küldeni, ahogy Ukrajna esetében is tették.

    A főképviselő arra is kitért, hogy a külügyminiszterek hétfőn megvitatják a „Global Gateway” elnevezésű európai beruházási kezdeményezést, amellyel az EU célja, hogy támogassa „a hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnereket” a közelgő gazdasági válság kezelésében.

    Borrell szerint az elkövetkező gazdasági válság az egész világot érinti, mindenkinek szembe kell néznie az ukrajnai háború miatt emelkedő energia- és élelmiszerárakkal – írja az MTI.

  • Ukrajna orosz lerohanása miatt átneveztek egy németországi vadasparkban egy vaddisznót, amely négy éven át viselte a Putyin nevet – írja az MTI. 

    A 200 kilós, Oroszországból származó vaddisznó az Eberhofer nevet kapta egy online szavazáson – jelentette be vasárnap este a bajorországi Wildpark Waldhaus Mehlmeisel.

    Mi egy harmonikus, szép kis rezervátum vagyunk, és egy ilyen név egyszerűen nem illik hozzánk

    – indokolta az átkeresztelést Eckard Mickisch tulajdonos, utalva a háborút elindító Vlagyimir Putyin orosz elnökre.

    A győztes név egy népszerű detektívsorozat főszereplőjére utal. A javasolt nevek között volt a Mir is, amely oroszul békét jelent, valamint a Zelenszkij és a Klicsko is, de a vadaspark ezeket kizárta a végső fordulóból, mert – úgymond – nem akarnak tovább politizálni a nevekkel.

    Putyin nevét rögtön az Ukrajna elleni orosz támadás után száműzték a felső-frankföldi vadasparkból, és átmenetileg a Nobody (Senki) nevet adták a vaddisznónak.

  • Április 11., a költészet napja, József Attila születésnapja alkalmából idén is vers került Orbán Viktor miniszterelnök budai háza elé. Idén a fiatal ukrán költőnő, Ljuba Jakimcsuk háborús tematikájú Hogyan öltem című verse került krétával az aszfaltra Vonnák Diána fordításában, a budai német iskolától egészen a miniszterelnöki lakig.

    (Tavaly például a koronavírus-járvány kezelésére reflektálva Szilágyi Domokos Takarjátok be nagyapát című versét írták fel a költészet napján a miniszterelnöki járdájára.)

    A versakció egyik „elkövetője”, Nagy Petra Júlia Facebook-oldalán osztotta meg a képeket arról, hogy idén is felkerült a vers, amelynek teljes szövegét szintén közzétette. 

    Az ukrán verset mi a Litera.hu irodalmi portálról idézzük:

    Hogyan öltem

    most minden családi kapcsolatom telefonos

    és minden családi kapcsolatom kihallgatják

    tudni akarják, kit szeretek jobban, anyát-e vagy apát

    tudni akarják, mitől beteg a mamám, aki a kagylóba kiált, jaj-jaj-jaj

    kíváncsiak arra is, mit gondol a húgom a barátjáról

    aki korábban az én barátom volt

    most minden telefonos kapcsolatom vérrokonság

    a vérem mindenből kihallható

    tudniuk kell, hány százalék benne az ukrán

    a lengyel, az orosz és hogy van-e benne cigány

    és tudniuk kell, hogy kinek adtam belőle

    hogy a hemoglobin-szintem zuhant-e le vagy a tető

    és hogy lehet-e sejtfalból határfalat húzni

    köztem és anyám közt sírhalmok százai

    és nem tudom, hogyan ugorjam át őket

    köztem és apám közt száz lövedék repül

    és nem tudom madárnak látni őket

    köztem és a húgom közt fém pinceajtó

    középen ásónyéllel kitámasztva

    köztem és a mamám közt imából van paraván

    vékony selyemfal, nem ereszt át semmit, de semmit

    annyira egyszerű telefonon tartani a kapcsolatot a családdal

    annyira könnyű a számlát inszomniával és nyugtatókkal kiegyenlíteni

    és mint a részegség, olyan hallgatni ahogy a másik vére a fejhallgatón dobol

    főleg, hogy közben az enyém sörétté csomósodik és kilő:

    puff!

  • Magyarország területére 2022. április 10-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5266 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5036 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 1212 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Az ukrán menekültek befogadására vállalkozó brit családok aggodalmukat fejezték ki, hogy a menekültek meghalhatnak a bombázásokban vagy a túlterhelt szükségtáborokban, mire a brit belügyminisztérium kiállítja számukra a vízumot – írja a Telegraph.   

    A vízumért folyamodók 90 százaléka még mindig arra vár, hogy kérelmüket elbírálják. Sokuk még mindig az ostromlott országban tartózkodik egy 150 brit befogadó család által végzett felmérés szerint. 

  • Oroszország legutóbbi offenzívája a kelet-ukrajnai Donbasz régióban már megkezdődött – közölte egy magas rangú ukrán tisztviselő arra figyelmeztetve, hogy Oroszország folytatja a hadsereg csoportosítását a régióban – írja a CNN

    Az én szemszögemből ez a nagy offenzíva (Kelet-Ukrajnában) már elkezdődött

    – nyilatkozta Vadim Denisenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója az állami televízióban. Majd hozzátette:

    Az oroszok összegyűjtik erőiket. Folytatják csapataik és felszereléseik átcsoportosítását a donyecki és a luhanszki régiókban. Igaz, még mindig nincsenek olyan jelentős csaták, amelyekről annyit beszéltek volna az elmúlt napokban. De általánosságban azt mondhatjuk, hogy az offenzíva már elkezdődött.

    Az elmúlt napokban ukrán és nyugati tisztviselők azt mondták, hogy megfigyelték az orosz csapatok Donbaszba vonulását, miután Moszkva jelentős kudarcot vallott Kijev elfoglalásában.  

  • A Gazprom orosz állami gázipari vállalat az európai fogyasztók kérésének megfelelően Ukrajnán keresztül szállít földgázt Európába – közölte a vállalat a vasárnapi közleményében.

    Az igények április 10-re 79,6 millió köbmétert tettek ki, ami valamivel magasabb az egy nappal korábban kért 78,3 millió köbméternél.

    A Gazprom továbbra is a szokásos módon szállít orosz gázt Európába ukrán területen keresztül – közölte Szergej Kuprijanov szóvivő újságírókkal:

    A Gazprom az európai fogyasztók kérésének megfelelően a szokásos módon szállít orosz gázt ukrán területen keresztül.

  • Az ukrajnai háború elől 2022. április 10-én 960 ember, köztük 354 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba – közölte a rendőrség

    Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 33 ember, köztük 18 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

  • Április 10-én késő este Oroszország megtámadta Mikolajivot. A városban az emberek fényes villanást láttak, amit egy erőteljes robbanás követett – jelentette Vitalij Kim, a régió katonai adminisztrációjának elnöke.

  • Az ukrán fegyveres erők vezérkara arról számolt be, hogy a megszállók veszteségei az ukrajnai teljes körű orosz invázió kezdete óta tovább növekedtek, a jelentés szerint 19,5 ezer orosz katona veszett oda a háború alatt – írja az Unian.

    Ezenkívül február 24. óta az ellenség veszített:

    • 725 harckocsit,
    • 1923 páncélozott harcjárművet,
    • 347 tüzérségi rendszert,
    • 111 rakétavető-rendszert,
    • 55 légvédelmi rendszert,
    • 154 repülőgépet,
    • 137 helikoptert,
    • 1387 katonai járművet,
    • 7 hajót,
    • 119 drónt,
    • 25 egység speciális felszerelést.
  • Új-Zéland C130 Hercules katonai szállító repülőgépet és 58 fős személyzetet küld Európába – jelentette be hétfőn az új-zélandi miniszterelnök.

    Új-Zéland támogatja Ukrajnát abban, hogy visszaverje az orosz inváziót

    – fogalmazott Jacinda Ardern, és kiemelte, hogy az európai béke alapvető fontosságú a globális stabilitás megőrzésében.

    Wellington emellett 13 millió új-zélandi dollárt (mintegy 3 milliárd forint) adományoz hadi és humanitárius célokra. Az összegből 7,5 millió (1,7 milliárd forint) az Egyesült Királysághoz kerül fegyverek és lőszerek beszerzése céljából.

    Ilyen nyilvánvaló támadás egy ország szuverenitása ellen mindannyiunk számára fenyegetést jelent, ezért nekünk is szerepet kell vállalnunk

    – idézi az MTI a miniszterelnököt.

    Peeni Henare védelmi miniszter azt közölte, hogy az 58 ember nem lép ukrán területre, feladatuk az Ukrajnának szánt felszerelés és készletek elosztása lesz az erre kialakított európai központokban.

    Az új-zélandi parlament március 9-én egyhangúlag, gyorsított eljárásban szavazta meg az Oroszország elleni szankciók bővítését. Moszkva április elején válaszul személyi beutazási korlátozásokkal sújtotta az új-zélandi és az ausztrál politikai vezetést. A tájékoztatás szerint 228 ausztrál kormányzati tisztségviselő és parlamenti képviselő, köztük Scott Morrison ausztrál kormányfő, illetve Új-Zéland esetében 130 tisztségviselő és képviselő került szankciós listára, Ardernt is beleértve.

    Az orosz külügyi tárca kiemelte, hogy ez arányos válasz Canberra és Wellington barátságtalan lépéseire.

  • Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának legfrissebb hírszerzési jelentése arra figyelmeztet, hogy „lehetséges, hogy Oroszország foszforbombákat fog bevetni Mariupolban, amint a város elfoglalásáért vívott harcok fokozódnak”.

    Hozzátették, hogy a Donyecki és Luhanszki régióban folytatódnak a bombázások, az ukrán erőknek azonban számos támadást sikerült visszaverniük, orosz páncélosokat, járműveket és tüzérségi eszközöket semmisítettek meg.  

    Mivel Oroszország továbbra sem precíziós bombákat használ, nem képes a bombatámadásokat pontos célzottsággal végrehajtani. Ez nagymértékben fokozza a további civil áldozatok kockázatát,

    – közölte a minisztérium hírszerzési jelentése. 

  • Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter szerint Oroszország teljes körű fegyveres ukrajnai agressziójával kapcsolatban 42 ország fordult a hágai Nemzetközi Bírósághoz. Az ok Vlagyimir Putyin orosz elnök hadseregének háborús bűnei.

    Már 42 ország fellebbezett a hágai Nemzetközi Bírósághoz. Megkezdődött a háborús bűnök nemzetközi szintű kivizsgálása. Ezen országok fellebbezése egyszerűsítette és felgyorsította az eljárást Ukrajna számára

    – mondta a tárca vezetője.

    Maljuszka elmondta, hogy jelenleg az ország minden részéből gyűjtik a szakértők az orosz megszállók által a Kijevi régióban található Bucsában elkövetett bűncselekmények bizonyítékait. Hangsúlyozta továbbá, hogy a probléma nagy, de a háborús bűnök kivizsgálása prioritást élvez. A nemzetközi közösség támogatást nyújt, a héten Franciaországból érkeznek szakértők. A tárgyalások folynak az EU többi tagjával is.

    Valószínűleg saját szakmai szakértőket is biztosítanak majd, és ez segít megbirkózni a hatalmas munkával. Jelenleg folyik egy bázis kialakítása, ahol minden orosz katonát egyénileg vádolnak tetteikért és parancsaikért

    – mondta a miniszter. Az igazságügyi tárca vezetője hozzátette: a nyomozás folyamán gyors eredményekre nem kell számítani, Oroszország ugyanis nem adja ki hadseregét, de mindenképp bíróság elé állítják őket, mert „az ilyen bűncselekményeknek nincs elévülése”.

  • Oleh Szinyehubov, Harkiv megyei kormányzó arról számolt be, hogy az ukrán erők vasárnap hajnalban megsemmisítettek egy Izjum felé haladó orosz katonai konvojt. A visszavett Vilhivka településen pedig a terület megtisztítása közben orosz katonák holttesteire bukkantak egy gödörben – írja a Menedzsment Fórum

    Ez példája annak, hogyan viselkednek ezek az embertelenek még a sajátjaikkal is

    – jegyezte meg a kormányzó. Szinyehubov elmondta, hogy Lozova városból folytatódik a polgári lakosok kimenekítése, már csaknem húszezren hagyták el a települést.

  • Krím északi részén lőtt le egy ukrán drónt a légvédelem – közölték a régió vezetői a Ria Novosztyival.

    Elmondásuk szerint ez a Krasznoperekopszkij kerületi Tavricseszkoje falu közelében történt. A forrás szerint a roncsok az egyik házat megrongálták, áldozatok azonban nem voltak.

    A térség rendvédelmi szerveinek képviselői a helyszínen dolgoznak.

  • A következő napokban a megszállók megpróbálják újraindítani az offenzívát Szlobozsanszke irányba – jelentette be az ukrán fegyveres erők vezérkara közösségi oldalán.

    Az ellenség továbbra is támadó csoportot hoz létre a Szlobozsanszke irányban fellépő csapatokból. Valószínűleg a következő napokban a megszállók megpróbálják újraindítani az offenzívát

    – áll a közleményben.

    Szerintük az ellenség valószínűleg annak érdekében, hogy megzavarja az áruszállítást a katonák részére, továbbra is csapást mér Ukrajnában a közlekedési infrastruktúrára, hogy megsemmisítse vagy ellehetetlenítse azokat.

    A vezérkar megjegyzi, hogy Szlobozsanszke irányban az északi flotta 6. összhadseregének és parti csapatainak külön egységei továbbra is részben blokád alá vonják Harkiv városát.

    A terület légi felderítése folyik Izjum irányában az ukrán fegyveres erők pozícióinak azonosítása céljából. Ehhez az oroszok az Orlan–10 drónt használják – tették hozzá.

    A jelentés szerint az ellenség két zászlóalj segítségével támadást próbált indítani Dovhenyke és Dmitrivka települések irányába, de nem járt sikerrel, és visszavonult a korábban elfoglalt pozíciókra.

  • Harkiv régióban ellenséges lövedékek csapódtak be, több civil meghalt, sokan megsebesültek – mondta Oleg Szinyehubov, a terület katonai vezetője.

    Elmondása szerint a Harkiv megyei Piszocsinban rakétatámadás, míg Zolocsevben heves lövöldözések voltak. Az incidensekben 10 ember vesztette életét, köztük egy gyermek – jelentette Szinyehubov.

    Hangsúlyozta, hogy a lakosság tömeges evakuálását csak a régió két településén hajtják végre, máshol, így Harkivban sincs okuk ilyen kitelepítésre – írja az Interfax.

  • Alekszandr Lukasenka belarusz elnök vasárnap egy amatőr hokimeccsen vett részt, amikor az ellenfél védőjének magasra tartott ütője állon találta – írja a Yahoo Sports.   

    A belarusz vezetőt le kellett vinni a pályáról, és az orvosok megvizsgálták. A mérkőzés hátralévő részét egy, az állán lévő hatalmas kötéssel játszotta végig. 

    Az állami média szerint a játékos bocsánatot kért, és nem kell számolnia „jégen kívüli következményekkel”.

  • Sokak szerint az orosz elnök készpénzzel és luxusingatlanokkal rendelkezik. Szinte áttekinthetetlen vagyonának legjelentősebb része azonban máshonnan származik: egyenesen az orosz államból. Arról, hogy miért olyan nehéz feltérképezni Putyin vagyonát, ebben a cikkünkben írtunk.

  • Ukrajna gazdasága 45,1 százalékkal fog zsugorodni az idén, tekintettel az orosz invázió miatt bezárt vállalkozások, megszakadt exportok és a megsemmisült termelőeszközök miatt – ismertette vasárnap a Világbank a háború gazdasági hatásait vizsgáló elemzésében.

    A Világbank szerint Oroszország hazai összterméke (GDP) 11,2 százalékot fog esni 2022-ben a nyugati pénzügyi szankciók hatására – írja az MTI.

    Az elemzés készítői szerint az ukrán vállalkozások több mint fele kénytelen volt bezárni, a még működő vállalkozások pedig rendes kapacitásukon alul teljesítenek. A fekete-tengeri hajózási útvonalak elvágásával Ukrajna elesett gabonaexportjának 90 százalékától, illetve összes exportjának felétől.

    A Világbank hangsúlyozta, hogy Ukrajna kiterjedt térségein a harccselekmények következtében lehetetlenné vált a gazdasági tevékenység, a háború mindemellett súlyosan akadályozza a mezőgazdasági termelést is.

    Becslések szerint 100 milliárd dollárt is meghaladó károk keletkeztek az ukrán infrastruktúrában.

  • Az ukrán sajtó hétfőre virradóra erős robbanásokról adott hírt az északkeleti Harkiv és a déli fekvésű Mikolajiv térségéből.

    Az orosz hadsereg továbbra is a kelet-ukrajnai minimáltervének megvalósításán dolgozik

    – közölte hétfőre virradóra Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese. A védelmi tisztségviselő beszélt arról is, hogy a kijevi vezetés időközben folytatja a mozgósítást és az újoncok kiképzését – írja az MTI.

  • Oroszország nem képes elismerni Ukrajna-politikájának hibáit – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében.

    Félnek annak elismerésétől, hogy évtizedeken át helytelen álláspontot képviseltek és hatalmas forrásokat költöttek olyan emberi nullák támogatására, akiket az ukrán–orosz barátság jövendőbeli hőseivé akartak tenni

    – hangoztatta Zelenszkij.

    Mint mondta, Moszkva próbálkozása, hogy saját embereit juttassa hatalomra Ukrajnában, nem működött. Mert ezek a személyek „csak abban voltak gyakorlottak, hogy saját zsebeikbe tömjék az Oroszországból kapott pénzt” – fogalmazott Zelenszkij, aki szerint a hibák eltussolására újabb hibákat követtek el, s a politikai eszközök hiányában Moszkva végül a háború megindítása mellett döntött.

    Zelenszkij szerint Oroszország mindenben Ukrajnát hibáztatja. Hozzátette, hogy eljön a nap, amikor Oroszországnak el kell ismernie az igazságot.

  • Az ukrán vezérkar azzal számol, hogy az orosz csapatok hamarosan újabb offenzívát indítanak Kelet-Ukrajna teljes elfoglalása érdekében – írja az MTI.

    A vezérkar szerint ehhez jelenleg Oroszországból újabb alakulatok érkeznek és feltöltik a leharcolt egységeket. A támadások súlypontjai várhatóan Harkiv és Szlovjanszk lesznek.

    Ramzan Kadirov csecsen vezető hétfőre virradóra Kontakton újabb orosz offenzívát jelentett be nemcsak az ostromlott Mariupol kikötőjének elfoglalására, de Kijev és más ukrán városok ellen is.

    Először teljesen felszabadítjuk Luhanszkot és Donyecket… aztán bevesszük Kijevet és a többi várost is

    – fogalmazott Kadirov, akinek alakulatai az orosz csapatok oldalán harcolnak Ukrajnában.

  • Köszöntjük kedves olvasóinkat!

    Indul az Index hétfői hírfolyama, melyben beszámolunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről. Vasárnapi percről percre frissülő hírfolyamunkat ide kattintva érheti el.

    Tartsanak velünk ma is, hogy elsőként értesüljenek a háború legfrissebb híreiről!

Rovatok