Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Kedden Ukrajna egy újabb nagyszabású ellentámadást indított keleten, Izjum közelében az oroszok ellen, amely jelenleg is zajlik.

Az egyik orosz haditudósító ezzel kapcsolatban azt írta: nehéz helyzetben vannak. Minderről itt írtunk bővebben:

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Mihajlo Zabrodszkij tábornok, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke az MTI szerint közös cikket jelentettek meg az Ukrinform hírügynökségben, amelyben megerősítették, hogy az ukrán erők mértek rakétacsapásokat orosz légi támaszpontokra az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.

Konkrétan elismerték – amit Kijev korábban tagadott –, hogy az ukrán erők találták el a Novofedorivka melletti repülőteret. A Krím feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentősen befolyásolja majd a háború kimenetelét, de katonailag a félsziget felszabadításának csak átmeneti hatása lesz.

Szerintük a Krím felszabadítása esetén ugyan Oroszország elveszíti ottani bázisait, de helyette a Fekete-tenger keleti partján fekvő novorosszijszki haditengerészeti bázist használhatják Ukrajna elleni támadásokra, így továbbra is fennmarad az ország katonai fenyegetettsége a nagyobb hatótávolságú rakéták támadásaitól.

Az orosz erők ismét ágyúzták Enerhodart, amelyben a zaporizzsjai atomerőmű van, emiatt egy napon belül másodszor szűnt meg az áramszolgáltatás az egész városban – közölte szerdán Dmitro Orlov, az orosz megszállás alá került település ukrán polgármestere.

Lehetetlen megbecsülni, hogy a karbantartók mikorra állítják helyre az áramellátást. Egyre sűrűbb az ágyúzás, így a szakembereknek nincs idejük helyreállítani a károkat egy-egy támadás után – mondta a városvezető. Azt javasolta a város lakóinak, hogy készletezzenek be maguknak olyan élelmiszereket, amelyeket nem kell főzni.

Enerhodar ellen augusztus eleje óta tartanak a tüzérségi támadások. Az ukrán és az orosz oldal egymást vádolja a város lövetésével. Az orosz megszállók nem engedik az ott élő embereknek elhagyni a várost, ezért az ukrán hatóságok arra szólították fel a zaporizzsjai atomerőmű közelében található települések lakóit, hogy meneküljenek el, amilyen módon csak tudnak, mert Oroszország nem járul hozzá humanitárius folyosók létesítéséhez – írja az MTI.

James Cleverly külügyminiszterként tett első telefonhívásában megerősítette, hogy az Egyesült Királyság „szilárdan támogatja” Ukrajnát. A külügyminisztérium közölte, hogy szerdán beszélt ukrán kollégájával.

James Cleverly elmondta, hogy beszélt Dmitro Kulebával, ez külügyminiszterként az első telefonbeszélgetése volt.

Megerősítettem, hogy az Egyesült Királyság szilárdan támogatja Ukrajnát, amely ellenáll Putyin barbár inváziójának. Ami Ukrajnában történik, az mindannyiunk számára fontos, és mindent meg fogok tenni, hogy segítsem a szabadságharcukat

– írta az új brit külügyminiszter a Guardian szerint.

Nem hajtottak végre támadó műveleteket az ukrán csapatok Mikolajiv és Krivij Rih irányából az elmúlt nap folyamán a súlyos ember- és eszközveszteségeik miatt – közölte Igor Konasenov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint ezen a frontszakaszon nagy pontosságú csapások érték az ukrán 24. gépesített dandár parancsnoki állását, valamint a 46. légimozgékonysági és a 61. lövészdandár állásait. A Mikolajiv megyei Peremoha község közelében megsemmisült a 406. tüzérdandár lőszerraktára, az orosz légierő pedig lelőtt egy ukrán MiG–29-es és egy Szu–25-ös harci gépet a térségben.

A beszámoló értelmében az ukrán 57. gépesített lövészdandár katonái a Herszon megyei Bila Krinicjánál és a Mikolajiv megyei Velike Artakovénél megtagadták a harcot, és elhagyták állásaikat – írja az MTI.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők az említett frontszakaszon egy nap alatt négy harckocsit, hat gyalogsági harcjárművet és öt egyéb páncélozott járművet, két nagy kaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót, valamint több mint 150 katonát veszítettek.

Ukrajna szerdán felszólította a zaporizzsjai atomerőmű körüli, orosz megszállás alatt álló területek lakóit, hogy saját biztonságuk érdekében hagyják el a várost.

Moszkva és Kijev egymást vádolja azzal, hogy tűz alá vették Európa legnagyobb atomerőművét, egy nukleáris katasztrófát kockáztatva.

Felszólítom a zaporizzsjai atomerőművel szomszédos körzetek lakóit, hogy evakuáljanak! Keressenek módot arra, hogy ukrán ellenőrzés alatt álló területre jussanak

– írta Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes a Reuters szerint.

A jövő hétvégéig látható az orosz–ukrán háború ihlette előadás a Fővárosi Nagycirkuszban. A RAIN – Esőcirkusz című előadást már több mint 150 ezren látták, és számos nemzetközi elismerést kapott – közölte az intézmény szerdán.

Mint írják: a darab megszületését a világot bejárt emblematikus fotó inspirálta: a zaporizzsjai állami cirkuszban készült Ágyak a manézsban című fényképen a 200 kilométerre fekvő Mariupolból és Volnovaktából menekülőknek készítettek elő szállást a cirkuszi manézsban.

A darab célja, hogy átadjanak egy fontos társadalmi üzenetet: teljes egyetértésben dolgoznak együtt az ukrán és orosz artistaművészek – írta az MTI.

Oroszország az orosz nemzeti összetartozás napjára, november 4-ére tervezi a Donbasz annektálásáról szóló népszavazást – számolt be Andrej Turcsak, az Egységes Oroszország Párt Főtanácsának titkára.

Helyesnek tartom azt, hogy november 4-én tartanak népszavazást Donbaszban és a felszabadított területeken 

– mondta Turcsak a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. A titkár kiemelte: „a területeken végzett szociológiai kutatások csak megerősítik a nyilvánvalót, azaz a lakosság már rég készen áll a szavazásra”. 

Nem tisztességes, hogy a Nyugat „provokatív” intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben – reagált Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán arra a hírre, hogy az Európai Bizottság ársapkát javasol az orosz gázra.

A török elnök belgrádi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy véleménye szerint a Nyugat hozzáállása nem helyes, mert provokációval nem lehet eredményeket elérni. Hozzátette: az is provokáció, hogy a nyugati országok fegyvereket küldenek Ukrajnába.

Recep Tayyip Erdogan szerint Európa már azzal hibát követett el, hogy alulbecsülte Oroszországot, és nem gondolt arra, hogy ha ellenséges lépést tesz vele szemben, akkor Moszkva visszavág, elzárja a gázt.

Hozzátette: ha az ukrajnai helyzetet elemezzük, látható, hogy ennek a háborúnak nincs győztese.

Nincs győztes egy ilyen háborúban, de úgy gondolom, hogy elég sok vesztes van, nagyszámú vesztes

– magyarázta, majd hozzátette: az emberéletek elvesztése mellett óriásiak a pénzügyi veszteségek is. Mint mondta, nem úgy tűnik, hogy a háború hamarosan véget érhet, és hangsúlyozta: Törökország mindig igyekezett egyensúlyt tartani az Oroszországgal és Ukrajnával fennálló kapcsolataiban – írta az MTI. 

Az Ukrán Védelmi Minisztérium 2023. október 1-jére halasztotta a nők katonai nyilvántartásba vételét – jelentette be Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes szerdán. 

A helyettes kiemelte: a döntés értelmében nem tiltják meg az ukrán nők külföldre utazását, és egyúttal emlékeztetett arra is, hogy a nők az érintett szakmák, szakterületek szerinti kötelező katonai nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályát pontosan a törvény szabályozza.

Ez a rendelet nem változtat a jelenlegi jogszabályok normáin, de lehetővé teszi a szakbizottság, majd a parlament egésze számára, hogy véglegesítse és módosítsa a jogszabályt a probléma megoldása érdekében

– idézi a Kárpátalja hírlap Hanna Maljart. 

Felvetette szerdán a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon elmondott beszédében az ukrajnai gabonaexport korlátozását Vlagyimir Putyin orosz elnök, arra hivatkozva, hogy a szállítmányok nem Afrikába, hanem az Európai Unióba mentek.

Mint mondta, Moszkva mindent megtett az ukrán gabonaexport biztosításának érdekében, ám az ukrán kikötőkből kifutott 87 hajóból mindössze 2 ment Afrikába, a 2 millió tonna gabonából 67 ezer tonnát szállítottak oda.

Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy érdemes lehet korlátozni az ukrajnai gabonaexportot, és kilátásba helyezte, hogy a kérdésről konzultál Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

Számos európai ország ma ugyanúgy gyarmatosítóként viselkedik, ahogy azt a korábbi évtizedekben és évszázadokban tette. Ismét becsapták a fejlődő országokat, és ezután is ezt fogják tenni

– mondta Putyin, aki szerint az ukrán gabonának csak a 3 százaléka jutott el a fejlődő világba.

Hangot adott álláspontjának, miszerint ezzel a megközelítéssel a világ élelmezési problémáinak mértéke csak növekedni fog, ami szerinte „példátlan humanitárius katasztrófához” vezethet – írja az MTI.

Putyin beszédében továbbá kitért arra, hogy Oroszország mindig ki fog állni a független politikája mellett, miközben a partnereinek az autonómiáját is tiszteletben tartja.

Oroszország szuverén ország, ezért mindig meg fogjuk védeni nemzeti érdekeinket, miközben független politikai irányvonalat követünk

– mondta Putyin a Keleti Gazdasági Fórum ülésén.

Az orosz csapatok egyre gyakrabban használnak elavult szovjet fegyvereket az Ukrajna elleni háborúban.

Ezek közé tartoznak a Kh–22 és Kh–59 rakéták, valamint az S–300-as légvédelmi rendszerek, mivel Oroszország tartalékai valamelyest csökkentek – idézi Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivőjének szavait az Ukrajinszka Pravda.

A teljes frontvonalon kemény harcok folynak jelenleg, de az ukrán védők helytállnak az összecsapásokban – mondta kedd esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. 

A kemény szembenállás szinte az egész frontvonalon folytatódik. Ez csaknem 1300 kilométernyi aktív harci cselekmény… Heves összecsapások vannak Donbászban, Harkivban, Zaporizzsja megyében és délen is, valamint az ország északi és keleti határterületein

– idézi az államfőt a Kárpátalja hetilap.

Zelenszkij beszámolójában azt is kiemelte, szeptember 6-án hat orosz X–101-es rakétából ötöt sikerült megsemmisíteniük az ukrán erőknek. 

Ez drága veszteség Oroszország számára és sok ukrán élet megmentése. Ezekből a rakétákból négyet a Déli Légi Parancsnokság katonái lőttek le – szép volt, fiúk

– mondta Zelenszkij.

Lettország, Észtország és Litvánia elvben megállapodott az orosz állampolgárok beutazásának korlátázásáról az orosz és a belarusz határon – jelentette be szerdán Edgars Rinkevics lett külügyminiszter.

Rinkevics tudatta, hogy a döntést hivatalosan a három ország kormánya jelenti majd be. A beutazási tilalom várhatóan szeptember közepén lép életbe, és kivételt képeznek majd a humanitárius vagy családi okból érkezők, a teherautó-sofőrök és a diplomaták.

Sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az utóbbi hetekben és hónapokban jelentősen nőtt a schengeni vízummal Lettország határát átlépő orosz állampolgárok száma, és ez már kezd közbiztonsági üggyé válni, illetve morális és politikai jellegű kérdéseket is felvet – adta hírül az MTI.

Az ukrajnai háború február végi kezdete után leállították az Európai Unió (EU) és Oroszország közötti közvetlen légi járatokat, így az orosz állampolgároknak csak korlátozott lehetőségeik vannak, hogy beutazzanak az EU területére.

Ukrajna elnöke kijelentette, hogy az elkövetkező hetekben több tonna gabona érkezik Szomáliába, ahol az éhínség, a globális élelmezésbiztonsági válság és a klímaváltozás milliók életét veszélyezteti – írja az Al Jazeera.

Volodimir Zelenszkij megjegyzése azután hangzott el, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta a Nyugatot, hogy Ukrajna a gabonaszállítmány nagy részét Európába küldi a világ szegényebb részei helyett.

Jelentős gázlelőhelyeket fedeztek fel a harkivi régióban, több mint 6000 méteres mélységben – erről Jurij Vitrenko, az állami gázvállalat vezérigazgatója számolt be a Facebookon.

Hozzátette: a feltárt gázkészletek jelentősen hozzájárulhatnak az ország energiabiztonságához a nehéz fűtési szezon előtt.

Az Európai Bizottság ársapkát javasol az orosz gázra, valamint intézkedések meghozatalát, köztük a villamosenergia-felhasználás kötelező uniós csökkentésére csúcsidőben, illetve a nem gázzal üzemelő áramtermelők bevételeinek felső határának bevezetését – közölte Ursula von der Leyen, a testület elnöke Brüsszelben.

Ursula von der Leyen kifejtette, az orosz gázra vonatkozó árplafon bevezetésével az EU csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, melyet Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború finanszírozására használ.

Az Európai Bizottság javaslatot fog tenni a villamos energia megtakarítására az áramfogyasztás csökkentése által csúcsidőben. A brüsszeli testület javaslatot fog tenni az alacsony költségű villamos energiát termelő vállalatok bevételeinek felső határára. A testület elnöke szerint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelők váratlan bevételekhez jutnak, amelyek nem tükrözik termelési költségeiket, viszont itt az ideje, hogy a fogyasztók részesüljenek annak előnyeiből, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia-előállítók, például a megújuló energiaforrásokat alkalmazó áramtermelők költségei, alacsonyak.

Hozzátette, ugyanez vonatkozik a fosszilis tüzelőanyagot használó cégek váratlan nyereségére is. Mivel az olaj- és gázipari vállalatok is hatalmas nyereséget értek el, az Európai Bizottság szolidaritási hozzájárulást fog javasolni az érintett vállalatok számára. A bevételeket a tagállamoknak a kiszolgáltatott háztartások és tiszta energiaforrások alkalmazásának támogatására kell fordítaniuk.

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportja az ukrán népet és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt jelöli idén az Európai Parlament (EP) emberi jogok védelméért odaítélhető Szaharov-díjára – jelentette be az EPP-frakció szerdán.

Nincs kétségünk afelől, hogy Ukrajna bátor népe, élén Volodimir Zelenszkij elnökkel megérdemli, hogy elnyerjék idén a gondolat szabadságának megőrzéséért járó Szaharov-díjat

– fogalmazott közleményében az EPP-frakció.

Kiemelték: az ukrán nép és az ukrán elnök nap mint nap védelmébe veszi az európai értékeket a harctereken.

Közölték továbbá, az EPP EP-képviselőcsoportja az Oroszország által február 24-én indított háború kezdetétől támogatja Ukrajnát és demokratikus kormányát, valamint azt, hogy konkrét intézkedések szülessenek válaszul az Oroszország által elkövetett nemzetközi bűncselekményekre. Az EPP-képviselőcsoport az elsők között szorgalmazta az orosz olaj, a szén, a nukleáris üzemanyag és a gáz embargóját, valamint az orosz bankok kizárását a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből.

A Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben – írja az MTI. 

Az orosz állami média közlése szerint egy orosz ezredes autóját felrobbantották, a férfi pedig meghalt a merényletben. Erről szóltak az első jelentések, ám a zaporizzsjai régió oroszok által kinevezett adminisztratív vezetője, Vlagyimir Rogov Telegram-bejegyzése szerint az ezredes még nem halt meg, de jelenleg is az életéért küzd.

A súlyos sérülések, mint például lábának leszakadása, vagy a hatalmas vérveszteség ellenére még életben van. Az orvosok továbbra is az életéért küzdenek

– írta Rogov.

Az orosz tisztviselők azt állítják, hogy Ukrajna áll a merénylet mögött – írja a Guardian.

Az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók nagyon rövidlátóak, ráadásul veszélyt jelentenek az egész világra, bár jelenleg leginkább Ázsiában éreztetik a hatásukat – közölte az orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon szerdán tartott beszédében. Hozzátette, hogy a Nyugat „agresszív” próbálkozásaival aláásta a globális gazdaságot, de ezzel is csak a világ felett gyakorolt dominanciáját akarja fitogtatni – írja a The Guardian. 

Oroszország minden tőle telhetőt megtett annak érdelében, hogy Ukrajna továbbra is exportálhassa a gabonát, de a mérföldkőként emlegetett gabonaegyezményel az ukránok csak „becsapták” a fejlődő világ országait. A megállapodás ugyan lehetővé tette, hogy az ukrán gabonaszállítóhajók újra elinduljanak, az úticéljaik között azonban nem szerepelnek a világ legszegényebb országai – magyarázta Putyin. 

Ennek köszönhetően a globális élelmiszerpiacon tapasztalt problémák csak tovább fognak fokozódni – tette hozzá. 

A börtönbeli körülményeinek folyamatos romlása egyre nagyobb veszélyt jelent az orosz ellenzéki vezető egészségére nézve – közölte a kabinetfőnöke. Eközben Navalnij korrupcióellenes alapítványa háborúellenes szavazássá akarja változtatni a közelgő moszkvai helyhatósági választásokat. 

Navalnij általában az ügyvédei segítségével osztja meg az aktuális helyzetéről és legújabb történésekről szóló Twitter- és Instagram-bejegyzéseit: legutóbb arról számolt be, hogy augusztusban harmadszor is büntetőzárkába zárták politikai tevékenysége miatt – írja a Szabad Európa. 

A kabinetfőnöke, Leonyid Volkov egy Reutersnek adott interjújában azt mondta, a büntetőzárka egyértelműen a körülményeinek a romlását jelzi. 

Hirtelen, három héttel ezelőtt elkezdtek drámaian rontani a körülményein, ami valójában óriási veszélyt jelent az egészségére, mert egyetlen normális ember sem tudna hosszú időt eltölteni abban a különleges cellában

– közölte a litvániai Vilniusban. „Alekszej esetében, aki éppen csak túlélte a mérgezést, ez különösen veszélyes” – tette hozzá. 

Több mint ötszáz befektetési projekt szerepel közel négyszázmilliárd dollár értékben azon az új platformon, amelyet Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter indított. A miniszter azzal a kéréssel fordult a külföldi befektetőkhöz, hogy vegyék ki a részüket Ukrajna újjáépítéséből abban az esetben is, ha a háború még elhúzódik egy ideig. 

Egy júliusban, a svájci Luganóban rendezett konferencián került szóba először az Advantage Ukraine nevű kezdeményezés, amely olyan kulcsfontosságú ágazatokra összpontosít, mint: a hadiipar, az energia, a gyógyszeripar, a kohászat, a fafeldolgozás valamint a logisztika. A gazdasági miniszter arra szólította fel a külföldi befektetőket, hogy ne várják meg a lépéssel a háború végét. 

Most kell beruházni Ukrajnában, nem kell várni a háború végére

– fogalmazott közleményében.  Julija Szviridenko azt is nyomatékosította, hogy szeretné visszahozni a közvetlen külföldi befektetéseket, amelyek a háború előtt 6,7 milliárd dollárt tettek ki. „Nem várunk a háború végére, most indítjuk el a helyreállítási és újjáépítési folyamatot” – mondta. 

Az orosz invázió módosította rövid távú terveinket, de nem kényszerített minket stratégiai céljaink feladására

– tette hozzá. A platformon való regisztrálás után több száz konkrét befektetési lehetőség tárul a potenciális befektetők szeme elé, amelyek közül válogathatnak – írja a Szabad Európa.  

Amint arról már beszámoltunk, az orosz vezetés egy része Vlagyivosztokba utazott, hogy részt vegyen a Keleti Gazdasági Fórumon. Természetesen Vlagyimir Putyin is megjelent az eseményen, ahol beszédet is mondott az orosz elnök.

Az Egyesült Királyság új miniszterelnökének, Liz Trusstnak megválasztását követően Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy szerinte a brit vezetők megválasztása közel sem demokratikus úton történik – írja a Sky News.

Az orosz elnök beszédében arra is kitért, hogy országát lehetetlen elszigetelni Európától, dacára annak, hogy Oroszország immár a világ legszankcionáltabb országa.

Kijelentette, hogy Moszkva szembeszáll a Nyugat próbálkozásával, miszerint leszorítaná Oroszországot a globális színtérről, és inkább a közel-keleti és iráni piacok felé fordulna.

A fórumon azt is elmondta: „A gazdaságra vonatkozó előrejelzések és értékelések most sokkal optimistábbak, mint a tavasz elején. A gazdasági helyzet általánosságban stabilizálódott.”

Szeptemberben, ezer ember megkérdezésével készült kutatás alkalmával azt mérték fel, mit gondolnak a magyarok az orosz–ukrán konfliktusban érintett vezető politikusokról, illetve a brüsszeli szankciós politikáról.

A Századvég Alapítvány kutatása szerint a magyarok döntő többsége az újabb brüsszeli szankciók helyett az orosz–ukrán háborút lezáró béketárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazza.

Mint írták, a megkérdezett magyarok több mint négyötöde (86 százaléka) egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében.

A kutatás szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya 68 százalékra tehető, míg a Vlagyimir Putyin orosz elnökről negatív véleményt formálók tábora a júniusi 72 százalékról 69 százalékra mérséklődött.

Hangsúlyozták: a szankciók hatásosságával kapcsolatos aggályokat mutatja, hogy a magyarok 50 százaléka úgy látja, az Oroszországgal szemben eddig meghozott szankciók már most is túlzók, míg a megkérdezettek 25 százaléka szerint a már bevezetett intézkedések elegendőek, nincs szükség újabb lépésekre – számolt be az MTI.