Az Ukrajinszka Pravda egyik írásában közzétett egy interjút, amit az egyik orosz ellenzéki tévécsatorna készített John Kirbyvel, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátorával. Kirby elmondta, hogy az Egyesült Államok nem reménykedik abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész véget vetni az ukrajnai háborúnak
Ez nem háború az Egyesült Államokkal, nem háború a NATO-val. Putyin úgy döntött, hogy háborút indít Ukrajnával és az ukrán néppel szemben. Sajnos semmi, amit ma látunk, nem enged arra következtetni, hogy az orosz elnök befejezné a háborút és abbahagyná az ártatlan ukránok gyilkolását
– fogalmazott Kirby.
Arra a vádra, miszerint az sem segíti a háború befejezését, hogy az Egyesült Államok fegyverekkel támogatja Ukrajnát, csak ennyit mondott:
Ezt a háborút Putyin teszi ilyen hosszúvá, nem mi.
Oroszul tudó olvasóink figyelmébe ajánljuk a teljes interjút, amit alább tudnak megtekinteni:
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk hétfőn is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!
Tizenhat házat romboltak le orosz támadásban szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Harkivi területen lévő ukrajnai Bezrukij faluban. Helyi tisztviselők szerint ez volt a legintenzívebb támadássorozat a háború kezdete óta, és a Derhacsi Hromada közigazgatásának vezetője, Vjacseszlav Zadorenko azt állította, hogy
„az ellenség foszforos lőszert használt a polgári infrastruktúra ellen”.
A csapásokban egyetlen lakos sem sérült meg, sokukat már evakuálták. A tisztviselők szerint még mindig mintegy ezer ember élhet a faluban – írja a Kyiv Independent.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő elnökletével vasárnap ismét haditanácsot tartottak Kijevben, a héten immár harmadik alkalommal – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnöki honlapon közölt tájékoztatásra hivatkozva.
A háborúban nincs szabadnap, folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a fronton lévőkkel. Nem megyek bele a részletekbe, de az ukrán zászlók visszatérnek oda, ahol lenniük kell. A mi földünkön nincs helyük a betolakodóknak
– fogalmazott Zelenszkij az értekezlet után kiadott közleményben.
Az ülésen mások mellett részt vett Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Szerhij Saptala vezérkari főnök, Jurij Lebigy, a nemzeti gárda parancsnoka és Denisz Monasztirszkij belügyminiszter. Video-összeköttetés útján bekapcsolódott Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője, Olekszandr Szirszkij, a szárazföldi erők parancsnoka, Andrij Kovalcsuk, a déli műveleti parancsnokság, valamint Szerhij Litvinov, a nyugati műveleti parancsnokság vezetője.
A találkozón a főparancsnok, a hadműveleti területek parancsnokai és a hírszerzés vezetője beszámoltak a fronton kialakult helyzetről. A mostanit megelőzően augusztus 31-én és szeptember 2-án hívott össze Zelenszkij ilyen jellegű tanácskozást.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó közben a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy vasárnap este az orosz erők ismét lőtték a megyeszékhely, Harkiv város két kerületét. Hozzátette, hogy az eddigi információk alapján két polgári személy sérült meg. Ihor Terehov harkivi polgármester arról számolt be, hogy több családi házban és egy többemeletes épületben keletkeztek károk.
Az ukrán vezérkar kora esti harctéri helyzetjelentésében azt emelte ki, hogy a nap folyamán az orosz erők 14 rakétát lőttek ki, és több mint 15 légicsapást mértek Ukrajnára, az ukrán csapatok pedig nyolc település – Krasznopillja, Bahmutszke, Bahmut, Majorszk, Zajceve, Kodema, Szoledar és Pervomajszke – térségében verték vissza támadásaikat.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Olaf Scholz német kancellárral Berlinben tartott megbeszélésén azt indítványozta, hogy az Európai Unió és az ENSZ is küldjön szakértőket a zaporizzsjai atomerőműbe. Erről Smihal maga számolt be a Twitteren. Szavai szerint a kétoldalú találkozón az ukrán védelmi képesség megerősítésére és Ukrajna további átfogó támogatására összpontosítottak.
Európa energiabiztonsága változatlanul napirenden van. Javasoltam, hogy az EU és az ENSZ küldjön missziót a zaporizzsjai atomerőműbe. Meggyőződtem arról, hogy Németország megbízható és következetes partnere Ukrajnának
– idézi az MTI az ukrán kormányfőt. További részleteket a Scholzcal folytatott tárgyalásáról nem hozott nyilvánosságra.
Tizenhárom, gabonával megrakodott teherhajó hagyta el Ukrajnát vasárnap – közölték az ország tisztviselői a Sky News szerint.
Az infrastrukturális minisztérium közleménye szerint a konvoj 282 500 tonna gabonával indult útnak Odesszából, Csornomorszkból és Pivdennyijből. Mint írják, a gabonamegállapodás óta ez a legnagyobb teherhajókonvoj, ami elhagyta az ukrán kikötőket.
Sijan Viktor a 128-as kárpátaljai különálló hegyi rohamdandárnál szolgált lövészként, a hírek szerint a férfi a herszoni frontvonalon harcolt. A karpataljalap.net úgy tudja, a katona szolyvai származású.
Finnország és Svédország vasárnap bejelentette, hogy több milliárd dolláros likviditási garanciákat kíván felajánlani országaik áramszolgáltatóinak, miután az orosz Gazprom leállította az Északi Áramlat-1 gázvezetéket, elmélyítve ezzel az európai energiaválságot.
Finnország 10 milliárd eurót (4000 milliárd forint), Svédország pedig 250 milliárd svéd korona (9280 milliárd forint) likviditási garanciát kíván felajánlani.
„Megvoltak a hozzávalók egyfajta Lehman Brothers-féle energiaiparhoz" – mondta Mika Lintila finn gazdasági miniszter vasárnap.
Amikor a Lehman Brothers, az akkori negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank 2008 szeptemberében több mint 600 milliárd dolláros adóssággal csődöt jelentett, az amerikai pénzügyi válság legsúlyosabb részét váltotta ki.
„A kormány programja egy utolsó mentsvárként szolgáló finanszírozási lehetőség olyan vállalatok számára, amelyeket egyébként fizetésképtelenség fenyegetne" – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök egy sajtótájékoztatón.
Az állami irányítás alatt álló finn Fortum energetikai vállalat, amely a múlt héten sürgette az északi szabályozó hatóságokat, hogy tegyenek azonnali lépéseket a fizetésképtelenségek elkerülése érdekében, még a kisebb szereplők esetében is, méltatta a Helsinki és Stockholm által tett javaslatokat – írja a Reuters.
Az oroszok megtámadtak egy falut a harkivi régióban, aminek következtében 16 ház leégett. Vjacseszlav Zadorenko helyi vezető elmondta, hogy az oroszok napokig lőtték a térséget. Szeptember 3-án a szomszédos Bezrukij falut támadták, ahol több ház elpusztult.
Ukrajnában a koronavírus újabb hulláma indult el – közölte vasárnap Ihor Kuzin országos tiszti főorvos.
A fertőzöttek számának növekedése figyelhető meg, ami az őszi hullám kezdetét jelzi
– mondta a szakember az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva. Hozzátette, hogy egyre több fertőzöttet és beteget regisztrálnak, a múlt héten mintegy 9100 új eset volt, mostanra már 11 500.
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója felszólította az ukránokat, hogy higgyenek a győzelmükben, és megjegyezte, hogy Ukrajna fegyveres erői már megkapták az Egyesült Államoktól a Herszon felszabadításához szükséges fegyvereket, írja az Unian hírügynökség.
Aresztovics kommentálta azokat a „rémhíreket” is, amelyek szerint az Orosz Föderáció állítólag atomfegyvereket vethet be. A tanácsadó felszólította az ukránokat, hogy „ne dőljenek be” az orosz propagandának.
„Lassan megölünk mindenkit és mindent, és kikergetjük az oroszokat ebből az országból. Ez egy eldöntött kérdés” – jelentette ki Aresztovics.
Mikola Zsirnov tábornok, az ukrán főváros, Kijev katonai adminisztrációjának vezetője egy ukrán katonai hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy Ukrajna légvédelme elérte azt a hatékonysági szintet, amikor az orosz rakéták 50-70 százalékát a levegőben megsemmisítik.
Sajnos ma még nem tudjuk biztosítani a légvédelmi műveletek százszázalékos hatékonyságát. Ennek objektív okai vannak: a felderítőberendezések, a repülési és légvédelmi rakétarendszerek elégtelen száma
– tette hozzá.
Szavai szerint az ukrán légierőnek alapvetően szovjet rendszerei vannak, amelyek nem bírnak olyan hatékonysággal és megbízhatósággal, mint a NATO-partnerországok légvédelmi rendszerei. A tábornok hangsúlyozta, hogy mindaddig fennáll a Kijev és környéke elleni légi- és rakétacsapások veszélye, amíg az ellenségnek rakéta- és légvédelmi fegyverei vannak.
Jurij Ihnat, a légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravdának adott kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a fronton az elsődleges feladat az ellenség rövid, közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi rendszereinek megsemmisítése, amelyeket nagy számban vont Ukrajna területére. Ehhez az ukrán védelmi erőknek nagy hatótávolságú tüzérségre és nyugati gyártmányú többfunkciós vadászgépekre van szükségük – számolt be az MTI.
Nem a Gazprom, hanem a szankciókról döntő európai politikusok hibája, hogy Európa elutasította az Északi Áramlat gázvezeték turbináinak szervizelését, ami maga után vonta a lakossági áramszámlák növekedését – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió vasárnap bemutatott, Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.
Ha az európaiak teljesen abszurd módon úgy döntöttek, hogy megtagadják (...) a Gazprom tulajdonában lévő berendezések szervizelését, melyeknek a szervizelése egyébként szerződéses kötelezettségük, az nem a Gazprom hibája, hanem a politikusoké, akik a szankciókról szóló döntést meghozták
– mondta Peszkov.
„Pontosan ezek a szerencsétlen politikusok azok, akik miatt a honfitársaik most halálos agyvérzést kapnak, amikor meglátják a villanyszámlájukat. És most, amikor hidegebb lesz, a helyzet még rosszabbra fordul” – tette hozzá.
Meglátása szerint az orosz gázvállalat egyetlen olyan lépést sem tett, ami megingathatná az évtizedek alatt megszilárdult megbízható szállítói hírnevét.
Az orosz–EU kapcsolatok jövőjével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy minden konfrontáció enyhüléssel ér véget, ahogy a válsághelyzeteket is a tárgyalóasztalnál szokták lezárni, de ez valószínűleg nem fog hamarosan bekövetkezni. Leszögezte, hogy a párbeszéd során az uniónak szem előtt kell majd tartania Oroszország érdekeit – számolt be az MTI.
Mintegy kétezer, többségében orosz ajkú tüntető vonult fel a németországi Kölnben, követelve, hogy Berlin hagyjon fel Ukrajna támogatásával, és ejtse a Moszkvával szemben bevezetett szankciókat.
A város orosz nyelvű diaszpóracsoportjai által szervezett megmozdulást néhány tucat ellentüntető fogadta, akik szintén a kölni gótikus székesegyház árnyékában gyűltek össze, hogy kifejezzék támogatásukat Ukrajna mellett – számolt be róla a Jerusalem Post.
„Németországban káosz van” – mondta Jelena Kolbasznyikova, az egyik szervező, visszhangozva Vlagyimir Putyin állítását, miszerint Oroszország inváziója „megvédi a kelet-ukrajnai orosz ajkúakat”. „Hogyan fogjuk túlélni ezt a telet?” – tette fel a kérdést a hölgy.
Oroszország egy nap alatt 14 rakétatámadást és 15 légicsapást indított Ukrajnával szemben, közölte az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara.
Oroszország megrongálta a polgári infrastruktúrát Harkiv, Mikolajiv, Vozneszenszk, Ocsakiv és Szuhij Sztavok térségében – jelentette a vezérkar szeptember 4-én.
Az ukrán fegyveres erők visszaverték az orosz támadásokat Krasznopillja, Bahmucke, Bahmut, Majorszk és több más ukrán település közelében, teszi hozzá a vasárnap közzétett jelentés.
Az Egyesült Államok oroszországi nagykövete moszkvai nagyköveti munkájának végére ért, és vasárnap elhagyta az orosz fővárost. Ez áll az Oroszországban működő amerikai diplomáciai képviselet honlapján található üzenetben.
Elizabeth Rude ügyvivőként tevékenykedik az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén Sullivan nagykövet utódjának érkezéséig
– közölte az amerikai nagykövetség.
Sullivant 2019 decemberében nevezték ki moszkvai nagykövetnek, és csaknem három évig töltötte be ezt a pozíciót – írja a TASZSZ hírügynökség.
A herszoni régió tanácsának második embere szerint az ukrán csapatok felszabadítottak egy falut a térségben. Viszokopilliát még márciusban foglalták el az oroszok, de most állítólag visszavették kijevi ellenőrzés alá.
Jurij Szobolevszkij vasárnap ennyit közölt:
Viszokopillia újra Ukrajna!
A Telegram-csatornákon látható, hogy a városban felhúzták az ukrán zászlót. Ahogy arról az Index is írt, Ukrajna augusztus végén ellentámadásba lendült át a herszoni térségben – számolt be róla a Kyiv Independent.
A WBA, WBO, IBF és IBO címeinek tulajdonosa, Olekszandr Uszik az Anthony Joshua elleni visszavágó megnyerése után visszatért Ukrajnába, és elmondta, nem tervezi, hogy a közeljövőben elhagyja az országot.
Az ukrán bajnok hozzátette: szándékában áll meglátogatni a fronton lévő ukrán katonákat és továbbra is segíteni Ukrajnát.
Korábban az Unian hírügynökség arról számolt be, hogy Olekszandr Uszik a WBC övét birtokló Tyson Fury ellen küzdhet meg az abszolút nehézsúlyú világbajnoki címért. A brit elfogadta az ukrán kihívását, aki Joshua legyőzése után azt mondta, hogy csak Furyval hajlandó megküzdeni.
Az olasz radikális jobboldali Liga párt vezetője is beszállt a vitába azokról a szankciókról, amelyeket az Európai Unió vezetett be az ukrajnai invázió miatt Oroszország ellen. Matteo Salvini szerint azok ugyanis nem működnek.
Több hónap telt el, és az emberek két-, három-, sőt négyszer többet fizetnek már a számlákért. A háború hét hónap után is folytatódik, és az Orosz Föderáció kasszái megtelnek pénzzel
– mondta a jobboldali politikus az olasz RTL rádiónak.
Az ukrajnai háború kezdete óta az egekbe szökött energiaárak hatalmas gazdasági problémát okoznak az Európai Unió azon országainak, amelyek a háború előtt Oroszországtól függtek gázellátásuk nagy részét tekintve.
„Németország hibrid háborút hirdetett Oroszország ellen azzal, hogy gazdasági szankciókat vezetett be, és halálos fegyvereket küldött Ukrajnába. Ennélfogva Németország Oroszország ellenségeként viselkedik” – jelentette ki vasárnap Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
Az orosz politikus ezzel válaszolt Olaf Scholz német kancellár azon megjegyzésére, miszerint Oroszország az Északi Áramlat 1 gázvezeték leállítása miatt már nem megbízható energiaszállító.
Az Európai Tanács elnöke e heti dohai látogatása során tárgyalásokat folytat a nagy gáztermelő Katarral az európai energiaválságról – közölte vasárnap egy katari kormánytisztviselő. Charles Michel hivatalos programja szerint kedden látogat Katarba.
Az európai kormányok alternatívákat keresnek a fő szállító Oroszországtól származó gáz helyett, amióta Moszkva február végén csapatokat vezényelt Ukrajnába, és az orosz gászállítások csökkenésével az európai energiaköltségek megugrottak.
Az állami tulajdonú QatarEnergy, a világ egyik legnagyobb földgázexportőre hónapok óta tárgyalásokat folytat több európai vevővel, de új üzleteket egyelőre nem jelentettek be.
„Charles Michel több magas rangú tisztviselővel találkozik, hogy megvitassa és áttekintse a regionális és nemzetközi kérdéseket, köztük az orosz–ukrán válságot, az energiaválságot, valamint számos más kérdést, például Afganisztán, Irán és Palesztina–Izrael kérdését” – mondta a Reutersnek a katari tisztviselő.
Az európai vezetők, akik már így is küzdenek a megugró gázárak kezelésével, téli gázhiánytól tartanak, mivel Oroszország bejelentette, hogy az Európába irányuló fő gázvezeték zárvatartását tervezi. Oroszország Európa földgázellátásának nagyjából 40 százalékát biztosítja.
A katari földgáz jelenlegi mennyiségének nagy részét hosszú távú szerződések kötik – főként ázsiai vevőkkel –, amelyeket Katar tiszteletben fog tartani.
A QatarEnergy azonban már 2024-ben megkezdheti a gázszállításokat Németországba a texasi Golden Pass földgázüzemből, amelyben többségi részesedéssel rendelkezik – nyilatkozta Katar miniszterelnök-helyettese májusban egy német lapnak.
Németország kormánya a váratlanul befolyó adókból származó bevételeket a gáz, az olaj és a szén végfelhasználói árának csökkentésére fogja felhasználni – jelentette be Olaf Scholz német kancellár, aki intézkedéseket jelentett be az emelkedő energiaárak lakosságra gyakorolt hatásának enyhítésére.
Scholz elmondta, hogy a kormány azt tervezi, hogy bizonyos szociális juttatásokat a jövőben az aktuális vagy várható inflációs rátához köti, és 1,5 milliárd eurót (600 milliárd forint) különít el egy kedvezményes tömegközlekedési ajánlatra – számolt be róla az Al Jazeera.
Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere arról számolt be, hogy az orosz csapatok 5 iskolaépületet alakítottak át katonai bázissá.
A városvezető elmondása szerint az oroszok által megszállt városban a többi iskolát katonák őrzik, és a bejáratokhoz fémdetektorkapukat állítottak – közölte a Kijev Independent.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Németországba utazott, hogy fegyvert kérjen. Elmondta, hogy országának további segítségre van szüksége az Oroszország elleni honvédő harcban.
Smihal az első magas rangú ukrán tisztviselő, aki hónapok óta Németországba látogat, ami a Kijev és Berlin közötti feszültség enyhülésének jele a nehéz időszak után.
Útjának első állomásán Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnökkel találkozott, ahol az ukrán kormányfő „a katonai helyzetről, a szankciók szigorításáról és arról tárgyalt, hogy Ukrajnának fegyvereket kell biztosítani” – közölte a Twitteren.
Smihal, aki később Olaf Scholz kancellárral is találkozik, köszönetet mondott Németországnak „az ukránokkal való szolidaritásért és támogatásért”.
Németország továbbra is megbízhatóan Ukrajna mellett fog állni
– biztosította Steinmeier Smihalt a német elnök szóvivője szerint.
Volodimir Zelenszkij újabb szankciócsomag kidolgozását sürgette az Európai Bizottság elnökétől, Ursula von der Leyentől.
Az ukrán elnök azt írta egy Twitter-bejegyzésben, hogy telefonon beszélt von der Leyennel, akivel megvitatták az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás mennyiségét, valamit az oroszellenes szankciókat egyaránt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország szegénységgel és politikai káosszal tör az európai emberek életére. Az államfő szombat éjjeli videóüzenetében azt mondta, az Északi Áramlat 1 leállításával Moszkva az európaiak mindennapi életét akarja elpusztítani.
Ahol Oroszország nem tud hagyományos fegyverekkel megfélemlíteni, ott az energia erejét használja. Szegénységgel és politikai káosszal próbál támadni ott, ahol rakétákkal nem tud
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök szerint még nagyobb egységre van szükség Európában, és még több segítségre. Elmondása szerint az idei télen Oroszország mindent eldöntő energiatámadásra készül az európai állampolgárok ellen – írja a Guardian.
A Kyiv Independent jelentése szerint az orosz ágyúzás több ezer tonna gabonát semmisített meg, miután az oroszok eltaláltak egy gabonafelvonót a mikolajivi régióban.
A gabona fontos árucikke az ukrán gazdaságnak, hiszen az ország a világ minden tájára exportál.
Az ukrán elnöki tanácsadó szerint már három olyan európai vezető van, aki szerint Oroszország jogosan támadta meg Ukrajnát – erről a saját Twitter-csatornáján írt.
Mihajlo Podoljak úgy véli, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Gerhard Schröder, egykori német szövetségi kancellár és most már Marie-Ségolène Royal, a francia alkotmányozó nemzetgyűlés egykori tagja is úgy gondolja, hogy Oroszország jogosan támadott meg egy szuverén államot, és jogosnak vélik az ukránokat ért támadásokat is.
Emlékeztetnünk kéne őket arra, hogy hogyan néznek ki az orosz barbárok által ártatlanul megölt ukránok?
– fogalmazott az elnöki tanácsadó.
Szeptember 4-én éjjel egy orosz rakéta csapást mért egy étteremkomplexumra a harkivi régióban. A robbanás után tűz ütött ki, amely a komplexum szinte teljes területét beborította – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna Állami Sürgősségi Szolgálatának tájékoztatása szerint két főépület és egy nyári pavilon mintegy 2200 négyzetméteren égett. A mentők megakadályozták, hogy a tűz átterjedjen a közeli épületekre és az erdőre.
A Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy az S–300-as rakétát az Orosz Föderáció Belgorodi területéről indították.
Az idei nyáron szinte egyáltalán nem érkeztek orosz turisták Magyarországra – írja a g7.hu.
Az már korábban is kiderült, hogy – az elsősorban oroszok által kedvelt – Hévízet idén sem az orosz, sem az ukrán turisták nem nagyon látogatták most. A G7 szerint ugyanez igaz volt egy másik fürdővárosra, Hajdúszoboszlóra, valamint Budapesten is azt észlelték, hogy jóval kevesebb orosz turista érkezett a város népszerű fürdőibe.
A G7 felidézte azt is, hogy az orosz idegenforgalom nagyon jelentős visszaesése a KSH statisztikáiban is meglátszik, ugyanis
a kereskedelmi szálláshelyeken bejelentett vendégéjszakákat tekintve a háború kitörése óta országosan is megtizedelődött az oroszok száma.
Januárban még 54 ezer orosz turistát fogadtak, miközben március, április, május hónapokban már csak havi 5-6 ezer orosz vendégéjszaka szerepel a hivatalos magyar nyilvántartásban.
A Kyiv Post a Twitter-oldalán osztott meg egy képet, amelyet egy ausztrál művész készített: Melbourne városának egyik nagy falfelületére pingált fel egy orosz és egy ukrán katonát, akik összeölelkeznek.
Ukrajna ausztrál nagykövete, Vaszil Mirosnyicsenko a képet látva azt mondta, a mű „teljesen sértő minden ukrán számára”, ezért az azonnali eltávolítását kéri.
A WA Today jelentése szerint a művész, Peter Seaton a béke üzenetének szánta a háromszintes falfestményt, de mivel ekkora felháborodást keltett az ukránok körében, hétfőig lefesti.
Nem sok magas rangú külföldi méltóság látogat mostanában Oroszországba, ugyanis Vlagyimir Putyin február végén indított inváziója óta az oroszok nemzetközi kapcsolatai megromlottak.
Most azonban a kínai parlament elnöke, Li Zsansu ott lesz a Vlagyivosztokban rendezett hetedik keleti gazdasági fórumon – jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség.
Ő lesz a legmagasabb rangú kínai tisztviselő, aki Oroszországba látogat az ukrajnai háború kezdete óta – írja a Sky News.