Jelentések szerint az ENSZ atomenergia-felügyeleti csoportjának ellenőrei készen állnak arra, hogy sürgősségi látogatást tegyenek az oroszok által megszállt Délkelet-Ukrajnában található zaporizzsjai atomerőműben.

A Wall Street Journalnek nyilatkozó források szerint szinte biztos, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttsége a jövő hét elején látogatást tesz az erőműben, bár a részleteket még mindig nem véglegesítették.

A NAÜ csapata pótalkatrészeket, sugárzásmérő műszereket és más létfontosságú eszközöket vihetne az erőműbe, miután azt a történelem során először választották le az ukrán hálózatról – írja a Guardian.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgette, hogy a a zaporizzsjai atomerőmű kerüljön vissza ukrán ellenőrzés alá, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) pedig biztosítania kell a bejutást az atomerőműbe.

Hangsúlyozta: nyomást kell gyakorolni az orosz megszállókra, hogy hagyják el a létesítményt.

Mint mondta: minden további perc, ameddig az orosz hadsereg megszállva tartja a zaporizzsjai atomerőművet, nukleáris katasztrófával fenyeget. Az elnök szerint Ukrajna csütörtökön csak hajszál híján úszta meg az atomkatasztrófát.

Recep Tayyip Erdogan török elnök külpolitikai tanácsadója kijelentette, hogy Finnország és Svédország fogékony Törökország biztonsági követeléseire, miután a három ország tárgyalásokat folytatott az északi országok NATO-pályázatáról.

Finnország és Svédország megújította elkötelezettségét, hogy teljes szolidaritást és együttműködést tanúsít Törökországgal a terror minden formája és megnyilvánulása elleni küzdelemben

– áll Ibrahim Kalin irodájának a finnországi megbeszéléseket követő nyilatkozatában.

Finnország és Svédország válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára kérte felvételét a transzatlanti katonai szövetségbe, de kezdetben Törökország ellenállásába ütköztek, amely azzal vádolta az északi országokat, hogy támogatják az általa „terroristáknak” tartott csoportokat.

A három ország a júniusi madridi NATO-csúcstalálkozón megállapodást írt alá Ankara vétójának feloldásáról, cserébe „a terrorizmus elleni küzdelemre” és a fegyverexportra vonatkozó ígéretekért – írja az Al Jazeera.

Jeppe Kofod dán külügyminiszter „nagyon erős provokációnak” tekinti, hogy a dél-európai strandokon megannyi orosz turistát látni, miközben az ukrajnai lakosok a saját országukban a szabadságukért küzdenek – hangzott el az Annalena Baerbock német külügyminiszterrel közösen megtartott pénteki sajtótájékoztatón Koppenhágában.

Kofod egységes európai megoldást szorgalmazott, amely szerinte határozottan jelezné Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Oroszországnak, hogy következményekkel jár, ha törvénytelenül és kíméletlenül megszállnak egy európai országot.

Hozzátette:

Európa közösen, együttes erővel tudna igazán hatást gyakorolni Putyinra.

Az Oroszországgal határos Lettország, Észtország és Litvánia, de Csehország is már korlátozásokat vezetett be az orosz turisták vízumkérelmeire. Finnország szeptemberben vezeti be a korlátozást az orosz beutazókra, és Lengyelország sem idegenkedik ettől.

„Oroszország sarkvidéki képességei stratégiai kihívást jelentenek a NATO számára, és a szövetségnek erős szövetséges jelenlétre van szüksége az Északi-sarkvidéken” – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kanadai látogatása során.

A sarkvidék jelentősége egyre csak nő a NATO és Kanada számára, mert jelentős orosz katonai fejlesztéseket látunk új bázisokkal, új fegyverrendszerekkel

– mondta Stoltenberg, aki Justin Trudeau kanadai miniszterelnök mellett állt az albertai Cold Lake-ben.

„A geopolitikai helyzet az elmúlt hónapokban megváltozott, ezért annak megértése, hogy Oroszország mindannyiunk számára egyre nagyobb aggodalomra ad okot, időszerűvé teszi számunkra, hogy megosszuk a főtitkárral és a NATO-val mindazt, amit Kanada az észak-amerikai légvédelmi parancsnokságon  keresztül tesz” – mondta Justin Trudeau kanadai kormányfő, utalva az amerikai–kanadai észak-amerikai védelmi szervezetre.

Orosz precíziós csapás megsemmisített egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot, amelyből a zaporizzsjai atomerőművet lőtték – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok állítása szerint a tarackot a Dnyipropetrovszk megyei Marganectől nyugatra lévő tüzelőállásban iktatták ki. Az ukrán erők az elmúlt napban kétszer lőtték a nukleáris erőművet nagy kaliberű tüzérségi ágyúkkal, ezeknek négy lövedéke az oxigén- és nitrogénüzem területén, egy ötödik pedig az első számú speciális épület területén robbant fel – tette hozzá.

Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese bejelentette, hogy kiterjeszti a háború frontvonalain élő civilek kötelező evakuálását – írja a Reuters.

Verescsuk az országos televízióban nyilatkozva elmondta, hogy a gyermekes anyák és az idősek evakuálása prioritást élvez a keleti harkivi régió egyes körzeteiből, valamint a délen található Zaporizzsja és Mikolajiv régióból.

A kiürítés nem a teljes régiót érinti majd, de Verescsuk szerint egyes részeken muszáj meglépni. Arra kérte a lakosságot, hogy ne tiltakozzanak, hozzátéve, hogy aki ott marad, arra szenvedés vár.

Egy felmérés szerint az Egyesült Királyságba érkező ukránok csaknem fele nehezen talál munkát. Ennek két oka van: nem beszélik az angol nyelvet, vagy a munkáltatók nem ismerik el a képesítésüket.

Egy korábbi felmérés óta jelentősen megnövekedett az országban azoknak az ukránoknak a száma, akik munkát szeretnének vállalni – számolt be a Sky News.

Kiderült azt is, hogy a Nagy-Britanniába menekülő ukránok többsége nem tudja, hogyan férjen hozzá a juttatásokhoz, illetve sokan szorongással, depresszióval küzdenek.

Az ukrán állami atomenergetikai vállalat közlése szerint a zaporizzsjai erőmű egyik reaktorát visszakapcsolták az ukrán energiahálózatra.

Az Enerhoatom Telegram-üzenetben közölte, hogy a reaktor kapacitását helyreállították, miután csütörtökön állítólagos orosz lövések következtében órákra lekapcsolták a hálózatról, csakúgy, mint a létesítmény öt másik reaktorát, emlékeztet az al-Dzsazíra.

Az ukrán ügyészek azonosították azt az orosz katonát, aki civilekre emelt fegyvert. A fegyveres márciusban Kijev közelében hátba lőtt két fegyvertelen civilt, majd kirabolt egy üzletet – közölte a főügyészség. A nyomozók szerint a bűncselekményt az 1995-ben Omszkban született Nyikolaj Szokovikov követte el. 

Becslések szerint a megszállók legalább ötszázezer orosz állampolgárt telepítettek a Krímbe törvénytelenül, de a jövevények száma akár a nyolcszázezret is elérheti – jelentette Tamila Taseva, Ukrajna elnökének krími képviselője.

Hozzátette: az adott helyzetben nem eldöntött, hogy milyen státuszt kap a félsziget a felszabadítása után. Lehetséges, hogy autonóm köztársaság lesz, vagy esetleg a többivel azonos régióvá válik, amelyben Szevasztopol önálló státusszal bír. Volodimir Zelenszkij korábban kijelentette, Ukrajna maga dönti el, miként szerzi vissza a Krímet – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

Adolf Hitler Olaf Scholz német kancellár bálványa – állította Vlagyimir Szolovjov orosz tévéműsor-vezető, majd hozzátette, hogy szerinte a kancellár teljesen megbolondult.

Állítását néhány képre alapozta, amelyen Olaf Scholz látható, amint éppen egy tank tetején áll – akárcsak Hitler, akiről hasonló képet mutatott a televíziós műsorvezető.

A videót egyébként a BBC egyik munkatársa osztotta meg Twitter-oldalán, aki csupán ennyit fűzött az egészhez:

Alkalmanként még engem is megdöbbent az, amit az orosz állami tévében látok

– írta bejegyzésében.

Összesen 229 menekültet fogadtak a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel együttműködve Budapesten csütörtökön – közölte a rendőrség.

A 229 érkező közül 81 gyermek volt, aki vonattal érkezett a fővárosba. 

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Az ukrán állami atomenergia-vállalat azt közölte, hogy a zaporizzsjai erőmű egyik reaktorát visszakapcsolták az ukrán energiahálózatra – írja az Al-Dzsazíra.

Az Enerhoatom egy Telegram-bejegyzésben közölte, hogy a reaktor kapacitásának növelését követően a létesítményben lévő további öt reaktort órákra lekapcsolták a hálózatról az állítólagos csütörtöki orosz ágyúzás miatt.

91,4 százalékban megtelt az orosz gáztároló a Gazprom szerint – számolt be az Al-Dzsazíra.  Az energiavállalat közlése szerint erről a szintről augusztus 24-én érkezett jelentés. A téli fűtési szezon előtti orosz gáztárolás szintjét azóta övezi jelentősebb figyelem, amióta Moszkva közölte, hogy a hazai tárolók feltöltésének szükségessége prioritást élvez a gázexporttal szemben.

Augusztus 26-ig 377 ukrán gyermek vesztette életét, és több mint 733 megsebesült az orosz–ukrán háború miatt.

Az orosz bombázások és ágyúzások következtében Ukrajnában 2328 oktatási intézmény sérült meg, közülük 289 teljesen megsemmisült, közölte az Ukrainska Pravda.

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök kijelentette, hogy az ország szolgálatában álló Szu–24-es harci vadászgépeket felkészítették a nukleáris fegyverzet hordozására.

A Belta belarusz állami hírügynökség szerint Lukasenko elmondta, hogy előzetesen egyeztetett erről orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.

Fehéroroszország kész azonnal válaszolni a Nyugatról érkező súlyos provokációra. Ha ne adj isten valamilyen komoly provokáció történik Fehéroroszország ellen, a célpontjainkat már bemértük

– figyelmeztetett Lukasenko a Guardian szerint.

Több robbanás is történt a Zaporizzsjai területen, ahol a légvédelem is működésbe lépett, közölte Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye orosz katonai és polgári közigazgatási főtanácsának tagja a Telegram-csatornáján.

Egyelőre nem világos, hogy a robbanások a zaporizzsjai atomerőmű közelében vagy attól távolabb történtek-e.

A megszállt Kadiivkában (korábbi nevén Sztahanovban) az ukrán harcosok mintegy 200 orosz ejtőernyőssel végeztek, amikor csapást mértek a megszállók bázisára, közölte Szerhij Haidai, a luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője a Telegramon.

Haidai megjegyezte, hogy az orosz hadsereg 2014 óta állomásozott a „Donas” szállodában.

Az orosz média állítása szerint augusztus 26-án reggel az Ukrán Fegyveres Erők 10 rakétát lőttek ki Kadiivka városára.

Legalább tíz légvédelmi rakéta robbant fel az égen Herszon felett – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség tudósítója a szervezet Telegram-csatornája szerint. Mint írták, a légvédelem egy napon belül már másodszor működik Herson felett az égen, legalább 20 rakéta robbant fel. 

A Kremltől függetlenül, emigrációból működő orosz hírportál, a meduza.io a hírhez mellékelte a Politika Strany távirati csatorna által a Telegramon közzétett videót az esetről, hozzátéve, hogy az állítólag a kulcsfontosságú Antonovszkij híd környékén készült felvételről nem tudni, hogy mikor készült, és a videó hitelességét sem tudták ellenőrizni.

Idén harmadik alkalommal küldött segélyszállítmányt Beregszászra Csepel - írta a Kárpátalja.ma. A tartós élelmiszerek mellett azonban 50 utcai lámpát is küldött a magyar testvérváros, mivel ezek beszerzése a jelenlegi ukrajnai költségvetési megkötések miatt nem megoldható az önkormányzat számára.

Borbély Lénárd, Csepel polgármestere elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy folyamatosan tartsák a kapcsolatot, és segítséget tudjanak nyújtani.

Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere elmondta, hogy a szállítmányból kisebb csomagokat fognak összeállítani, amelyeket a szociális kártyák birtokosai között fognak elosztani.

A lap szerint hosszú idő óta ez volt az első segélyszállítmány, amely Beregszászba érkezett, de több magyarországi testvértelepüléssel is folynak már az egyeztetések a későbbi szállítmányokkal kapcsolatban.

Szeptember 4-ig hosszabbította meg az Orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség az ország déli és középső részének tizenegy repülőterén a járatok ideiglenes korlátozását – írja a TASZSZ orosz hírügynökség a hivatal sajtószolgálatának közlése alapján.

Az ügynökség tájékoztatása szerint ideiglenesen korlátozzák az Anapa, Belgorod, Brjanszk, Voronyezs, Gelendzsik, Krasznodar, Kurszk, Lipec, Rosztov-Don, Szimferopol és Elista repülőtereire közlekedő járatok forgalmát.

Augusztus 24-én rekordszámú légiriadót regisztráltak Ukrajnában: a Riasztások térképe portál adatai szerint 189 alkalommal jelentették rakétatámadás veszélyét, írja a Kárpátalja.

A szirénák leggyakrabban Kirovohrad (12), Poltava (12), Dnyipropetrovszk (11) és Zaporizzsja (11) megyékben szólaltak meg. A nap folyamán 7 riasztás volt Kijev megyében és 6 Kárpátalján. A korábbi rekordot – 109 riasztást – április 23-án állították fel az inváziós erők.

Továbbra is le van választva a hálózatról a zaporizzsjai atomerőmű, miután csütörtökön több tűz is kitört az erőmű környékén – írja a Guardian.

A brit lap beszámolója szerint az ukrán hatóságok és a nemzetközi szakértők továbbra is arra figyelmeztetnek, hogy atomkatasztrófa következhet be, amennyiben nem szűnnek meg a harcok az erőmű körül. 

Életét vesztette az ukrajnai háborúban az az új-zélandi katona, aki csatlakozott az Ukrajnában lévő idegenlégióhoz – írja a Guardian.

A 28 éves Dominic Abelen tíz évig szolgált az új-zélandi hadseregben, és hadnagyi rangig jutott. Az ukrán erőkhöz akkor csatlakozott, amikor az ukrán kormány önkénteseket hívott a konfliktusban való részvételhez. 

Norvégia és Nagy-Britannia közösen biztosít Ukrajnának „Black Hornet” katonai mikrodrónokat, amelyek parányi méretükből fakadóan észrevétlenül kémkedhetnek az orosz hadsereg után.

A mindössze 16 gramm súlyú drónok simán elférnek egy felnőtt ember tenyerében, a The Debrief hírportál a „világ legkisebb működőképes katonai mikrodrónjaként” jellemzi őket. A norvég–brit dróncsomag 90 millió norvég koronába, azaz körülbelül 9,3 millió dollárba kerül, ez az ár a drónokat, az alkatrészeket, a logisztikai költségeket és a kiképzési felszerelést foglalja magában, írja a Newsweek.

A The Debrief szerint összesen 19 NATO-ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország alkalmazza aktívan a Black Hornet mikrodrónokat. Bjorn Arild Gram norvég védelmi miniszter a felderítésre és a célpontok azonosítására használt mikrodrónokat „könnyen kezelhetőnek, robusztusnak és nehezen felderíthetőnek” nevezte.

A Yahoo! beszámolója szerint a mikrodrónok 1,2 mérföldes hatótávolsággal, 18 kilométer per órás végsebességgel és éjjellátóval rendelkeznek. Bár a maximális repülési idejük 25 perc, a rendszer két drónját egyetlen földi állomáson helyezik el, indítják és töltik fel, így amíg az egyik a levegőben van, a másik a földön töltődik, és lehetővé teszi, hogy a katonai erők hosszú időn keresztül szemmel tartsák a kijelölt területet.