Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az Európai Unió szankciói miatt az Oroszországból Kalinyingrádba irányuló litvániai tranzitforgalomban betiltott árukat „gyorsan át lehet irányítani hajókra” – állította az orosz exklávé egyik minisztere az Independent szerint.

Jevgenyija Kukuskina, a kalinyingrádi régió infrastruktúra-fejlesztési minisztere szerint a kalinyingrádi árubehozatal mintegy 30 százaléka érintett, de ezt a mennyiséget gyorsan át lehet irányítani hajókra.

Litvánia június 18-án, a Moszkva elleni uniós szankciók életbe lépését követően megtiltotta az acél és más vasfémek tranzitját a szomszédos Kalinyingrádba a területén keresztül Oroszországból.

Moszkva „blokádnak” nevezte a lépést az exklávéja ellen, amely hagyományosan a Litvánián átvezető, Oroszországba irányuló és onnan induló szállítási kapcsolatoktól függ, és azzal fenyegetőzött, hogy „megfelelő intézkedésekkel” vág vissza, amelyek „súlyos negatív hatással lesznek Litvánia lakosságára”.

A Microsoft fokozatosan csökkenti oroszországi üzleti tevékenységét, amíg nem marad belőle semmi – mondta Brad Smith, a vállalat elnöke. A vállalat azt tervezi, hogy támogatást nyújt az orosz alkalmazottaknak.

Ami Oroszországot illeti, egyre szűkebb és szűkebb körben folytatjuk az üzleti tevékenységünket, amíg végül szinte semmi nem marad

– közölte Brad Smith a Moscow Times szerint.

A Microsoft március 4-én jelentette be az oroszországi értékesítés és szolgáltatások felfüggesztését az ukrajnai háború miatt. A vállalat ígéretet tett arra, hogy teljesíti az oroszországi ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségeit. Áprilisban a Microsoft arról számolt be, hogy Oroszország már 2021 márciusában megkezdte az Ukrajna elleni hackertámadásokat, hogy felkészüljön a nagyobb háborús kibertámadásokra.

Júniusban a vállalat úgy döntött, hogy csökkenti oroszországi jelenlétét. Megjegyezték, hogy a változások több mint 400 alkalmazottat érintenek. 

Egy ukrajnai kecske az orosz erők által felállított gránátokhoz csatlakoztatott drótakadályokat hozta működésbe, és olyan robbanást idézett elő, amelyben több orosz katona is megsérült – közölték ukrán tisztviselők. Az ukrán védelmi minisztérium szerint a kecske szabotálása a zaporizsjai területen lévő Kinszki Rozdori faluban történt.

Mintegy 40 orosz katona elfoglalt egy helyi kórházat, és körben biztosították a területet fegyveres védelemmel. Gránátokhoz csatlakoztatott drótakadályokat helyeztek el az egészségügyi létesítmény kerülete körül.

A kecske kiszámíthatatlan mozgása következtében az állat több gránátot is működésbe hozott – írta az ukrán védelmi hírszerzés. A láncreakció eredményeként több orosz katona különböző súlyosságú sérüléseket szenvedett – írja a New York Post.

Április elején érkezett a bejelentés az ukrán kormány részéről, hogy egy olyan fegyveres alakulatot hoztak létre, számos egyéb idegenlégiós formáció mellett, amelyet orosz származású, oroszországi önkéntesekből állítottak össze – írja a Portfolio.

Az alakulat a Szabad Oroszország Légió elnevezést kapta. A formáció április végén jelentette be, hogy a kiképzésük sikeresen véget ért, és elérték a kezdeti műveleti képességet. 

Több éles bevetésen is részt vettek Donbasz térségében április vége, május eleje óta. Az első kiszivárgott felvételen egy állítólagos orosz harckocsin pózolnak a zászlójukat lobogtatva, miután elfoglalták azt. 

Ezek az emberek nem Ukrajna védelmében ragadtak fegyvert, nem az motiválj őket, hogy véget vessenek Putyin háborújának: a légió alapító tagjai szinte biztosan az orosz haderőt hátrahagyó dezertőrök voltak, akik akár önként, akár hadifogolyként csatlakoztak az ukrán milíciához. A dezertőrök az ellenséghez való csatlakozással egy olyan esélyt kapnak, amely segítheti az életben maradásukat, a dezertálásért ugyanis börtön jár. 

A mozgalomnak mindenesetre egyre több tagja van.  

Az ukrán fegyveres erők megállították az orosz csapatok előrenyomulását a Donyeck-medencei Liszicsanszk város déli peremén, Szeverodonyeck irányában változatlanul heves harcok folynak – számolt be a kijevi vezérkar a csütörtök délutáni helyzetjelentésében.

A beszámoló szerint – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a luhanszki régió jelenlegi közigazgatási központjául szolgáló Szeverodonyeck környékét az orosz erők harckocsikkal, illetve aknavetőkkel, ágyú- és rakétatüzérséggel lőtték. Az orosz fegyveres erők 2. hadtestének alakulatai a nemzeti gárda egységeinek támogatásával igyekeznek teljesen ellenőrzésük alá vonni a várost. A harcok a településen belül változatlanul heves intenzitással folytatódnak – írta az MTI.

Elfoglalták a luhanszki régióban található Mikolajiv városát az orosz megszállók – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara a Facebook-oldalán.

A vezérkar hozzátette: Bahmut irányába is heves támadásokat hajt végre az orosz haderő, valamint megpróbálják ellenőrzésük alá vonni Gorszke települést.

Ugyanakkor kiemelik, hogy az ukrán védők sikeresen visszaverték a támadásokat Kinovi térségében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jeruzsálemi Héber Egyetemen elmondott beszédében az Ukrajna és Izrael közötti szoros történelmi és kulturális kapcsolatokat hangsúlyozta, és kijelentette: országa csalódott az izraeli kormánytól kapott anyagi és diplomáciai támogatás mértéke miatt.

Sajnos nem kaptuk meg a legtöbb, Izraeltől kért segítséget

– mondta az ukrán elnök csütörtökön, a Kijevből történő videós bejelentkezésén a Jeruzsálemi Héber Egyetem diákjainak.

„Kérjük, ne feledjék, hogy mennyire szoros kapcsolatban állunk egymással, és milyen magas szinten kellene lennie egymás megértésének” – hangsúlyozta. Emlékeztetett az Ukrajnában felnőtt izraeliekre, köztük Golda Meir volt miniszterelnökre, Sólem Aléchem íróra és Jichák Ben-Zvi egykori államelnökre.

Amikor a kormányok szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, az nem az üzletről szól. Ez az értékekről és az általános biztonságról szól, arról, hogy felelősségre kell vonni azt, aki elpusztít egy másik nemzetet. Sajnos Izrael még nem csatlakozott a szankciók rendszeréhez

– tette hozzá, és értetlenségének adott hangot az izraeli kormány képviselőivel történt félreértések és kommunikációs nehézségek miatt.

(MTI)

A tábori lelkészi szolgálat békében és háborúban is nagyon fontos hivatás – hangoztatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a tábori lelkészek napja alkalmából tartott rendezvényen csütörtökön Budapesten.

A miniszter méltatta a néhai tabódi és fekésházi Tabódy István magyar katonatisztet, később papot, székesfehérvári kanonokot, akinek az életén keresztül mutatta be, milyen különleges érték az, amit a tábori lelkészek tesznek.

Tabódy István 1921-ben született, a kőszegi katonai főreáliskola után 1941-ben a 3. Nádasdy Ferenc huszárezredhez került Nagyváradra. A miniszter úgy emlékszik, hogy saját nagyapja, Bobrovniczky Tamás századába osztották be Tabódy Istvánt, és együtt harcolták végig a második világháborút. Tabódy István Varsó közelében súlyosan megsebesült, majd 1948 után a magyar királyi honvédtisztek sanyarú sorsa jutott a számára. „Aktív volt, sosem rejtette véka alá a véleményét, meg is járta Recsket” – folytatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Nem a béke napjait éljük, látjuk, hogy mi történik a környezetünkben. Isten ne adja, hogy szükségünk legyen arra, hogy úgy, mint Tabódy István, időnként hittel, időnként vérrel kelljen szolgálni a hazát 

– zárta beszédét a miniszter az MTI szerint.

Elkezdődik a 32 éves, nemi erőszakkal vádolt Mikhail Romanov tárgyalása Ukrajnában. Még több tucat orosz katona hasonló ügyét veheti elő a bíróság az elkövetkezendő időkben.

Romanovot – akinek az ügyét távollétében tárgyalják – azzal vádolják, hogy márciusban Kijev közelében betört egy házba, megölt egy férfit, majd többször is erőszakot követett el annak feleségén. Eközben végig fegyvert fogott a nő helyszínen lévő gyermekére. 

Az eljárás zárt ajtók mögött zajlik, a Guardian információ szerint pedig nem egyértelmű, hogy ki védi Romanovot. A lap nem tudta elérni a vádlottat, párja pedig nem akart nyilatkozni. A katonáról az ügyészség sem tudja, hogy hol tartózkodik jelenleg – még az is lehet, hogy már halott. 

Ukrajna több ezer lehetséges háborús bűn után folytat nyomozást Putyin háborújának kezdete óta. Jelenleg majdnem ötven nyomozás tartalmazza a szexuális erőszak vádját. 

Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel egyeztetett telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalán azt hangsúlyozta: komoly világpolitikai és világgazdasági kihívásokkal állunk szemben, ráadásul Európa helyzete még nehezebb, hiszen itt most háború dúl. Ez tartósan magas inflációval, kamatokkal és egekbe szökő energiaárakkal súlyosbított gazdasági válságot okoz, amelyben további súlyos kérdéseket vet fel a globális minimumadó esetleges bevezetése.

Antony Blinkennek méltatta az amerikai beruházások fontos szerepét a magyar gazdaságban, hiszen 1700 amerikai vállalat működik Európa legkedvezőbb beruházási környezetében, és mintegy százezer magyar embernek adnak munkát – fejtette ki posztjában.

Jövő héten fontos NATO-csúcs következik Madridban, ott majd személyesen folytathatjuk a konzultációt

– írta Szijjártó Péter.

Az Európai Parlament azt kérte az Európai Unió tagországainak vezetőitől, hogy a csúcstalálkozón haladéktalanul adják meg a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

Az EP brüsszeli plenáris ülésén 529 szavazattal, 45 ellenszavazat és 14 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament képviselői Georgiával kapcsolatban azt mondták: a tagállami vezetőknek szintén tagjelölti státuszt kellene adniuk az országnak, de csak akkor, amikor a georgiai kormány teljesíti az Európai Bizottság véleményében megjelölt prioritásokat.

Az Ukrajna elleni orosz háború idején ez a lépés a vezető szerep, az elszántság és a jövőkép felmutatásával egyenértékű

– fogalmaztak.

A képviselők ugyanakkor ragaszkodtak ahhoz, hogy „nincs gyorsított út” az uniós tagsághoz, a csatlakozásnak továbbra is érdemeken alapuló, strukturált folyamatnak kell lennie, amely alatt teljesíteni kell az uniós tagság feltételeit, és hatékony reformokat kell végrehajtani – írta az MTI.

Az orosz légvédelmi rendszerek Kelet-Ukrajnában folyamatosan rontják az ukrán drónok hatékonyságát, amivel aláássák Ukrajna kulcsfontosságú katonai erejét – írja az Institute for the Study of War (ISW).

Az ukrán haderő az orosz légvédelmi rendszerek megerősödése miatt többé nem használja a török Bayraktar drónokat, pedig hatékonynak bizonyultak az orosz haderő ellen még a konfliktus elején.

Az amerikai ISW szerint ukrán tisztviselők attól tartanak, hogy a Grey Eagle amerikai drónok is csődöt mondanak a fejlett orosz légvédelemmel szemben Donbaszban.

Oroszország számára elsődleges szempont lehet Kelet-Ukrajna légvédelmi megerősítése, hogy megakadályozza az ukrán légierő műveleteit, és megvédje tüzérségi rendszereit, amelyek fontos szerepet játszanak Donbaszban.

Az ukrán harci drónok más területeken továbbra is aktívak. Az elmúlt héten több sikeres csapást mértek orosz célpontokra a megszállt dél-ukrajnai Herszon megyében – írja az ISW jelentése.

Az orosz hadsereg márciusban ledobott bombáját hatástalanították a héten Harkivban – számolt be az Unian ukrán hírügynökség. 

A lap kiemeli: a hatástalanításra azért csak most került sor, mert a megszállók heves bombázása miatt eddig nem tudtak hozzáférni a robbanószerkezethez. A bomba a lakóház tetőterébe fúródott, de szerencsére nem robbant fel – írták.

Sikeresen megérkeztek Ukrajnába azok a HIMARS rakéták, amelyeket az Egyesült Államok bocsátott az ország rendelkezésre – ezt Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter jelentette be Twitteren. 

Az M142 HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System, azaz nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer) akár nyolcvan kilométeres távolságra lévő célpontok kilövésére is alkalmas lehet. A rendszer 227 miliméteres lövegekkel dolgozik. 

A Guardian cikke szerint Ukrajna és Oroszország eddig is használt mobil tüzérségi eszközöket, de a HIMARS hatótávolságában és pontosságában jobb ezeknél. 

A Századvég Konjunktúrakutató júniusi felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete egyaránt romlott, a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán értelmezett lakossági index mínusz 13,3-ről mínusz 14,7-re, a vállalati mutató értéke pedig mínusz 8,7-ről mínusz 14,0-re csökkent.

Közleményükben hangsúlyozták, hogy az előző havival szemben a változás mértéke most a vállalatoknál volt nagyobb, azaz a vállalkozások vezetői egyre inkább kezdik érezni a háború és a szankciók hatását.

A háztartások esetében legnagyobb mértékben az infláció, míg a vállalkozásoknál az energiaárak növekedése, a gyenge forintárfolyam, illetve az ellátási láncok szakadozása jelent problémát – idézi a közleményt az MTI.

Véleményük szerint a konjunktúraérzet javulásához a háború befejezése és a gazdaságnak ártó szankciókkal kapcsolatos kockázat megszűnése kellene, valamint a forint erősödése, így az infláció normalizálódása.

Hat éve nem látott erősödés tapasztalható az orosz rubelvalutában a dollárral szemben – számolt be a Portfolio a CNBC-re hivatkozva.

Mint írják, a túl erős deviza miatt az orosz jegybank attól tart, hogy rontja az ország exportjának versenyképességét. Azonban a nagyon pozitív mutatók mögött az áll, hogy a megnövekedett exportbevételek miatt folyamatos az ország devizaáramlása, miközben kifelé nagyon kevés megy.

Meghalt Andrij Verhohliad főhadnagy, akit 2017-ben Bohdan Hmelnickij-érdemrenddel tüntettek ki.

Verhohliad már évek óta küzdött a Donbászban. A magas rangú elismerést a  2017 elején lezajlott avgyijivkai csatában érdemelte ki, amely a háború kezdete előtt az egyik legsúlyosabb veszteségekkel járó összecsapás volt az ukránok és a szakadárok közt.

Halálát egy ukrán újságíró jelentette be, aki Avgyijivkánál ismerte meg őt. Közlése szerint a főhadnagyot csütörtökön ölték meg a fronton.

Te vagy az a jövő, amelyet most el akarnak venni tőlünk. (…) Mosolygós, őszinte ember voltál, és emellett még hős is. Mindent köszönök, Andrij, sajnálom, ha bármikor is rosszat tettem ellened

– írta. 

Az orosz hadsereg súlyos veszteségeket szenved minden olyan területért, amelyet elfoglal – írta Valerij Zsalusznyij, az ukrán hadsereg főparancsnoka.

Elismerte, hogy az ukrán hadsereg nehéz helyzetben van, mivel az oroszoknak még mindig jelentős a fölényük.

Kénytelenek vagyunk mozgó védekezést folytatni, hogy állandóan védhetőbb állásokat, pozíciókat vegyünk fel. De minden méternyi elfoglalt területért vérrel fizetnek a megszállók

– fogalmazott. 

Múlt hét pénteken arról tájékoztatta az orosz hatóság a moszkvai francia nagykövetet, hogy el kell hagynia Oroszországot – számolt be a Ria Novosztyi.

Az orosz hatóságok múlt pénteken tájékoztatták moszkvai nagykövetünket, hogy nem kívánatos a nagykövetség egyik alkalmazottjának jelenléte a területükön. Jogi magyarázatot nem adtak. Sajnáljuk ezt az indokolatlan döntést

– mondta a francia külügy szóvivő.

A Nike bejelentette, hogy kivonul Oroszországból.

A ruhagyártó cég már idén márciusban felfüggesztette a működését, a mostani bejelentés szerint azonban úgy fest, hogy nem is fognak ismét kinyitni az üzleteik, ugyanis a következő hónapokban fokozatosan beszüntetik minden oroszországi tevékenységüket. 

A vállalatnak több mint száz üzlete van Oroszországban, a CNBC szerint azonban összbevételüknek együttvéve csak kevesebb mint egy százaléka folyik Ukrajnából és Oroszországból. Így a lépés elsősorban szimbolikus jelentőséggel bír. 

Az orosz megszállók leszerelték Ukrajna legnagyobb napelemes erőművét – számolt be az Unian. 

A Zaporizzsja régióbeli Tokmakban található kollektorokat a helyi lakosság szerint már régóta leszerelték és exportálták az orosz katonák. 

Hozzátették: a 2018-ban átadott telep területe 98 hektár, kapacitása pedig 50 megawatt, ezzel a teljesítménnyel a régió hat körzetét volt képes ellátni.

Több mint 150 kulturális helyszín semmisült meg részben vagy teljesen a csaknem négy hónapja tartó ukrajnai háborúban – közölte csütörtökön az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

A harcok a szakértői vizsgálatok szerint 152 kulturális helyszínt pusztítottak el részben vagy teljesen, köztük hetven vallási, harminc történelmi épületet, 18 kulturális központot, 15 műemléket, 12 múzeumot és hét könyvtárat – számolt be róla a testület, hozzáfűzve, hogy az orosz támadás kezdete, február 24-e óta okozott károk háromnegyedét a donyecki, a harkivi és a kijevi régió szenvedte el.

Az ukrán kulturális helyszínek elleni sorozatos támadásoknak véget kell vetni

– hangsúlyozta Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója.

Lazare Eloundou Assomo, az UNESCO Világörökségi Központjának kameruni születésű igazgatója már április közepén mintegy száz megrongálódott vagy elpusztult helyszínről számolt be, és drámainak nevezve a pusztítást. Elmondta, hogy ezek között van a mariupoli színház is. Mint mondta, súlyosan megrongálódtak XI. és XII. századból származó történelmi műemlékek, templomok és az ukrán kulturális örökség más emlékei is.

Az 1954-es hágai egyezmény aláírójaként Ukrajnának és Oroszországnak kötelessége megvédeni a kulturális örökséget fegyveres konfliktus esetén – emlékeztetett Audrey Azoulay. A hét ukrán világörökségi helyszínben az ENSZ-szervezet szerint eddig nem esett kár.

Az Európai Unió vezetésének vissza kellene fognia magát, ahelyett hogy azt tanácsolja az európaiaknak, hogy ne fűtsenek annyit – mondta Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma elnöke.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének kijelentésére reagálva a Duma vezetője a TASZSZ szerint elmondta:

A jelenlegi Celsius-, Fahrenheit- és Kelvin-hőmérséklet mellett Európának hamarosan új mértékegysége lesz, az Ursula-skála.

Németország arra figyelmeztetett, hogy Oroszország európai földgázszállítások csökkentésére irányuló lépései az energiapiacok összeomlásának kockázatát hordozzák. Az ország a hiányos gázellátást kezelő vészhelyzeti terv második szakaszába lépett – közölte a német gazdasági minisztérium.

Robert Habeck német gazdasági miniszter szerint Oroszország az uniós szankciókra válaszul fegyverként használja a gázt – írja a BBC. Németország most lépett át a háromrészes vészhelyzeti terv második szakaszába, amelyet akkor léptetnek életbe, ha a gázellátás megszakad vagy nagyon nagy a kereslet.

A német kormány 15 milliárd euró értékű hitelt nyújt a gáztárolók feltöltésére. Emellett megkezdi a gáz árverését az ipar számára, hogy a nagyvállalatokat kevesebb gázfelhasználásra ösztönözze.