Ez a poszt a következő Percről percre része:
Negyedével csökkent a Németországba érkező orosz földgáz mennyisége
-
Ha Finnország úgy dönt, hogy történelmi lépésként benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, azt állampolgárainak biztonsága érdekében fogja tenni – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök Kisida Fumio japán kormányfővel közös sajtótájékoztatóján szerdán Tokióban.
Marin úgy látja, hogy Finnország NATO-csatlakozása megerősítené a nemzetközi közösséget, és a közös értékek melletti kiállás jelképe lenne − közölte az MTI.
Oroszország ukrajnai háborúja nemcsak az európai, hanem a globális biztonsági környezetet is megváltoztatta
− szögezte le a finn kormányfő.
A politikus megjegyezte: szükség van a vétójog reformjára, mert visszaélnek vele a BT-ben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában mind az öt állandó tagnak vétójoga van.
Sauli Niinistö finn elnök várhatólag csütörtökön jelenti be, hogy országa kéri-e felvételét az észak-atlanti szövetségbe.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint az orosz erők által március eleje óta megszállt Kreml-párti hatóságok arra kérik Vlagyimir Putyint, hogy a város váljon Oroszország részévé – írja a BBC.
Kirill Stremuszov, a herszoni katonai adminisztráció helyettes vezetője a hírügynökség szerint arról beszélt, hogy egy rendelet is kimondja majd, hogy a Herszon régió az „Orosz Föderáció teljes jogú tagjává váljon”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője válaszában minderre úgy reagált: a Herszonban élők saját maguk dönthetnek a sorsukról.
-
A New York Times interjút készített Marija Aljohinával, a Pussy Riot nevű orosz punkzenekar tagjával, amiben elmondta, miként menekült el az országból.
A zenekar egyik tagját március végén Belaruszban már arra kényszerítették, hogy egy videóban támogassa a belorusz elnököt, Aljakszandr Lukasenkát. Ezt megelőzően több tagjukat is külföldi ügynökké nyilvánította már az orosz kormányzat.
Aljohina egy 2012-es koncertjük után már két évre börtönbe került, valamint tavaly nyár óta több alkalommal is elzárták 15 napra a kormányellenes tevékenysége miatt. Ilyen előzmények után idén áprilisban – mikor az orosz kormányzat még erőteljesebben kezdett fellépni azok ellen, akik ellenezték a háborút – döntött úgy, hogy elhagyja az országot. A hatóságok azonban figyelték őt,
így Moszkvából azáltal jutott ki, hogy ételfutárnak álcázta magát.
Mindeközben a telefonját hátrahagyta, hogy minél később vegyék észre a távozását. A zenésznek sikerült átjutnia Belaruszba, ahol már több hétig várnia kellett, mire sikerült átszöknie Litvániába.
Ebben egy izlandi festőművész, Ragnar Kjartansson is segített neki, aki az egyik uniós (meg nem nevezett) országnál kijárta, hogy állampolgári státuszt és útlevelet adjanak az orosz nőnek, és ezt eljuttassák hozzá Belaruszban. Aljohina – több sikertelen kísérlet után – végül ezzel a dokumentummal szállt fel egy Litvániába tartó buszra. A határellenőrzésnél pedig elhitték, hogy az adott európai ország állampolgára, és probléma nélkül átengedték.
A nő azóta Izlandra utazott, ahol azt tervezik, hogy a banda először a szigeten, később pedig Európában is turnéra indul.
-
Oroszországban jelentősen, 78,5 százalékkal, 32 706-ra zuhant az új autók és haszongépjárművek eladása áprilisban éves összevetésben – közölte az Oroszországban tevékenykedő európai vállalatokat tömörítő szervezet, az AEB autógyártó-bizottsága szerdán.
Márciusban 62,9 százalékkal esett az új járművek értékesítése, miután februárban 4,8 százalékkal, januárban 3,7 százalékkal csökkent éves összevetésben. Az idei első négy hónapban összesen 293 846 új járművet értékesítettek, 43 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.
Oroszországban tavaly 4,3 százalékkal nőtt és meghaladta az 1,66 milliót az eladott új járművek száma – írta az MTI.
-
Megkezdődött egy csoport ukrán katona kiképzése a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb terméke, a Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) önjáró löveg használatára a német hadsereg (Bundeswehr) tüzérségi kiképzőközpontjában – jelentették német hírportálok szerdán.
A beszámolók szerint az orosz támadás ellen védekező ukrán hadseregből több mint hatvan katona, szakértő és tolmács érkezett a Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli Idar-Obersteinben működő tüzérségi iskolába, ahol egy negyven napig tartó tanfolyamon sajátítják el a PzH 2000 használatához szükséges ismereteket.
Az ukrán katonák az 1956 óta működő tüzérségi iskolában megtanulják vezetni a lánctalpas futóművel szerelt járművet, megtanulnak tüzelni a löveggel, és az üzemzavarok elhárítására is kiképzik őket – számolt be az MTI.
-
Oroszország háborúskodása csak akkor érhet véget, ha egy teljes rezsimváltást hajtanak végre az országban – mondta a Sky News szerint Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.
Hangsúlyozta: az oroszok ellen hosszú távú stratégiát kell alkotni, és a világnak arra is fel kell készülnie, hogy a Kreml Ukrajna után „másnak is hadat üzenhet”. Ezt csak azzal lehet lecserélni, ha a mostani rezsimet lecserélik Oroszországban.
Azt Landsbergis sem mondta el, hogy ezt pontosan miképp lehetne végrehajtani, annyit viszont elismert, hogy ehhez „némi időre lesz szükség”.
-
Bár rendszeresen tárgyalt vele, Angela Merkel valójában sosem bízott meg Vlagyimir Putyinban – ezt mondta az ukrán TSN-nek adott interjújában a Bundestag egyik képviselője, Thomas Heilman.
Kifejtette, hogy az utóbbi években próbálták elkerülni, hogy háború legyen, de ez nem sikerült, vagyis a Nyugat és Németország is sikertelen politikát folytatott e tekintetben. Heilman ezután mondta el azt, hogy a volt kancellár miként tekintett az orosz elnökre.
Négyszemközt azt mondta nekem, hogy egyáltalán nem bízik Putyinban. Azt mondta róla, hogy hazudik
– fogalmazott.
Hozzátette azt is, hogy a hidegháborús tapasztalatok azt mutatták: ha szoros gazdasági kapcsolatokat folytatnak Oroszországgal, akkor azzal enyhíthető a politikai feszültség is, és ez volt az, amiben Angela Merkel, valamint a német politikai vezetés bízhatott.
Thomas Heilman végül azt mondta: Oroszország a háború elindításával „gazdaságilag öngyilkosságot” követett el, ami mindenképp 30-40 évvel fogja visszavetni az országot.
-
Az Európai Bizottságnak nincs olyan javaslata, amely kezelni tudná egy esetleges orosz olajembargó negatív hatásait, ezért a kormány az eredeti álláspontját fogja képviselni, miszerint ezen tilalom alól a csővezetékes szállításnak kivételt kell képeznie – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a közösségi oldalán.
A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy hatalmas károkat okozna Magyarország számára, ha a brüsszeli javaslat a jelenlegi formájában hatályba lépne, az ugyanis teljes mértékben lerombolná hazánk jelenleg stabil lábakon álló energiabiztonságát – számolt be az MTI.
-
Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke Finnországba és Svédországba repül, hogy megvitassa az északi országok NATO-tagságával kapcsolatos ambícióit.
A két ország NATO-csatlakozásával beigazolódni látszik Vlagyimir Putyin orosz elnök félelme attól, hogy bővül a szövetség.
Sauli Niinisto finn elnök várhatóan csütörtökön erősíti meg országa tagsággal kapcsolatos álláspontját, míg a hétvégi egyeztetéseket követően vasárnap a svéd kormányzó bejelentése várható – írta az Independent.
-
Oroszország 26 350 katonát veszített, mióta február 24-én megtámadta Ukrajnát – közölte az ukrán védelmi minisztérium legutóbbi adatai alapján a BBC.
Az ukránok állítása szerint
- 1187 orosz tankot,
- 2856 páncélozott harcjárművet,
- 528 tüzérségi rendszert,
- 185 rakétarendszert,
- 8 légvédelmi rendszert,
- 199 repülőgépet,
- 160 helikoptert,
- 290 pilóta nélküli légi járművet,
- 94 cirkálórakétát,
- 12 vízi járművet,
- 1997 gépjárművet és tartálykocsit,
- valamint 41 speciális felszerelést semmisítettek meg.
-
Az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Maria Zaharova elmondta, hogy folyamatban van Oroszország és Ukrajna között a kapcsolatfelvétel a tárgyalások miatt.
Zaharova arról is beszélt a Szputnyik rádiónak, hogy Washington nem lát járható tárgyalási utat az ukrajnai konfliktus megoldására. Hozzátette, az amerikai kormányzat töredék információkat közöl, és sokszor ezek az információk ellentmondanak egymásnak – írta a TASZSZ.
-
Egy tízéves ukrán menekült kisfiút hívott le egyik edzésére a Manchester City ukrán válogatott labdarúgója, Olekszandr Zincsenko. A 25 éves védő közösségi oldalán is közzétett egy bejegyzést a közös tréningről, ahol épp együtt focizik az Andrij nevet viselő fiúval.
Hetvenöt napja ez a fiú arról álmodozott, hogy labdarúgó lesz, és gondtalanul edzett csapatával. Ma már csak arról álmodik, hogy a hazánkban béke legyen. A normális otthoni életről. Nagyon bánt, hogy a háború miatt ma sok olyan gyerek él Ukrajnában, mint Andrij, megfosztva a gyermekkortól, és ami még rosszabb, az élettől
– írta posztjában Zincsenko.
-
Összesen 245 menekülőnek segítettek kedden a budapesti BOK-csarnokban kialakított humanitárius tranzitponton az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 118-an töltötték a létesítményben – olvasható a fővárosi kormányhivatal honlapján.
A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK-csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők.
Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosítanak számukra.
-
Oroszország uralhatja a Fekete-tenger északnyugati részét, ha képes lesz megszilárdítani pozícióját a Kígyó-szigeten – közölte a brit védelmi minisztérium szerda reggeli közleményében.
Ha Oroszország stratégiai légvédelmi és partvédelmi cirkálórakétákkal megszilárdítja pozícióját Zminyi-szigeten, azzal uralhatja a Fekete-tenger északnyugati részét
– idézte a Guardian tárca közleményét.
-
Az oroszok által megszállt Herszon lakosságának 40 százaléka már elhagyta a várost – számolt be Igor Kolihajev, a város polgármestere.
Az elöljáró hozzáteszi, Herszonban mostanra már az orosz hadsereg nagy létszámban van jelen, de sok a haditechnika is, és különböző ellenőrző pontokat állítottak fel az utcákon.
Kolihajev kiemelte, jelenleg nincs a városban gyógyszer, leginkább a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására alkalmas szerekből fogytak ki. Azt remélik, a környező falvakból nemsokára nyílik majd lehetőség a gyógyszerek beszállítására – írta az UNIAN.
-
Rakéták csapódtak be a kelet-ukrajnai régióban lévő Szlovjanszk területére – közölte a CNN.
Vagyim Liak polgármester elmondta, hogy áldozatokról egyelőre nem tudni, a hatóságok ugyanakkor még felmérik a keletkezett károkat.
-
Év végéig több mint tízezer ember halhat meg Mariupolban betegségek és az embertelen körülmények miatt – jelentette ki a városi tanács vezetősége.
Mariupol polgármestere, Vagyim Bojcsenko szerint az orosz megszállók a várost középkori gettóvá változtatták, így a halálozási arány is ennek megfelelő lesz.
Gyógyszerek és orvosi ellátás, a vízellátás helyreállítása és a megfelelő csatornázás nélkül járványok törnek ki a városban. Most a meglévő lakosság nagy része idős és beteg ember. Megfelelő körülmények nélkül a veszélyeztetett kategóriák körében jelentősen megnő a halálozás
– mondta a város elöljárója.
Jelenleg 150-170 ezer lakosa lehet Mariupolnak.
-
Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ideológiáját – amely a 20. századi nácizmus és kommunizmus megfelelője – az egész világnak együtt kell kiirtania.
A lengyel államfő a Daily Telegraphnak adott interjújában arról beszélt, hogy Putyin nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európára is fenyegetést jelent. Szerinte az, hogy hol állítják meg, csak rajtuk múlik, egyúttal Adolf Hitlerhez és Joszif Sztálinhoz hasonlította az orosz elnököt.
Putyin nem Hitler és nem Sztálin. Sajnos ő veszélyesebb
– mondta Morawiecki.
-
Egy Telegramon megjelent videó szerint az ukránok elfogtak egy 18 éves orosz tengerészgyalogost.
A bejegyzés szerint Alexander Ivanovics Martyinenko 2004. január 9-én született. A Twitteren néhány felhasználó megtalálta egy korábbi VKontakte-profilját is, amely szerint néhány hónappal korábban, 2003. szeptemberben született.
Martyinenko május 9-én adta meg magát az ukránoknak. Úgy tudni, hogy Kamcsatkában, március 3-án sorozták be az orosz hadseregbe, így került Ukrajnába. Ez utóbbi azért érdekes, mert az oroszok korábban azt állították, hogy sorkatonák nem vesznek részt az ukrajnai hadműveletben.
-
Az amerikai hírszerzés szerint „kiszámíthatatlanná” válik és „intenzívebb” lehet az ukrajnai háború a következő hónapokban – jelentette ki kedden Avril Haines, az amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtti meghallgatásán.
A valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó DNI igazgatója úgy látja, semmi jel nem utal arra, hogy véget érne az immáron több mint két hónapja tartó orosz támadás.
Hozzátette: Ha Oroszország sikereket is ér el a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, akkor sem biztos, hogy a donbaszi harc ténylegesen véget vet a háborúnak.
Avril Haines elmondta: a hírszerző közösség úgy értékeli, Putyin „elhúzódó” ukrajnai konfliktusra készül, és a Donbaszon túl is eredményeket akar elérni – számolt be az MTI.
-
Hat, fehér zászlóval fellobogózott civil autót lőttek szét az ukrán fegyveres erők Harkiv megyében, Sztari Szaltiv és Novi Szaltiv között – jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője kedd esti tájékoztatóján.
Mizincev szerint a bűncselekményről fényképeket és videófelvételeket készítettek az ukrán hadsereg információs és pszichológiai műveleti központjának emberei, hogy ismét „a bucsai forgatókönyv szerint” próbálják meg lejáratni az orosz fegyveres erőket.
Az MTI hozzáteszi: a tábornok emellett azt állította, hogy a Herszon megyei Bila Krinicában az ukrán tüzérség a norvég média jelenlétében magánházak területéről lőtt orosz állásokra, hogy válaszcsapást provokáljon ki a lakóépületekre, amelyeknek lakóit emberi pajzsként használták fel.
-
Ukrán tisztviselők szerint csapataik több várost visszafoglaltak Harkiv közelében, amivel az orosz erőket a határ felé szorították vissza – írja a BBC.
Egy katonai szóvivő közlése szerint ukrán kézre került többek között Cserkaski Tyski, Ruski Tyski, Borcsova és Szlobozsanszke is.
-
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője kedden beszélt a Kígyó-szigetnél kialakult helyzetről.
A szóvivő azt mondta, május 10-én délután a szigetnél újabb Bayraktar–TB2-t lőttek le, amivel harmincra nőtt azoknak a katonai drónoknak a száma, amelyeket a „kijevi rezsim” a térségben elveszített.
Hozzátette: Újabb három holttestre bukkantak, így a szigeten hátrahagyott elesett ukrán katonák száma 27-re nőtt. Emellett az ukrán fél a szigetnél három Szu–24-es bombázót és egy Szu–27-es vadászgépet, három, deszantosokat szállító Mi–8-as és egy támogató Mi–24-es helikoptert veszített, további, a műveletben részt vevő Mi–8-ast és Mi–24-est pedig a földön, az Odessza környéki Arciz közelében.
Az ukrán veszteséglistához sorolt még három, a fedélzetén tengerészgyalogosokkal elsüllyesztett Kentavr páncélozott rohamnaszádot – írta az MTI.
-
Az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Bizottsága május 10-én, kedden támogatta a WHO nem fertőző betegségek megelőzésével és ellenőrzésével foglalkozó moszkvai irodájának áthelyezéséről szóló javaslatot – számolt be honlapján a szervezet.
A javaslat szerint az irodát Oroszországból Ukrajnába kell áthelyezni. Az ajánlást 43 ország támogatta az erről szóló szavazáson, azonban Belarusz, Oroszország és Tádzsikisztán ellene szavazott.
Oroszország igazi arcát már mindenki látta, és megérti, hogy ez egy gyilkos állam. Aki pedig elveszi a civilek életét és egészségét, az nem képviselhet olyan szervezetet, amely globálisan küzd a megmentésükért
– írta posztjában Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter.
-
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a kedd esti hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a harcászati légierő gépei 74 célpontot, köztük
- két harcálláspontot,
- húsz élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást,
- valamint két rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt semmisítettek meg.
A rakétacsapatok és tüzérségi egységek a tábornok szerint 223 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, három harcálláspontra és két lőszerraktárra mértek csapást, s ennek következtében több mint száz „nacionalista” életét vesztette, 19 katonai eszköz pedig üzemképtelenné vált
A beszámoló értelmében az orosz légvédelem lelőtt egy Szu–25-ös repülőgépet, egy Mi–8-as helikoptert és négy drónt.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta
- 164 repülőgépet,
- 125 helikoptert,
- 798 drónt,
- 302 légvédelmi rakétarendszert,
- 2983 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet,
- 351 rakéta-sorozatvetőt,
- 1440 tüzérségi löveget és aknavetőt,
- valamint 2796 speciális katonai járművet veszítettek.
-
Kedd este rendezték az idei Eurovíziós Dalfesztivál első elődöntőjét, az eseménynek ezúttal az olaszországi Torino ad otthont. Az első körben 17 ország előadója és zenekara lépett színpadra, köztük az Ukrajnát képviselő Kalush Orchestra folk-rap formáció.
Az együttes döntőbe jutását sokan ünnepelték a Sky News szerint, amelynek tagjai köszönetet mondtak mindenkinek, aki segítette továbbjutásukat az Ukrajnában zajló orosz invázió fényében.
A zenészek a hazájukban zajló háború miatt próbálni sem tudtak, végül csak a kedd esti fellépés előtt hat héttel sikerült újra találkozniuk.
-
Mississippi állam testvérrégiójává nyilvánította az Ukrajna nyugati felén található Hmelnickiji területet – közölte Szerhij Hamalij, az ukrán régió kormányzója.
Ez az első alkalom az Egyesült Államok történetében, hogy meghoztak egy ilyen döntést. Hálás vagyok Mississippi kormányzójának, hogy támogatja a régiót és országunkat ebben a nehéz időben
– írta a Telegramon Hamalij.
-
Több mint 40 milliárd dolláros segélyt hagyott jóvá Ukrajnának az Egyesült Államok képviselőháza – írja a Guardian.
A képviselők kedd este fogadták el az ukránoknak szánt segélycsomagot, a nem szavazatok közül mindegyik a republikánusoktól érkezett. Az intézkedés hamarosan a szenátus elé kerül, amely várhatóan gyorsan döntést hozhat.
Joe Biden amerikai elnök még április végén jelentette be az Ukrajnának szánt újabb, több milliárd dolláros segélyt.
-
Az orosz–ukrán határon lévő Belgorodi terület kormányzója, Vjacseszlav Gladkov két héttel meghosszabbította a terrorveszély miatt elrendelt rendkívüli állapotot – írja a TASZSZ hírügynökség.
Belgorodban április eleje óta több alkalommal is voltak robbantásos akciók, amelyek egy részét az oroszok szerint helikopterekkel hajtotta végre az ukrán hadsereg, más esetekben pedig szabotőrök állhattak azok mögött.
Május 25-éig érvényben marad a legmagasabb, sárga jelzésű terrorveszély a Belgorodi területen. Az erre vonatkozó dokumentumot aláírtam
– írta szerdán a terület kormányzója.
Belgorodban először április 11-én vezették be a rendkívüli állapotot, szerdán pedig már a második alkalommal hosszabbították meg két hétre. Belgorod mellett a Voronyezsi terület bizonyos részein is hasonló terrorveszély van érvényben.
-
Köszöntjük kedves olvasóinkat!
Kövesse velünk ma is az orosz–ukrán háború fejleményeit, és értesüljön elsőként a legfrissebb hírekről.
Keddi percről percre frissülő cikkünket itt találja.