Magyarország csak abban az esetben tudja elfogadni a legújabb oroszellenes szankciókat, ha garanciákat kap arra vonatkozóan, hogy azok nem veszélyeztetik az ország energiabiztonságát – ezt mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, aki a CNN-nek adott élő interjút.
A múlt héten derült ki, hogy az Európai Unió újabb, oroszok elleni szankciós csomagjának az olajembargó is része lenne. A lépést a magyar kormány nem támogatja (még úgy sem, hogy sajtóértesülések szerint Magyarország 2023 végéig felmentést kaphat az importtilalom alól).
Kovács Zoltán korábban Twitteren azt írta: ő nem látott arra vonatkozó tervet, hogy az EU valóban tudná garantálni ezt a felmentést. Most ezzel kapcsolatban a CNN műsorában is megkérdezték, mire azt mondta: Magyarország az orosz olajra támaszkodik 85 százalékban, ezt a helyzetet ők megörökölték a korábbi kormánytól és a szovjet korszakból. Hangsúlyozta:
Amit Brüsszel javasol, az a magyar energiabiztonság elleni lépés lenne, ezért nem tudják elfogadni.
Ezután megismételte korábbi kijelentését, miszerint nem láttak semmilyen garanciát arra vonatkozóan Brüsszel részéről, hogy egy ilyen lépés esetén Magyarország energiabiztonsága garantálható lenne.
Kiemelte továbbá, hogy a szankciókról való mostani döntéshez teljes konszenzus kell,
ÉS MAGYARORSZÁG CSAK AKKOR TUD HOZZÁJÁRULNI EHHEZ, HA KÉZZELFOGHATÓ GARANCIÁKAT KAP.
Kifejtette továbbá, hogy tudomása szerint Magyarország mellett Szlovákia és Csehország is kifogásolja az oroszok elleni olajembargót (a korábbi sajtóértesülések szerint csak Magyarország az, amely a szankció ellen szavazna).
A szankciókról nemrég Szijjártó Péter külügyminiszter is beszélt, és azt mondta: nem tudják felelősen támogatni az új csomagot.
Az adásban azt is megkérdezték a államtitkártól, hogy Orbán Viktort minek alapján mondta azt Ferenc pápának áprilisi találkozójukon, hogy május 9-én Oroszország véget vethet a háborúnak. Kovács Zoltánt megkérdezték, hogy szerinte a Kreml vagy Vlagyimir Putyin árulhatta-e el ezt a magyar miniszterelnöknek.
Biztos, hogy nem. Amire ön hivatkozik, az egy hetekkel ezelőtt elhangzott beszélgetés, és amit Orbán Viktor ott mondott, az hírszerzési információkon alapul
– mondta az államtitkár, hangsúlyozva azt is, hogy a NATO többi tagországa is hozzájutott ugyanehhez az információhoz.
A május 9-i, oroszországi győzelem napja ünneppel kapcsolatban már hetekkel ezelőtt felvetődött, hogy az oroszok addigra véget vethetnek a harcoknak. Nemrég azonban már pont ezzel ellentétes feltételezések jelentek meg, vagyis az, hogy Oroszország hivatalosan is hadat üzenhet Ukrajnának (bár a Kreml ezt szerdán tagadta).
Az államtitkár nem sokkal később a BBC Hardtalk nevű műsorában is ugyanerről beszélt. Ennek az interjúnak eddig csak egy részlete jelent meg a BBC oldalán, a teljes anyagot greenwichi idő szerint fél 10-kor adják le.
Arra a kérdésre, hogy megvétózzák-e a döntést, Kovács Zoltán azt mondta: „Röviden: igen. De arra emlékeztetnék, hogy az Európai Unió így működik. Ez egy olyan javaslat, amely Brüsszelből […] az Európai Unió adminisztratív, bürokratikus központjából jön, és nem az uniós tagállamoktól” – fogalmazott az államtitkár, majd azt is hozzátette:
Ők pontosan tudják, hogy amit javasolnak, az a magyar érdekek ellen szól […] és hogy ha ezt megtesszük, akkor romokba döntjük a magyar gazdaságot.
Az orosz–ukrán háborúról szóló szerdai percről percre közvetítésünket itt olvashatja.
(Borítókép: Kovács Zoltán. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)