Több szlovén értelmiségi, köztük két volt szlovén elnök is szorgalmazza, hogy az új szlovén kormány „foglaljon el észszerű álláspontot az ukrajnai háborúval kapcsolatban”, olyat, amely Ukrajnát és Oroszországot „komoly béketárgyalásokra” készteti.
Tizennyolc értelmiségi és politikus, köztük két volt elnök, Milan Kucan és Danilo Türk szerdai felhívásában azt írta: nem kétséges, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „kitörölhetetlen háborús bűnt” követett el az Ukrajna elleni támadás elrendelésével.
Az orosz erők elfoglalták és ellenőrzésük alá vonták Ukrajna területének egyötödét, és az eddigi szankciók sem gyengítették Putyin eltökéltségét az agresszió folytatására – fogalmaztak a levélben.
Az aláírók elismerték, hogy a fegyverek biztosításával a Nyugat hozzájárul Ukrajna ellenállásának erősítéséhez, de úgy vélték, nincs reális kilátás arra, hogy az ukránok teljes mértékben ki tudják űzni területükről az agresszorokat.
Egy fiatal ukrán lány abban a báli ruhában járta körül lebombázott iskoláját, amelyet a szalagavató ünnepségen viselt volna, a látogatásról fotó is készült. A fotót a kanadai Torontóból származó Anna Episheva tette közzé a 16 éves unokahúgáról. A News18 hírportál szerint a tinédzser azt állítja, hogy a 134-es iskolában tanult Harkivban, mielőtt Oroszország megszállta volna az országot.
Az unokahúgomnak idén kellett volna leérettségiznie a középiskolában. Már a ruhája is megvolt a nagy eseményhez, a barátaival együtt nagyon várta a szalagavatót. Aztán jöttek az oroszok. Az iskoláját közvetlen bombatalálat érte
– írta Episheva a szívszorító kép mellé, amely a feltöltése óta már több ezer lájkot gyűjtött be.
Anna Episheva: My niece was supposed to graduate this year from her high school. She and her friends bought dresses and were looking forward to this day. Then Russians came. Her school was directly hit and destroyed. Today she came back to what is left of her school and her plans pic.twitter.com/q9cJW2j8f0
— Oleksandra Matviichuk (@avalaina) June 7, 2022
Oroszország elismerte, hogy több száz hadkötelezettet küldött Ukrajnába, miután korábban tagadta, hogy sorozásra került volna sor − írja az Independent.
Korábban Vlagyimir Putyin azt állította, hogy az orosz hadsereg soha nem fogja azokat a fiatalokat bevetni a háborúban, akiket a közelmúltban a csapatok hiánya miatt besoroztak a hadseregbe.
Mintegy 31 500 katonát vesztettek eddig az oroszok az ukrajnai háború kitörése óta – állítja az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közösségi oldalán, melyről az Unian számolt be.
Az ellenség Szlavjanszk irányában szenvedte el a legnagyobb veszteségeket. Az adatok pontosítása még folyamatban van
– áll a vezérkar közleményében.
Az orosz légierő egy nap alatt megsemmisítette az ukrán fegyveres erők két parancsnoki állását, emellett négy fegyver- és lőszerraktárt, valamint egy-egy rakéta-sorozatvevőt és üzemanyagraktárt is megsemmisített, jelentette be az Orosz Föderáció védelmi minisztériumának hivatalos képviselője, Igor Konasenkov vezérőrnagy, adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt állította szerdán, hogy Oroszország az előzetesen kijelölt ütemterv szerint halad az ukrajnai invázióval.
A megjegyzéseket Törökországban tette, ahol találkozott kollégájával, Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, hogy megvitassák, mi legyen a háború által érintett globális gabonakészletekkel, írja az Independent.
Nincsenek az oroszok számára fontos objektumok Kárpátalján a megyevezető szerint, ezért nem érte rakétatámadás a térséget – írja a Kárpáthír az ua-reporter.com alapján.
Viktor Mikita szerint a rakéták azért kerülhetik el a régiót, mert Kárpátalja békés, így nem érdemes rá rakétákat pazarolni. Álláspontja szerint az orosz erők számára nem éri meg a hadászati szempontból értéktelen kárpátaljai objektumokra rakétát lőni.
A katonai közigazgatás elnöke arról is beszélt, hogy Kárpátalján nem kell kijárási tilalmat elrendelni, a háború kitörése után pedig létrehozták a helyzetfigyelő központot, amely térfigyelő kamerák rendszerének telepítésével megfigyelés alatt tartja a stratégiailag fontos létesítményeket, és villámgyorsan kiszűrik a gyanús egyéneket.
Az ukrán fegyveres erők három Tochka-U taktikai rakétáját lőtték le Herszon városához közeledve, amiről a régió hatalmi struktúráihoz tartozó forrás számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.
Kedd este még arról érkezett jelentés, hogy Herszon felett egy légvédelmi rendszer működött az égen.
Összesen tíz feltételt támaszt Ankara Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban, melyek arra késztetik a török hatóságokat, hogy gondolják újra a két ország jövőbeli tagságával kapcsolatos álláspontjukat – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A követeléscsomagot még május 25-én nyújtották be a törökök a két csatlakozni szándékozó ország képviselőinek. Többek között azt is tartalmazza, hogy
A Zaporozsjei területen fekvő Melitopol városát Oroszország már a háború első napjaiban elfoglalta. Azóta megkezdődtek a fosztogatások és a tömeges emberrablások − közölte az ukrán Unian hírügynökség.
A hírügynökség riportja szerint a melitopoli születésű Maria Sokolnak, a polgári védelem őrnagyának és a melitopoli 10-es tűzoltó- és mentőegység vezetőjének, Borisz Kleshcsevnek a testvérét már második hónapja rabolták el az orosz megszállók. A megszállók a hozzátartozók elől minden információt eltitkolnak arról, hogy hol tartják őket fogva, és milyen az egészségi állapotuk.
Néhány napja azonban a nő üzenetet kapott az orosz hadseregtől, amelyben az áll, hogy az orosz hadseregről szóló bizonyítékok terjesztése „büntetendő”.
Rakétacsapás ért egy harkivi bevásárlóközpontot kedd éjjel, a becsapódást egy biztonsági kamera is rögzítette – számolt be az Unian.
Szvetlana Diulina, a szupermarket igazgatója szerint három éjjeliőr tartózkodott az üzletben, ők a bolt másik részében voltak, nem sérültek meg.
Oleg Szinegubov, a Harkivi régió önkormányzati vezetője a Telegramon azt írta, az orosz ágyúzások következtében öt civil meghalt és tizenketten megsebesültek az elmúlt napon. Elmondása szerint az orosz erők Harkiv ipari negyedére lőttek, ahol lakóépületek, adminisztratív épületek, egy szupermarket és egyéb nem lakáscélú helyiségek károsodtak.
Ukrajna „jelentős veszteségeket” szenved el emberállományban, fegyverekben és katonai felszerelésben a Donbászban, írja a Guardian az orosz védelmi minisztérium friss közleményére hivatkozva.
Mint általában, az abban foglalt állításokat egyetlen független forrásból sem ellenőrizték az oroszok, jegyzi meg a lap. Állításuk szerint két MiG–29-es repülőgépet és egy Mi–8-as helikoptert lőttek le Mikolajiv térségében az elmúlt órákban, valamint 11 pilóta nélküli drónt is leradíroztak az égről nemrégiben.
A támadók azt is állítják, hogy a levegőből indított nagy pontosságú rakétáik a Harkovi területen eltaláltak egy üzemet, amelynek műhelyeiben az ukrán fegyveres erők harckocsijainak és más páncélozott járműveinek javítását és helyreállítását végezték. A tegnap esti harcok 480 áldozatot követeltek, közölte a minisztérium.
Bulgária továbbra is küld humanitárius segélyt és javítja az ukrán katonák által használt fegyverarzenált, de nehézfegyvereket nem fog küldeni a védőknek a kijevi szófiai nagykövet hivatalos kérése ellenére sem, közölte Kiril Petkov bolgár miniszterelnök.
Azt tesszük, amit megígértünk, nincs szükség arra, hogy kéthetente újratárgyaljuk a dolgokat. Támogattuk az ukrán menekülteket, mindenféle humanitárius segélyt küldtünk, küldünk, részt veszünk Ukrajna nehézfegyverzetének javításában is, és összhangban vagyunk az Oroszország elleni szankciókkal
– sorolta a miniszterelnök.
Petkov április 28-án találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és olyan alkut kötött, amely akkor mindenkit kielégített: a két vezető megállapodott abban, hogy a bolgár gyárak javítják az ukrán nehézfegyvereket, és hogy a várnai kikötő az ukrán gabonaexport csomópontjává válik, a lőszereladásról azonban nem esett szó.
Szerdán kezdődtek meg a tárgyalások Ankarában Mevlüt Çavuşoğlu török és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A beszámoló szerint a megbeszélésen várhatóan az ukrajnai gabonaexport, az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások folytatásának kilátásai, valamint Törökország esetleges új észak-szíriai hadműveletei is szóba kerülhetnek majd.
Szerhij Haidai, a luhanszki régió katonai adminisztrációjának vezetője arról írt, hogy egyetlen ukrán sem hajlandó feladni Szeverodonyeck városát, amelyet most újult erővel támadnak az oroszok.
Haidai beszámolója szerint most Luhanszk regionális központjában folynak a leghevesebb harcok. A védők a város minden centiméteréért küzdenek, tette hozzá a katonai attasé – írja a Guardian.
Haidai információja szerint a támadók június 10-ig szeretnék bevenni a várost, de a frontról érkező hírek alapján nem lesz könnyű dolguk, ha tartani akarják a határidőt.
Benjamin Hall tudósító volt a Fox News azon újságírója, aki hétfőn megsérült Ukrajnában − közölte a Deadline.
A Fox News Media vezérigazgatója, Suzanne Scott az alkalmazottaknak írt feljegyzésében azt mondta, hogy „jelenleg rendkívül kevés részletet tudunk az esetről”, Hall jelenleg kórházban van.
A terepen dolgozó csapatunk azon dolgozik, hogy minél előbb további információkat gyűjtsön
− mondta.
Hall 2015-ben csatlakozott a Fox hálózatához, székhelye Washington DC-ben van, és a külügyminisztérium mellett dolgozik tudósítóként. Az afganisztáni, szíriai és iraki konfliktusokról is tudósított, és az invázió kezdete óta közvetített főműsoridőben Lvivből.
A Világbank 1,49 milliárd dolláros kiegészítő finanszírozást hagyott jóvá Ukrajna számára. A most elfogadott összeg egy több mint 4 milliárd dollár értékű segélycsomag része, amelyből az ukrán kormány és a szociális munkások bérét finanszírozzák – írja a CNN.
A teljes 4 milliárd dolláros összegnek már csaknem a felét eljuttatták Ukrajnának.
A Világbank közleménye szerint a segélycsomaggal támogatják a Világbank ukrajnai projektportfólióját is, beleértve a „vízellátásra, csatornázásra, fűtésre, áramellátásra, energiahatékonyságra, utakra, szociális védelemre, oktatásra és egészségügyre vonatkozó projekteket”.
Mivel a háborúban sokan nem fértek hozzá az orvosi ellátáshoz, az AIDS, a tuberkulózis és a malária ellen küzdő Globális Alap a megbetegedések számának meredek növekedésére számít Ukrajnában és a régióban − írta meg a Kárpáthír.
Az alap szerint még túl korai pontosan felmérni a hosszú távú hatásokat, de arra számítanak, hogy a konfliktus jelentős hatással lesz a tbc-re és a HIV-re Ukrajnában és az egész régióban, mondta el Peter Sands, a szervezet igazgatója.
A menekültek nagy számú elvándorlása, a szűk helyiségekben való elhelyezésük és az egészségügyi ellátás megszakítása mind a fertőző betegségek terjedéséhez vezet
− közölte.
A tuberkulózis- és a HIV-fertőzöttek aránya Kelet-Európában és Közép-Ázsiában a háború előtt is az egyik legmagasabb volt Ukrajnában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint mintegy 32 000 ember betegedett meg tuberkulózisban 2020-ban Ukrajnában. Ukrajna a világ azon 30 országának egyike, ahol különösen gyakori a multirezisztens tuberkulózis, amelyen a meglévő gyógyszerek nem segítenek. Körülbelül 260 000 HIV-fertőzött ember is él az országban. Ezzel Oroszország után Ukrajna Kelet-Európa és Közép-Ázsia második legfertőzöttebb országa.
Katonai csapások értek legalább két kórházat Szeverodonyeckben és Rubizsnyében − derül ki a Maxar Technologies által hétfőn készített műholdfelvételekből.
Szeverodonyeck jelentős része megsemmisült az ukrán és orosz erők közötti harcokban. Az ukránok megőrizték védelmi pozícióikat a városban, és ez idáig meghiúsították az oroszoknak a város elfoglalására tett kísérleteit − közölte a CNN.
Szeverodonyeck központjában egy kórházkomplexum számos épülete megsemmisült.
Rubizsnye déli részén egy másik kórház is megsemmisült. A körülötte lévő épületek, köztük egy gyógyszergyár is, megsemmisültek.
A patthelyzet Oroszországgal nem tölthet el bennünket elégedettséggel, jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ismételten külföldi segítségért kiáltott a háborúban.
Ukrajna heves ellenállása Oroszország inváziójával szemben patthelyzetet eredményezett az ország egyes részein, Moszkva pedig most keletre összpontosítja erőit. A Financial Times című napilapnak adott interjújában ugyanakkor Zelenszkij kijelentette, ez a szituáció „nem opció” számukra. Hozzátette, hogy fegyverek tekintetében hátrányban vannak, ezért nem képesek előrenyomulni az ukrán hadtestek.
Arra a kérdésre, hogy mit tekintene Ukrajna győzelemnek, Zelenszkij azt mondta, hogy az Ukrajna által az orosz invázió előtt, február 24-én ellenőrzött határok visszaállítása komoly átmeneti győzelemként lenne értelmezhető. Ugyanakkor hozzátette, hogy a végső céljuk nem lehet más, mint egész Ukrajna megszállásmentesítése.
Az Oroszországgal március vége óta felfüggesztett tárgyalásokról az ukránok első embere azt mondta, az ő álláspontja nem változott, és jelezte, hogy a háborút a tárgyalóasztalnál kell befejezni.
Ukrajna a Harkiv megyei Zolocsivben lévő gabonatároló területéről a NATO-tól származó tarackokkal lőtt határ menti orosz területeket − jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője a szerdára virradó éjjel megtartott tájékoztatóján.
A tábornok szerint a fegyverek feltehetően amerikai M777-es ágyúk voltak. Mizincev felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán fegyveres erők a fenyegető gabonahiány és az élelmiszerválság ellenére továbbra is katonai célokra használják a terményfeldolgozó és tárolólétesítményeket − közölte az MTI.
Az Index az értesülést nem tudta független forrásból ellenőrizni.
A washingtoni orosz nagykövetség kedden kiadott közleményében felelőtlenséggel vádolta meg az Egyesült Államokat, amiért az eszkaláció veszélye ellenére nagy hatótávolságú tüzérségi rendszereket ad át Kijevnek, amelyeket orosz terület ellen irányuló támadásra használhat fel, ami „kiszámíthatatlan következményekkel” jár. A misszió emellett aggodalmának adott hangot annak veszélye miatt, hogy a fejlett precíziós fegyverek nemcsak Ukrajnában, de az ország határain túl is „nemzeti radikálisok, terroristák és bandák birtokába kerülnek”.
Ukrajna függetlensége óta a 2022–23-as tél lesz az eddigi legnehezebb az ország számára – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében. Az elnök elmondása szerint az állami energiacégek is készülnek már a következő fűtési szezonra.
A jelenlegi helyzet miatt nem adunk el gázt és szenet külföldre. Minden belföldi kitermelést a lakossági felhasználásra irányítunk
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij. Videóüzenetében arról is szólt, hogy a következő hónapok egyik fontos célja a harcokban megsérült erőművek helyreállítása lesz.
Megérkezett Kijevbe néhány ukrán harcos holtteste, akiket Mariupol kulcsfontosságú délkeleti kikötőjének védelme közben öltek meg – közölték a katonák családjai.
Az elmondások szerint ez egy Oroszországgal való megállapodás része volt, amelyben mindkét fél 160 holttestet adott át a másik félnek. Moszkva nem kommentálta az értesülést − írta meg a BBC.
A harcosok heteket töltöttek a város Azovsztal acélművében. Májusban a túlélőket fogságba ejtették.
A hírek szerint több mint ezer, Mariupolban fogságba esett ukrán katonát szállítottak Oroszországba.
Több orosz irodalmi művet is kivesznek az ukrán tantervből. Az indoklás szerint azok a regények, novellák, valamint versek járnak így, amelyek „dicsőítik” az orosz hadsereget – írja az Eduline a Nexta alapján.
A döntésről Andrij Vitrenko, Ukrajna oktatási minisztere számolt be, így többek között Lev Tolsztojt, valamint a világirodalom egyik legismertebb regényét, a Háború és békét is törlik a tantervből.
A Háború és béke a napóleoni háborúk korábban játszódik az 1800-as évek legelején. A regény a francia hadvezér hadjáratának eseményeit, illetve a társadalom változásait is feldolgozza.
Az ukrán védők ellentámadásba lendültek Herszonban, közölte a brit védelmi minisztérium szerda reggel.
Oroszország továbbra is támadásokat kísérel meg Szeverodonyeck ellen, de az ukrán haderő egyelőre tartja magát, tette hozzá a hivatal. A támadók továbbra is három irányból kísérelnek meg támadásokat a szeverodonyecki zóna ellen, de mostanáig nem sikerült megtörniük a védők ellenállását.
Ukrajna délnyugati, Herszon régiójára utalva a brit hírszerzés azt mondta, hogy az ukrán erők az utóbbi időben ellentámadások révén némi sikert értek el, többek között sikerült megvetniük a lábukat az Ingulets folyó keleti partján. Mivel a megszállt övezet frontvonala több mint 500 km hosszan húzódik, mind Oroszországnak, mind Ukrajnának hasonló kihívásokkal kell szembenéznie a védelmi vonal fenntartása terén.
A megszállt Herszon régióban Oroszország erőszakkal tartja kézben a közigazgatást, emlékeztet a Guardian.
Összesen 174 menekültet fogadtak kedden a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel együttműködve – közölte a rendőrség.
A tájékoztatás szerint a 174 érkező közül 81 gyermek volt, akik vonattal érkeztek Budapestre.
Több mint ezerre tehető azoknak az ukrán katonáknak és külföldi zsoldosoknak a száma, akik orosz hadifogságba kerültek – közölte egy rendvédelmi forrás az orosz állami TASZSZ hírügynökséggel, írja a Guardian. Később további ukrán hadifoglyokat szállítanak Oroszországba kivizsgálás és kihallgatás céljából, tudta meg a hírügynökség a forrásától.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, szerinte több mint 2500 ukrán fegyverest tart Oroszország fogva. Kijev egy fogolycsere keretében szeretné kiváltani a honvédőket, de az orosz törvényhozók követelik, hogy a katonák egy részét állítsák bíróság elé.
A Guardian munkatársa, Pjotr Sauer korábban arról számolt be, hogy a mariupoli Azovsztal üzemben – ahol az ukrán erők hetekig kitartottak – rekedt több mint 900 ukrán katonát egy orosz ellenőrzés alatt álló fogolytelepre szállították.
Voltak olyanok, akiknek sikerült elmenekülniük, ők azt állítják, hogy a többieket Oroszországba hurcolták, amit Kijev „deportálásnak tekint” – teszi hozzá az Agence France-Presse.
Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere kedden elismerte, hogy az infláció „elfogadhatatlan szinten” van, de azt is igyekezett hangsúlyozni, hogy ez nem kizárólag az Egyesült Államokra jellemző probléma − írja a CNN.
Putyin ukrajnai háborúja világszerte hatással van az energia- és élelmiszerárakra. Nem mi vagyunk az egyetlen ország, ahol infláció tapasztalható. Ez a világ szinte minden fejlett országában látható
− mondta Yellen a képviselőknek.
A Szenátus Pénzügyi Bizottságának keddi meghallgatásán Yellen rámutatott arra, hogy a Biden adminisztráció rekord mennyiségben szabadított fel olajat a Stratégiai Kőolajtartalékból.
Összesen 5535 fő lépett be Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon 4932 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta több mint 4000 civil halt meg Ukrajna területén, közölte pár órája az ENSZ.
A szervezet szerint június 6-ig Oroszország Ukrajna elleni háborújában legalább 4253 civil halt meg és legalább 5141-en megsebesültek. A tényleges számok azonban ennél jóval magasabbak lehetnek, mondják az emberi jogi aktivisták.
*UN: 9,394 civilian casualties in Ukraine since Feb. 24.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) June 7, 2022
According to the UN’s human rights agency, as of June 6, Russia’s war against Ukraine has killed at least 4,253 civilians and wounded at least 5,141. The agency believes the actual figures are considerably higher.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy megteremtette a feltételeket két tengeri humanitárius folyosó számára, hogy lehetővé tegyék a hajók biztonságos mozgását a Fekete- és az Azovi-tengeren − közölte a CNN.
A nyilatkozat akkor született, amikor kulcsfontosságú kikötők több hónapon át tartó orosz blokádját nemzetközileg széles körben elítélték.
Az Orosz Föderáció az összes intézkedést megteszi a polgári hajózás biztonságának biztosítása érdekében a Fekete- és Azovi-tenger vizein. A fekete-tengeri államok partjai mentén a rögzítő horgonyaikról leszakadt ukrán aknák sodródása miatt továbbra is veszélyes a hajózás és fennáll a kikötői infrastruktúrák károsodása
− áll a minisztérium közleményében.