A BBC szerint az orosz katonák fogságba ejtettek két brit önkéntest, aki humanitárius munkát végzett Ukrajnában.

Az önkéntesek a Presidium Network nevű nonprofit szervezettel tartották a kapcsolatot. Eredetileg a még ukrán kézen lévő Zaporizzsja környékén dolgoztak, ahonnan hétfőn át akartak jutni az egyik, orosz kézen lévő faluba, hogy kimenekítsenek egy családot. A Presidium Network szerint 

Az ügyben már a brit külügyminisztérium is vizsgálatot indított, és felkeresték az orosz hatóságokat.

Az ukrán hatóságok szerint legalább 219 gyermek halt meg a háború kezdete óta, miközben további 398 kiskorú megsérült a harcok miatt. 

Közlésük szerint a legtöbb gyermek a Donyecki (139), a Kijevi (115), a Harkivi (95), valamint a Csernyihivi (68) területen halt vagy sérült meg. Hangsúlyozták, hogy az oroszok által még mindig irányított területekről nincsenek adataik, így a valós számok ennél nagyobbak is lehetnek.

Sokunk számára emlékezetes a 2005-ben megjelent Crazy Frog-videóklip, amelyben egy animált kék béka táncolt a nyolcvanas évekbeli Axel F. című dal feldolgozására. 

Eddig tisztázatlan okokból ezt a dalt választották háttérzenének az ukrán fegyveres erők egy általuk közzétett felvételhez, amely orosz egységek megsemmisítését mutatja be.

Kijevben és több ukrán régióban problémák akadtak az üzemanyag-ellátással, ezért elképzelhető, hogy a benzinkutaknál leállítják a benzin kiskereskedelmét – írja a Szegodnya.

A lap szerint az A–95 tanácsadó cég igazgatója, Szerhij Kujun szerint a kereskedők a háború miatt nem vásárolhatnak üzemanyagot Oroszországban és Belaruszban. Ráadásul az ország déli részén zajló harcok miatt a tengeri kikötőkön keresztül lehetetlen nyersanyagot behozni. 

„Nincs más hátra, mint Európában vásárolni” – mondta Kujun. Hozzátette, hogy a nagyvállalatok megkezdték az üzemanyag-szállítási szerződések aláírását közvetlenül az európai kikötőkből.

A szakember szerint a következő hetekben hiány lesz üzemanyagból, főleg benzinből a benzinkutakon. Ezt logisztikai problémákkal indokolta.

A holland hadsereg részeként működő, de rendőri jellegű feladatokat is ellátó rendfenntartó erő, a Koninklijke Marechaussee (KMar) több tucat tisztet küld Ukrajnába, hogy segítsék a háborús bűnök kivizsgálását – írta pénteken az NlTimes hírportál.

A törvényszéki szakértőkből álló csapat extra védelemmel felszerelkezve indul Ukrajnába, hogy részt vegyen a bizonyítékok mihamarabbi összegyűjtésében a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) számára.

A holland rendfenntartó erők széles körű képzettségre tettek szert a törvényszéki tudományok területén a 2014 júliusában Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító repülőgéppel kapcsolatos nyomozások során – emlékeztetett az NlTimes.

Többhetes ukrajnai tartózkodásuk során a KMar tisztjei olyan helyszíneken fognak vizsgálódni, ahol feltehetően háborús bűncselekményeket követtek el.

A holland kormány támogatja az Oroszország indította háború során elkövetett bűncselekmények kivizsgálását, segíti az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott vizsgálóbizottság munkáját, és társalapítója a háború miatt elszámoltatást szorgalmazó nemzetközi csoportnak. 

Lerombolták az Artem ukrán rakéta- és űrvállalat kijevi gyártóépületeit az orosz légierő nagy pontosságú fegyverei – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a péntek délelőtti hadijelentésben.

Konasenkov szerint tengeri indítású Kalibr rakétákkal kiiktattak három vontatási alállomást Fasztiv, Krasznoszilka és Polonne vasúti csomópontnál. A rakétaerők az éjszaka folyamán 13 ukrán katonai létesítményt támadtak, egyebek között a Mikolajiv megyében lévő Gorohovszke faluban a harci személyzetével együtt megsemmisítették azt a Tocska–U rakétakilövő rendszert, amellyel egy nappal korábban csapást mértek az orosz ellenőrzés alá került Herszon lakónegyedeire.

A tábornok szerint a tüzérség az éjszaka folyamán 975 lőfeladatot hajtott végre, eltalálva

• 21 parancsnoki állást,
• 69 erődítményt,
• 763 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosítási területet, valamint
• 107 tüzérségi állást.

A csapások megsemmisítettek több mint 280 ukrán „nacionalistát” és 38 páncélozott járművet.

Az orosz fegyveres erők precíziós föld-levegő rakétákkal tíz ukrán katonai létesítményt, köztük egy Illicsivka melletti lőszerraktárt találtak el, a légierő gépei pedig 112 katonai létesítményt, köztük két parancsnoki állást és négy lőszerraktárt likvidáltak.

A szóvivő összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta

• 142 repülőgépet,
• 111 helikoptert,
• 634 drónt,
• 278 légvédelmi rakétarendszert,
• 2638 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet,
• 304 rakéta-sorozatvetőt,
• 1175 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint
• 2467 különleges katonai járművet veszítettek.

Miheil Szaakasvili, Grúzia volt elnöke, aki rövid háborút vívott és vesztett Oroszország ellen az elcsatolt területek visszaszerzéséért, azt mondta: Ukrajna le fogja győzni Moszkvát – számolt be a Sky News. 

A volt kormányfő mindig erős kritikákat fogalmazott meg Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. A férfit 2018-ban hat év börtönbüntetésre ítélték, mert elnöksége idején visszaélt hivatalával.

Április elején az EU bejelentette, hogy betiltja a kolbász és a kolbászgyártáshoz szükséges eszközök szállítását Oroszországba – számolt be a Unian. Ennek következtében az orosz húsüzemeknek csökkentett termeléssel kell működniük. 

A legnagyobb beszállítók Spanyolország, Németország, Franciaország, Belgium és Lengyelország voltak. Az EU 2022. július 10-től megtiltja a keményített fehérje- és cellulóztartalmú anyagokból készült mesterséges kolbászbelek szállítását is.

Az orosz védelmi minisztérium egy videót tett közzé, amelyen állításuk szerint az látható, hogy a fekete-tengeri flotta egyik tengeralattjárója cirkálórakétákat lő ki Ukrajna felé.

A Telegram-bejegyzés szerint a rakéta egy ukrán katonai létesítményt támadott meg.

A németek többsége egyetért azzal, hogy hazájuk nehézfegyverekkel is támogatja az Oroszország indította háborúban védekező ukrán hadsereget – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített kutatás szerint egy hónap alatt megváltozott a közhangulat a védekezés mellett támadásra is alkalmas eszközök Ukrajnába küldésének ügyében – írja az MTI.

Márciusban még a lakosság csaknem kétharmada, 63 százaléka ellenezte, hogy Németország ilyen fegyverekkel is segítse az ukrán hadsereget, a támogatók aránya pedig 31 százalék volt. Április végére az ellenzők aránya 39 százalékra süllyedt, és 56 százalék helyesli a kezdeményezést.

A kormánypártok hetekig folytatott viták után a napokban határozták el, hogy Németország úgynevezett könnyű- – főleg védekezésre szolgáló – fegyverek, többnyire vállról indítható rakéták után nehézfegyverzetet is küld Ukrajnába, elsőként 50 Gepard típusú, légvédelmi fegyverrendszerrel felszerelt páncélozott, lánctalpas járművet.

A kormány közvetetten – a körkörös cserének nevezett megoldással – is igyekszik támogatni Ukrajnát. Ez azt jelenti, hogy német gyártmányú fegyverekkel segítenek ki országokat, amelyek átadnak Ukrajnának szovjet gyártmányú – az ukrán hadseregben ismert, azonnal bevethető – fegyvereket. Elsőként Szlovéniával terveznek ilyen akciót.

Ukrajnában meghalt a 22 éves Willy Joseph Cancel amerikai zsoldos, aki egy katonai magánvállalatnál szolgált – írja a CNN. 

A katona édesanyja szerint a 22 éves zsoldos hétfőn halt meg, holttestét azonban nem találták meg.

Az amerikai katona március közepén lépte át a lengyel–ukrán határt. Cancel korábban az amerikai tengerészgyalogságnál szolgált, majd pedig biztonsági őrként dolgozott a tennesseei büntetés-végrehajtási intézetben. 

António Guterres ENSZ-főtitkár Kijevben elítélte az ukrán főváros elleni, civileket is veszélyeztető rakétatámadásokat, és kijelentette, hogy az orosz háborús műveleteket elszenvedő Ukrajna „az elviselhetetlen szívfájdalom központja lett” – írja az MTI.

Az ukrán főváros központi részét csütörtök este a főtitkár látogatása alatt is rakétacsapás érte. A főtitkár Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélése után elmondta, folynak a tárgyalások az immár szinte teljesen orosz ellenőrzés alá került Mariupol kikötővárosban rekedt civilek kimenekítéséről.

Guterres „apokaliptikusnak” nevezte a mariupoli állapotokat, kiemelve, hogy az Azovi-tenger partján fekvő városban kialakult helyzet „válság a válságban”.

Németország készen áll arra, hogy leállítsa az orosz olaj vásárlását, ezzel szabad utat engedve az Európai Uniónak az Oroszországból származó energiaembargó előtt – írja a Wall Street Journal kormánytisztviselőkre hivatkozva.

A Moszkva elleni, energiaellátást is érintő szankciók egyik legnagyobb ellenzője Németország volt. Szerdán azonban az uniós intézményeknél dolgozó német képviselők már másképp nyilatkoztak.

Az ország támogatja a szankciókat abban az esetben, ha elegendő időt kap az alternatív ellátás biztosítására.

Egyes tagállamok továbbra is óvatosak az olajembargó gazdasági hatásait illetően, köztük Magyarország, Olaszország, Ausztria és Görögország.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította az ország szövetségeseit, hogy „döntsék el, milyen biztonsági garanciákat hajlandóak nyújtani” Kijevnek. Egy Twitter-bejegyzésben ezt írta:

Ukrajna a világbéke kedvéért mondott le a nukleáris fegyverekről. Ez után kopogtattunk a NATO ajtaján, de az soha nem nyílt ki. A biztonsági vákuum orosz agresszióhoz vezetett. 

Volodimir Zelenszkij elnöki hivatala közölte, hogy a mai napra tervezik a civilek evakuálását az Azovstal acélműből – számolt be a Sky News.

A feltételezések szerint civilek százai rekedtek a komplexumban, amelyet Ukrajna szerint az orosz erők folyamatosan bombáznak.

A korábbi evakuálási kísérletek eredménytelennek bizonyultak, és mind Ukrajna, mind Oroszország egymást hibáztatta.

Az ukrán hadsereg megerősíti határa biztonságát a Dnyeszter Menti Köztársaság irányába – közölte csütörtökön az ukrán katonai szóvivő.

A védelmi erők továbbra is teljesítik a kitűzött harci feladatokat Odessza város és az Odessza térségének védelme érdekében. Ezenkívül különösen az államhatár védelmét erősítjük meg az úgynevezett Dnyeszteren túli régióval, ahol az orosz provokációk továbbra is zajlanak

– idézi a CNN Szerhij Bratchuk, az odesszai regionális katonai közigazgatás szóvivőjét.

Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5999 ember lépett be, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 6221-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 758 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a MÁV, a BKK, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

A NATO felkészült arra, hogy az ukrajnai háború hónapokig és évekig elhúzódjon – írja a Guardian. A szövetség azonban kijelentette, hogy kész évekig fenntartani Ukrajnának nyújtott támogatását az Oroszország elleni háborúban.

Jens Stoltenberg főtitkár úgy fogalmazott: teljesen fennáll annak a lehetősége, hogy ez a háború elhúzódik és hónapokig és évekig tart.

A NATO vezetője kijelentette, hogy a Nyugat továbbra is maximális nyomást fog gyakorolni Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy szankciókkal, valamint Kijevnek nyújtott gazdasági és katonai segítséggel vessen véget Ukrajna inváziójának.

A SkyNews tudósítása szerint, ami a brit hírszerzésre támaszkodik, súlyos harcok dúlnak Liszicsanszkban és Szeverodonyeckben, miután Oroszország fő katonai célja továbbra is Ukrajna keleti, Donbasz régiójának elfoglalása. Eddig az orosz területi előnyök korlátozottak voltak és az orosz erőknek jelentős veszteségei voltak az erős ukrán ellenállás miatt.

Az amerikai védelmi minisztérium közlése szerint Oroszország több mint 1900 rakétát lőtt ki az Ukrajna elleni háború 63 napja alatt.

A közlemény szerint a legtöbb rakétacsapás Mariupolban és Donbaszban csapódik be. 

Az amerikai védelmi minisztérium egyik illetékese szerint szinte minden légicsapást orosz légibázisokról hajtanak végre.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott sajtótájékoztatón Antonio Guterres azt mondta, hogy a tanácsnak nem sikerült megakadályoznia vagy befejeznie az ukrajnai háborút – számolt be a The Guardian. Az ENSZ főtitkára kijevi látogatása során bírálta saját szervezete Biztonsági Tanácsát.

Hadd fogalmazzak világosan. A Biztonsági Tanács nem tett meg mindent, ami a hatáskörébe tartozott, hogy megakadályozza és véget vessen ennek a háborúnak. Ez nagy csalódás

– mondta Guterres, aki ígéretet tett arra, hogy „mindenütt fokozza erőfeszítéseiket”, és kiterjeszti a tanács készpénzes segélyét.  

Köszöntjük kedves olvasóinkat!

Kövesse velünk ma is az orosz–ukrán háború fejleményeit, és értesüljön elsőként a legfrissebb hírekről.

Csütörtöki hírfolyamunkat ide kattintva érheti el.