Joe Biden amerikai elnök és a G7-országok vezetői meg fognak állapodni az Oroszországból származó új arany importtilalmáról, miközben kiszélesítik a Moszkva elleni szankciókat – közölte egy, az ügyet jól ismerő forrás szombaton a Reuters hírügynökséggel.

Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók eddig nem közvetlenül a kereskedelmi aranyszállítmányokat célozták, de az ukrajnai konfliktus kezdete után számos bank, szállítmányozó és finomító leállította az orosz fémmel való kereskedelmet.

Az arany kulcsfontosságú eszköz az orosz központi bank számára, amely a nyugati szankciók miatt korlátozásokkal szembesült a külföldön tartott eszközeinek egy részéhez való hozzáférésben. Az orosz arany importjának betiltása lenne a legújabb a Moszkvát célzó szankciók sorában.

Oroszország visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint leállítaná a gabonaexportot az ukrán kikötőkből. Szombati nyilatkozatában Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt állította:

Oroszország soha nem akadályozta meg a gabonaexportot Ukrajna kikötőiből.

Majd hozzátette: „Az ukrán felségvizeken való biztonságos hajózás és a kikötők használata jelenleg lehetetlen az aknák és a lövedékek nagy fokú veszélye miatt. Ezt a fenyegetést Kijev hozta létre” – írja a Guardian.

Több mint 34 700 orosz katona halt meg az ukrajnai háború 122 nappal ezelőtti kezdete óta, állítja Ukrajna.

Az ország külügyminisztériuma az ellenséges veszteségekről szóló napi jelentésében arról számolt be, hogy 2022. február 24. óta 217 repülőgép, 184 helikopter és 1511 orosz harckocsi is megsemmisült, írja a Sky News.

Oroszország nem szokott beszámolni a veszteségeiről, a Sky News pedig nem tudta független forrásból ellenőrizni ezeket az állításokat.

1️⃣2️⃣2️⃣ days of full-scale #Russia’s war on #Ukraine.

Information on #Russian invasion.
Losses of the Russian armed forces in Ukraine, June 25. pic.twitter.com/cKFOczDb0D

— MFA of Ukraine ** (@MFA_Ukraine) June 25, 2022

Az orosz megszállók semmivel sem jobbak, mint az Iszlám Állam terroristái. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka mondta a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjúban.

Az ukrán elnök felesége az anyaországból elmenekült honfitársaihoz is szólt, arra kérte őket, térjenek majd vissza Ukrajnába, amikor az újra biztonságossá válik, és segítsenek az újjáépítésben. Zelenszka emellett köszönetet mondott azért, hogy Németország számos honfitársának menedékjogot adott, írja az Euronews magyar nyelvű kiadása.

Az összes civilt szabadon engedték a Szeverodonyeck városában lévő Azot vegyi üzem területéről, jelentette be szombaton Ramzan Kadirov csecsen vezető, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Kadirov arról is beszámolt, hogy hamarosan megkezdődik Liszicsanszk városának felszabadítása.

Korábban a csecsen vezető arról számolt be, hogy 800 civilt szabadítottak ki az Azot vegyi üzemből.

Az ukrán védők visszaverték az orosz megszállók támadásait Bahmut irányában. Az oroszok megpróbáltak előrenyomulni Pokrovszke és Marinka térségében. Az ukrán honvédők sikeres akcióinak eredményeként a támadóknak vissza kellett vonulniuk – ezt az információt az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának sajtóközpontja osztotta meg a hagyományos esti jelentésében a frontról az Unian hírügynökség híradása szerint.

Bahmut irányában Konsztantyinovka, Pokrovszke, Mikolajivka, Versina, Beresztove, Zajcevo, Klinove, Vlagyimirovka és Ivano-Darjevka települések közelében aknavetőkből, hordó- és rakétatüzérségből ellenséges ágyúzást regisztráltak. Védőink sikeresen visszaverték az ellenség minden támadóakcióját Pokrovszke és Marinka települések irányában. A megszállók visszavonultak

– jelentette a vezérkar. Az oroszok Pavlovka közelében Ka–52-es és Mi–24-es helikopterekről hajtottak még végre légicsapásokat.

Súlyos élelmiszerhiányban szenvednek a mariupoli lakosok, állítja a polgármester tanácsadója, Pjotr Andrjuscsenko.

Az ivóvízzel kapcsolatos nehézségek mellett az élelmezési helyzet is sokat romlott. Részben a humanitárius segélyszállítmányok csökkentése miatt, részben pedig azért, mert a mariupoli lakosok visszatértek a városba a tengerparti falvakból, ahol egyáltalán nem jutnak segítséghez

– idézte Andrjuscsenkót az Unian hírügynökség.

Az ukrán kormányzók több rakétatámadásról számoltak be, ami azt jelzi, hogy Oroszország nem korlátozta támadását a keleti területekre.

A nyugat-ukrajnai Lvivi terület kormányzója, Makszim Kozickij egy online közzétett videóban elmondta, hogy hat rakétát lőttek ki a Fekete-tenger felől a lengyel határ közelében lévő javorivi támaszpontra. Négy eltalálta a célt, kettő azonban megsemmisült.

Vitalij Bunecsko, a nyugat-ukrajnai Zsitomiri terület kormányzója elmondta, hogy a katonai célpontra mért csapásokban legalább egy katona meghalt.

Délen Olekszandr Szenkevics, a Fekete-tenger melletti Mikolajiv polgármestere elmondta, hogy szombaton öt cirkálórakéta csapódott be a városba és a közeli területekre.

Kijev és a Nyugat szerint az orosz erők háborús bűnöket követtek el civilek ellen. Oroszország tagadja ezeket a vádakat, írja az Independent.

Az orosz erők elkezdték blokád alá venni Liszicsanszk városát, közölte szombaton a régió kormányzója, miután az ukrán csapatok kénytelenek voltak megkezdeni a kivonulást a szomszédos Szeverodonyeck városából.

Orosz és szakadár katonák próbálják délről elzárni Liszicsanszk városát, jelentette be a Facebookon Szerhij Hajdaj, a luhanszki régió katonai adminisztrációjának vezetője.

A szeparatista erők szóvivője, Andrej Marocsko azt mondta, hogy a harcosok behatoltak Liszicsanszkba, és már ropognak a fegyverek a város központjában, jelentette az orosz Interfax hírügynökség, írja a Guardian.

Oroszország Iszkander–M típusú rakétarendszereket fog szállítani Fehéroroszországnak, közölte szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnök az Alekszandr Lukasenko belorusz elnökkel folytatott beszélgetése során.

A szállításra néhány hónapon belül sor kerül, tette hozzá Putyin.

Az Iszkander egy mobil ballisztikus rakétarendszer, két irányított rakétája 500 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, és hagyományos vagy nukleáris robbanófejeket hordozhat, írja a Reuters.

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint az ukrán csapatok átcsoportosulnak a magasabb területekre Liszicsanszkban, hogy taktikai előnyre tegyenek szert Oroszországgal szemben – írja a Sky News.

Kirilo Budanov ukrán kémfőnök Kijevből bejelentkezve elmondta, hogy Szeverodonyeckben – amely az orosz erők kezére került – már nem lehet tartani a vonalat, de az erők a szomszédos Liszicsanszk városából folytatják a védekezést, hogy taktikai előnyre tegyenek szert.

„A romokban és a nyílt mezőkön a védelem megtartása a jelen körülmények között már nem lehetséges. Ezért az ukrán erők magasabb területekre vonulnak, hogy folytassák a védelmi műveleteket” – mondta Alekszandr Sztrjuk, Szeverodonyeck polgármestere.

A kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városa „teljes egészében orosz megszállás alatt áll” – közölte szombaton a város katonai közigazgatásának vezetője a hónapokig tartó kimerítő és véres harcok után, írja a CNN.

Az oroszok már ki is neveztek egy parancsnokot helytartónak. De a várost annyira szétbombázták, hogy az embereknek nehéz lesz megbirkózniuk ezzel a helyzettel

– mondta Olekszandr Sztrjuk katonai közigazgatási vezető.

Regionális katonai tisztviselők pénteken közölték, hogy az utolsó szeverodonyecki csapatoknak is parancsot adtak a távozásra, mivel lehetetlen tovább védeni az állásaikat. Ezzel gyakorlatilag átengedték a várost Oroszországnak.

Több száz civil az Azot vegyi üzemben keresett menedéket, és elutasították a távozásra való felszólítást. Korábban arról szóltak a hírek, hogy az orosz erők még mindig lövik az üzemet.

Ukrajnát rakétacsapások lavinája érte, az ottani hivatalos beszámolók szerint Oroszország az elmúlt 24 órában több mint 40 rakétát lőtt ki ukrajnai célpontokra.

Több mint 300 ukrán katona és külföldi zsoldos, valamint 35 nehézfegyver esett áldozatul az orosz precíziós csapásoknak Mikolajiv közelében – közölte szombaton Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője, írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Egy szőke kislányt látunk, amint édesanyja felé szalad egy érzelmes újbóli viszontlátás során, amit egy TikTok-videón örökítettek meg – adta hírül a Sky News.

A felvételen, amelyet az ukrán védelmi minisztérium osztott meg, jól látható, ahogy az anya arcon csókolja gyermekét, és szorosan magához öleli. Az édesanya katonai egyenruhát visel, és állítólag az ukrán hadseregben szolgált.

Szeverodonyeck polgármestere szerint az ukrán csapatok „már majdnem elhagyták” a stratégiai fontosságú várost, miután hosszú hetekig kitartottak az előrenyomuló orosz erőkkel szemben.

Alekszandr Sztrjuk polgármester az országos televízióban nem erősítette meg, hogy a teljes kivonulás folyamatban van-e. Pénteken a regionális hatóságok közölték, hogy Ukrajna visszavonja csapatait – írja az Independent.

A városvezető pénteken elmondta, hogy a város infrastruktúrája teljesen megsemmisült, és a házak 90 százaléka megrongálódott, vagy teljesen tönkrement.

Az ukrán pénzügyminisztérium közleménye szerint Németország megállapodást írt alá arról, hogy egymilliárd eurós támogatásban részesíti Ukrajna állami költségvetését.

A támogatást „Ukrajna állami költségvetésébe irányítják a hadiállapot idején a kiemelt szociális és humanitárius kiadások finanszírozására” – áll a közleményben. Ukrajna a Nemzetközi Valutaalapon keresztül kapja majd a forrásokat – írja a Guardian.

Lindner úr, köszönöm személyesen önnek, a csapatának és mindenkinek, aki részt vett a folyamatban, és akinek köszönhetően nagyon gyorsan megszületett ez a megállapodás. Ez a támogatás rendkívül fontos hozzájárulás államunk támogatásához ebben a nehéz időszakban. Nagyra értékeljük a Német Szövetségi Köztársaság kormányának segítségét

– köszönte meg német kollégájának, Christian Lindnernek a jelentős támogatást Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter.

Az orosz erők több tucat lengyel katonával végeztek a keleti Donyecki területen – közölte az ország védelmi minisztériuma. Azt mondták, hogy akár 80 lengyel harcost is megölhettek a Kosztantyinivkában lévő Megatex cinkgyárra mért „precíziós csapásokban” – jelentette az AFP.

Új nevet kapott az orosz fővárosban az amerikai nagykövetségnek otthont adó utca. Ami korábban Bolsoj Devjatyinszkij utca volt, az mostantól Donyecki Népköztársaság tere, Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló részének támogatására – írja a SkyNews.

Az úgynevezett Donyecki Népköztársaságot – amely Ukrajna keleti részén, a Donbász régióban található – Oroszországon kívül egyetlen ország sem ismerte el. 

Az orosz Állami Duma elnökhelyettese szerint az utca névváltoztatása a donyecki nép és a katonák támogatásának kifejezése.

A moszkvai hatóságok közölték, hogy egy online szavazáson a szavazók 45 százaléka támogatta a névváltoztatást.

Az ukrán főügyészség az ötödik hónapba lépő invázióval egy időben frissített listát osztott meg az állítólagos háborús bűncselekményekről, amelyeket állítása szerint Oroszország elkövetett – írja a Guardian.

Azt állítják, hogy 19 530 háborús bűncselekményt, valamint 9678 állítólagos, nemzetbiztonság elleni bűncselekményt regisztráltak. Emellett 339 gyermeket öltek meg – áll a közleményben.

Az orosz hatóságok levették a lengyel zászlót a Szovjetunió által megölt lengyelek emlékművéről a Moszkva és Varsó között megromlott viszony miatt – számolt be a Guardian.

Szmolenszk város polgármestere péntek este megerősítette a hírt, és megosztott egy fotót, amelyen az orosz zászló egyedül lobog a katyńi emlékmű bejáratánál.

Lengyel zászlók nem lehetnek orosz emlékműveken a lengyel politikai vezetők oroszellenes megjegyzései miatt

– közölte Andrej Boriszov a VKontakte közösségimédia-platformon.

„Az Orosz Föderáció kulturális minisztériuma helyes döntést hozott a lengyel zászló eltávolításával. Katyń egy orosz emlékhely” – tette hozzá.

A katyńi emlékművet annak a 25 ezer lengyelnek az emlékére emelték, akiket 1940-ben Joszif Sztálin parancsára mészároltak le egy Szmolenszk melletti erdőben. A Szovjetunió évtizedekig tagadta, hogy ő állt a mészárlás mögött, és a nácikat vádolta a bűncselekmény elkövetésével, mielőtt 1990-ben beismerte az igazságot.

A DPR Népi Milíciája szerint a Donbászban három ukrán Grad-létesítmény, két tarack és egy harckocsi semmisült meg egy nap alatt – számolt be a ria.hu.

A Donyecki Népköztársaság katonai állományának és az Orosz Föderáció fegyveres erőinek közös akciói a következő ellenséges fegyvereket és katonai felszereléseket semmisítették meg: három BM–21 Grad MLRS-t, két M–777 tarackot, egy harckocsit és egy teherautót

– áll a minisztérium közleményében.

Oroszország védelmi minisztériuma szombaton közzétett egy videót az Ukrán Fegyveres Erők páncélozott járművei megsemmisítését célzó Ka–52-es helikopterek munkájáról – írja a TASZSZ.

A hivatal tájékoztatása szerint a Ka–52-es felderítő- és támadóhelikopterek az útvonalak mentén alacsony és ultraalacsony magasságban is repültek. A helikopterek pilótái rakétákat indítottak az Ukrán Fegyveres Erők felfedezett támaszpontjaira és páncélozott járműveire. 

Míg a világ egyes részein élelmezési válságtól tartanak, a magyarországi gabonaellátás biztosított.

Idén a világon minden eddiginél nagyobb várakozás előzi meg a betakarítás időszakát, az orosz–ukrán háború miatt ugyanis egyes térségekben komoly esélye van élelmezési válság kialakulásának. Magyarországon szerencsére ettől nem kell tartani: bármekkora lesz is az idei termés, bőven elegendőnek ígérkezik a belföldi igények kielégítésére

– számolt be a szombati Magyar Nemzet. A lap közölte, hogy néhány nap múlva országos szinten elkezdenek aratni.

Az elmúlt években átlagosan 5 millió tonna búzát takarítottak be a gazdálkodók, míg kukoricából 6,5–8 millió tonna volt az átlagtermés Magyarországon. Egyelőre korai lenne megmondani, hogy az idén mekkora mennyiség kerülhet a magtárakba. Bár néhány helyen már nekifogtak a betakarításnak, országos szinten csak a jövő héten kezdenek el aratni. Először az őszi árpára kerül sor, az őszi búzára pedig majd július elején.

A világot katasztrófa fenyegeti az egyre növekvő élelmiszerhiány miatt – figyelmeztetett pénteken az ENSZ vezetője.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a növekvő válságról eddigi leghatározottabban azt mondta, hogy a „példátlan globális éhínségválság” már most emberek százmillióit érinti.

Guterres szerint az ukrajnai háború hozzáadódott az éghajlatváltozás, a koronavírus-járvány és az egyenlőtlenség okozta problémákhoz. Hozzátette, idén „többszörös éhínség” veszélye áll fenn – számolt be az Independent.