Egyre nagyobb a fenyegetettség, hogy az emberiség soha nem látott atomháború felé közeledik, amelynek katasztrofális következményei lehetnek. Egy új tanulmány szerint a nukleáris háború akár ötmilliárd ember halálát is okozhatja.
Egy tanulmány szerint több mint ötmilliárd ember halna éhen, ha az Egyesült Államok és Oroszország között kitörne az atomháború. Egy ilyen konfliktus következményei katasztrofálisak lennének az élelmiszer-termelésre nézve – állapították meg a Rutgers Egyetem klímakutatói egy, az ukrajnai háborúval összefüggésben közzétett, lektorált tanulmányban.
A kutatás egyik szerzője, Alan Roebuck professzor szerint az adatokból egyvalamire következtethetünk:
Meg kell akadályozni, hogy valaha atomháború törjön ki.
António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint az emberiség csak egy rossz lépésre van a nukleáris megsemmisüléstől. Taue Tomihisza, Nagaszaki polgármestere múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris fegyverek használata nem alaptalan félelem, hanem valós és aktuális fenyegetés, mióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.
Az osztrák külügyminiszter, Alexander Schallenberg szerint évek óta nem látott nukleáris fenyegetés van a láthatáron, a brit nemzetbiztonsági tanácsadó, Sir Stephen Lovegrove pedig nemes egyszerűséggel úgy fogalmazott, hogy
manapság nagyobb a veszélye az atomháborúnak, mint a hidegháború idején.
Az ukrán védelmi ügynökség hírszerzése újabb orosz provokációra hívta fel a figyelmet a megszállt dél-ukrajnai atomerőműnél, míg Zaporizzsja polgármestere szerint az erőművet újabb csapások érték. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója „ellenőrizhetetlennek” és „rendkívül súlyosnak” minősítette a közelmúltban Európa legnagyobb atomerőművében történt ágyúzást – írja a Sky News.
Márciusban Szieberth Máté, a BME Nukleáris Technika tanszék vezetője volt a Kibeszélő különkiadásának vendége, akivel többek között arról beszélgettünk, hogy milyen veszélyeket rejtenek az elfoglalt atomerőművek Ukrajnában, mekkora probléma, ha – áram híján – már nem tudják hűteni őket, valamint arról is szó esett, hogy mekkora támadást bír el egy atomerőmű. A teljes beszélgetést ide kattintva tudják megtekinteni.
A Nature Food című folyóiratban megjelent új tanulmány kiszámította, hogy mennyi napfényt elzáró korom kerülne a légkörbe a nukleáris fegyverek felrobbantása által keltett tűzviharok következtében.
Hat lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel, ötöt India és Pakisztán közötti kisebb konfliktusra, egyet pedig az Egyesült Államok és Oroszország közötti háborúra alapoztak. Még a „legszerencsésebb” forgatókönyv is éhínséggel fenyeget, az átlagos globális kalóriatermelés hét százalékkal csökkenne a konfliktust követő öt éven belül. A legrosszabb esetben egy teljes körű nukleáris konfliktus robbanna ki, amely következtében az átlagos globális kalóriatermelés mintegy kilencven százalékkal esne vissza a harcokat követő három-négy évben.
A terméshozamok óriási csökkenése miatt két éven belül emberek milliárdjai, a világ népességének 75 százaléka halna éhen.
A kutatók szerint a globális élelmiszerpiac felbomlása még a legjobb esetben is hét százalékkal csökkenne, ami nagyobb lenne, mint a valaha feljegyzett legnagyobb anomália.
Bár a tanulmány csak arra összpontosított, hogy mennyi kalóriát termelnek globálisan, az embereknek fehérjékre és mikrotápanyagokra is szükségük van a túléléshez, és valószínűleg ezek is jelentősen érintve lennének. Lili Zia, a Rutgers kutatási adjunktusa szerint az atomháború még nagyobb hatással lenne a klímaváltozásra. Elmondása szerint az ózonréteget tönkretenné a sztratoszféra felmelegedése, ami nagyobb ultraibolya sugárzást eredményezne a felszínen, ez pedig katasztrofális hatással lenne az élelmiszer-ellátásra.
A tanulmány a legmodernebb éghajlati, növénytermesztési és halászati modellek segítségével kiszámítja, hogyan változna az élelmiszer-ellátottság a világban különböző nukleáris háborús forgatókönyvek esetén. A tanulmány azt méri, hogy az exportkorlátozások és a terméshozamok tényleges csökkenése hogyan befolyásolná az élelmiszerek elérhetőségét.
A kutatás ugyanakkor nem veszi figyelembe a globális élelmiszer-ellátás egyéb szempontjait, amelyeket az atomháború érintene, beleértve az üzemanyag és a műtrágya elérhetőségét.
Egy ilyen háború valószínűleg hatással lenne az élelmiszer-termelés infrastruktúrájára is, növelheti az ultraibolya sugárzást, amely hatással lehet az élelmiszer-termelésre, és radioaktív szennyeződéshez is vezethet.
Nemrégiben írtunk a Louisianai Állami Egyetem kutatói által végzett tanulmányról, amely egyebek között az atomháború globális hatásairól készült, és arra a következtetésre jutott, hogy egy ilyen konfliktus sötétségbe borítaná a világot, hatalmasat zuhanna a hőmérséklet, és kipusztulna a világ tengeri élővilágának nagy része.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, hétfői, percről percre frissülő hírfolyamunkat ITT találja.
(Borítókép: MTI / EPA / Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)