Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy esti videóüzenetben azt mondta, hogy az orosz hadsereg óriási erőforrásokat költ arra, hogy még legalább egy kilométert elfoglaljon Donbaszban.

Az orosz hadsereg kolosszális erőforrásokat költ arra, hogy még legalább egy kilométert elfoglaljon a Donbaszban. Az orosz tisztviselők ismételten fenyegetik Odesszát és Ukrajna más városait. Látjuk, mi történik a ZNPP-ben

– mondta az ukrán elnök videóüzenetében.

Az ukrán elnök hangsúlyozta: a népének csak arra kell koncentrálnia, hogyan győzhetnek a háborúban.

Két, az ukrán határhoz közeli dél-oroszországi falu lakóit evakuálták csütörtökön, miután kigyulladt egy közeli lőszerraktár. Sérültekről nem tudni – közölte egy tisztviselő.

Vjacseszlav Gladkov, Belgorod régió kormányzója közleményben tudatta, hogy a katasztrófavédelmi szolgálatok vizsgálják a tűz okát az Ukrajnától 15 kilométerre fekvő Timonovo és Szoloti települések közelében – írja a Reuters.

Egy ukrán hírportál egy videót tett közzé, amelyen szerinte egy nagy lánggolyó látszik a bázisról kitörni.

Az esetről  Anton Gerascsenko ukrán elnöki tanácsadó is közzétett egy videót a Twitteren.

Katerina Tabasnyik nemzetközi atléta Instagram-sztorijában jelentette be, hogy édesanyja egyike volt azoknak, akik meghaltak a tegnapi harkovi támadásban – értesült a Sky News.

Tizenkét ember vesztette életét a tegnap esti ágyúzásban. Az oroszok kioltották anyám életét. Megszabadítottak az otthonomtól és az egész életemtől

– írta az Instagramon, megosztva felvételeket az otthona roncsairól.

Tabasnyik karrierjének legjobb világranglistás helyezése ötödik volt magasugrásban.

A növekvő feszültség középpontjában álló atomerőmű dolgozóit felszólították, hogy holnap ne jelenjenek meg a létesítményben – erősítette meg az ukrán hírszerzés az NBC Newsnak.

Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy „provokációt” tervez holnap a zaporizzsjai üzemben.

Korábban Oroszország is ezzel vádolta meg Ukrajnát, ezért az oroszok azzal fenyegetőztek, hogy leállítják a létesítmény működését.

„Megbeszéltük a fejlesztés lehetséges irányait, az ukránok illegális és kényszerkitoloncolásának kérdéskörét, katonáink és orvosaink fogságból való kiszabadítását” – idézett az Interfax-Ukrajina hírügynökség Volodimir Zelenszkij Facebook-bejegyzéséből.

„Különös figyelmet fordítottunk a zaporizzsjai atomerőműben folyó orosz nukleáris zsarolás témájára. Az agresszor szándékos terrorjának globális katasztrofális következményei lehetnek, ezért az ENSZ-nek biztosítania kell e stratégiai létesítmény biztonságát, demilitarizálását és az orosz csapatok felügyelete alóli teljes felszabadítását” – hangsúlyozta Zelenszkij a Telegram alkalmazáson közzétett tájékoztatásában.

Kora délután Recep Tayyip Erdogan török elnök is megérkezett Lvivbe. A tervek szerint még csütörtökön az ukrán és a török elnök, valamint az ENSZ-főtitkár háromoldalú megbeszélést, majd közös sajtótájékoztatót tartott.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytatott csütörtökön a nyugat-ukrajnai Lvivben Recep Tayyip Erdogan török államfővel, megvitatták a védelmi együttműködést, az Oroszországi Föderáció „nukleáris zsarolását” és az ukrajnai gabonaexport kérdéseit – jelentette az Interfax-Ukrajna hírügynökség az ukrán elnök honlapján kiadott közleményre hivatkozva.

A megbeszélésen megvitatták a zaporizzsjai atomerőmű körüli helyzetet, valamint az Oroszországi Föderáció – ukrán szóhasználat szerinti – nukleáris zsarolását.

Zelenszkij hangsúlyozta: az orosz „nukleáris zsarolás” a zaporizzsjai atomerőműben az egyik legnagyobb kockázat, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja teremtett, és az országoknak kemény és következetes választ kell adniuk bármilyen, a nukleáris biztonságot fenyegető lépésre, hogy időben megállítsák azt. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Oroszországnak azonnal ki kell vonnia csapatait az atomerőmű területéről. A találkozó után az ukrán elnök a Telergammon hangsúlyozta: 

Ez a szándékos terror az agresszor részéről globális katasztrofális következményekkel járhat az egész világra nézve 

– jelentette ki Zelenszkij, majd hozzátette: „Ezért az ENSZ-nek biztosítania kell e stratégiai objektum biztonságát, demilitarizálását és az orosz csapatok alóli teljes felszabadítását.”

Az államfők emellett érintették a védelmi együttműködés kérdését, és megvitatták a lehetőségeket ezen a területen. Erről azonban az ukrán fél részleteket nem hozott nyilvánosságra. 

Ukrán tisztviselők felülvizsgálták a ma hajnalban Harkiv elleni rakétatámadás áldozatainak számát, mondván, hogy három ember meghalt, és tizenheten megsérültek.

A helyi katasztrófavédelem közlése szerint negyven mentős vonult ki a helyszínre, akik nyolc embert mentettek ki a romok közül – értesült a Sky News.

Ukrajna hat legjelentősebb európai támogatója elkezdte visszafogni a katonai segítségnyújtást, júliusban már ajánlatot sem tettek fegyverszállításokra – számolt be a KárpátHír.

A delo.ua ukrán hírportál azt írja, a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) adatai szerint már április vége óta figyelhető az a tendencia, mely szerint az európai országokban mérséklődik a hadászati támogatási kedv Ukrajna számára.

Most ráadásul akkor csökkentik a fegyverszállításokat az európai országok, amikor az ukrán haderő mindent eldöntő ellentámadásra készül, és kritikus szakaszába lép a háború.

Megjegyezték azt is, hogy jelentéktelen az a másfél milliárd euró, amit legutóbb támogatásként felajánlott Ukrajnának az Európai Unió.

Ukrajnában jelentősen megdrágulhat a cukor, ugyanis a termelők harmada nem fog dolgozni az országban. A vállalkozások leállásának fő oka a magas gázköltség, amely miatt a termelés veszteséges – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Az idén két problémánk van: a háború és az energiahordozók ára. Európában a gáz már most több mint 2000 dollárba kerül. Amennyiben az üzem csak gázzal működne, akkor naponta legalább 400 tonna cukrot csak a gáz fedezésére kellene eladnunk, úgy, hogy a gyár napi 600-700 tonnát termel, és még fizetnünk kell a répáért is, biztosítanunk kell a béreket, fedezni a vállalkozás költségeit

– mondta Olekszandr Nikisin, a hnidavai cukorgyár igazgatóhelyettese, aki szerint a vállalkozásoknak kínált kereskedelmi gáz ára olyan magas, hogy egyszerűbb bezárni a gyárakat, mert ilyen tarifák mellett csak veszteséget okoz a cukortermelés.

Mintegy hatszáz fős ukrán veszteségről számolt be szokásos napi tájékoztatóján az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön Moszkvában.

Igor Konasenkov altábornagy állítása szerint a meggyilkolt katonák közül kilencven külföldi volt.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 267 repülőgépet, 148 helikoptert, 1757 drónt, 366 föld-levegő rakétarendszert, 4340 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 800 rakéta-sorozatvetőt, 3312 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4938 különleges katonai járművet veszítettek.

A Donyec-medencei szakadár köztársaságok hatóságai szerint csütörtökön több települést ért ukrán tüzérségi támadás – értesült az MTI. A luhanszki régióban lévő Szvitlodarszkban három polgári lakos – köztük egy gyerek – életét vesztette, további 12 pedig megsérült, amikor vízosztáshoz összegyűlt embereket értek találatok. A Donyecki Népköztársaság 13 településére 379 tüzérségi lövedéket lőttek ki.

Egy ukrán közösségi finanszírozási erőfeszítésnek sikerült az ország védelmi minisztériuma számára privát műholdat biztosítania, ezáltal az ukrán fegyveres erők hozzáférhetnek a radarműholdképekhez a kritikus helyeken.

Az akció a Szerhij Pritula Jótékonysági Alapítvány nevéhez fűződik, amely egy ukrán tévésztárból lett politikus tulajdonában lévő jótékonysági szervezet.

Az alapítvány megállapodást írt alá az ICEYE céggel, amely teljes hozzáférést biztosít az ukrán védelmi minisztériumnak az ICEYE egyik, már a térség feletti pályán keringő műholdjának rendszeréhez – értesült a CNN.

Tizenkettőre emelkedett a kelet-ukrajnai Harkivot ért éjszakai orosz rakétatámadás halálos áldozatainak száma – közölte csütörtök délután az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat Facebookon.

A katasztrófavédelem hozzátette, hogy az elhunytak valamennyien polgári lakosok, javarészt idős emberek. Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint a Harkiv központjára kilőtt orosz lövedékek egy többemeletes házat találtak el, amelynek az egyik lépcsőházi bejárata teljesen beomlott.

A romokban álló épületrészről az UNIAN fotót is közzétett, a katasztrófavédelem pedig hangsúlyozta, hogy a ház környékén semmilyen ukrán katonai objektum nincs. A szolgálat hozzáfűzte, hogy eddig négy embert mentettek ki a romok alól, a munkálatok még tartanak. A tüzet, amely a rakétacsapás után keletkezett az épületben, már eloltották.  

Oroszország három hiperszonikus rakétával felfegyverzett vadászgépet telepített Kalinyingrád orosz exklávéjába – közölte a védelmi minisztérium a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökséggel.

A védelmi minisztérium korábban kifejtette, hogy a Kinzhal rakéták láthatatlanok és sebezhetetlenek az ellenséges légvédelem és rakétaelhárító védelem bármely eszközével szemben – jelentette a hírügynökség.

A CNN értesülései szerint Oroszország március közepén használta először a rakétákat harcban.

Nyugati katonai szakértők azonban lekicsinyelték a jelentőségét, az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint a Kinzhal rakéta valójában csak az Iszkander rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta (SRBM) légből indított változata, amelyet Oroszország többször is használt Ukrajna elleni háborújában.

Mintegy 250 négyzetméteren lángol a kiszáradt növényzet a Krím félsziget nyugati partján, erről a helyi lakosok számoltak be – adta hírül az Unian. Mint írják, a tűz hatalmas fekete füstfelhővel jár. 

Ismét robbanás történt a krími Mizsvodni városában – írják Twitteren.

Észtországot kiterjedt kibertámadások érték, miután eltávolítottak egy szovjet korabeli világháborús emlékművet (egészen pontosan egy tankot) egy olyan régióból, amelynek lakossága túlnyomórészt orosz nemzetiségű − közölte a kormány.

A Killnet orosz hackercsoport vállalta a felelősséget a támadásért, amely állítása szerint több mint kétszáz állami és észt magánintézmény hozzáférését blokkolta − írta meg a Guardian. 

ATMOS C 261 típusú aszpirátort kapott a Munkácsi Katonai Kórház augusztus 17-én – közölte Olekszandr Packan, az OVA helyettes vezetője.

Elmondása szerint ez a készülék megfelel a legmagasabb követelményeknek. Mint mondta, a kórházban jelenleg azokat a katonákat rehabilitálják, akik az aktív harcok területén sérültek meg, ezért fontos, hogy az intézményt még több orvosi felszereléssel lássák el.

Olekszandr Packan úgy véli, hogy a jótékonysági szervezetek és a nemzetközi partnerek segítségével Kárpátalja továbbra is megfelelő feltételeket teremt védőink magas színvonalú ellátásához és felépüléséhez – írja a Kárpátalja.ma hírportál.

Finnország két orosz MiG–31 típusú vadászrepülőgépet gyanúsít azzal, hogy csütörtök reggel áttörték az ország légterét a Finn-öbölnél – írja a Bloomberg.

A finn légierő operatív azonosító repülést hajtott végre a feltételezett légtérsértés után – közölte a helsinki kormány. A határőrség megkezdte az előzetes vizsgálatot.

Radan Kanev bolgár európai parlamenti képviselő arra kérte az Európai Bizottságot, hogy adjon egyértelmű ajánlást az EU tagállamainak, hogy állítsák le az orosz állampolgárok kiadatási eljárását az EU-ból Oroszországnak.

Erre azért van szükség, hogy megakadályozzák az orosz Alekszej Alcsin kiadatását az Orosz Föderációnak, aki az ukrajnai háború elleni tiltakozásul elégette az útlevelét Bulgáriában. Valószínűleg egy bolgár bírósági döntés alapján adják ki a férfit szülőhazájának, írja az Unian hírügynökség.

A zaporizzsjai atomerőműben a fukusimai forgatókönyv szerinti baleset nagyon is lehetséges − mondta az orosz állami TASZSZ hírügynökségnek Alekszandr Uvarov, az ANO Atominfo-Center igazgatója, az atominfo.ru főszerkesztője.

Mindkét erőmű hasonló felépítésű. Itt is lehetséges a fukusimai típusú, gőz-cirkónium reakcióval járó baleset. Mindkét létesítmény vízhűtésű, és a fűtőelemeknek cirkóniumból van a héja

− mondta a szakértő.

Magyarország területére 2022. augusztus 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 6935 ember lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6913 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 290 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Kijev nagy horderejű provokációra készül a zaporizzsjai atomerőműben augusztus 19-én, António Guterres ENSZ-főtitkár ukrajnai látogatása idején, amivel kapcsolatban Moszkvát fogják megvádolni az erőműben bekövetkezett katasztrófa előidézésével – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok azt állította, hogy provokáció előkészítésére az ukrán Dnyipro operatív-taktikai csoport parancsnoksága augusztus 19-re sugárzásmérő állomásokat telepít Zaporizzsja környékére. Mint mondta, a parancsnokság kiképzés keretében sugárszennyezésben végzendő feladatokat készül gyakoroltatni az ukrán 108. területvédelmi dandárral, a 44. tüzérdandárral és a Zaporizzsjába vezényelt katonai egységekkel.

A szóvivő szerint emellett augusztus 19-re befejeződik az ukrán sugárzás-, vegyi és biológiai védelmi csapatok 704. ezredének összevonása Zaporizzsja térségében, hogy készen álljon egy zaporizzsjai atomerőműben bekövetkezett baleset tényének rögzítésére, valamint arra, hogy az állítólagos következmények felszámolását demonstráló intézkedéseket hajtson végre.

Konasenkov azt hangoztatta, hogy augusztus 19-én a tervek szerint az ukrán tüzérség csapásokat mér majd a zaporizzsjai atomerőmű területére Nikopol városából. A következményekért az orosz fegyveres erőket fogják hibáztatni – írta az MTI.

Kompjáratot indítottak a donyecki régió és Oroszország között – számolt be a TASzSz orosz állami hírügynökség tudósítója.

Mint írták, az első „Lavrentyij” nevű hajó Jejszkből érkezett Mariupol kikötőjébe. Hozzátették: az Oboronlogisztiksz, a vonal üzemeltetője szerint az utazási idő körülbelül négy óra. A járatok naponta egyszer közlekednek. Egy úton a komp 136 embert és 20 teherautót tud szállítani.

Oroszország állítólag leváltotta a krími székhelyű fekete-tengeri flotta parancsnokát, miután a héten robbanások rázták meg a félszigetet, melyek mögött egy ukrán kormányzati jelentés szerint Ukrajna állt – írja a Guardian.

Az orosz RIA hírügynökségre hivatkozva azt írják, hogy a fekete-tengeri parancsnoki tisztségről leváltották Igor Oszipovot, és helyette Viktor Szokolovot nevezték ki.

A lap szerint, ha ezt a hírt az oroszok megerősítik, ez az egyik legjelentősebb katonai tisztviselő elbocsátását jelenti az orosz–ukrán háborúban.

Az oroszok által végrehajtott éjszakai ágyúzás következtében két ember meghalt Krasznohrad városában, jelentette be a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata.

Krasznohrad városában 3 lakóépület megsemmisült és 12 épület megrongálódott. Az előzetes adatok szerint 2 ember halt meg a lövések következtében. 3 embert, köztük 1 gyermeket sikerült megmenteni. Tűz nem keletkezett

– áll a jelentésben, írja az Unian hírügynökség.

Steve Cortes, Donald Trump volt amerikai elnök egykori tanácsadója a Newsweekben megjelent véleménycikkében azt írja, bár az orosz elnök nem más, mint egy közönséges bandita, Zelenszkij tulajdonképpen egy „korrupt autokrata” vezető, kettejük csatájának pedig nincsenek az amerikai nemzeti érdekhez fűződő vonatkozásai − szemlézi az írást a KárpátHír.

Cortes azt írja, Zelenszkij pontosan ugyanúgy kormányoz Ukrajnában, ahogy Vlagyimir Putyin teszi Oroszországban.

A szerző szerint az, hogy a CBS News tévécsatorna egyre mélyebben feltárja az Ukrajnába küldött amerikai fegyverek sorsát (az általuk megkérdezett szakértők szerint mindössze a fegyverek harmada jut el oda, ahová szánják), szintén annak a jele, a Fehér Ház kiadta az utasítást a rugalmas elszakadásra.

Cortes azt is nehezményezi, hogy Zelenszkij nemrégiben interjút adott a kínai kommunista párt Nyugat felé fordított szócsövének, a South China Morning Postnak. A beszélgetés során az ukrán elnök tulajdonképpen személyes találkozást kért Hszi Csin-ping elnöktől, mivel azt szeretné elérni, hogy Kína vegye ki a részét országa újjáépítéséből.

Véleménye szerint Zelenszkij ezzel a lépéssel minden jogát elveszítette arra, hogy az emberi jogok őrzőjének szerepében tetszelegjen.