Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Ukrajna úgy véli, hogy az Odessza egyik lakónegyede elleni támadás „bosszú” volt az orosz csapatok egy nappal korábbi, stratégiai fontosságú helyről történő kivonása után. A moszkvai harci gépek visszavonultak a Fekete-tengeri Kígyószigetről.

Volodimir Zelenszkij elnök szerint ezután az orosz harci gépek három rakétát lőttek ki, amelyek egy lakóházat és egy üdülőtábort találtak el Odessza térségében.

A Sky News szerint a csapásban 21 ember halt meg, köztük egy 12 éves fiú.

Ugyanebben a támadásban többtucatnyian megsebesültek.

Az ukrán területek orosz megszállás alóli felszabadításáról beszélt telefonon pénteken Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. 

Telefonbeszélgetésünkben érintettük az ukrán védelmi erők stratégiai feladatainak végrehajtását, amelyek közül a legfontosabb az ukrán területek felszabadítása a nemzetközileg elismert határokon belül

– írta a Facebookon Zaluzsnij. 

A főparancsnok rámutatott arra: a megfelelő anyagi és technikai erőforrások biztosítása fontos feltétele az ukrán védelmi és ellentámadási műveletek sikerének. Milley biztosította afelől, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges, és ezt Joe Biden amerikai elnök és Lloyd Austin védelmi miniszter szavatolja.

Az Egyesült Államok pénteken bejelentette, hogy további 820 millió dolláros katonai segélyt nyújt Ukrajnának.

Az új segélycsomag rakétarendszereket és tüzérségi elhárító radarokat tartalmaz majd. A Pentagon azt is bejelentette, hogy akár 150 ezer darab tüzérségi lövedéket is biztosít az ukránoknak.

Az Egyesült Államok a Guardian szerint két NASAMS nevű rendszert is vásárol, egy norvég fejlesztésű légvédelmi rendszert, amelyet a washingtoni Fehér Ház és a Capitolium körüli légtér védelmére is használnak.

Már 813 ezer ukrajnai háborús menekült érkezett Magyarországra – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán péntek este.

Bakondi György hozzátette, hogy a szerb határszakaszon ugyanakkor az illegális bevándorlók jelentik a problémát. Idén már 107 ezer határsértőt és több mint 800 embercsempészt fogtak el.

A belbiztonsági főtanácsadó veszélyesnek nevezte a helyzetet. Kiemelte: egyre többször fegyvert, például pisztolyt látnak az illegális bevándorlóknál, akik akár a levegőbe is lőnek.

Bakondi György arról is beszélt, hogy az orosz–ukrán háború miatt élelmiszerválság alakult ki. Szerinte ebből az következhet, hogy az emberek elkeseredettsége miatt élénkülhet a terrorizmus, továbbá illegális bevándorlók tömegei indulhatnak útnak Ázsiából és Afrikából – írta az MTI.

Fellebbezést nyújtott be pénteken a donyecki legfelsőbb bíróságon hozott halálos ítélet ellen egy marokkói és egy brit állampolgár, akiket abban találtak bűnösnek, hogy zsoldosként harcoltak ukrán fegyveres alakulatokban.

A csak Moszkva és Damaszkusz által elismert Donyecki Népköztársaság legfelsőbb bíróságához beérkezett Szaaudun Brahim és Shaun Pinner fellebbezése. A TASZSZ orosz hírügynökség úgy tudja, Pinner a büntetése enyhítését kérte életfogytiglani börtönre. A másik brit állampolgár, Aiden Aslin, akit szintén halálra ítéltek, egyelőre még nem terjesztette elő az elsőfokú ítélet elleni panaszát.

A TASZSZ a törvényszékre hivatkozva közölte, hogy a donyecki legfelsőbb bíróság fellebbviteli tanácsa két hónapon belül bírálja el a fellebbezéseket – írta az MTI.

Jonas Gahr Störe norvég kormányfő bejelentette pénteken, hogy hazája a következő két évben csaknem egymilliárd eurónak megfelelő segélyt nyújt Ukrajnának.

Oslo már korábban is támogatta az Oroszországgal háborúban álló országot – szerdán három rakéta-sorozatvető adományozásáról számolt be –, a most bejelentett 10 milliárd norvég koronát (970 millió euró) „humanitárius célokra, újjáépítésre, fegyvervásárlásra és a hatósági hivatalok működésének támogatására adja” – közölte a norvég kormány.

Az ukrán nép mellett állunk, mi is támogatjuk a szabadságért vívott harcát, mert nemcsak a saját hazájáért küzd, hanem demokratikus értékeinkért is

– fogalmazott a közleményben a kormányfő.

Mint a közleményből kiderül, Störe Ukrajnában járt pénteken, és Kijev mellett az Oroszország kezdeményezte háborúban súlyos károkat elszenvedő Jahidne faluba is ellátogatott. Megrendítették a látottak, az NTB norvég hírügynökség szerint földi pokolként írta le a falut – tudatta az MTI.

Eleonora Mitrofanova bulgáriai orosz nagykövet Oroszország szófiai diplomáciai képviseletének bezárását kérelmezi, miután nem tettek eleget a pénteken lejáró, bolgár vezetéshez intézett ultimátumnak. Az ultimátum azt tartalmazta, hogy a bolgár kormány vonja vissza a hetven orosz nagykövetségi alkalmazott kiutasítására vonatkozó korábbi döntését – írja az MTI.

Sajnos a bolgár külügyminisztérium figyelmen kívül hagyta kérvényünket, így kénytelen vagyok haladéktalanul országom vezetéséhez fordulni azzal a kéréssel, hogy zárják be a szófiai orosz nagykövetséget. A lépés további súlyos következményeiért egyedül Kiril Petkov kormánya viseli a felelősséget

– közölte Mitrofanova a Facebook-oldalán.

Az Európai Unió és a NATO is teljes támogatásáról biztosította Bulgáriát az ügyben, és elítélte Moszkva figyelmeztetését, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Szófiával. Oana Lungescu NATO-szóvivő Bulgária szuverén döntésének nevezte az orosz nagykövetségi alkalmazottak kiutasítását, amelyet – mint fogalmazott – tiszteletben kell tartani.

Mitrofanova diplomácia jegyzékben figyelmeztetett arra, hogy amennyiben a bolgár kormány péntek délig nem teszi semmissé a döntését, Oroszország bezárja szófiai nagykövetségét. A BNT közszolgálati televíziónak nyilatkozva az orosz diplomata a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását sem zárta ki. Petkov válaszul közölte: kitart döntése mellett, és a diplomácia jegyzőkönyv visszavonására szólította fel a nagykövetséget. 

Az Oroszország által indított háborúval küzdő Ukrajna segítése az Európai Unió pénteken kezdődött soros cseh elnökségének legfőbb feladata, valamint az Európa számára hozzáférhető energia bebiztosítása – állapította meg egybehangzóan Petr Fiala cseh kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken a Prágától keletre fekvő Litomyšlben tartott közös sajtótájékoztatóján – írja az MTI. 

Csehország július 1-jével Franciaországtól vette át az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét. Ebből az alkalomból találkoztak és tárgyaltak Litomyšlben a cseh kormány és az Európai Bizottság képviselői.

„Nem könnyű feladat, nem könnyű kihívás van előttünk, de meg kell birkóznunk velük. Közös érdekünk, hogy erősebben jöjjünk ki ebből” – nyilatkozta Petr Fiala. Az ukrajnai háború mellett az energiaellátás fontosságát hangsúlyozta: a kérdés meghatározó lehet a következő fél évben.

Az energia olyan terület, ahol az EU-nak közösen és egyeztetve kellene eljárnia. Csak ebben az esetben van esélyünk a válságot megoldani

– szögezte le a cseh kormányfő.

Az Európai Bizottság pénteken tett javaslatot egy új, egymilliárd eurós, makroszintű európai uniós pénzügyi támogatásra (MFA) Ukrajna számára – tájékoztatott a brüsszeli testület sajtóközleményben pénteken – írja az MTI. 

A javasolt összeg az első része lenne a mintegy 9 milliárd eurós rendkívüli MFA-csomagnak, valamint kiegészítője az év első felében folyósított 1,2 milliárd eurós MFA-gyorssegélynek. Összesen tehát 2,2 milliárd euróra emelné az Ukrajnának a háború kezdete óta nyújtott teljes makroszintű uniós pénzügyi támogatás összegét.

A bizottság javaslatát az Európai Parlamentnek és az uniós kormányokat tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, az EU egyetértési és kölcsönmegállapodást ír alá az ukrán hatóságokkal, ezután a bizottság Ukrajna rendelkezésére bocsátja az egymilliárd eurót.

Az MFA-források kedvező feltételekkel, hosszú lejáratú hitelek formájában állnak majd Ukrajna rendelkezésére. A támogatás célja, hogy megerősítse Ukrajna makrogazdasági stabilitását és általános ellenálló képességét, amelyet meggyengített az Oroszország által indított háború, illetve az ebből fakadó gazdasági kihívások. Az EU költségvetése fedezi a hitel kamatköltségeit a szolidaritás jegyében. 

Twitteren tett közzé egy videofelvételt a július 1-jei odesszai támadásról Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója. 

X-22-es rakétákkal lőttek lakóépületeket és szabadidőközpontokat. 18 felnőtt és két gyerek halt meg a támadásban. Az emberek védelméhez rakétaelhárító rendszerekre van szükség 

– fogalmazott posztjában a tanácsadó.

Oroszországot India megbízható partnerének nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök Narendra Modi indiai kormányfővel folytatott telefonbeszélgetésében – írja az MTI.

A globális élelmiszerpiac az egyes országok által elkövetett hibák és a Moszkva ellen elrendelt illegális (nyugati) szankciók következtében megingott, azonban Oroszország mindig is megbízható termelője és szállítója volt a gabonának, műtrágyáknak és energiahordozóknak, többek között az indiai partnerek részére is

– hangsúlyozta az orosz elnök. India bővítette az orosz olaj behozatalát: júniusban 1-1,2 millió hordó orosz nyersolaj érkezett az országba naponta. Ez mintegy ötvenszerese annak, amit India az ukrajnai orosz hadművelet előtt importált. A mezőgazdasági termékek kereskedelme is jelentős mértékben növekedett a két ország között.

Putyin egy bilaterális fórumon arról is beszélt, hogy a nyugati szankciók következtében elmélyültek Oroszország és Fehéroroszország kapcsolatai.

Az úgynevezett kollektív Nyugat példátlan politikai és társadalmi nyomása arra ösztökél minket, hogy felgyorsítsuk az egyesítési folyamatot

– fogalmazott az orosz elnök. Mint mondta, ilyen módon közös erővel kívánják mérsékelni az illegális szankciók okozta károkat, és egyszerűbbé tenni a szükséges termékek gyártását, illetve új képességeket kifejleszteni és együttműködést kiépíteni a baráti országokkal.

Az orosz külügy csütörtökön bekérette a moszkvai brit nagykövetet, miután nyilvánosan visszautasították a szerintük sértő brit kijelentéseket – többek között azt a gyanút, hogy az orosz fenyegetések között a nukleáris fegyverek bevetése is szerepel – írja az Euronews. 

Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint megdorgálták Deborah Bronnert brit nagykövetet a „brit vezetés nyíltan goromba állításai miatt Oroszországról, a vezetőjéről és hivatalos képviselőiről csakúgy, mint az orosz népről”. Továbbá az áll a  minisztérium által kiadott közleményben, hogy átadtak a nagykövet részére egy memorandumot, amelyben azt írják: 

A sértő retorika az Egyesült Királyság hatóságainak képviselői részéről elfogadhatatlan. Egy udvarias társadalomban az ilyen kijelentésekért bocsánatot szoktak kérni.

A minisztérium szerint Oroszország az olyan kijelenések miatt is tiltakozását fejezte ki a nagykövetnél, amelyek „szándékosan hamis információkat“ tartalmaznak. Idetartozik „a nukleáris fegyverek használatáról szóló feltételezett orosz fenyegetés”. A brit külügyminisztériumtól még nem érkezett reakció a fejleményekre – írja az Euronews.

A csehországi Karlovy Vary fürdővárosban pénteken megkezdődött a nemzetközi filmfesztivál, amely az ukránok tiltakozásához vezetett, amiért a fesztiválon egy orosz filmet vetítettek ukrán gyártású filmek mellett – írja a Bloomberg.

Az 56. alkalommal megrendezett fesztivál kezdete előtt több vezető ukrán filmes, valamint Ukrajna prágai nagykövete tiltakozott a Volkonogov kapitány megszökött című film tervezett vetítése ellen.

Jevhen Perebjinisz ukrán nagykövet nyílt levélben közölte, hogy embertelen lenne ukrán filmeket vetíteni egy orosz film mellett, amely az orosz kulturális minisztérium támogatásával készült, amikor az orosz csapatok „atrocitásokat követtek el” az országa elleni invázió során.

A szervezők azzal védekeztek, hogy szerintük az orosz film – amelynek világpremierje a tavalyi velencei filmfesztiválon volt – közvetve a jelenlegi orosz vezetést bírálja.

Az orosz állami médiában szólalt meg egy biztonságpolitikai szakértő, aki szerint az orosz haderőnek három napig tartana bevenni a Suwalki-folyosót, amellyel „blokádmentesíteni” lehetne Litvániát – írja a Portfolio.

A Suwalki-folyosó stratégiai szempontból kiemelt fontosságú terület a lengyel–litván határon, mert Kalinyingrád és Belarusz közötti összekötő útvonal lehet. A NATO épp ezért kiemelt katonai jelenlétet biztosít a térségben, arra készülve, hogy egy esetleges orosz támadás esetén az elsődleges orosz célpont a Suwalki-folyosó lenne. 

Nem nagy ez a terület, hatvan kilométer. Ha a lendület a mi oldalunkon van, három nap alatt lezárul az offenzíva

– nyilatkozta a szakértő a Meszto Vsztrecsi című műsorban. 

A Suwalki-folyosó azért lett mostanában ilyen fontos, mert Litvánia blokkolja számos kiemelt fontosságú árucikk útját Kalinyingrád felé – áll a Portfolio cikkében.

Júniusban már a második egymást követő hónapban nőtt az orosz feldolgozóipar teljesítménye az előző három hónap csökkenés után.

A londoni Markit Economics gazdaságkutató intézet pénteken az MTI szerint közölte, hogy júniusban az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) 50,9 pontra nőtt a májusi 50,8 pontról. Idén eddig januárban állt a legmagasabban a mutató, 51,8 ponttal, és márciusban a legalacsonyabban, 44,1 ponttal.

Az 50 pont feletti index a gazdasági aktivitás növekedését jelzi, az az alatti pedig visszaesést mutat. Az index júniusi mérsékelt emelkedését elsősorban az új megrendelések növekedése indokolja, aminek következtében több hónap csökkentés után júniusban növelték dolgozóik számát is a cégek.

Az oroszok gabonaszállítmánnyal nyitották meg a dél-ukrajnai Bergyanszk kikötőjét. Megérkezett a törökországi Karasu kikötőjébe az első gabonaszállítmány az Azovi-tengeren fekvő Bergyanszk kikötőjéből, amely az invázió óta zárva volt.

Ukrán tisztviselők azt állítják, hogy Oroszország illegálisan exportál gabonát Dél-Ukrajnából.

A hajókövetési monitorok szerint az orosz hajó péntek reggel érkezett a törökországi Karasu kikötőbe. Úgy tűnik, a hajó kikapcsolta a nyomkövetőjét, amikor Bergyanszkban és környékén tartózkodott, ami az amerikai külügyminisztérium szerint olyan taktika, amelyet egyes hajóknál alkalmaznak akkor, amikor illegálisan exportálnak gabonát a megszállt Ukrajnából. Több dél-ukrajnai gabonaszállítmányt is nyomon követtek már török kikötőkbe a Sky News szerint.

Az Európai Unió új szankciókat dolgozott ki az orosz arany ellen azzal a céllal, hogy elzárják Moszkva bevételi forrásait.

Oroszország a világ második legnagyobb aranybányászatával rendelkező országa, 2021-ben a becslések szerint 5816 milliárd forint értékű lesz az aranyexportja.

Ahogy az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Japán és Kanada a hét elején nyilvánosságra hozta, az Oroszországból származó új aranyimport betiltása óriási hatással lesz Oroszországra, hogy ne tudja finanszírozni fegyveres erőit, valamint az oligarchák azon törekvéseire, hogy aranyrudak vásárlásával kerüljék el a pénzügyi szankciók hatását – írja a Bloomberg.

Az Oroszország által támogatott szeparatisták 2025-től kivégzőosztag általi halálbüntetést alkalmaznának – állítja a Sky News. Az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok korábban két britet és egy marokkóit halálra ítéltek, most pedig közölték, hogy 2025-től halálbüntetést alkalmaznak.

A döntést a szakadár „Donyecki Népköztársaság” büntető törvénykönyvének frissített változatában ismertették. A „Donyecki Népköztársaságban” 2014 óta szerepel a halálbüntetés a törvénykönyvekben, de eddig nem volt jogszabály a végrehajtásáról.

Az új büntető törvénykönyv szerint a halálbüntetést kivégzőosztaggal kell végrehajtani.

Folynak a helyreállítási munkálatok Ukrajna összes felszabadított területén – számolt be Kirillo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője.

A helyettes kiemelte, hogy a háború kezdete óta 1027 települést szabadítottak fel az orosz megszállás alól az ukrán fegyveres erők; ezeknek a 95 százalékában állítottak fel humanitárius központot.

Hozzátette: a Zsitomiri régióban az orosz csapatok több mint 2600 objektumot semmisítettek meg. Ennek a 87 százaléka lakóház és 74 oktatási intézmény.

Helyi idő szerint 13 óra 30 perckor támadás érte Szerhijivka és Bihorod-Dnyisztrovszki területét – számolt be az Odesszai régió állami sürgősségi osztálya. 

A beszámoló szerint húsz ember vesztette életét a támadásban: tizenhatan egy lakóépületben, négyen pedig egy szabadidőközpontban haltak meg, köztük egy gyerek. További 38-an pedig megsérültek – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Brittney Griner amerikai kosárlabda-játékos pénteken jelent meg az orosz bíróságon, négy hónappal azután, hogy letartóztatták egy repülőtéren kannabiszbirtoklás vádjával, miközben az egyik orosz csapathoz utazott.

A Phoenix Mercury sztárja és az Egyesült Államok kétszeres olimpiai aranyérmese akár 10 év börtönt is kaphat, ha elítélik nagyszabású kábítószer-szállítás miatt.

Az orosz büntetőperek vádlottjainak kevesebb mint egy százalékát mentik fel, és a felmentő ítéletek hatályon kívül helyezhetők.

Griner letartóztatását további hat hónappal, december 20-ig meghosszabbították hétfőn a Moszkva külvárosában, Himkiben tartott előzetes zárt tárgyaláson – írja az Independent.

Vlagyimir Putyin elnök szerint a Nyugat politikai nyomása arra készteti Oroszországot, hogy felgyorsítsa integrációját a szomszédos állammal.

Megjegyzései azután hangzottak el, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a múlt héten kijelentette, hogy a két országnak sürgős közös intézkedéseket kell hoznia védelmi képességeik és csapataik harcképességének javítása érdekében.

Oroszország azt állítja, hogy elfoglalta a liszicsanszki olajfinomítót – jelentette a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Ukrajna egyelőre nem erősítette meg az állítást, de ha igaz a hír, az újabb csapást jelenthet az ukrán erőkre, amelyek a város ellenőrzésének megtartásáért küzdenek. 

Szerhij Hajdaj, Luhanszk kormányzója szerint a finomító mintegy 17 kilométerre délnyugatra van a várostól. Korábban ma reggel a kormányzó azt mondta, hogy az orosz erők elfoglalták a finomító egy részét – írja az Al Jazeera.

Hajdaj elmondta, hogy a moszkvai csapatok továbbra is megpróbálják bekeríteni az ukrán hadsereget Liszicsanszkban, ezért délről és nyugatról is támadják a várost, de hozzátette, hogy mindez hiábavaló. Az orosz erőknek egyelőre nem sikerült elfoglalniuk azt az autópályát sem, amelyik Liszicsanszkot a szomszédos Bahmuthoz köti.

Liszicsanszk lakói csaknem 24 órát töltenek pincékben és házakban. A várost nagyon sűrűn lövik

– tette hozzá a kormányzó.

A Kreml visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint orosz rakéták csaptak volna le Odesszában péntek hajnalban – írja az Independent.

Az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint orosz rakéták egy lakóházat és két üdülőhelyet találtak el, legalább 18 ember életét vesztette, több tucat ember pedig megsebesült.

„Szeretném emlékeztetni önöket az elnök szavaira, miszerint az orosz fegyveres erők nem működnek együtt civil célpontokkal” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az újságírókkal folytatott konferenciahíváson.

Egy felmérésből kiderül, hogy az ukránok 78 százaléka a háború kezdete óta többet kezdett el beszélni ukránul. További 11 százalék úgy nyilatkozott, hogy ezt tenné, ha lenne rá alkalma. Összességében a válaszadók csaknem 90 százaléka „önukránosítást” hajtott végre.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérése szerint a megkérdezettek

• 78 százaléka mondta azt, hogy pénzzel támogatta az Ukrán Fegyveres Erőket,
• 58 százaléka adna humanitárius szükségletekre szánt összeget,
• 56 százaléka ruhákkal és egyéb dolgokkal segítette a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán menekülteket,
• 66 százaléka állandóan vagy alkalmanként alvászavarral küszködik a háború borzalmai miatt, és

• érdekes módon a válaszadók 52 százaléka „nagyon optimista” Ukrajna jövőjét illetően.

A felmérésből kiderül, hogy a győzelem, a hadsereg, az emberek, az egység és a hit szavak optimizmust ébresztenek az emberekben. 2030-ra Ukrajnát az ukránok 90 százaléka szeretné EU-tagként, 73 százaléka pedig NATO-tagként látni.

Az is kiderült, hogy az ukránok egységesebbek lettek és a nemzeti kultúra köré tömörülnek – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Úgy tűnik, hogy a Kreml érdeklődik egy fogolycsere iránt, amelyben az olimpiai bajnok Brittney Griner kosárlabdasztárt szabadon engednék egy orosz fegyverkereskedőért cserébe.

A New York Times szerint az oroszok évek óta szorgalmazzák Viktor Bout szabadlábra engedését, így számukra kapóra jött ez a lehetőség.

A Phoenix Mercury sztárját, Brittney Grinert egy moszkvai repülőtéren tartóztatták le, miután az orosz hatóságok táskájának átvizsgálásakor kannabiszból származó olajat tartalmazó vape-patronokat találtak nála.

Az amerikai kormány szerint koncepciós perről van szó, hiszen Grinert jogtalanul tartóztatták le.

Viktor Bout 25 év szövetségi börtönbüntetését tölti jelenleg is, miután amerikaiak megölésére adott el fegyvereket.