Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. 

Tartsanak velünk hétfőn is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal! 

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő elnökletével vasárnap ismét haditanácsot tartottak Kijevben, a héten immár harmadik alkalommal – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnöki honlapon közölt tájékoztatásra hivatkozva.

A háborúban nincs szabadnap, folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a fronton lévőkkel. Nem megyek bele a részletekbe, de az ukrán zászlók visszatérnek oda, ahol lenniük kell. A mi földünkön nincs helyük a betolakodóknak

– fogalmazott Zelenszkij az értekezlet után kiadott közleményben.

Az ülésen mások mellett részt vett Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Szerhij Saptala vezérkari főnök, Jurij Lebigy, a nemzeti gárda parancsnoka és Denisz Monasztirszkij belügyminiszter. Video-összeköttetés útján bekapcsolódott Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője, Olekszandr Szirszkij, a szárazföldi erők parancsnoka, Andrij Kovalcsuk, a déli műveleti parancsnokság, valamint Szerhij Litvinov, a nyugati műveleti parancsnokság vezetője.

A találkozón a főparancsnok, a hadműveleti területek parancsnokai és a hírszerzés vezetője beszámoltak a fronton kialakult helyzetről. A mostanit megelőzően augusztus 31-én és szeptember 2-án hívott össze Zelenszkij ilyen jellegű tanácskozást.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó közben a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy vasárnap este az orosz erők ismét lőtték a megyeszékhely, Harkiv város két kerületét. Hozzátette, hogy az eddigi információk alapján két polgári személy sérült meg. Ihor Terehov harkivi polgármester arról számolt be, hogy több családi házban és egy többemeletes épületben keletkeztek károk.

Az ukrán vezérkar kora esti harctéri helyzetjelentésében azt emelte ki, hogy a nap folyamán az orosz erők 14 rakétát lőttek ki, és több mint 15 légicsapást mértek Ukrajnára, az ukrán csapatok pedig nyolc település – Krasznopillja, Bahmutszke, Bahmut, Majorszk, Zajceve, Kodema, Szoledar és Pervomajszke – térségében verték vissza támadásaikat.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Olaf Scholz német kancellárral Berlinben tartott megbeszélésén azt indítványozta, hogy az Európai Unió és az ENSZ is küldjön szakértőket a zaporizzsjai atomerőműbe. Erről Smihal maga számolt be a Twitteren. Szavai szerint a kétoldalú találkozón az ukrán védelmi képesség megerősítésére és Ukrajna további átfogó támogatására összpontosítottak.

Európa energiabiztonsága változatlanul napirenden van. Javasoltam, hogy az EU és az ENSZ küldjön missziót a zaporizzsjai atomerőműbe. Meggyőződtem arról, hogy Németország megbízható és következetes partnere Ukrajnának

– idézi az MTI az ukrán kormányfőt. További részleteket a Scholzcal folytatott tárgyalásáról nem hozott nyilvánosságra.

Tizenhárom, gabonával megrakodott teherhajó hagyta el Ukrajnát vasárnap – közölték az ország tisztviselői a Sky News szerint.

Az infrastrukturális minisztérium közleménye szerint a konvoj 282 500 tonna gabonával indult útnak Odesszából, Csornomorszkból és Pivdennyijből. Mint írják, a gabonamegállapodás óta ez a legnagyobb teherhajókonvoj, ami elhagyta az ukrán kikötőket.

Finnország és Svédország vasárnap bejelentette, hogy több milliárd dolláros likviditási garanciákat kíván felajánlani országaik áramszolgáltatóinak, miután az orosz Gazprom leállította az Északi Áramlat-1 gázvezetéket, elmélyítve ezzel az európai energiaválságot.

„Megvoltak a hozzávalók egyfajta Lehman Brothers-féle energiaiparhoz" – mondta Mika Lintila finn gazdasági miniszter vasárnap.

„A kormány programja egy utolsó mentsvárként szolgáló finanszírozási lehetőség olyan vállalatok számára, amelyeket egyébként fizetésképtelenség fenyegetne" – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök egy sajtótájékoztatón.

Az állami irányítás alatt álló finn Fortum energetikai vállalat, amely a múlt héten sürgette az északi szabályozó hatóságokat, hogy tegyenek azonnali lépéseket a fizetésképtelenségek elkerülése érdekében, még a kisebb szereplők esetében is, méltatta a Helsinki és Stockholm által tett javaslatokat – írja a Reuters.

Az oroszok megtámadtak egy falut a harkivi régióban, aminek következtében 16 ház leégett. Vjacseszlav Zadorenko helyi vezető elmondta, hogy az oroszok napokig lőtték a térséget. Szeptember 3-án a szomszédos Bezrukij falut támadták, ahol több ház elpusztult.

Ukrajnában a koronavírus újabb hulláma indult el – közölte vasárnap Ihor Kuzin országos tiszti főorvos.

A fertőzöttek számának növekedése figyelhető meg, ami az őszi hullám kezdetét jelzi

– mondta a szakember az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva. Hozzátette, hogy egyre több fertőzöttet és beteget regisztrálnak, a múlt héten mintegy 9100 új eset volt, mostanra már 11 500.

Mikola Zsirnov tábornok, az ukrán főváros, Kijev katonai adminisztrációjának vezetője egy ukrán katonai hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy Ukrajna légvédelme elérte azt a hatékonysági szintet, amikor az orosz rakéták 50-70 százalékát a levegőben megsemmisítik.

Sajnos ma még nem tudjuk biztosítani a légvédelmi műveletek százszázalékos hatékonyságát. Ennek objektív okai vannak: a felderítőberendezések, a repülési és légvédelmi rakétarendszerek elégtelen száma

– tette hozzá.

Szavai szerint az ukrán légierőnek alapvetően szovjet rendszerei vannak, amelyek nem bírnak olyan hatékonysággal és megbízhatósággal, mint a NATO-partnerországok légvédelmi rendszerei. A tábornok hangsúlyozta, hogy mindaddig fennáll a Kijev és környéke elleni légi- és rakétacsapások veszélye, amíg az ellenségnek rakéta- és légvédelmi fegyverei vannak.

Jurij Ihnat, a légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravdának adott kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a fronton az elsődleges feladat az ellenség rövid, közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi rendszereinek megsemmisítése, amelyeket nagy számban vont Ukrajna területére. Ehhez az ukrán védelmi erőknek nagy hatótávolságú tüzérségre és nyugati gyártmányú többfunkciós vadászgépekre van szükségük – számolt be az MTI.

Nem a Gazprom, hanem a szankciókról döntő európai politikusok hibája, hogy Európa elutasította az Északi Áramlat gázvezeték turbináinak szervizelését, ami maga után vonta a lakossági áramszámlák növekedését – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió vasárnap bemutatott, Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.

Ha az európaiak teljesen abszurd módon úgy döntöttek, hogy megtagadják (...) a Gazprom tulajdonában lévő berendezések szervizelését, melyeknek a szervizelése egyébként szerződéses kötelezettségük, az nem a Gazprom hibája, hanem a politikusoké, akik a szankciókról szóló döntést meghozták

– mondta Peszkov.

„Pontosan ezek a szerencsétlen politikusok azok, akik miatt a honfitársaik most halálos agyvérzést kapnak, amikor meglátják a villanyszámlájukat. És most, amikor hidegebb lesz, a helyzet még rosszabbra fordul” – tette hozzá.

Meglátása szerint az orosz gázvállalat egyetlen olyan lépést sem tett, ami megingathatná az évtizedek alatt megszilárdult megbízható szállítói hírnevét.

Az orosz–EU kapcsolatok jövőjével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy minden konfrontáció enyhüléssel ér véget, ahogy a válsághelyzeteket is a tárgyalóasztalnál szokták lezárni, de ez valószínűleg nem fog hamarosan bekövetkezni. Leszögezte, hogy a párbeszéd során az uniónak szem előtt kell majd tartania Oroszország érdekeit – számolt be az MTI.

Mintegy kétezer, többségében orosz ajkú tüntető vonult fel a németországi Kölnben, követelve, hogy Berlin hagyjon fel Ukrajna támogatásával, és ejtse a Moszkvával szemben bevezetett szankciókat.

A város orosz nyelvű diaszpóracsoportjai által szervezett megmozdulást néhány tucat ellentüntető fogadta, akik szintén a kölni gótikus székesegyház árnyékában gyűltek össze, hogy kifejezzék támogatásukat Ukrajna mellett – számolt be róla a Jerusalem Post.

„Németországban káosz van” – mondta Jelena Kolbasznyikova, az egyik szervező, visszhangozva Vlagyimir Putyin állítását, miszerint Oroszország inváziója „megvédi a kelet-ukrajnai orosz ajkúakat”. „Hogyan fogjuk túlélni ezt a telet?” – tette fel a kérdést a hölgy.

Az Egyesült Államok oroszországi nagykövete moszkvai nagyköveti munkájának végére ért, és vasárnap elhagyta az orosz fővárost. Ez áll az Oroszországban működő amerikai diplomáciai képviselet honlapján található üzenetben.

Elizabeth Rude ügyvivőként tevékenykedik az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén Sullivan nagykövet utódjának érkezéséig

– közölte az amerikai nagykövetség.

Sullivant 2019 decemberében nevezték ki moszkvai nagykövetnek, és csaknem három évig töltötte be ezt a pozíciót – írja a TASZSZ hírügynökség.

A WBA, WBO, IBF és IBO címeinek tulajdonosa, Olekszandr Uszik az Anthony Joshua elleni visszavágó megnyerése után visszatért Ukrajnába, és elmondta, nem tervezi, hogy a közeljövőben elhagyja az országot.

Az ukrán bajnok hozzátette: szándékában áll meglátogatni a fronton lévő ukrán katonákat és továbbra is segíteni Ukrajnát.

Korábban az Unian hírügynökség arról számolt be, hogy Olekszandr Uszik a WBC övét birtokló Tyson Fury ellen küzdhet meg az abszolút nehézsúlyú világbajnoki címért. A brit elfogadta az ukrán kihívását, aki Joshua legyőzése után azt mondta, hogy csak Furyval hajlandó megküzdeni.

Németország kormánya a váratlanul befolyó adókból származó bevételeket a gáz, az olaj és a szén végfelhasználói árának csökkentésére fogja felhasználni – jelentette be Olaf Scholz német kancellár, aki intézkedéseket jelentett be az emelkedő energiaárak lakosságra gyakorolt hatásának enyhítésére.

Scholz elmondta, hogy a kormány azt tervezi, hogy bizonyos szociális juttatásokat a jövőben az aktuális vagy várható inflációs rátához köti, és 1,5 milliárd eurót (600 milliárd forint) különít el egy kedvezményes tömegközlekedési ajánlatra – számolt be róla az Al Jazeera.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Németországba utazott, hogy fegyvert kérjen. Elmondta, hogy országának további segítségre van szüksége az Oroszország elleni honvédő harcban.

Útjának első állomásán Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnökkel találkozott, ahol az ukrán kormányfő „a katonai helyzetről, a szankciók szigorításáról és arról tárgyalt, hogy Ukrajnának fegyvereket kell biztosítani” – közölte a Twitteren.

Smihal, aki később Olaf Scholz kancellárral is találkozik, köszönetet mondott Németországnak „az ukránokkal való szolidaritásért és támogatásért”.

Németország továbbra is megbízhatóan Ukrajna mellett fog állni

– biztosította Steinmeier Smihalt a német elnök szóvivője szerint.

Volodimir Zelenszkij újabb szankciócsomag kidolgozását sürgette az Európai Bizottság elnökétől, Ursula von der Leyentől.

Az ukrán elnök azt írta egy Twitter-bejegyzésben, hogy telefonon beszélt von der Leyennel, akivel megvitatták az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás mennyiségét, valamit az oroszellenes szankciókat egyaránt.

A Kyiv Independent jelentése szerint az orosz ágyúzás több ezer tonna gabonát semmisített meg, miután az oroszok eltaláltak egy gabonafelvonót a mikolajivi régióban.

A gabona fontos árucikke az ukrán gazdaságnak, hiszen az ország a világ minden tájára exportál.

Az ukrán elnöki tanácsadó szerint már három olyan európai vezető van, aki szerint Oroszország jogosan támadta meg Ukrajnát – erről a saját Twitter-csatornáján írt.

Mihajlo Podoljak úgy véli, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Gerhard Schröder, egykori német szövetségi kancellár és most már Marie-Ségolène Royal, a francia alkotmányozó nemzetgyűlés egykori tagja is úgy gondolja, hogy Oroszország jogosan támadott meg egy szuverén államot, és jogosnak vélik az ukránokat ért támadásokat is.

Emlékeztetnünk kéne őket arra, hogy hogyan néznek ki az orosz barbárok által ártatlanul megölt ukránok?

– fogalmazott az elnöki tanácsadó.

Az idei nyáron szinte egyáltalán nem érkeztek orosz turisták Magyarországra – írja a g7.hu.

Az már korábban is kiderült, hogy – az elsősorban oroszok által kedvelt – Hévízet idén sem az orosz, sem az ukrán turisták nem nagyon látogatták most. A G7 szerint ugyanez igaz volt egy másik fürdővárosra, Hajdúszoboszlóra, valamint Budapesten is azt észlelték, hogy jóval kevesebb orosz turista érkezett a város népszerű fürdőibe.

A G7 felidézte azt is, hogy az orosz idegenforgalom nagyon jelentős visszaesése a KSH statisztikáiban is meglátszik, ugyanis

Januárban még 54 ezer orosz turistát fogadtak, miközben március, április, május hónapokban már csak havi 5-6 ezer orosz vendégéjszaka szerepel a hivatalos magyar nyilvántartásban. 

A Kyiv Post a Twitter-oldalán osztott meg egy képet, amelyet egy ausztrál művész készített: Melbourne városának egyik nagy falfelületére pingált fel egy orosz és egy ukrán katonát, akik összeölelkeznek.

Ukrajna ausztrál nagykövete, Vaszil Mirosnyicsenko a képet látva azt mondta, a mű „teljesen sértő minden ukrán számára”, ezért az azonnali eltávolítását kéri.

A WA Today jelentése szerint a művész, Peter Seaton a béke üzenetének szánta a háromszintes falfestményt, de mivel ekkora felháborodást keltett az ukránok körében, hétfőig lefesti.

Nem sok magas rangú külföldi méltóság látogat mostanában Oroszországba, ugyanis Vlagyimir Putyin február végén indított inváziója óta az oroszok nemzetközi kapcsolatai megromlottak.

Most azonban a kínai parlament elnöke, Li Zsansu ott lesz a Vlagyivosztokban rendezett hetedik keleti gazdasági fórumon – jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség.

Ő lesz a legmagasabb rangú kínai tisztviselő, aki Oroszországba látogat az ukrajnai háború kezdete óta – írja a Sky News.