Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja óta a német kormány gyökeresen változtatott az addigi álláspontján: kijelentette, hogy hajlandó fegyverrel is támogatni a háborúban álló országot. 

Az eddigi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a német kormány inkább csak beszél a fegyverszállításokról, ahelyett, hogy tenne is valamit, ezzel azonban csak a saját hitelességét aknázza alá. 

Jól illusztrálja ezt a német kormány által kitalált többoldalú fegyverzetcsere-program kudarca, amiről a közszolgálati ARD készített elemzést. A fegyvercsereprogram lényege, hogy a szovjet vagy orosz eredetű fegyverzettel rendelkező uniós és/vagy NATO-tagállamok Ukrajna rendelkezésére bocsátják a készleteik egy részét, cserébe pedig Németország nyújt nekik kárpótlást a Bundeswehr raktáraiból. 

A csere első fele sikeresen meg is valósult, többek között Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia is nagy mennyiségben szállított lőszert és fegyverzetet Ukrajnába. Ám amikor a németeknek kellett volna rendezniük a saját részüket, a dolog valahogy mindig elakadt, ezért az eddig átadott fegyverek száma nem több mint nulla. 

Robert Mardini, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának főigazgatója az Oroszország és Ukrajna által Törökországban kötött gabonaexport fontosságát hangsúlyozta – írja az Al Jazeera.

Egy olyan megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy a gabona elhagyja a fekete-tengeri kikötőket. Ez nem kevesebb, mint életmentő minden ember számára, aki családja élelmezéséért küzd

– mondta Mardini.

Megjegyezte, hogy az elmúlt hat hónapban az alapvető élelmiszerek ára 187 százalékkal emelkedett Szudánban, 86 százalékkal Szíriában, 60 százalékkal Jemenben és 54 százalékkal Etiópiában.

Türkmenisztán a sajtószabadság legutolsó magvát is felszámolta azzal, hogy betiltott minden egyes külföldi sajtóterméket – számol be a Radio Azatlyk. Az országban eddig is csak orosz, kazah, kirgiz és azeri sajtótermékekre lehetett bukkanni, ha külföldi oldalakat keresett az ember – most pedig már ezekre sem. 

A kitiltott médiumok között olyan lapok és csatornák szerepelnek, mint az InoSMI, a RIA Novosti, az RBC vagy a TASS, ami azért is furcsa, mert az ezeket jegyző országok Türkmenisztán „baráti országai”, ezért nem jelenthetnek „veszélyt” a rezsimre. 

Ennek ellenére a türkmén vezetés úgy döntött, hogy mostantól ezekre a sajtótermékekre sem tart igényt, így egy darab külföldi médium sem maradt az országban. 

Ukrajna egy új információs központ létrehozását tervezi, amellyel a nyugati fegyverek és eszközök használatát akarja ellenőrizni – írja a Guardian. 

A rendszer meghatározott státuszokat rendelne az eszközökhöz, úgy mint, „szállításra kész”, „úton”, vagy „fegyveres erőkhöz érkezett”. Emellett egy, a szovjet fegyvermintákhoz hasonlatos besorolást is szeretnének alkalmazni annak érdekében, hogy pontosan nyomon tudják követni a nyugati fegyverszállítmányok útvonalát és használatát. 

A rendszer jelentősen megkönnyíti a haditudósítók és a külföldi médiumok munkáját, valamint segítségével a lehető leggyorsabban jutnak el a világ többi részéhez a háború aktuális eseményei. 

A nehézfegyverek Ukrajnából történő csempészésének jeleire bukkantak az uniós nyomozók – írja a KárpátHír Jan Op Gen Oorth, a hágai székhelyű Europol egyik szóvivőjére hivatkozva.

Az Europol hivatalos képviselője a Der Spiegel hasábjain közölte, hogy a Nyugatról Ukrajnának adott nehézfegyverek jelentek meg a feketepiacon. Valószínűsíthető, hogy az Ukrajnából kicsempészett fegyverek terroristák és bűnbandák tulajdonába kerülnek majd.

Jan Op Gen Oorth szerint az is nyugtalanító, hogy azért vannak Ukrajna nyugati határai mentén fegyver- és lőszerraktárak, hogy megkönnyítsék a fegyvercsempészek dolgát.

A kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau azt mondta, hogy a nyugati nemzetek szorosan figyelni fogják, hogy ne fenyegesse Ukrajnát az Oroszország általi további invázió veszélye.

A G7 szorosan együttműködik a partnerekkel, például Törökországgal és másokkal annak biztosítása érdekében, hogy a gabonát ki tudjuk juttatni Ukrajnából és el tudjuk juttatni a világon olyan helyekre, ahol szükség van rá, anélkül, hogy veszélyeztetnénk Ukrajna szuverenitását és védelmét

– mondta a kanadai miniszterelnök a Guardian szerint.

Boris Johnson pénteken beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és közölte vele, hogy az Egyesült Királyság támogatása „nem fog meginogni”, függetlenül attól, hogy ki lesz a következő miniszterelnök.

Johnson üdvözölte az ENSZ által közvetített, az ukrán gabonaexport újraindításáról szóló megállapodás hírét is. A Downing Street szóvivője szerint a miniszterelnök „hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság továbbra is eltökélten támogatja az ukrán népet, és kijelentette, hogy ez az eltökéltség nem fog meginogni, függetlenül attól, hogy ki lesz a következő brit miniszterelnök”.

Hozzátette, Zelenszkij elnök köszönetet mondott a miniszterelnöknek az Ukrajnának nyújtott kitartó támogatásáért és a parlamentben tartott utolsó beszédében elhangzott kedves szavaiért – írja a Guardian.

Zelenszkij elnök szerint az Egyesült Királyság és mások által nyújtott katonai támogatás valódi változást hoz a konfliktusban. A miniszterelnök elismeréssel szólt arról a szerepről, amelyet Zelenszkij elnök játszott és továbbra is játszania kell a tisztességes és megfelelő igazságszolgáltatási rendszer fenntartásában Ukrajnában.

Az ukrán hadsereg légideszant és szárazföldi erőinek tüzérségi egységei megsemmisítettek egy tarackokból álló orosz tüzérségi zászlóaljat, legénységgel, felszereléssel és lőszerrel együtt – közölte az ukrán légideszant erők parancsnoksága pénteken.

A közlemény szerint nyolc darab 152 milliméteres tarackot semmisítettek meg. A csapásról videófelvételt is közzétett az ukrán hadsereg, ugyanakkor arra nem tértek ki, hogy a támadást hol hajtották végre.

Az ukrán vezérkar péntek reggeli helyzetjelentésében azt írta: a déli frontvonalon az ukrán katonák visszaverték az oroszok rohamműveleteit, akik visszavonultak és most arra összpontosítják erőiket, hogy megakadályozzák az ukrán csapatok ellentámadását – írta az MTI.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter találkozott Törökország védelmi miniszterével, Hulusi Akarral, hogy megvitassák a fekete-tengeri, ukrajnai valamint a szíriai helyzetet – számolt be az orosz védelmi minisztérium pénteken.

A közleményben azt írták, az orosz katonai vezető felhívta Akar figyelmét arra, hogy az amerikai hadsereg már régóta a szíriai állam területén tartózkodik. Sojgu a nemzetközi normák megsértésének nevezte ott tartózkodásukat, és azt hangsúlyozta, hogy az USA által telepített bázisokat, például az al-Tanfot, terrorista csoportok harcosainak kiképzésére használják.

Az orosz politikus megjegyezte a szíriai kormány elleni egyoldalú amerikai szankciók jogellenességét is. Hangsúlyozta továbbá, hogy a korlátozások súlyosbítják az országban kialakult súlyos humanitárius helyzetet. Továbbá felhívta a figyelmet az amerikai hadsereg elhúzódó szíriai tartózkodására is, amely sérti a nemzetközi normákat – írta a TASzSz orosz hírügynökség.

Az orosz megszállók már mintegy 70 ezer tonna most betakarított gabonát vettek el Luhanszk megye farmereitől – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

A régió termelői – annak ellenére, hogy az oroszok tavasszal rengeteg mezőgazdasági gépet, berendezést elloptak – a korai szemeseket optimális időben takarították be.

A megszállók egyszerűen elvették a farmerektől a termést, és Kubanyba küldték. Az eddig ellopott gabona mintegy 70 ezer tonnát tesz ki

– nyilatkozta Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó.

A kormányzó azt is elmondta, hogy a termelőket megfosztják a bevételtől, így azok nem tudnak fizetni a lakosságnak a tőlük bérelt földekért.

Öt év börtönbüntetésre számíthat az a rahói férfi, aki megtagadta a hadseregbe való bevonulást – szúrta ki a KárpátHír az ua-reporter oldalán.

A tényállás szerint már elkészült a 31 éves férfi elleni vádirat és az ügyét átadták a bíróságnak. A rahói férfinak azért kell bíróság elé állni, mert nem volt hajlandó átvenni a katonai behívót, valamint kijelentette,

A hadköteles, minden tekintetben katonaérett gyanúsított a mozgósítási parancs megtagadásával bűncselekményt követett el, amelyet a hatályos törvény háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionál. Ügyét a Rahói Járási Bíróság fogja tárgyalni már a napokban.

Ukrajna és Oroszország hamarosan megállapodik a gabonaexporttal kapcsolatban – számolt be a török elnök, Recep Tayyip Erdogan.

Erdogan szerint Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ várhatóan pénteken írja alá a gabonaexportról szóló megállapodást Isztambulban.

Rövidesen Oroszország, Ukrajna és az ENSZ főtitkára, leküzdve a gabonakérdéssel kapcsolatos problémákat, jó hírekkel fog szolgálni a világnak

– mondta Recep Tayyip Erdogan a Guardian szerint.

Észak-Korea ipari gépek és némi gabona ellenében vendégmunkásokat bocsátana Oroszország részére, hogy velük építtesse újjá az elfoglalt ukrán területeket. Ha ez valóban megtörténik, és Észak-Korea fejlett technológiához, felszereléshez vagy külföldi valutához jut Oroszországnak köszönhetően, azzal megsértik az ENSZ Phenjannal szemben bevezetett szankcióit. Ezeknek a szankcióknak épp az a lényege, hogy megakadályozza Észak-Korea további nukleáris fegyverkezését – írja a Guardian. 

Észak-Korea biztosítaná azokat a vendégmunkásokat, amelyek segítségével újjáépülne a donyecki régió – közölte az észak-koreai orosz nagykövet, Alexander Matsegora az Izvestia című lapnak adott interjújában. 

A magasan képzett, szorgalmas és még a legkeményebb körülmények között is munkára kész koreai építőmunkások határozott előnyt jelentenek majd abban a kemény feladatban, melyet az „ukronácik” által lerombolt infrastrukturális és ipari létesítmények újjáépítése jelent

– hangsúlyozta.

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szerint szerint Oroszország ezen lépéséből világosan következtethetünk arra, hogy „Moszkvának már nincsenek szövetségesei a világban, kivéve azokat az országokat, amelyek gazdaságilag vagy politikailag függnek tőle”. 

Az Egyesült Államok úgy véli, hogy az orosz hadsereg naponta százas nagyságrendben veszíti el a katonáit az ukrajnai háborúban, köztük több ezer hadnagyot és kapitányt is – közölte egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő.

Az újságíróknak névtelenül nyilatkozó tisztviselő azt mondta: Washington úgy véli, hogy Ukrajna több mint 100 „rendkívül értékes” orosz célpontot semmisített meg az ország területén belül, köztük parancsnoki állomásokat, lőszerraktárakat és légvédelmi állomásokat – írja az Al Jazeera.

Washington becslése szerint az eddigi orosz áldozatok száma elérte a 15 ezret, a sebesültek pedig körülbelül 45 ezren lehetnek – közölte szerdán William Burns, a CIA igazgatója, hozzátéve, hogy Ukrajna is jelentős veszteségeket szenvedett el.

A háború kezdete óta sem Oroszország, sem pedig Ukrajna nem adott részletes tájékoztatást a háborús veszteségeikről. 

John Stawpert, a Nemzetközi Hajózási Kamara munkatársa a BBC egyik műsorában elmondta, hogy az ukrán kikötőkben nincs elég hajó a gabona elszállítására.

 A háború kezdetén 2000 tengerész rekedt az ukrán kikötőkben és a Krím túloldalán lévő hajókon. Ez a szám mostanra 450-re csökkent

– nyilatkozta Stawpert.

Emellett elmondta, hogy becslések szerint 400 hajóra lenne szükség az összes gabona elszállításához, de ennyi jelenleg nincs a kikötőkben.

Becsléseink szerint jelenleg körülbelül 109 hajó áll rendelkezésre

– tette hozzá.

A német gázfogyasztóknak nem kell egyedül megküzdeniük a magasabb energiaköltséggel – közölte Olaf Scholz, miután Berlin megállapodott az Unipert célzó mentőcsomagról. 

 A német kancellár a fővárosban tartott sajtótájékoztatón közölte az újságírókkal, hogy kormánya az Uniper-megállapodással párhuzamosan enyhítő intézkedéseket vezet be az alacsony jövedelmű családok védelmében is.

A reformok célja, hogy csökkentsék a magasabb energiaszámlákat, mivel az Uniper szeptembertől vagy októbertől áthárítaná a többletköltségeit a fogyasztókra – részletezte a német kancellár, aki arra figyelmeztetett, hogy az emelkedés hatásait előbb-utóbb mindenki meg fogja érezni – írja az Al Jazeera. 

Az Európai Bizottság múlt hét szerdán mutatta be a „Gázmegtakarítás a téli gázbiztonságért” nevezetű tervét. A terv annak érdekében született, hogy augusztus 1-től számítva nyolc hónapon keresztül minden uniós tagállam takarítson meg tizenöt százalékot a gázfogyasztásából. 

Az ötlet oka az, hogy az Európai Bizottság szerint elengedhetetlen felkészülni arra a napra, amikor az oroszok teljesen elzárják az EU-ba irányuló gázt. A fogyasztás visszaszorítása az első szakaszban önkéntes alapon történne, ám a készletek drasztikus csökkenésének esetén az Európai Bizottság, illetve két tagállam kérheti a kötelező megtakarításra való átállást. 

Az uniós energiaügyi miniszterek jövő héten kedden találkoznak, és mivel igen rövid idő áll a rendelkezésükre, ekkor már el is kellene fogadniuk a javaslatot. Ehhez nem szükséges minden egyes tagállamnak hozzájárulnia a tervezethez, elegendő a 15 tagállamból álló minősített többség – az EU lakosságának 65 százaléka. A helyzet jelenlegi állása alapján azonban ennyien sem támogatják a tervezetet. 

Elsőként Spanyolország és Portugália jelezte nemleges szándékát, majd hozzájuk csatlakozott később Ciprus, Görögország és Lengyelország is, de a lista még tovább bővülhet. A leggyakoribb kifogás az, hogy nem volt elég alapos és átfogó az egyeztetés a tagállamokkal, illetve nem szeretnék elfogadni azt sem, hogy a Bizottság egyedüli jogköre legyen a vészmechanizmus aktiválása – írja a Politico. 

Helyi tisztviselők arról számoltak be, hogy a keleti donyecki területen két iskolát – egyet Kramatorszkban és egyet a közeli Kosztyantynivka városban – ért találat csütörtökön a kora reggeli órákban.

A kramatorszki iskola helyszínéről a Guardian megosztotta a következő felvételt.

Az orosz védelmi minisztérium bizonyítékok bemutatása nélkül korábban azt állította, hogy „akár 300 nacionalistát” is megöltek a kramatorszki iskolára mért csapásban.

Az Ukrajna feletti üres égboltról készült fényképet osztott meg az ország védelmi minisztériuma, hozzátéve, hogy „biztosan megnyerik” a háborút – adta hírül a Sky News.

Amikor külföldön keresnek menedéket honfitársaink, hogy megmentsék gyermekeiket a háború borzalmaitól, a két dolog, ami a legjobban meglepi őket, az a robbanások és szirénák hiánya... és a békésen az égen repülő polgári repülőgépek. Mi biztosan győzni fogunk. Az égbolt a földünk felett újra békés lesz!

– olvasható a Twitter-bejegyzésben.

A spanyol Mango kiskereskedő a Fiba Retail török pénzügyi csoport irányítása alatt visszatér Oroszországba – számolt be az Unian ukrán hírügynökség az orosz médiára hivatkozva.

Mint írták, a Mango-üzletek a brit Marks & Spencer márka üzleteiben nyílnak majd meg, amelyet Oroszországban a Fiba Retail franchise-üzemeltetéssel működtet. Az első ilyen üzletek Moszkvában jelenhetnek meg.

Hozzátették: Oroszországban 48 Marks & Spencer-üzlet működött a Fiba Retail égisze alatt. Február 24. után azonban a márka úgy döntött, hogy elhagyja Oroszországot.

Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy jó hírekkel fog szolgálni a világnak a gabonaexporttal kapcsolatban, miután az ukrán és az orosz delegációk aláírtak egy megállapodást pénteken – írja az Al Jazeera. 

Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ fél kettőkor írta alá azt a megállapodást Isztambulban, amely a globális élelmiszerválság enyhítését célozza meg. 

Nem sokkal azután, hogy Oroszország, Ukrajna és az ENSZ képviselői aláírják a megállapodást, megoldás fog születni a gabonakérdés problémájára, és jó hírekkel fogunk szolgálni a világnak 

– közölte Erdogan Isztambulban.  

Ugyan az oroszok három hónapon keresztül folyamatosan bombázták Mariupolt, mégsem ez a város szenvedte el a legtöbb rakétatámadást.

Az oroszok 476 rakétacsapást mértek erre a városra a háború kezdete óta – írja a Kárpáti Igaz Szó Olekszij Danilovra, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárára hivatkozva. Danilov elmondta azt is, hogy a rakétatámadások által leginkább érintett városok listáján Mikolajiv áll a harmadik helyen.

Az orosz központi bank arany- és devizatartaléka 1,3 százalékkal csökkent egy hét alatt.

Az orosz jegybank az MTI szerint közölte: a június 15-ig tartó egy hétben a tartalék 7,4 milliárd dollárral 565,3 milliárd dollárra esett.

Az év elején a tartalékszint 630,6 milliárd dollár volt. A legmagasabb szint idén eddig a március 3-án zárult héten volt, 643,2 milliárd dollárral, ami azt jelenti, hogy a tartalék nagysága azóta 77,9 milliárd dollárral esett.

Vlagyimir Putyin október 7-én akarja bejelenteni az Ukrajna feletti aratott győzelmet, amikor betölti a 70. életévét – véli Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnok.