Egy ember meghalt, és 18-an megsérültek, miután rakétatámadás érte Harkivot – közölte a helyi tűzoltóság. Majd hozzátették, egy szabadtéri piacot ért találat.
Ez volt a második ilyen támadás a kijevi térségben két napon belül – számolt be a Sky News.
A beszámoló szerint szombaton az orosz erők újra megkezdték a szétszórt támadásokat Kijev és a nyugat-ukrajnai területek ellen. Eközben a lvivi régió kormányzója a szomszédos Belaruszból felszálló orosz Szu–35-ös gépek légicsapásairól számolt be.
Oroszország bejelentette, hogy a Nagy-Britannia miatt bevezetett szankciók miatt kitiltja területéről Boris Johnson brit miniszterelnököt, valamint többek között Liz Truss külügyminisztert, Dominic Raab miniszterelnök-helyettest, Ben Wallace védelmi minisztert, Theresa May volt miniszterelnököt és Nicola Sturgeon skót első minisztert, írta meg az al Arabiya.
A minisztérium közleménye szerint
a brit vezetés szándékosan súlyosbítja az Ukrajnát körülvevő helyzetet, halálos fegyverekkel látja el a kijevi rezsimet, és hasonló erőfeszítéseket végez a NATO tagjaként is.
A tárca hozzátette, hogy a listát hamarosan kibővítik.
Az Index Kijevben tartózkodó helyszíni tudósítója, Kiss Dániel beszámolója szerint a főváros Darnyickij kerületében hatalmas tűz keletkezett egy orosz csapás következtében. Az agresszorok állítólag gyógyszerkészleteket vettek célba.
A kerületből továbbra is hatalmas, gomolygó füst száll fel. Tegnap éjszaka helyi idő szerint 22:30 körül légi támaszpontot rakétáztak a Kirovohradi területen, Kijevtől délre, mondta tudósítónk. Bővebben itt!
Blokkolták a Moscow Times orosz nyelvű híroldalát Oroszországban, írta meg a Guardian.
A lap közlése szerint a tiltás az után történt, hogy közöltek egy, a hatóságok által álhírnek minősített riportot arról, hogy orosz rohamrendőrök megtagadták, hogy Ukrajnába menjenek harcolni.
Az angol nyelvű kiadás továbbra is elérhető, és Oroszországon kívül az orosz nyelvű is. Az 1992-ben alapított Moscow Times Oroszország egyetlen független, angol nyelvű lapja.
Oroszország elismerte, hogy Kijevben lerombolt egy páncélozottjármű-gyárat, Mikolajivban pedig egy katonai javítóüzemet – írja az Independent.
Az Interfax hírügynökség az orosz védelmi minisztériumot idézve arról számolt be, hogy a légicsapásokat nagy pontosságú és nagy hatótávolságú fegyverekkel hajtották végre.
A közösségi médiában szombat délelőtt egy felvétel is megjelent, ahol állítólag a kijevi Darnyickij-negyedben lévő üzemből szállnak fel füstcsíkok.
A német igazságügyi miniszter szerint az olyan nehézfegyverek szállítása Ukrajnának, mint például a harckocsik, nem jelentene belépést az Oroszország elleni háborúba – idézte a dpa szombaton Marco Buschmann Welt am Sonntag című német lapnak adott, vasárnap megjelenő nyilatkozatát.
A német politikát a konfliktus február végi kezdete óta az aggasztja, hogy milyen fegyvereket adjanak Ukrajnának, és milyen gyorsan szállítsák azokat.
A nyomás közvetlenül Kijevből érkezett, ahol a vezetők sürgetik Németországot, hogy szállítson több fegyvert az orosz csapatok visszaszorítása érdekében.
Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár nem hajlandó elkötelezni magát a nehézfegyverek, például harckocsik, helikopterek és repülőgépek küldése mellett, noha balközép koalícióján belül egyre erősebbek azok a hangok, amelyek erősebb katonai támogatást sürgetnek.
Az AFP hírügynökség nemrég saját közösségi oldalán osztott meg képeket az ostrom alatt lévő délkelet-ukrajnai Mariupolból.
Denisz Smigal ukrán miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, Kirill Sevcsenko, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke és számos más ukrán tisztviselő a jövő héten az amerikai fővárosba látogat. Erről a Reuters számolt be szombaton, az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva – írta meg az MTI.
Az értesülés szerint az ukrán delegáció az Egyesült Államokban kétoldalú megbeszéléseket folytat majd a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-országcsoport és más országok pénzügyi hatóságainak képviselőivel.
A Reuters továbbá megjegyezte, hogy az ukránok a tervek szerint részt vesznek a Világbank április 21-én tartandó, Ukrajnáról szóló kerekasztal-beszélgetésén. Ez lesz az első találkozó az ukrán pénzintézetek képviselői és nyugati kollégáik között az orosz katonai művelet kezdete óta.
A hírügynökség hangsúlyozta: a tárgyalások eredményei alapján a Nemzetközi Valutaalap megváltoztathatja a globális gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését.
Az orosz invázió előtt 400 ezer embernek otthont adó Mariupol romhalmazzá vált. Több ezer civil halt meg, és több tízezren rekedtek a városban – írja a Guardian.
Olekszandr Motuzjanyik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy az oroszok még nem foglalták el teljesen a várost, de hozzátette:
Mariupolban nehéz és kemény a helyzet. Jelenleg is folynak a harcok. Az orosz hadsereg folyamatosan további egységeket hív be a város ostromára.
Az orosz védelmi minisztérium szerint elfoglalták a város Illich-acélművét, de ezt a jelentést független forrásokból nem erősítették meg. Az ukrán védők a feltételezések szerint főként az Azovstalban, egy másik hatalmas acélműben tartják magukat.
Mindkét üzem a Metinvest – Ukrajna leggazdagabb üzletembere cégének – tulajdonában van, amely pénteken azt mondta a Reutersnek, hogy soha nem engedné, hogy vállalatai orosz megszállás alatt működjenek.
Az ukrán fegyveres erők 24 óra alatt nyolcszor támadták az önhatalmúlag kikiáltott „Luhanszki Népköztársaság” (LNR) területét. Erről szombaton számolt be a köztársaság képviselete a tűzszüneti rendszer közös ellenőrzési és koordinációs központjánál. A történtekről a TASZSZ orosz hírügynökség írt.
A jelentések szerint Donyeck, Pervomajszk és Zolote-5 településeket „152 mm-es és 122 mm-es tüzérséggel” lőtték az ukrán erők. Összesen 64 lövedék becsapódását regisztrálták a helyi hatóságok – írta meg az MTI.
A lövések következtében Pervomajszkban négy lakóépület és a város központi kórháza sérült meg. Zolote-5 településen két lakóépületet és egy óvodát ért találat.
Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta „jelentős károkat” szenvedtek az Ukrajnában lévő út- és hídrendszerek, ami a humanitárius segélyek szállítására is hatással lehet – írja a Sky News az ukrán honvédelmi minisztérium közlésére hivatkozva.
A tárca szerint az orosz erők a hidak lerombolása és a taposóaknák elhagyása mellett hátrahagyott katonai járműveikkel is nehezítik a szállítmányokhoz való hozzáférést.
Az elemzők állítása szerint Csernyihiv városa mára mindössze egyetlen gyalogoshídon közelíthető meg.
Eddig két halálos áldozatról és négy sebesültről érkeztek jelentések az éjszakai luhanszki légicsapásokkal kapcsolatban, a pontos információk azonban csak lassan érkeznek meg – írja a Guardian.
Szerhij Gaidai, Luhanszk megye kormányzója arról is beszámolt, hogy egy ember meghalt, három pedig megsebesült az éjszakai támadásban. A kormányzó Telegramon közzétett bejegyzésében azt is közölte, hogy több busz is készen áll a régióból történő evakuálásra. Beszámolója szerint Liszicsanszkban és Szevierodonyeckben egy gázvezeték is megsérült.
Összesen 7045 ember lépett be Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 5251-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az MTI-t az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 561 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tudatta az ORFK.
Az előző nap történt műveletekkel kapcsolatban adtak ki nemrég közleményt az ukrán fegyveres erők – írja a Guardian.
Ebben arról írnak, hogy „az ellenség fő erőfeszítései a csapatai átcsoportosítására és megerősítésére összpontosulnak, valamint Harkiv részleges blokádjának folytatására és tüzérségi ágyúzására”.
A közlemény szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában 10 ellenséges támadást vertek vissza Donyeck és Luhanszk területein. Emellett megsemmisítettek három harckocsit, egy páncélos járművet, két autót, valamint három tüzérségi rendszert, valamint egy orosz páncélost is sikerült elfogniuk.
Tűz alatt van Kijev – közölte Telegram-csatornáján a város polgármestere, Vitalij Klicsko.
Elmondása szerint a város külterületén voltak robbanások. A mentőosztagok jelenleg is a helyszínen dolgoznak, az áldozatok számáról még nincsenek pontos információk – írta meg a Guardian.
A polgármester hozzátette:
Még egyszer mindenkit arra kérek, ne hagyja figyelmen kívül a légiriadókat. Azokat a kijevieket, akik korábban elhagyták a várost, de szeretnének visszatérni, arra kérem, hogy várjanak még.
Szombat reggel számos ukrán nagyvárosban, többek között Harkivban, Zaporizsjában, Donyeckben és Dnyetropetrovszkban is légiriadó volt.
Az Akhmat-Khadzsi Kadirov Különleges Rendőrségi Ezred katonái Mariupolban pozícióharcokat vívnak „az ukrán nacionalisták maradványaival” − írta a Telegramon Ramzan Kadirov csecsen vezető – közölte a Mandiner.
A mi srácaink módszerei semmiképpen sem finomak. A bevált taktika szerint egy felderítő drón előzetesen azonosítja az ellenséges tüzelőállásokat, majd a vadászok áttérnek az észlelt fenyegetés felszámolásának fázisára. A küldetés lépésről lépésre történő végrehajtása biztosítja, hogy az ellenséget a lehető leggyorsabban, személyi veszteségek nélkül likvidálják
− fogalmazott.
Hozzátette:
Az ukrán csapatoknak nem kellett volna harcedzett katonákkal versenyezniük. Most tanúi lehetünk az orosz harcosok banális alábecsülése következményeinek.
Németország több mint egymilliárd eurós katonai segélyt tervez küldeni Ukrajnának. Az ország pénzügyminisztere, Christian Lindner pénteken megerősítette: a kormány úgy döntött, hogy 2 milliárd euróra emeli a védelmi szektorban nyújtott nemzetközi segélyt, amelynek legnagyobb részét Ukrajna számára csoportosítják át katonai segélyként.
Die Medienberichte sind zutreffend: Im #Ergänzungshaushalt wird die militärische #Ertüchtigungshilfe auf 2 Milliarden Euro angehoben. Die Mittel kommen weit überwiegend der #Ukraine zugute. Der @Bundeskanzler hatte dies frühzeitig angefordert. CL
— Christian Lindner (@c_lindner) April 15, 2022
Az összeget Ukrajnának elsősorban katonai felszerelések vásárlására kell fordítania – írja az Associated Press, amelyet a Guardian szemlézett.
Összesen 768 menekültet fogadott a fővárosban pénteken a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és annak társszervei – közölte a rendőrség.
A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a tranzitpontként kijelölt BOK-csarnokba.
A 768 ember közül 287 gyermek volt, akik vonattal érkeztek Budapestre. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 36 ember, köztük 25 gyermek elhelyezését és odaszállítását oldották meg az együttműködő hatóságok.
Robbanások hallatszottak szombaton a hajnali órákban Kijevben, nyugatra pedig Lvivben, helyi médiabeszámolók szerint. Korábban több nagyvárosban is légiriadót jelentettek. A robbanásokat hivatalosan nem erősítették meg – írja a SkyNews.
A Guardian szerint Kijevben, valamint Rivnében, Lvivben, Ivano-Frankivszkban, Volinban, Hmelnickijben, Vinnyicában, Zsitomirban, Dnyipropetrovszkban, Krivij Rihben, Zaporizzsjában, Cserkasziban, Donyeckben, Odesában, Harkovban, Poltavában és Mikolajivban is légiriadó volt.
Újabb légiriadót jelentettek Ukrajna-szerte az éjszaka folyamán: a fővárosban, Kijevben, valamint az ország középső és nyugati régióiban, köztük Rivnében, Lvivben, Ivano-Frankivszkban, Volinban, Hmelnickijben, Vinnyicában és Zsitomirban.
Air raid sirens again in Kyiv just now pic.twitter.com/chKLNBWJuX
— Deborah Haynes (@haynesdeborah) April 16, 2022
Ukrajna azt állítja, hogy meghalt a Moszkva nevű orosz fekete-tengeri zászlóshajó kapitánya, azt követően, hogy rakétatalálat érte a cirkálót. Anton Kuprin 44 éves volt – írja az Independent.
A hadihajó csütörtökön süllyedt el egy robbanás és tűz után, amelyet Ukrajna szerint rakétacsapás okozott, míg Oroszország szerint a károkat a fedélzeten lévő lőszerek robbanása idézte elő.
A rakétacirkáló az ukrajnai orosz invázió korai szakaszában vált ismertté, amikor a legénysége megadásra szólította fel a Kígyó-szigetek ukrán határőreinek egy egységét, akik ezt dacosan megtagadták.
Az incidens hamar az orosz támadással szembeni ukrán ellenállás jelképévé vált. Az ukrán posta a múlt hónapban pályázatot hirdetett az epizód illusztrálására.
A keresztút utolsó előtti állomásán egy ukrán és egy orosz család tagjai, az utolsón pedig egy katolikus bevándorló család vitte a keresztet nagypénteken a római Colosseumnál, ahol Ferenc pápa a pandémia két éve után ismét hívők tízezrei előtt vezette a Via Crucist.
Az egyházfő 2020. húsvét óta először tért vissza a római keresztút hagyományos helyszíneként ismert Colosseumhoz. Tavalyelőtt és tavaly a teljesen üres Szent Péter téren zajlott a keresztút, amit a hívők interneten követhettek: Ferenc pápa mellett csak a keresztet vivők voltak jelen, 2020-ban egy padovai börtön rabjai, tavaly pedig fiatalok.
Most, ahogyan a járvány előtt volt szokás, teljesen megtelt a Colosseum előtti tér olaszokkal és külföldiekkel: a krisztusi passió tizennégy állomása az ókori amfiteátrumtól a szemközti Palatinus-domb magaslatáig haladt.
A harmadik világháborúhoz hasonlította a több mint 50 napja tartó orosz–ukrán konfliktust az orosz állami televízió műsorvezetője. A csatornán a megszokott módon nem nevezték háborúnak az inváziót, hanem speciális műveletként emlegették. Mint elhangzott, Oroszország a NATO és az Amerikai Egyesült Államok ellen vív küzdelmet.
Jó reggelt, köszöntjük kedves olvasóinkat!
Szombaton is beszámolunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről.
Pénteki percről percre frissülő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.