Életének 92. évében meghalt Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió elnöke. Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét nyilvánította, és az is kiderült, hogy hol lesz Mihail Gorbacsov temetése. Cikkünkben felidézzük a 20. század egyik legmeghatározóbb személyiségének életútját.
Ma este, hosszú ideig tartó, súlyos betegeskedés után meghalt Mihail Szergejevics Gorbacsov
– közölte a Moszkvai Klinikai Kórház kedd este az orosz állami hírügynökség tudósítása szerint.
Az orosz elnök részvétét nyilvánította ki Mihail Gorbacsov halála miatt – közölte a Reuters szerint Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.
Hozzátette azt is: az orosz elnök szerda reggel személyes üzenetben fogja együttérzését kinyilvánítani Gorbacsov hozzátartozóinak.
Az utóbbi hónapokban már több alkalommal is felmerült, hogy Mihail Gorbacsov súlyos betegségben szenved. Júniusban egy orosz Telegram-oldalon írtak erről, akkor még a TASZSZ hírügynökség a saját értesülései alapján ezt cáfolta.
Augusztus elején viszont az egyik magyar barátja is megerősítette, hogy tényleg súlyos betegséggel küzd az egykori szovjet elnök.
Hónapok óta kórházban van, a beszéde is elég rossz, nagyon oda kell figyelni, hogy értse az ember a telefonban. Végtelenül elkeseredett, tíz éve nem hagyta el Moszkvát, családjával sem jó a viszonya. Úgy érzi, nem jó már itt neki, mostanában állandóan azt mondja, alig várja a napot, hogy újra találkozzon Raiszával [23 éve meghalt feleségével – a szerk.]
– mondta akkor Zolcer János televíziós producer a Blikknek.
A Reuters a TASZSZ orosz hírügynökség alapján azt írja, hogy Gorbacsovot a moszkvai Novogyevicsij Temetőben fogják végső nyugalomra helyezni felesége mellett.
Mihail Szergejevics Gorbacsov 1931. március 2-án született a sztavropoli határterület Privolnoje nevű falujában, egy parasztcsaládban. 1950-ben iratkozott be a moszkvai Lomonoszov Egyetem jogi karára, és még egyetemistaként belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába (SZKP). Az egyetemi éveket követően 1955-ben visszatért szülőföldjére, ahol Komszomol- és párttisztségek után 1970 áprilisában a sztavropoli határterület pártbizottságának első titkára lett. A jogi végzettség mellé 1967-ben agrárközgazdász diplomát is szerzett.
1971-ben beválasztották a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságába (SZKP KB). 1978-ban a mezőgazdaságért felelős KB-titkár lett, 1980 októberétől pedig már teljes jogú állandó tagként vehetett részt a legfelső pártgrémium, a Politikai Bizottság (PB) ülésein. Szovjet viszonylatban szokatlanul fiatalon, ötvennégy éves korában ért a csúcsra: Viktor Csernyenko halála után, 1985. március 11-én Andrej Gromiko külügyminiszter javaslatára az SZKP KB őt választotta főtitkárrá.
A nyolcvanas évek második felében Mihail Gorbacsov színre lépésével egy olyan gazdasági, politikai irányváltás kezdődött, ami magában hordozta a rendszer közelgő felbomlásának lehetőségét is. Gorbacsovnak röviddel hatalomra jutása után szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy a tervgazdálkodás évtizedei nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, és a Szovjetunióban nem volt ritka, hogy hiányoztak az üzletek polcairól az alapvető élelmiszerek.
A rendszer bomlásához hozzájárult Afganisztán szovjet megszállása is (1979–1989). Gorbacsov reformokat hirdetett (peresztrojka, glasznoszty), és megpróbálta átalakítani a szovjet gazdasági-politikai rendszert, de ez már kevésnek bizonyult a folyamat megállításához:
Gorbacsov végül 1991. december 25-én mondott le a szovjet elnökségről. másnap a Szovjetunió hivatalosan is feloszlott.
Míg Gorbacsovot a Nyugaton nagyra értékelik miatt, hogy békésen ment végbe a folyamat, ezzel ellentétben Oroszországban kevésbé volt népszerű. Sokan azzal vádolták meg, hogy elárulta hazáját és nem tett meg mindent az államszövetség életben tartása érdekében.
A CNN felidézte, hogy Gorbacsov 2019-ben adott nekik egy nagyinterjút, amelyben azt mondta: az Egyesült Államoknak és Oroszországnak – a két ország egyre romló kapcsolata ellenére – azon kell dolgozniuk, hogy elkerüljenek egy új hidegháborút, mert annak sokkal súlyosabb következményei lehetnek, mint az előzőnek.
Ebből egy olyan, meleg háború is lehet, amely az egész civilizáció pusztulását is eredményezte. Nem szabad megengedni, hogy ez megtörténjen
– fogalmazott Gorbacsov.
A volt szovjet elnök annak a reménynek is hangot adott, hogy az 1987-ben, Ronald Reagan elnökkel kötött fegyverleszerelési egyezményét is újra lehet még éleszteni – utalva ezzel arra a nukleáris fegyvereket érintő INF-szerződésre, amelyet 2019-ben mind az Egyesült Államok, mind Oroszország gyakorlatilag érvénytelennek nyilvánított.
Gorbacsov az interjúban hangsúlyozta: a fegyverkezést érintő nemzetközi megállapodások végső célja szerinte a nukleáris fegyverek teljes mértékű leszerelése kell hogy legyen.
Tavaly a Budapest International Documentary Festival nevű fesztiválon is bemutatták azt a dokumentumfilmet, amely Gorbacsov életéről készült. Arról a filmről ebben a kritikánkban írtunk részletesen.
(Borítókép: Mihail Gorbacsov 2017-ben. Fotó: Kyodo News / Getty Images Hungary)