Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az Európai Bizottság az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül 30 országból származó, 66 224 tonna életmentő segélycsomag eljuttatását segítette Ukrajnába  – közölte csütörtökön a brüsszeli testület.

A segélycsomag 180 mentőautót, 125 tűzoltó járművet, 300 áramfejlesztőt, 35 nehézgépjárművet és 4 úszóhidat foglal magában. Ez messze a legnagyobb és legösszetettebb segélyezési művelet az uniós polgári védelmi mechanizmus 2001-es létrehozása óta, amelynek becsült értéke eddig több mint 425 millió euró. A művelet támogatására logisztikai központokat hoztak létre Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában, ahonnan a segítséget közvetlenül Ukrajnába irányítják – olvasható a bizottság sajtóközleményében.

Ukrajna február közepén aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, amelynek célja a tagállamok és a programban részt vevő országok együttműködésének megerősítése a polgári védelem területén. Az Európai Bizottság 348 millió eurót különített el humanitárius programokra az ukrajnai háború által érintett civilek megsegítésére – számolt be az MTI.

Több mint 1,5 milliárd euró (592 milliárd forint) gyűlt össze Ukrajna katonai képességeinek támogatására az Oroszországgal vívott háborújában – közölte csütörtökön Morten Bodskov dán védelmi miniszter a Koppenhágában szervezett adományozó konferenciát követő sajtótájékoztatóján.

A felajánlások a konferencia 26 részt vevő országától származnak. Egyes országok képviselői jelezték: hazatérve megvitatják a kérdést, és esetleg növelik hozzájárulásuk mértékét – tette hozzá a védelmi tárcavezető.

Bodskov közölte: az összeget új fegyverzet vásárlására, ukrán katonák kiképzésére, illetve aknamentesítésre fordítják. Hozzátette: szeptemberben újabb találkozót terveznek, amelyen megvitatják a most ígért összeg felhasználását, illetve az esetleges újabb segítséget.

A konferencián pénzügyi alap létrehozásáról is döntöttek az Ukrajna számára gyártandó fegyverzet finanszírozásának növeléséhez. Ezt Nagy-Britannia fogja megvalósítani.

A dán törvényhozás épületében tartott csütörtöki konferencián Ausztrália, Bulgária, Nagy-Britannia, Németország, Georgia, Dánia, Izland, Kanada, Lettország, Litvánia, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, az Egyesült Államok, Ukrajna, Finnország, Franciaország, Csehország, Svédország, Észtország, Japán és az Európai Unió képviselői vettek részt – írja az MTI.

Az ukrán külügyminisztérium felszólította az arab országokat, hogy csatlakozzanak az orosz olajra vonatkozó embargóhoz. – Erről Maxim Subh, Ukrajna közel-keleti és afrikai különmegbízottja beszélt az Arab Liga államok rendkívüli ülésén. 

Beszédében a diplomata felhívta az arab országok figyelmét arra, hogy Ukrajna további támogatást remél tőlük, különösen a nemzetközi szervezetek keretein belül.

Felszólítjuk az arab országokat, hogy csatlakozzanak az Oroszország elleni szankciókhoz, beleértve az orosz olajszállításokra vonatkozó embargót

– fogalmazott a különmegbízott az Unian ukrán hírügynökség szerint.

Nem a tényeken, hanem a helyi politikusok „állatias idegengyűlöletén” alapul a lett parlamentnek az a határozata, amely „terrorizmust támogató országnak” nyilvánította Oroszországot – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Abból kiindulva, hogy a döntésnek az állatias idegengyűlöleten felül semmilyen ténybeli alapja nincs, az ideológusait nem lehet másnak, mint neonácinak nevezni

– írta a diplomata.

Zaharova szerint a lett törvényhozók ellenséges kampánya teljesen összhangban áll a Riga által kirobbantott oroszellenes hisztériával. Álláspontja értelmében a lett uralkodó elit „beteges ruszofóbiája” súlyos gazdasági és társadalmi problémákat okozott az országban, és csökkentette az emberek életszínvonalát.

Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke a „szélsőséges populizmus” megnyilvánulásának és plágiumnak minősítette a lett parlamenti határozatot. Utóbbi megjegyzésével arra utalt, hogy elsőként az amerikai kongresszusban merült fel az elképzelés, hogy Oroszországot bélyegezzék a terrorizmust támogató országnak.

Szluckij szerint a lett politikai elit a tengerentúli politikát kiszolgálva tovább „kereskedik a ruszofóbiával”, felcserélve a jó és a rossz fogalmát. Andrej Klisasz, az orosz parlamenti felsőház alkotmányos jogalkotással és államépítéssel foglalkozó bizottságának elnöke szerint Moszkvának a legkeményebb gazdasági és politikai intézkedésekkel kell válaszolnia a lett parlamenti határozatra.

„Oroszország a legjelentősebb mértékben járult hozzá a terrorizmus elleni küzdelemhez, a terrorizmus cinkosaiként pedig azokat kellene elismerni, akik megpróbálták lerombolni Irak, Szíria, Líbia államiságát, ami a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, valamint világszerte a terrorizmus elburjánzásához vezetett” – mondta.

A lett parlament csütörtökön a terrorizmust támogató államnak minősítette Oroszországot, és határozatában az állította: „az ukrán civilek elleni erőszak célzott népirtással ér fel”. A rigai törvényhozás emellett felszólította az Európai Unió országait, ne adjanak ki turistavízumot az orosz és a fehérorosz állampolgároknak – írja az MTI.

A múlt héthez képest az orosz hadsereg megduplázta légicsapásainak számát, azonban nem lép be az ukrán fegyveres erők megsemmisítési zónájába – közölte az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarához tartozó Műveleti Főigazgatóság helyettese.

A megszállók akcióinak célja így megfélemlíteni és aláásni az ukrán védők morálját 

– idézte az Unian ukrán hírügynökség Olekszij Gromov dandártábornokot, aki szerint Oroszország célja, hogy elérje a donyecki régió közigazgatási határát, továbbá megtartani Herszon elfoglalt területeit, valamint Zaporizzsja és Mikolajiv egyes részeit.

Norvégia is csatlakozik az ukrán katonák nagyszabású kiképzéséhez Nagy-Britanniában – jelentette be csütörtökön Bjorn Aril Gram norvég védelmi miniszter.

Az ukrán erőknek nagy szükségük van a továbbképzésre és oktatásra. Norvégia pozitívan fogadja azt a brit kezdeményezést, hogy ukrán katonákat képezzenek ki Nagy-Britanniában. Mint néhány más ország, oktatóinkat mi is a katonai alapképzésre küldjük

– idézte a minisztert az Ukrajinszka Pravda. 

Legfeljebb 13 ezer aktív és egykori belarusz katona írt alá megállapodást az Ukrajna elleni háborúban való részvételről – állítja Alekszej Gromov, az ukrán fegyveres erők vezérkarához tartozó hadműveleti főigazgatóság főnökhelyettese.

Álláspontja szerint Oroszország célja továbbra is az, hogy belerángassa Belaruszt egy teljes körű háborúba – számolt be az Unian. 

Mintegy hárommilliárd dollár értékű amerikai pénzügyi támogatást vár Ukrajna augusztusban, míg szeptemberben 1,5 milliárd dollárt – közölte Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter.

A Guardian által idézett tárcavezető elmondta, hogy ezek a kifizetések az Ukrajna és az Egyesült Államok által a nyár elején megállapodott 7,5 milliárd dolláros pénzügyi segélycsomag részét képezik.

Két Caliber-típusú cirkálórakétát is kilőttek az orosz erők a Fekete-tengerből, amelyek csütörtökön Harkiv térségében megsemmisültek – állítja közösségi oldalán az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének Parancsnoksága.

Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint helyi idő szerint délután fél 2 környékén semmisült meg a két rakéta. 

Két hónapra házi őrizetbe helyezték Marina Ovszjannyikova volt orosz televíziós újságírónőt abban a büntetőügyben, amelyben azzal vádolják, hogy álhíreket terjesztett az orosz fegyveres erőkről – idézte az Interfax hírügynökség egy moszkvai bíróság közleményét.

Ovszjannyikova márciusban élő adásban rontott be az orosz állami televízió 1-es csatornájának híradójába, amikor éppen a híreket olvasták be. Kezében hatalmas transzparens volt, és közben azt kiabálta, hogy

Vessenek véget a háborúnak! Mondjunk nemet a háborúra!

A nőre akár tíz év börtönbüntetés is várhat, ha bűnösnek találják az orosz hadseregről szóló, a kormány által közöltektől eltérő információk terjesztésében.

Az Interfax szerint a moszkvai kerületi bíróság október 9-ig házi őrizetbe helyezte Ovszjannyikovát, írja a Reuters.

Ukrajnába való visszatérését tervezi a McDonald’s a következő hónapokban. A cég még márciusban, a háború miatt zárta be az összes éttermét Ukrajnában és Oroszországban – írja a Reuters.

Az ukrán tisztviselőkkel, ellátókkal és biztonsági szakértőkkel való széles körű tárgyalások és egyeztetés után, valamint a munkavállalóink azon kérésére tekintettel, hogy visszatérhessenek dolgozni, úgy döntöttünk, hogy elkezdjük megtervezni néhány kijevi és dél-ukrajnai éttermünk újranyitását

– közölte Paul Pomroy, a nemzetközi piac működtetéséért felelős vezető a munkavállaóiknak küldött levélben.

A cég elmondása szerint a beszállítókkal jelenleg is azon dolgoznak, hogy a termékeket eljuttassák az éttermekbe, és emelt szintű biztonsági protokollal védjék a munkavállalókat. 

A lap beszámolója szerint Ukrajnában összesen 109 McDonald’s étterem volt, de nem részletezték, hogy hányat terveznek újranyitni.

António Guterres, az ENSZ főtitkára az Európa legnagyobb atomerőműve körüli harcok azonnali beszüntetésére szólított fel – írja a Guardian.

Oroszország és Ukrajna katonai erőit arra szólítom fel, hogy azonnali hatállyal szüntessék be a harcokat az erőmű közvetlen közelében, és ne vegyék célba a létesítményeit vagy a környékét

– fogalmazott a főtitkár egy közleményben.

Helyesen döntött az Európai Unió és a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoport azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben nem sújtotta szankciókkal az orosz gázimportot – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.

A német kormányfő nyári nemzetközi sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy számos kelet-európai uniós tag „nagyon-nagyon erősen” függ az orosz földgázszállításoktól, és Németország is részben – a norvég és holland import mellett – az orosz forrásra építi az ellátást.

Németország szolidaritást vállal uniós partnereivel, szükség esetén segít a földgázellátás biztosításában – mondta. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggő kihívások megválaszolásában az EU eddig jobban teljesített, mint sokan várták, a közösség „nagyon egységesen és szolidárisan” reagált az orosz agresszióra.

Németországnak a közösség legnépesebb országaként és legnagyobb gazdaságaként „különleges feladata van”, így kormánya nem teheti meg, hogy a hazai közönség tetszését keresve „játszmázzon Brüsszellel” – húzta alá.

Csütörtökön újabb szankció lépett életbe Oroszországgal szemben, az unió által bevezetett széntilalom, a brit hírszerzés pedig arról számolt be, hogy a nyugati szankciók most már olyan területeken is éreztetik a hatásukat, mint például a fegyverexport – írja a Szabad Európa. 

Mivel az orosz hadiipar jelentős mennyiségű energiát fordít arra, hogy pótolja az Ukrajnában megsemmisült páncélosait, ezért nem valószínű, hogy kifogástalanul teljesíteni tudja a különböző külföldi országoktól érkező megrendeléseket – írta a londoni kormány egy friss jelentésében. 

 A háború és az amiatt elrendelt büntetőintézkedések miatt az ország hadiipari kapacitása „jelentős nyomás alatt van”, illetve „számos fegyverrendszer hitelességét aláásta, hogy azokat az orosz haderő gyenge teljesítményével kötik össze” – olvasható a jelentésben.

Augusztus 10-én, szerdán a helyzet csak tovább romlott, miután nyilvánosságra került kilenc orosz katonai repülőgép megsemmisülése az előző napi, Krím félszigeten történt robbanásokban – feltehetően egy ukránok által elkövetett támadásban. 

Szófiában nagyszabású tüntetést szerveztek annak érdekében, hogy a bolgár kormány nem írjon alá semmiféle újabb orosz gázszerződést. A Rumen Radev elnök által kinevezett adminisztráció teljesen a földbe döngöli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az energiaellátás diverzifikálásának érdekében tesznek, ha új megállapodást köt a Gazprommal – vélik a tiltakozók. Emellett a továbbiakban is fenntartaná Bulgária Oroszországtól való függését.

Bulgária mikor és kikkel köt szerződést annak érdekében, hogy az ország téli időszakra szükséges gázmennyisége biztosítva legyen? – ez az első kérdés abban a levélben, amelyet a szófiai tüntetés szervezői juttattak el Radev elnöknek, az ideiglenes kormánynak és a már feloszlatott 47. Nemzetgyűlés pártjainak – írta meg az Euronews.

Szerintem Bulgáriának lehetőséget kellene adni arra, amit annyira szeretett volna – orosz gáz nélkül tölteni a telet

– kommentálta az eseményeket Alekszej Puskov orosz politikus a közösségi médiában.

Oroszország azt állítja, hogy az ukránok az amerikai gyártmányú HIMARS ágyúkkal öltek meg több mint ötven ukrán hadifoglyot – írja a CNN.

A lap beszámolója szerint pár órával azután, hogy a hadifoglyokat megölték egy büntetés-végrehajtási központban a Donyeck régióban, egy orosz riporter HIMARS rakétamaradványokat talált a helyszínen.

Az orosz média hosszasan foglalkozott az esettel, és azt állította, hogy az ukránok azért ölték meg a saját katonáikat, mert nem akarták, hogy kitálaljanak az általuk elkövetett háborús bűnökről, és hogy elrettentsék a többieket a harcok feladásától. 

A CNN videókat, fényképeket és műholdfelvételeket elemzett a támadás előttről és utánról, valamint a törvényszéki és fegyverszakértők vizsgálata is arra a következtetésre jutott, hogy az események orosz változata nagy valószínűséggel kitaláció.

Szinte kizártnak tartják, hogy egy HIMARS rakéta okozta az ukrán katonák halálát, mivel egy ilyen csapás után a vékony fémlemezekből álló raktárépületből nem maradt volna semmi, és hatalmas krátereket hagyott volna maga után, azonban a műholdfelvételek alapján az épületben annyi kár keletkezett, mintha csak a tető szakadt volna be.

Oroszország bizonyos harceszközökből még mindig tíz-tizenötször annyival rendelkezik, mint Ukrajna – mondta Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az Ukrajinszka Pravdának adott interjúban.

Úgy fogalmazott, hogy bizonyos „fegyverekből, harckocsikból, repülőkből, lövegekből, rakétákból, rakétarendszerekből és lövedékekből” az oroszoknak sokkal több van.

Némelyekből akár tíz-tizenötször annyijuk van, mint nekünk. Történelmileg ők egy milliós nagyságrendű hadsereggel rendelkeztek. Képzelje csak el, hogy a fegyverraktárakban, -arzenálokban milyen sokat halmozhattak fel, és ezeket az ócskavasakat most mind ránk zúdítják

– fogalmazott a védelmi miniszter, utalva arra, hogy az oroszoknak minőségi fölényük nincs, mennyiségi fölényük viszont annál inkább. Állítása szerint más nyugati vezetők is elismerték, hogy Ukrajnának emiatt más módon kell harcolnia, mint Oroszországnak.

Ukrajna két jó barátja, Lloyd Austin [az amerikai védelmi miniszter] és Ben Wallace [a brit védelmi miniszter] ugyanezt mondták: »az oroszok alkalmazhatják a húsdaráló-taktikát, de ha ti ugyanúgy harcolnátok ellenük, akkor nem fogunk tudni segíteni nektek«. Nekünk nincs elég erőforrásunk ahhoz, hogy holttestekkel és repeszgránátokkal borítsuk be a területeket, ahogy Oroszország teszi

– mondta a miniszter. 

Litvánia két ismert műkorcsolyázóját, Margarita Drobiazkót és Povilas Vanagast a litván elnök, Gitanas Nausėda rendelete alapján megfosztották a litván Gediminas Nagyherceg rendtől. A pár „bűne” annyi volt, hogy részt vett egy oroszországi versenyen, amelyet a Kreml szóvivőjének felesége, Tatyana Navka szervezett.

Augusztus 10-én került aláírás a rendeletre, amely kimondja a műkorcsolyázó pár Litvánia nevében elért eredményeinek érvénytelenítését, amiért „cinikus módon” részt vettek a Szocsiban tartott jégtáncversenyen – írta a litván elnök Facebook-oldalán. 

Gitanas Nausėda arra is kitért, hogy a litván kormány 1993-ban hozott döntése, miszerint megadta a moszkvai születésű Drobiazkónak a litván állampolgárságot, „nyomorúságos bohózatnak tűnik a mostani körülmények között”, amikor Oroszország épp háborút folytat Ukrajna ellen – írja a Szabad Európa.  

Egy nappal korábban született meg a litván törvényhozók részéről az a javaslat, hogy fosszák meg Drobiazkót litván állampolgárságától.

A Wizz Air bejelentette, hogy újabb 100 ezer ingyenes jegyet biztosít ukrán állampolgárok számára a Wizz Air Hungary és a Wizz Air UK járataira.

A légitársaság korábban indított kezdeményezését folytatva 2022. szeptember 15. és december 8. között induló járatokra ajánl fel térítésmentes jegyeket, ezzel segítve az ukrán állampolgárokat úti céljaik elérésében – olvasható a közleményben.

Ukrajnának legkevesebb 188 milliárd dollárra lenne szüksége a háborúban megrongálódott infrastruktúra újjáépítéséhez – számolta ki a Kyiv Independent. 

A Kijevi Közgazdaságtani Intézet munkatársai végezték a becslést, akik azt is hozzátették: csak az ország épületei 110 milliárd dolláros kárt szenvedtek az orosz támadások miatt.

A kijelentés érdekessége, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök körülbelül egy hónappal ezelőtt nyilatkozott azokról a károkról, amelyeket a háború okozott az országnak: az ő számításai szerint a 100 milliárd dolláros károk kijavításához országának megközelítőleg 750 milliárd dollárra lenne szüksége – írta meg a Portfolio.

Az Európai Unió képviselői azonban még ennél is nagyobbra saccolták az összeget: véleményük szerint akár ezermilliárd dollárt is igénybe vehet, hogy helyreállítsák az országot ért támadásokat. 

Egy performance segítségével emlékeztek meg az Azovstal acélgyárat védelmezők hozzátartozói az áldozatok életének utolsó perceiről, valamint követelték, hogy vonják felelősségre Oroszországot az olenivkai fogolytábor ellen elkövetett rakétatámadásért, amelyben legkevesebb ötvenhárom ember életét vesztette – írja a Szabad Európa. 

Hadifoglyok tucatjainak a halálát okozta az Olenivkában történt robbanás – az esetért Ukrajna és Oroszország is egymást hibáztatja. 

Kína idén júniusban megduplázta az Oroszországgal külön határátkelőkön keresztül történő gyümölcskivitelét – közölte Oroszország Harbinban működő főkonzulátusa kedden.

A mandzsúriai vámhivatal adatai szerint 2022 júniusában mintegy 3600 tonna friss és szárított gyümölcsöt küldtek Kínából hazánkba a Zabaikalsk-Manszúr autóellenőrző ponton keresztül, ami kétszerese a tavalyi mennyiségnek

– áll az orosz közleményben.

Az őszibarack, az alma, a szőlő, a citrom, a guava és a mangó a legnépszerűbb árucikkek közé tartozott

– tette hozzá a főkonzulátus.

Svájc nem képviselheti az ukrán érdekeket Oroszországban, mivel az oroszellenes szankciókhoz való csatlakozásával elvesztette semleges státuszát – mondta Ivan Nyecsajev, az orosz külügyminisztérium tájékoztatási és sajtóosztályának helyettes vezetője a csütörtöki sajtótájékoztatón.

Teljesen egyértelművé tettük, hogy Svájc sajnálatos módon elvesztette semleges státuszát, és nem lehet közvetítő vagy érdekképviselő. Mint ismeretes, Bern csatlakozott az Oroszország elleni illegális nyugati szankciókhoz

– mondta Nyecsajev az Interfax szerint.

Csütörtök reggel kigyulladt egy faépítésű laktanya Moszkva egyik elővárosában, minderről videó is készült. 

A lángok körülbelül 1200 négyzetméterre terjedtek ki. A helyszínre 37 tűzoltó vonult ki kilenc járművel, és eloltották a tüzet. Áldozatokról egyelőre nincs hír – írta a TASZSZ.

A lett Saeima a terrorizmus támogatójának nyilvánította Oroszországot – közölte a honlapján a parlament.

Miután a lett parlament elismerte Oroszországot a terrorizmus támogatójaként, felszólította az uniós országokat, hogy haladéktalanul függesszék fel a vízumkiadást az oroszok és beloruszok számára – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.