2022. május 10-én 5060 fő lépett be az ukrán–magyar határszakaszon Magyarország területére. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4746 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 407 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. május 10-én 253 ember, köztük 137 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – írja az MTI.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk csütörtökön is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!
Az Egyesült Államoknak és Európának együtt kell működnie Oroszországgal és Ukrajnával, hogy véget vessenek a konfliktusnak, és békét köthessenek − mondta szerdán Mario Draghi olasz miniszterelnök.
Egy nappal Joe Biden amerikai elnökkel való találkozója után Draghi azt mondta: Oroszország, amely februárban megszállta Ukrajnát, megmutatta, hogy nem legyőzhetetlen, és hogy létfontosságú, hogy megtaláljuk a 11 hete tartó háború befejezésének módját − írta meg a Telegraph.
Egyetértettünk abban, hogy továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát, és nyomást kell gyakorolnunk Moszkvára, de azt is meg kell értenünk, hogyan lehet békét teremteni
− mondta Draghi újságíróknak, hozzátéve: az Egyesült Államok számára elengedhetetlen, hogy közvetlenül tárgyaljon Oroszországgal.
Kijev javaslatot tett Moszkvának a mariupoli Azovsztal üzem védői érdekében. Ukrajna arra kérte Oroszországot: orosz hadifoglyokért cserébe engedjék el az acélműben rekedt sérült ukrán katonákat – közölte Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.
Még nincs megállapodás. A tárgyalások folytatódnak
– fogalmazott Irina Verescsuk. Majd hozzátette: a kormány számos lehetőségen dolgozik az acélmű ostromának befejezésére, de elismerik, hogy egyelőre egyik sem tökéletes – számolt be a Sky News.
Szakértők figyelmeztetik az internetezőket, hogy ne töltsék le a legújabb online Új profilkép nevű telefonos alkalmazást, mert az letölti a személyes adatokat, és elküldi őket Moszkvába.
Az alkalmazás ingyenes digitális avatart kínál a felhasználóknak, arcfelismerő minőségű fényképeket készít és küld Moszkvába, ami komoly aggodalmakat vált ki a kiberbiztonsági közösségben.
Már több tízezren töltötték fel fényképüket az alkalmazás szervereire. Sokan azonban nem tudják, hogy az alkalmazás mögött álló cég, a Linerock Investments székhelye az orosz védelmi minisztérium mellett található, a Vörös tértől nem messze – írja a Daily Mail.
Az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai Herszon jelenlegi orosz vezetése közölte: azt tervezi, hogy kérvényezi Moszkvától az annektálását.
Ha Oroszország megpróbálja elvenni a herszoni területet, az még valószínűtlenebbé tenné a békemegállapodást, mivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Oroszországnak a háború előtti pozíciókra való visszavonulása előfeltétele bármilyen sikeres tárgyalásnak.
Nem világos, hogy a Kreml az elcsatolással lép-e előre, vagy csak fenyegetésként használja fel, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre – írja a Guardian.
A felhívást Kirill Sztremuszov, az Oroszország által április végén Herszon vezetésére felállított katonai adminisztráció helyettes vezetője tette. Oroszország márciusban elfoglalta Herszon városát, április végén pedig a városi tanács épületét.
Lengyelország és Szlovákia elnöke találkozósorozatot tervez a nyugat-európai országok vezetőivel, hogy lobbizzanak azért, hogy Ukrajna minél hamarabb megkapja az uniós tagjelölti státuszt – közölte a lengyel elnök hivatalos honlapja.
Elfogadtam Zuzana Czaputova szlovák elnök ajánlatát, hogy egyfajta lobbimissziót hajtsunk végre Ukrajnáért az EU-tagországokban dolgozó kollégáink körében, különösen ott, ahol kétségek merültek fel arról, hogy Ukrajna megkapja-e ezt a státuszt gyorsított eljárásban
– fogalmazott Andrej Duda lengyel államfő. Majd hozzátette: nincs kétségük afelől, hogy Ukrajna a lehető leghamarabb megkapja az uniós tagjelölt státuszt – írja az Unian.
Az egyik volt ukrajnai kínai nagykövet élesen bírálta Oroszország invázióját egy nemrégiben elhangzott beszédében, amelyről a kínai sajtó is beszámolt, bár utána gyorsan el is távolították minden felületről − írta meg a Guardian.
Kao Jüsöng, aki több mint egy évtizede vonult nyugdíjba, miután karrierjét főként Oroszországban és Közép-Ázsiában töltötte, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia online szemináriumán azt mondta, hogy az oroszok épp elveszítik a háborút.
Ahogy fogalmazott:
Kimondhatjuk, hogy Oroszország teljesen elvesztette Ukrajnát. Ugyanakkor a volt Szovjetunió tagállamai, Belarusz kivételével, beleértve a Kollektív Biztonsági Szerződés és az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjait is, megtagadta Oroszország támogatását. Oroszország vereségével remény sem marad régi birodalmának újjáépítésére.
A Pentagon nem hiszi, hogy Vlagyimir Putyin katonailag fel akarná venni a harcot a NATO-szövetséggel – mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
A kijelentés három hónappal azután hangzott el, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, és a fővárosa felé vonult.
Moszkva most újra keletre és délre összpontosította erőfeszítéseit, de úgy tudják, hogy a háború elhúzódásával csak minimálisan léphet előre – írja a Sky News.
Ha Putyin számításait nézzük, az én véleményem az – és biztos vagyok benne, hogy az elnöknek is megvan a saját véleménye –, hogy Oroszország nem akarja felvenni a kesztyűt a NATO-szövetséggel
– mondta Lloyd Austin.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta:
csaknem hétszázezer menekült érkezett már Magyarországra az ukrajnai háború elől, ilyen nagyságrendű menekülthullám a második világháború óta nem érte el az országot.
Bakondi György szerint valamennyi európai ember érdeke, hogy a háborús góc megszűnjön, és visszatérjen a normális élet Ukrajnába és egész Európába.
A kőolajat és a földgázt érintő uniós szankciók szerinte súlyos fenyegetést jelentenek az európai emberek mindennapi életére és a magyar emberek energiabiztonsággal összefüggő valamennyi érdekére.
A belbiztonsági főtanácsadó arról is beszélt, hogy a társszervek tájékoztatása szerint a Szerbiából Romániába átszökők között előfordult már, hogy Ukrajnából érkezőnek mondták magukat, de őket a román hatóságok kontrollálták, és nem jelentek meg a magyar határon.
Bakondi György az illegális migráció intenzív növekedéséről azt mondta: az idén elfogott határsértők száma már elérte a 66 ezret, míg tavaly ugyanebben az időszakban 31 ezren voltak, és az embercsempészek száma is elérte már az 500-at az egy évvel ezelőtti 260-nal szemben – írja az MTI.
Milos Zeman államfő engedélyezte 103 cseh állampolgár belépését az ukrán fegyveres erők kötelékébe – jelentette be Jirí Ovcácek elnöki szóvivő szerdán a Twitteren. Az államfő döntését Petr Fiala kormányfőnek is alá kell még írnia.
Az államfő és a kormányfő még március elején megállapodott, hogy azok a cseh állampolgárok, akik Ukrajnába mennek az orosz hadsereg ellen harcolni, büntetlenséggel számolhatnak. Csehországban jelenleg hatályos törvény tiltja a külföldi hadseregekben történő szolgálatot, erre csak az államfő mint a hadsereg főparancsnoka adhat külön és személyre szóló engedélyt.
Milos Zeman a kormányfővel egyeztetve úgy döntött, hogy egyéni engedélyeket ad ki minden, Ukrajnában harcolni akaró cseh állampolgárnak. A kérvényeket előzőleg a védelmi és a belügyi tárca is megvizsgálja. Eddig 103 kérvényt véglegesített és adott ki az elnöki hivatal. Jirí Ovcácek szerint Zeman azért változtatta meg korábbi álláspontját, mert minden formában támogatni akarja az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajnát – számolt be az MTI.
Mario Draghi olasz miniszterelnök úgy véli, hogy minden félnek, beleértve az Egyesült Államokat is, részt kell vennie az ukrajnai békés rendezésről szóló tárgyalásokon, bár e béke feltételeit az ukránoknak kell meghatározniuk – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
Egy orosz nő arról beszélt, hogy annyira gyűlöli az ukrán gyerekeket, hogy szívesen levágná a fülüket, csillagokat vésne a hátukba, és megölné őket − derül ki az ukrán hírszerzés által közzétett hangfelvételből, amely egy lehallgatott orosz telefonbeszélgetésből származik.
A Twitteren közzétett hangfájlban a nő azt mondja egy férfinak, hogy az ukrán gyerekek „nácinak fognak felnőni, akárcsak a szüleik”, és hogy el kell fordítani őket Oroszország határaitól − közölte a Telegraph.
Az ukrán titkosszolgálatok mindennap nyilvánosságra hoznak több felvételt, amelyekről azt állítják, hogy lehallgatott orosz telefonbeszélgetések.
A Telegraph nem tudta független forrásokból ellenőrizni a felvétel valódiságát.
Egy nap alatt 25 százalékkal csökkent az Ukrajnán keresztül Németországba érkező orosz földgáz mennyisége, de a kiesést sikerült pótolni, és az ellátás biztosított – közölte szerdán az ágazatot felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) az MTI szerint.
A hatóság az orosz gáztranzit ukrajnai csökkenésével kapcsolatban napi jelentésében kiemelte: az előző, keddi adatokhoz képest „jó 25 százalékkal” kevesebb gáz haladt át a német–cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson, ahol megérkezik Németországba az Ukrajnán keresztül szállított orosz földgáz.
A kiesést pótolták más forrásból, főleg a norvégiai és a hollandiai import növelésével. A földgázellátás „stabil, az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, és a nagykereskedelmi árakban nem tapasztalható számottevő emelkedés – írták.
Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete szerint „a gazdasági zavarok, valamint a súlyos belső elvándorlások és a menekültáradat jelentős veszteségeket okozott a foglalkoztatásban és a jövedelmekben”. Összesen 4,8 millió munkahely szűnt meg a háború kezdete óta – írja a Guardian.
Az orosz háború ukrajnai következményeiről szóló első jelentésében az ILO méltatta Kijev erőfeszítéseit Ukrajna szociális védelmi rendszerének működésében.
Az ukrán kormány, valamint a munkaadók és a munkavállalói szervezetek teljes mértékben működőképesek. Továbbra is támogatjuk őket, hogy készek legyünk a segítségükre a jelenlegi helyzetben, de remélhetőleg a konfliktus elmúltát követő újjáépítési szakaszban is
– fogalmazott Heinz Koller, az ILO európai és közép-ázsiai regionális igazgatója.
Ukrajna bejelentette az első orosz katonát, akit háborús bűnök vádjával állítanak bíróság elé – áll az ország főügyészségének szerdán közzétett közleményében. A főügyészség közölte, hogy vádat emelt Vadim Sisimarin ellen egy 62 éves ukrán férfi megöléséért.
A nyomozás szerint a 21 éves orosz férfi február 28-án megölt egy fegyvertelen, 62 éves lakost, aki kerékpárral közlekedett az út szélén a Szumi megyei Csupakivka faluban. A vádirat szerint az orosz katona azt a parancsot kapta, hogy ölje meg a civil férfit, hogy ne jelenthesse őket az ukrán hadseregnek. Vadim Sisimarin több lövést adott le az út szélén álló férfire egy Kalasnyikov puskával.
A 21 éves orosz férfit őrizetbe vették, és akár 10-15 év börtönbüntetést vagy életfogytig tartó szabadságvesztést szabhatnak ki rá – számolt be a CNN.
A kelet-ukrajnai oroszbarát önjelölt népköztársaságok, Luhanszk és Donyeck bejelentette, hogy blokkolták a Facebookhoz és az Instagramhoz való hozzáférést. Ezzel igazodnak az amerikai közösségi hálózatokkal szembeni orosz politikához − írta meg a Guardian.
Már blokkoltuk a hozzáférést az amerikai Meta vállalat információs erőforrásaihoz, amely közösségi hálózatain lehetővé teszi az orosz nyelvű felhasználók elleni erőszakra való felhívásokat
− áll a Donyecki Népköztársaság kommunikációs minisztériumának közleményében.
Oroszország már márciusban betiltotta a Facebookot és az Instagramot, miután egy bíróság szélsőséges tevékenységben” találta bűnösnek a Metát.
Oroszország hivatalos bocsánatkérést követelt Lengyelországtól, és lehetséges jövőbeli megtorlásokkal fenyegetőzött, miután hétfőn Szergej Andrejev nagykövetet vörös festékkel leöntötték a varsói szovjet katonai temetőben – írja a Guardian.
Az orosz külügyminisztérium beidézte a lengyel nagykövetet, Krzysztof Krajewskit, hogy fogadja tiltakozását, és közleményben tudatta:
Oroszország hivatalos bocsánatkérést vár a lengyel vezetéstől az incidenssel kapcsolatban, és követeli, hogy biztosítsák az orosz nagykövet és a lengyelországi orosz külügyi intézmények valamennyi alkalmazottjának biztonságát. A további lépésekről a követeléseinkre adott varsói reakciótól függően születik döntés.
Az utóbbi órákban több videó is készült az Azovsztal gyárból, amelyben Mariupol utolsó védői húzták meg magukat.
Az egyik felvételen az látható, hogy a gyár első és második emelete kigyulladt, erről az egyik védő készített videót.
Az ukrán külügyminisztérium szerint 24 óra alatt összesen 38 légicsapást hajtottak végre a létesítménynél, valamint időről időre rohamokkal is próbálkoznak.
Mindeközben a létesítmény egyik védője, Vitalij „Benya” Barabas az Azovsztalban lévő ukrajnai zsidók nevében Izrael segítségét kérte egy videóban.
A férfi – többek közt Naftali Bennett izraeli miniszterelnökhöz és az izraeli néphez szólva – azt kérte, hogy Izrael segítsen az Azovsztal védőinek evakuálásában.
Itt, az ukrajnai Mariupolban, az Azovsztal létesítmény romjai közt zsidók is vannak
– mondta, hozzátéve azt is, hogy szerinte Vlagyimir Putyin ugyanolyan veszélyt jelent a zsidóságra, mint korábban Hitler és Sztálin.
Kölcsönös biztonsági biztosítékokról írt alá egyezményt szerdán Magdalena Andersson svéd és Boris Johnson brit miniszterelnök.
A hivatalos svédországi látogatáson tartózkodó Boris Johnson a Downing Street ismertetése szerint kijelentette: a megállapodás lehetővé teszi a hírszerzési értesülések szélesebb körű megosztását, kiterjedtebb közös hadgyakorlatok megtartását és a közös technológiai fejlesztési programok bővítését.
Az aláírás utáni sajtóértekezleten – arra a kérdésre, hogy Svédország milyen jellegű brit segítségre számíthatna szükség esetén – Johnson úgy fogalmazott: ha Svédországot támadás érné, és Londonhoz fordulna segítségért, mondani sem kell, hogy Nagy-Britannia segítséget nyújtana, de ennek jellege attól függne, hogy a svéd kormány pontosan milyen támogatást igényel. Az Independent szerint az egyezmény értelmében Nagy-Britannia katonai segítséget is nyújthat, ha az északi országot megtámadják.
2022. május 10-én 5060 fő lépett be az ukrán–magyar határszakaszon Magyarország területére. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4746 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 407 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. május 10-én 253 ember, köztük 137 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – írja az MTI.
Ha Finnország úgy dönt, hogy történelmi lépésként benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, azt állampolgárainak biztonsága érdekében fogja tenni – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök Kisida Fumio japán kormányfővel közös sajtótájékoztatóján szerdán Tokióban.
Marin úgy látja, hogy Finnország NATO-csatlakozása megerősítené a nemzetközi közösséget, és a közös értékek melletti kiállás jelképe lenne − közölte az MTI.
Oroszország ukrajnai háborúja nemcsak az európai, hanem a globális biztonsági környezetet is megváltoztatta
− szögezte le a finn kormányfő.
A politikus megjegyezte: szükség van a vétójog reformjára, mert visszaélnek vele a BT-ben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában mind az öt állandó tagnak vétójoga van.
Sauli Niinistö finn elnök várhatólag csütörtökön jelenti be, hogy országa kéri-e felvételét az észak-atlanti szövetségbe.
Arra kell készülni, hogy az ukrajnai háború okozta élelmiszer-ellátási nehézségek miatt Afrika irányából jelentősen erősödni fog a migrációs nyomás, ezáltal pedig a terrorizmus terjedése is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Marokkóban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció külügyminiszteri ülésén vett részt. Felszólalásában rámutatott, hogy mind Európa, mind Afrika kritikus biztonsági kihívásokkal néz szembe, egyfelől az ukrajnai háború, másfelől a terrortámadások számának növekedése miatt.
Rámutatott, hogy ez a két fenyegetés kapcsolódik is egymáshoz, miután Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozik, s a fegyveres konfliktus miatt jelentősen vissza fog esni a kivitelük volumene, ami várhatóan nehéz helyzetbe sodor majd számos afrikai országot.
Boris Johnson mai svédországi és finnországi látogatására reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Oroszország árgus szemekkel figyeli a NATO valamennyi megmozdulását a határai mentén − írja a Guardian.
Újságíróknak tartott napi tájékoztatóján Peszkov cáfolta az amerikai hírszerző szervek vezetőjének, Avril Hainesnek azon értékelését is, miszerint Oroszország elhúzódó háborúra készül Ukrajnában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy Kijevnek fogytán a türelme az Oroszországgal való tárgyalásokhoz az orosz erők által az országában elkövetett atrocitások egyre gyarapodó bizonyítékai miatt.
A franciaországi Sciences Po egyetem hallgatói előtt tartott virtuális beszédében Zelenszkij elmondta:
Készek vagyunk a tárgyalásokra, a megbeszélésekre mindaddig, amíg nem túl késő. Azonban minden egyes új Bucsával, minden egyes új Mariupollal, minden egyes új várossal, ahol több tucat halott van, ahol nőket erőszakolnak, minden egyes új atrocitással egyre fogy a tárgyalási szándék és lehetőség, valamint a kérdés diplomáciai úton történő megoldásának lehetősége.
A többszörösére növekedett áprilisban a Rail Cargo Logistics – Hungaria szervezésében vasúton továbbított ukrán gabona magyarországi tranzitforgalma az elmúlt év azonos időszakához képest. A közleményben kiemelték: idén az első negyedévben a társaság szervezésében 41 ezer tonna termény érkezett Ukrajnából; június végéig további 85 ezer tonna feladását jelzik előre – adta hírül az MTI.
A szállítások további erősödésének csak az átrakási kapacitás, valamint a rendelkezésre álló vasúti kocsik száma szab határt. A fekete-tengeri kikötőket érintő útvonal kiváltása miatt ukrán részről akár évi ötmillió tonna gabona magyarországi továbbítására is lenne kereslet. Ezzel az igénnyel áll szemben az átrakókapacitások napi ezertonnányi teljesítménye – tették hozzá.
A cég tájékoztatása szerint a gabonafuvarok rendeltetési helye döntően Olaszország, kisebb mennyiség érkezik magyar vevők megrendelésére készletezési céllal.
A Rail Cargo Hungaria kapacitásai – 700 saját gabonaszállító teherkocsi és a vállalatcsoport további 1500 dedikált kocsija – a magyar termény vasúti exportfuvarozásának rendelkezésére áll – szögezték le, utalva arra, hogy ez évi mintegy egymillió tonna szállítmányt jelent.
Az ukrajnai háború miatt veszélybe került gyerekek és családok támogatására szervez programokat a pécsi Zsolnay Piknik fesztivál keretében az UNICEF Magyarország és a rendezvény szervezője, a Zsolnay Örökségkezelő NKft. (ZSÖK) – közölte utóbbi szerdán az MTI-vel.
Közölték: a rendezvényen három jótékonysági projektet indítanak az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) magyarországi szervezetével közösen az ukrajnai háború miatt veszélybe került gyerekek és családok támogatására.
Művészet a romok között címmel csaknem negyven képzőművészeti alkotásból rendeznek kiállítást, a tárlaton szereplő műtárgyakból pedig online aukciót tartanak. A felajánló művészek között szerepel mások mellett Kiss Tibor (Quimby), Nemes Csaba, Gyenes Zsolt és a Munkácsy-díjas Pinczehelyi Sándor és Koronczi Endre.
A Zsolnay Piknik szombat esti koncertjei közben két festmény is készül Martin Lukacs szlovák és Dóra Ádám magyar festőművész jóvoltából. A négy négyzetméteres alkotások szintén megvehetők.
A Fogadj örökbe egy plakátot! akció keretében az idei PosterFest anyagát ajánlják fel értékesítésre, hogy a szervezők a plakátok eladásából befolyt összeggel segítsék az ukrajnai háborúban érintett gyerekeket és családokat.
Az NBC News riportere egy képet osztott meg Twitteren, amelyen a Kijev felé vezető autópálya látható. A képen az látszik, hogy az útirányjelző táblák feketére vannak festve. A riporter azt írja, az ukrán erők így akarták megzavarni a főváros felé tartó orosz csapatokat a tájékozódásban.
A kép körülbelül másfél órányi távolságra készült Kijev városközpontjától. Nagyon kevés jelzés utal arra, hogy hányadik kilométerkőnél tartasz
– olvasható a bejegyzésben.
A Dnyipropetrovszki régióban a mentősök nem tudtak kiszállni egy vajúdó nőhöz, ezért rendőr vitte el hozzájuk a kismamát.
Az UNIAN szerint a szolgálati autó azért akadt el útközben, mert az orosz megszállók tüze alá keveredett. Hozzáteszik: a nő sértetlenül úszta meg az esetet, és később egy egészséges kislánynak adott életet.
Változatlanul a nap huszonnégy órájában jelen vannak a katasztrófavédelem munkatársai a határ menti gyűjtőpontokon, humanitárius tranzitpontokon – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
A közlemény szerint a katasztrófavédelem a társszervekkel közösen gondoskodik az érkezők elszállásolásáról és továbbutazásáról. Az elmúlt öt napban összesen 238 személy, valamint 144 gyermek és 60 nő elhelyezését oldotta meg a szervezet.
Oroszország nem akar egy egész kontinensre kiterjedő háborút Európában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki azonban óvatosságra intette a nyugati kormányokat az Ukrajnát támogató szándékaik miatt.
Ha aggódik az európai háború kilátásai miatt, ezt semmiképpen nem akarjuk, de felhívom a figyelmet arra, hogy a Nyugat folyamatosan ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszországot le kell győzni ebben a helyzetben. Vonja le a saját következtetéseit
– idézte az orosz diplomácia vezetőjét a CNN.