Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Jehor Csernev, Ukrajna népi képviselője, a Parlament Digitális Átalakítási Bizottságának alelnöke, hazája NATO Parlamenti Közgyűlési Állandó Delegációjának vezetője videóinterjúban beszélt Recep Tayyip Erdoğan török elnök háborúval kapcsolatos külpolitikájáról.

Szerinte a török elnök közvetíteni próbál a Kreml és Kijev között. De egyelőre nem járhat sikerrel, mert Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nincs miben megegyezni, miközben az ukrán városok felett rakéták repülnek, a megszállók pedig a mi területeinken vannak.

Erdoğan a saját érdekei, Törökország érdekei oldalán áll. Amikor ezek az érdekek egybeesnek az ukrán érdekekkel, akkor Kijev oldalán áll. Amikor ezek egybeesnek az Orosz Föderáció érdekeivel, akkor az ő oldalukon áll. A cél az, hogy elhitesse, Ankarában megoldódnak majd a problémák. Megpróbálja magát közvetítőként mutatni, aki képes tárgyalóasztalhoz ültetni a háborúban álló feleket

– mondta Csernev. A népképviselő szerint Erdoğan kényes játékot játszik, és megpróbálja megtalálni a Putyinnal való együttműködés „arany középútját” – írja az Unian.

Az orosz Duma egy korábbi tagja, akit „Kreml-ellenes tevékenysége” miatt kizártak, azt állította, hogy állítólag orosz partizánok állnak a Moszkva külvárosában Darja Platonova Duginát, Vlagyimir Putyin egyik közeli politikai szövetségesének, Alekszandr Duginnak a lányát felrobbantó autóbomba mögött.

Kijevben, ahol él, Ilja Ponomarjov azt állította, hogy a szombat esti robbanás a Nemzeti Köztársasági Hadsereg műve volt, amely szerinte egy Oroszországon belül működő földalatti csoport, amely a Putyin-rezsim megdöntését tűzte ki célul. Orosz elemzők Ukrajnát tették felelőssé a támadásért, amit Kijev határozottan tagad – írja a Guardian.

Ezt az akciót, mint sok más, az elmúlt hónapokban Oroszország területén végrehajtott partizánakciót, a Nemzeti Köztársasági Hadsereg hajtotta végre

– mondta Ponomarjov, és hozzátette: „Jelentős esemény történt szombat este Moszkva közelében. Ez a támadás új lapot nyit a putyinizmussal szembeni orosz ellenállásban.”

Az ukrán fegyveres erők vezérkarának tájékoztatása szerint az orosz hadsereg különálló haderőket mozgat a Brjanszki és Kurszki területek határvidékén, a Szeverszk irányában. Az oroszok tüzérséggel lőtték a Muravij és Zaliznij Moszt járásokat, a Csernyihivi területet, valamint Budkij és Iszkrijszkivscsina járásokat és a Szumi területet.

A rendelkezésre álló információk szerint az oroszok augusztus 22. és 25. között lezárják a légtér bizonyos területeit a lipecki, voronyezsi és belgorodi régióban 

– olvasható a jelentésben.

A vezérkar azt is megjegyezte, hogy Harkiv irányában az ellenség harckocsikból és rakétatüzérségből lőtte Prudjanka, Novoje, Russzkij Tiszki, Peremoga, Sztarij Szaltov, Korobocskino, Szlobozsanszkoje és Velikije Prohodi települések területét. Légicsapásokat hajtottak végre Sztarij Szaltov és Huszarovka közelében is.

Augusztus 21-én Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója kijelentette, hogy Oroszország augusztus 23-án és 24-én megpróbálja majd fokozni Ukrajna bombázását – írja az Unian.

Az ukrajnai nukleáris létesítmények biztonsága fenntartásának fontosságát hangsúlyozták Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország és Németország vezetői vasárnapi telefonkonferenciájuk alkalmával – közölte a londoni Downing Street-i miniszterelnöki hivatal.

Közös telefonbeszélgetésük alkalmával Boris Johnson brit kormányfő, Joe Biden amerikai elnök, Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár sziklaszilárd elkötelezettségüket fejezték ki Ukrajna támogatására az orosz invázió közepette

– ismertette a hivatal egyik szóvivője.

„Hangsúlyozták a nukleáris létesítmények biztonságának fontosságát, és üdvözölték a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) zaporizzsjai atomerőműbe tervezett missziójáról folytatott tárgyalásokat” – tette hozzá.

Steffen Hebestreit német kormányszóvivő szerint a nyugati országok a harcoló felek katonai visszafogottságára szólítottak fel az atomerőmű térségében.

Moszkva és Kijev egymást vádolja Európa legnagyobb, jelenleg orosz csapatok kezén lévő nukleáris létesítményének lövetésével. Az erőmű hat reaktora közül jelenleg csak kettő működik. Mindkét fél nukleáris katasztrófa veszélyére figyelmeztetett az atomerőmű területét érő csapások miatt.

A cseh állampolgárok pontosan 1968 koronát (32 000 forint) küldtek Ukrajnának, hogy segítsék az országot az Oroszországgal szembeni védekezésben, és hogy megemlékezzenek az akkori Csehszlovákia 1968-as, szovjet vezetésű csapatok általi megszállásáról – közölte vasárnap az ukrán nagykövetség.

A csehek egy speciális fizetési kódot használva adományoztak 1968 koronát egy már meglévő számlára, amelyet Ukrajna csehországi nagykövetsége hozott létre az adományok gyűjtésére.

Még a hétvégén is tucatnyi befizetés érkezik a számlánkra 1968 korona értékben. Köszönjük szépen, cseh barátaink

– közölte a nagykövetség a Twitteren.

1968. augusztus 21-én a Szovjetunió és szövetségeseinek hadseregei átlépték a határokat a keleti blokk egyik tagországába, Csehszlovákiába, hogy leverjék az év elején indult, „prágai tavasz” néven ismert reformmozgalmat. A csapatok civilek tucatjait ölték meg, az ezt követő megszállás pedig tízezreket taszított száműzetésbe. A kommunista uralom 1989-es bukása után távoztak csak a megszállók – írja a Reuters.

36 órás kijárási tilalmat hirdettek ki az Ukrajna északkeleti részén fekvő Harkiv városában az ország függetlenségi napjára készülve. A kijárási tilalom augusztus 23-án 19 órától lép életbe – erősítette meg Oleg Szinyehubov, a régió kormányzója.

Szinyehubov a Telegramon közzétett nyilatkozatában azt mondta: „Kérjük, hogy értsék meg az ilyen intézkedéseket, és készüljenek fel arra, hogy otthon és az óvóhelyeken maradjanak. Ez idő alatt tilos nyilvános helyeken tartózkodni, az utcákon gyalog vagy járművel közlekedni. Maradjanak otthon, és ne hagyják figyelmen kívül a riasztást!”

A függetlenség napja a DNS-ünkről szól. Ezt védtük, védjük és fogjuk védeni. Nem adunk esélyt az ellenségnek semmilyen provokációra. Ezért függetlenségünk ünnepén a lehető legéberebbek leszünk

– fejtette ki a kormányzó.

Májusban az orosz erők a heves ukrán ellenállás után felhagytak az Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv elleni támadással. A várost azonban továbbra is bombázzák az oroszok külvároson túli állásokból – írja a Sky News.

Ukrajna vegyi anyagokra és radioaktív sugárzás veszélyeire figyelmeztető hangjelzéssel szereli fel a légiriadó szirénáit – írja a Kijev Independent.

A Dezinformáció Elleni Központ szerint néhány helyi önkormányzat vegyi anyagokra figyelmeztető hangjelzésekkel figyelmezteti ezentúl a lakosságot az ukrajnai légiriadó-alkalmazáson keresztül.

A beszámoló szerint a vegyi anyagok miatti veszélyre templomi harangozáshoz hasonló hangjelzéssel figyelmeztetnek. Radioaktív sugárzás miatt riadószerű hangjelzés hallható, az evakuálásra felszólító hangjelzés pedig vonatkürthöz hasonló hangon szólal meg.

A megszálló erők ismét tüzet nyitottak a dnyipropetrovszki régióban. A támadás során egy temetőt is eltaláltak Marhanec városában, írja az Unian hírügynökség.

Jevgenyij Jevtusenko, a nikopoli területi katonai közigazgatás vezetője a Telegram-csatornáján jelentette be a temető lövését. Hozzátette: körülbelül 20 sír semmisült meg.

Robert Habeck német gazdasági miniszter kizárta, hogy a gázmegtakarítás érdekében meghosszabbítsák az ország három megmaradt atomerőművének élettartamát, mert ezzel legfeljebb a gázfelhasználás 2 százalékát lehetne megtakarítani.

Az erőműveket az év végéig le kell állítani a fukusimai atomerőmű 2011-es katasztrófája után az Angela Merkel volt kancellár kormánya által bevezetett jogszabály értelmében.

„Ez rossz döntés, tekintve, hogy milyen keveset takarítanánk meg” – mondta a tárcavezető, hozzátéve: nyitott a bajorországi atomerőmű élettartamának meghosszabbítására, ha egy stresszteszt kimutatja, hogy ez szükséges a villamosenergia-hálózat téli stabilitásának és ellátásának biztosításához. 

Klaus Müller, a német energiaszabályozó vezetője szerint a családoknak már most el kell kezdeniük beszélni arról, hogy „minden szobát a szokásos hőmérsékletre kell-e állítani télen, vagy néhány szoba lehet egy kicsit hidegebb”.

Júniusban az orosz állami tulajdonú Gazprom gázipari vállalat bejelentette, hogy 60 százalékkal csökkenti a Németországba irányuló gázszállításokat az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül, amely a Balti-tenger alatt halad Oroszországból Németországba – írja a Sky News.

Albániában nyomozást folytatnak két orosz és egy ukrán állampolgár ellen, akik megpróbáltak behatolni egy katonai gyárba. Szombaton a védelmi minisztérium közölte, hogy két katonája könnyebben megsérült, amikor feltartóztattak egy 24 éves oroszországi férfit, aki behatolt a Grams katonai gyár területére, és fényképeket akart ott készíteni.

Vasárnap Niko Peleshi, Albánia védelmi minisztere annyit mondott: még korai lenne biztosat mondani az indítékról, de a geopolitikára hivatkozott, ami nyilvánvalóan arra utal, hogy a cselekménynek köze lehet Oroszország ukrajnai inváziójához, amelyet az albán kormány is bírált.

A tág regionális és a geopolitikai kontextust figyelembe véve ezt nem lehet csak egy közönséges polgári incidensként kezelni, de nem szabad elhamarkodottan következtetéseket levonni

– mondta Peleshi. Edi Rama albán miniszterelnök elmondta, hogy a három személyt kémkedéssel gyanúsítják. A tiranai média szerint a három gyanúsított blogger gyakran látogat különböző országok elhagyott katonai bázisaira és más nagyüzemekbe – írja a Sky News.

Oroszország ukrajnai inváziója előtt Olaf Scholz német kancellár arról biztosította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja „a következő 30 évben”. Ez állt a Welt német kiadásában megjelent anyagban, írja az Unian hírügynökség.

A cikk hozzáteszi, hogy Scholz szerint Putyin „teljesen abszurd” okokból indított támadást Ukrajna ellen.

„A NATO soha nem jelentett fenyegetést Oroszországra” – mondta, elutasítva azokat a vádakat, hogy a NATO-országok az ukrajnai háború előtt nem törődtek Oroszország biztonsági érdekeivel.

„Ezt a háborút Putyin és Oroszország kezdte, egyértelműen azzal a szándékkal, hogy meghódítson egy szomszédos országot” – mondta Scholz. 

Holtan találták otthonában az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) egyik területi vezetőjét – közölte vasárnap a főügyészség. Olekszandr Nakonyecsnij felesége arról számolt be, hogy Kropivnickij városban lévő lakásukban szombat este az egyik helyiségből lövést hallott, majd holtan találta a férjét – idézte a főügyészség közleményét az MTI.

A rendőrség vizsgálatot indított Nakonyecsnij halála körülményeinek kiderítésére – tették hozzá, minden további részlet vagy feltételezés közlése nélkül.

Andrij Lavrusz helyi képviselő a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson közölte, hogy Nakonyecsnijt fejbe lőtték.

Kropivnickij az ország középső részén lévő Kirovohradi terület székhelye, ennek a területnek az SZBU-vezetője volt a férfi tavaly óta. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusban menesztette az SZBU országos parancsnokát, Ivan Bakanovot, mert nem volt vele elégedett az orosz kémek és kollaboránsok elleni küzdelemben. Zelenszkij akkor bejelentette egyúttal, hogy általában felülvizsgálják az SZBU tisztviselői gárdáját. A korábbi hónapokban is bocsátottak el többeket közülük.

Összesen 7622-en léptek Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 13 086 személy nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 378 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől szombaton vonattal érkezett Budapestre 713 ember, köztük 363 gyermek.

A Kreml védelmi minisztériumának mai bejelentése szerint megsemmisült egy ukrán lőszerraktár, amelyben amerikai gyártmányú HIMARS rakétarendszerek és más, nyugati gyártású légelhárító rendszerek rakétái voltak – írja a Sky News.

A minisztérium továbbá azt is közölte, hogy az orosz csapatok megsemmisítettek két, harci pozícióban lévő M777-es tarackot a herszoni régióban, valamint a zaporizzsjai régióban egy üzemanyagraktárt, ahol több mint 100 tonna gázolajat tároltak.

Ukrajna közzétette legfrissebb adatait a háború kezdete óta elszenvedett orosz veszteségekről, ebből kiderült, hogy eddig 45 200 orosz katona adta életét hazájáért, és 4224 páncélozott járművet semmisített meg az ukrán hadsereg.

Emellett 197 helikopter, 1912 harckocsi és 234 repülőgép szerepel az orosz katonai veszteségek listáján – írja a Sky News.

Az 5 éves Maria Makejeva a legfiatalabb ukrán önkéntes, aki több mint 35 ezer hrivnyát gyűjtött össze hazája fegyveres erőinek.

A lány a bátyja, Alekszander zenei kíséretében énekelt ukrán népdalokat Lviv központjában, ahová édesanyjával átmenetileg költöztek a háborús fenyegetettség miatt.

Az UNIAN értesülései szerint csaknem 10 órán keresztül énekelt a kislány az utcán, a befolyó adományokból pedig egy INFIRAY CL35 M hőkamera megvásárlásával támogatta az ukrán hadsereget.

Ismét négy gabonaszállító hajó hagyta el Ukrajna kikötőjét – közölte ma a török védelmi minisztérium.

Ezzel 31-re nőtt az Ukrajna fekete-tengeri kikötőit elhagyó hajók száma az ország orosz inváziójának kezdete óta – írta a Sky News.

Júliusban Oroszország és Ukrajna mérföldkőnek számító megállapodást írt alá, amely lehetővé teszi a gabonaexport újraindítását a fekete-tengeri kikötőkből, miután Vlagyimir Putyin erői blokád alá vették azokat, az ukránok pedig tengeri aknák telepítésével reagáltak.

A megállapodás, amelyet az ENSZ és Törökország is aláírt az isztambuli ünnepségen, reményt keltett az orosz invázió által súlyosbított nemzetközi élelmiszerválság enyhítése tekintetében.

Luc Tardif, a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) elnöke megerősítette, hogy a következő szezonban sem szerepelhetnek nemzetközi eseményeken orosz és fehérorosz csapatok – adta hírül az MTI.

A két ország részvételét a sportág versenyein négy nappal az ukrajnai háború kezdete után, február 28-án függesztette fel az IIHF, és ezt a döntést azóta is érvényben tartja. A TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint Tardif közölte azt is, hogy a világszövetség álláspontját „szezonról szezonra frissítik”, jelenleg azonban nincs ok a változtatásra.

Az orosz szervezetek és magánszemélyek Törökország bevonásával kerülnék meg az ukrán háború miatt rájuk kivetett nyugati szankciókat – közölte Wally Adeyemo amerikai pénzügyminiszter-helyettes török kollégájával, Junusz Elitasszal. 

A telefonbeszélgetés során a két fél megvitatta az Oroszország elleni szankciók végrehajtására és érvényesítésére irányuló, folyamatban lévő erőfeszítéseket is – idézte az amerikai pénzügyi tárca közleményét az Al-Jazeera.

Eredményesnek minősítette az Army 2022 Fórumot Szergej Szojgu orosz védelmi miniszter a Rosszija-1 csatornának adott televíziós interjúban, miután más ügynökségekkel együtt közel félbillió rubel értékű fegyvereladási szerződést írt alá az elmúlt napokban. 

Úgy vélte, mindez alátámasztja, hogy Oroszország „messze nem elszigetelt”.

„A védelmi iparunk pedig úgy működik, ahogy eddig is működött: fenntarthatóan, megbízhatóan és magabiztosan” – mondta Sojgu.

Az Army-2022 nemzetközi haditechnikai fórum augusztus 15. és 21. között zajlik a Moszkva melletti Patriot kiállítási központban. A rendezvény szervezője az orosz védelmi minisztérium – a TASZSZ hírügynökség szerint.

Összesen négy civilt öltek meg az orosz erők augusztus 20-án, szombaton a donyecki régióban – állítja Telegram-oldalán Pavlo Kirilenko, a Donyecki Regionális Katonai Igazgatóság vezetője.

Az Unian a tisztviselő bejegyzése alapján azt írja, hogy Georgievkában 2, míg Avdejevkában és Paraszkovjevkában 1-1 áldozat volt, további kettő pedig  megsebesült.

Olekszandr Uszik ukrán ökölvívó megőrizte a WBO, a WBA, az IBF és az IBO nehézsúlyú öveit a Szaúd-Arábiában rendezett gálán.

Uszik megosztott pontozással múlta felül Anthony Joshuát, miután 113–115, 115–113, 116–112-es pontozással a bírák őt látták jobbnak.

Uszik márciusban még a fronton harcolt, de kénytelen volt elhagyni a háború sújtotta országot, hogy a Joshua elleni visszavágóra tudjon összpontosítani.

Pavel Fischer és Marek Zenisek, a cseh parlament felső- és alsóháza külügyi bizottságainak vezetői támogatják, hogy az Európai Unió tiltsa meg a schengeni  vízumkiadást az oroszok számára – közölte a Cesky Rozhlas rádióállomást idézve a TASZSZ orosz hírügynökség. A képviselők szerint az ilyen intézkedéseket fel kellene venni az Oroszországgal szembeni uniós szankciók listájára.

„Le kell állítani a schengeni vízumok kiadását az oroszoknak. Az erre igényt tartó orosz állampolgárok számára meg kell tartani a jogot, hogy az uniós országokhoz fordulhassanak támogatásért és nemzetközi védelemért” – idézte a rádióállomás Fischer szavait.

Csehország február 24-én 2023 áprilisáig leállította a vízumkiadást az oroszoknak, humanitárius okokból tett kivétellel.

Az oroszok schengeni vízumkiadásának megszüntetéséről várhatóan augusztus 30-31-én tárgyalnak az uniós külügyminiszterek – írta a hírügynökség, nem téve említést arról, hogy egyelőre csak a turistavízum-kiadás felfüggesztése van napirenden az Európai Unióban, amelyet eredetileg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vetett fel egy lapinterjúban.