Oroszország ukrajnai inváziója 47 napja tart. Először tárgyalt uniós vezető Putyinnal, Zelenszkij meggondolta magát, három magyarországnyi területet kell aknamentesíteni Ukrajnában, Szijjártó Péter elárulta, hogyan fizetünk az orosz gázért – az Index hétfői összefoglalója.
Oroszország offenzívája a kelet-ukrajnai Donbász régióban már megkezdődött – közölte Vadim Denisenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója, arra figyelmeztetve, hogy Oroszország folytatja a hadsereg csoportosítását a régióban.
Az oroszok összegyűjtik erőiket. Folytatják csapataik és felszereléseik átcsoportosítását a donyecki és a luhanszki régiókban. Igaz, még mindig nincsenek olyan jelentős csaták, amelyekről annyit beszéltek volna az elmúlt napokban. De általánosságban azt mondhatjuk, hogy az offenzíva már elkezdődött
– mondta Denisenko.
Ezt támasztja alá az is, hogy a Nyugat szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azt tervezi, megkétszerezi vagy megháromszorozza a katonai erőket Donbász térségben. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter korábban már hangsúlyozta, hogy a régióban várható offenzíva a nagyszabású hadműveleteivel, harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreivel a második világháborút idézheti.
Karl Nehammer első európai uniós vezetőként találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát február 24-én. Az osztrák kancellár szerint közvetlen és nyílt volt a megbeszélés, ugyanakkor nagyon kemény is.
A kancellár elmondása szerint a moszkvai megbeszélés legfontosabb üzenete az volt az orosz elnök felé, hogy véget kell vetni az ukrajnai háborúnak, mert mindkét oldalon csak vesztesek vannak. A találkozó nem baráti jellegű volt, ugyanakkor Karl Nehammer kancellár kötelességének érezte, hogy személyesen beszéljen Vlagyimir Putyinnal, és ne hagyja szó nélkül a történteket.
Mondtam Putyin elnöknek, hogy az Oroszország elleni szankciók érvényben maradnak, és mindaddig szigorítunk, amíg emberek halnak meg Ukrajnában
Bár Volodimir Zelenszkij korábban azt mondta, kész megállapodni a Donbász régióról Oroszországgal, az ukrán elnök meggondolta magát, és esze ágában sincs ilyesmit tenni, még a béke érdekében sem.
Nem vagyunk készek arra, hogy feladjuk az államunkat, feladjuk a területeinket
– szögezte le, hozzátéve: nem ismeri el Krímet orosz területként, mert később akkor elvennék Donbászt és Herszont is, amire nem állnak készen.
Az ukrán elnök a dél-koreai parlamentben szólalt fel hétfőn, ahol folytatta felhívását a nemzetközi segítségért. Zelenszkij elmondta: az ukrajnai háború kezdete óta az orosz erők 938 oktatási intézményt és csaknem 300 kórházat semmisítettek meg, sőt, az orosz katonák emellett lakóövezeteket és városokat is elpusztítottak.
Most csak romok vannak ott, ahol korábban normális, békés városok álltak. Meg sem tudjuk számolni, hány halottunk van
– mondta az ukrán elnök, hangsúlyozva: Mariupol megsemmisült.
Az ukrán katasztrófavédelem beszámolt róla, hogy körülbelül 300 000 négyzetkilométeres területet kell aknamentesíteni Ukrajnában. Ez kicsivel több mint háromszor akkora, mint Magyarország területe.
Az ukránok szerint nagy mennyiségű robbanóanyag hever Ukrajnában az orosz katonáktól visszavett területeken.
Az Európai Unió külügyi tanácsa hétfőn Luxemburgban ült össze. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint mindenkit meg kell büntetni, akik felelősek a Bucsában történt cselekményekért.
Ezenkívül arról is beszélt, hogy az EU eddig öt szankciós csomagot fogadott el, és még mindig kérdés a kőolaj- és a földgázszállítás leállítása. Magyarország viszont nem adja fel az orosz szállításokat, egészen addig, amíg valaki azt nem mondja, hogy hajlandó Magyarország energiaellátását biztosítani, amely 8,5 milliárd köbméter gáz évente és húszezer tonna kőolaj naponta.
Az orosz gáz rubelben történő fizetésével kapcsolatban elmondta, hogy az állam két számlát hoz létre a Gazprombanknál, egy euró- és egy rubelszámlát. A magyar kormány euróban fizet a banknak, a bank konvertálja az eurót rubelre, amelyet továbbítanak a Gazpromexportnak.
Ezek mellett az is kiderült, hogy az orosz repülőgép, amely Pápán szállt le a múlt héten, és külön engedéllyel nukleáris fűtőanyagot szállított Magyarországra, a paksi atomerőműnek, öt napot töltött a pápai NATO-bázison, ám azt nem tudni, hogy miért tartózkodott ott ilyen sokáig, és miért pont ott szállt le.
Lassan a végéhez ér az orosz bázisú jégkorongliga (KHL) 2021–2022-es szezonja, a papírforma szerint az SZKA Szentpétervár és a Metallurg Magnyitogorszk vívja a döntőt. A koronavírus-járvány miatt az olimpia előtt lefújták az alapszakaszt, a szünet után már a rájátszás következett, csakhogy közben Oroszország lerohanta Ukrajnát.
A finn Jokerit és a lett Dinamo Riga kilépett, több észak-amerikai és európai légiós pedig hazamenekült. Igaz, utóbbi már a háború előtt is többször előfordult, mivel a legtöbb orosz csapat úgy bánik velük, hogy az egy nyugati embernek már sok. Fegyveres fenyegetések, rablások, koholt vádak és lakáselbirtoklások jellemzik a ligát, amelyet egyébként nem meglepő módon Vlagyimir Putyin orosz elnök kívánságára hoztak létre.
Oroszországban egyre többen támogatják az Ukrajna ellen indított háborút. A legfrissebb felmérések szerint a lakosság 76 százaléka pártolja az orosz agressziót, ami szociológiailag is magyarázható. Ez a fajta nemzeti egység azonban mindig rövid távú, és a közhangulat a nyár végére megfordulhat – vagyis az orosz vezetésnek a háborút legkésőbb addig kell eredményekkel igazolnia.
A háborús eseményeket hétfőn is percről percre közvetítettük, amelyből többek között kiderül, hogy
(Borítókép: Füst száll fel Donbász régióban 2022. április 7-én. Fotó: FADEL SENNA / AFP)