Már nem is a 24., hanem a 25. órában vagyunk, ezért mielőbb véget kell vetni az ukrajnai háborúnak, amihez az érintett feleknek az ENSZ közgyűlési hetét kihasználva végre komoly párbeszédet kellene kezdeniük – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.

A tárcavezető az M1-nek adott interjúban a részleges orosz mozgósítás hírére reagálva hangsúlyozta, hogy minden olyan hír rossz hír, amely a konfliktust eszkalálja, ezzel párhuzamosan pedig minden olyan fejlemény jó hír, amely közelebb visz a békéhez.

Ukrajna szomszédjaként Magyarország rögtön súlyosan szembesül a háború negatív hatásaival, ezért hazánk különösen érdekelt a minél előbbi rendezésben, hogy meg lehessen előzni a még nagyobb bajt – írja az MTI.

„A mai napon is szeretnénk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy minél előbb arra van szükség, hogy véget érjen a háború. Ki kell használni az ENSZ közgyűlési hetét, az ENSZ-et, amelyet azért hoztak létre, hogy a világon a legnehezebb kérdéseket is meg lehessen beszélni egymással” – szögezte le Szijjártó Péter.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az Oroszországban szerdán bejelentett részleges mozgósítás a NATO katonai fenyegetéseire adott válasz. 

A Kreml szóvivője újságírói kérdésekre válaszolva elismételte azokat a múlt héten elhangzott kijelentéseket, miszerint a hatóságok még nem tervezik a teljes mozgósítást – írja a TASZSZ.

Az orosz elnök korábban elmondta, hogyan változtak meg a különleges katonai hadművelet körülményei, ahogy elmondta azt is, hogy szembe kell néznünk a NATO és több más ország katonai haderejével is, akik most nem szívlelnek minket

– részletezte a szóvivő az újságíróknak. Az orosz elnök szerint a Nyugat végső célja Oroszország teljes megsemmisítése – közölte szerdai televíziós beszédében. Putyin szerint a Nyugat „minden határt átlépett” agresszív oroszellenes politikájával.

Több olyan fenyegetést is hallottunk, ami az országunk és a népünk ellen irányult. Egyes felelőtlen nyugati politikusok minden határt átlépnek akkor, amikor Ukrajnát olyan fegyverekkel akarják ellátni, amelyek lehetővé tennék a Krím és az Oroszország elleni támadásokat

– közölte Vlagyimir Putyin. 

Dmitrij Peszkov csak szűkszavúan nyilatkozott arról, hogy osztják meg a hatalmat az orosz régiók és a védelmi minisztérium egy részleges mozgósítás esetében, illetve felhívta az újságírók figyelmét Putyin rendeletének nyolcadik pontjára, amelyben részletesen le van írva, hogy mikor és kit hívnak be. 

A Google Trends adatai azt mutatják, hogy egyre több orosz érdeklődik aziránt, hogyan hagyhatja el országát. Putyin bejelentésének kedden kellett volna megérkeznie, de szerda reggelre halasztották. Az orosz elnök reggeli bejelentésében elrendelte a részleges katonai mozgósítást.

A „hogyan hagyjuk el Oroszországot?” keresések a Google-ben orosz idő szerint kedd este 18 órakor tetőztek, amikor azt várták, hogy az orosz elnök hadiállapotot és hadkötelezettséget hirdet.

Az Oroszországból induló járatok iránti kereslet is megugrott, a Moszkvából induló repülőjegyek ára pedig drámaian emelkedett.

A magyar emberek azt tapasztalják, hogy az Európai Unió által Oroszország ellen hozott szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket – mondta a Nézőpont Intézet elemzője szerdán az M1 aktuális csatornán.

Erdélyi Rezső Krisztiánt a közvéleménykutató-intézet legfrissebb elemzéséről kérdezték, amelynek eredményei szerint

Az elemző azt mondta, hogy a szankciók bevezetésekor az volt az ígéret, hogy segítségükkel gyorsabban véget érhet a háború. Ez azonban nem így lett, sőt Európának nehézségekkel kell szembenéznie a hatásukra, és ezt tapasztalják a magyarok is – jegyezte meg.

Véleménye szerint ha az orosz gázra szankciókat vezetnének be, az Európának jelentős gazdasági nehézséget okozna, mert a gáz jelentős része sok országba Oroszországból érkezik.

Az Oroszországgal határos Lettország közölte, hogy nem nyújt menedéket a Moszkva által elrendelt mozgósítás elől menekülő oroszoknak. Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter szerdán tette meg a bejelentést biztonsági aggályokra hivatkozva − közölte a Guardian. 

Az orosz tőzsde zuhant, miután Vlagyimir Putyin elrendelte a részleges mozgósítást, és nukleáris megtorlással fenyegette meg a Nyugatot − írta meg a Guardian. 

Putyin bejelentése miatt a moszkvai tőzsde MOEX-indexe tíz százalékot zuhant.

Kedden a rubelben denominált MOEX-index 8,7 százalékkal esett, és augusztus 16. óta a legalacsonyabb értéket érte el.

Ukrajnának több mint 61 ezer, Oroszországnak kevesebb mint hatezer katonája esett el eddig az ukrajnai háborúban – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva, amit az MTI adott hírül.

Szergej Sojgu szerint a konfliktus kezdetén mintegy 201-202 ezer főt számláló ukrán fegyveres erők több mint százezer embert – 61 207 halottat és 49 368 sebesültet – vesztettek. Az elesett orosz katonák számát 5937-ben adta meg.

Az orosz védelmi miniszter megerősítette, hogy a Vlagyimir Putyin elnök által elrendelt részleges mozgósítás háromszázezer embert érint, az ország mobilizációs tartaléka pedig 2,5 millió ember.

Arvydas Anušauskas litván védelmi miniszter Twitteren kijelentette, hogy az ország magas készültségi fokozatba helyezi gyors reagálású erőit − közölte a Guardian. 

Mivel Oroszország katonai mozgósítása a határaink közelében, a kalinyingrádi területen is zajlik majd, a litván gyors reagálású erőket magas készültségi fokozatba helyeztük, hogy megakadályozzuk az orosz provokációkat

− közölte.

Kalinyingrád egy orosz exklávé, amely Litvánia és Lengyelország között fekszik a Balti-tenger partvidékén.

A Donbász Oroszországhoz csatolása után lehetetlenné válnak a tárgyalások Ukrajnával – jelentette ki szerdán újságíróknak az Állami Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, Leonyid Szluckij.

„A Nyugat által irányított Kijev kijelentette, hogy nem áll készen a tárgyalásokra. Az események alakulásának egyetlen útja az ukrán kapituláció lehet” – tette hozzá.

„Mindent meg fogunk tenni szövetségeseinkkel, hogy a NATO még jobban támogassa Ukrajnát, hogy meg tudja védeni magát. Oroszország megpróbálja majd elpusztítani Ukrajnát, és megszerezni területének egy részét. Ezt nem engedhetjük meg” – nyilatkozta Morawiecki, aki részt vett a lengyel hadsereg hadgyakorlatán, amelyet az amerikai és brit szövetségesekkel tartott Kelet-Lengyelországban, írja a The Guardian.

Ferenc pápa szerint az ukránok kegyetlenségnek, szörnyűségeknek és kínzásoknak vannak kitéve, írja az al-Dzsazíra.

A Szent Péter téren tartott audienciája végén az egyházfő, aki nem nevezte meg Oroszországot, azt mondta, hogy sok ukrán mártírhalált halt.

Beszámolt a tömegnek arról a beszélgetésről is, amelyet kedden folytatott Konrad Krajewski bíborossal, aki rendszeresen szállít segélyeket Ukrajnába.

„Krajewski mesélt nekem ezeknek az embereknek a fájdalmáról, a kegyetlenségről, a szörnyűségekről, a megkínzott holttestekről, amelyeket találnak. Csatlakozzunk ezekhez az emberekhez, akik olyan nemesek és mártírhalált haltak” – mondta Ferenc pápa.

A humanitárius tranzitváró a jövőben is zavartalanul, a BOK Sportcsarnokban, a B csarnok helyett a C csarnokban fogadja a menekülteket – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül Budapest Főváros Kormányhivatala.

A helyszínen a továbbiakban is minden eddigi szolgáltatás, így étkezési lehetőség, transzfer, munka- és szálláslehetőségek, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság ügyfélpultja, gyereksarok, tolmácsolás, állateledel, illetve a karitatív és civil szervezetek által nyújtott szolgáltatások is elérhetők. 

Vlagyimir Putyin „nagyon veszélyes nukleáris kockázatot” vállal, és „fel kell hagynia ezzel a vakmerő magatartással” – figyelmeztetett egy uniós végrehajtó testület.

Peter Stano, az Európai Bizottság illetékes szóvivője hozzátette, hogy a Luhanszkban, Donyeckben, Herszonban és Zaporizzsjában tervezett látszatnépszavazás eredményét nem fogják elismerni.

Stano újságíróknak nyilatkozott:

Putyin nukleáris hazárdjátékot játszik. A nukleáris elemet a terror arzenáljának részeként használja, ez elfogadhatatlan.

Az EU-tagállamok megbeszéléseket folytattak arról, hogyan reagáljanak a részleges mozgósítás hírére – idézte a The Guardian Stanót.

„Akik ma hallgatnak, azok – akár akaratuk ellenére, akár titokban – bizonyos cinkossággal egy új imperializmus ügyét szolgálják” – mondta Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ Közgyűlésében szeptember 20-án.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegramon válaszolt Vlagyimir Putyin ma reggeli bejelentésére. Azt írja: 

A Putyin által bejelentett mozgósítás és nukleáris fenyegetés nem segít az agresszornak abban, hogy meghódítsa és elpusztítsa Ukrajnát és az ukránokat. A zsarnok végre elindította azokat a folyamatokat, amelyek eltemetik őt saját országában. A civilizált világnak pedig végre meg kell értenie, hogy a gonoszt gyökerestül kell kiirtani, és nem valami illuzórikus »béketárgyalásokról« kell beszélni.

Sir Simon Mayall, a brit vezérkar korábbi helyettes vezetője a Sky Newsnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 

a saját hibáival önmagát szorította sarokba.

Hozzátette:

Putyin Oroszország teljes hírnevét eljátszotta.

Oroszország legalább a jövő év nyaráig folytathatja a háborút Ukrajnával – véli Vadim Szkibickij, a védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának képviselője − írta meg a KárpátHír.

Kifejtette, hogy a háború lehetséges végére vonatkozó előrejelzések statisztikai adatokon alapulnak – mely csoportok aktívak a frontokon, milyen készletek és tartalékok, különösen lőszerek, valamint az ukrán hadseregben lévő fegyverek száma, a szövetségesek segítségétől függő harcképessége.

A kínai külügyminisztérium sürgette az ukrajnai konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy folytassanak párbeszédet és konzultációt, és találjanak megoldást mindkét fél biztonsági aggályainak kezelésére Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb nukleáris fenyegetései után − írja az Independent. 

Sir Tony Brenton, Nagy-Britannia volt oroszországi nagykövete a Sky Newsnak nyilatkozva azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin részleges mozgósítása „elég jelentős eszkalációja” az ukrajnai háborúnak. 

Elmondása szerint

Oroszország eddig fél kézzel hátrakötve vívta ezt a háborút, azért nem voltak hajlandóak mozgósítani, mert Putyin aggódott annak az orosz közvéleményre gyakorolt hatása miatt.

Most megtette azt, amit a háború kezdete óta nem volt hajlandó.

Végül elfogadta a hadserege tanácsát, és visszatért a nukleáris fenyegetéshez, mert szerinte a Nyugat is atommal fenyeget.

Nos, nem tudom, hogy ezt elhiszi-e vagy sem, de nyilvánvalóan nagyon jelentős lépés a retorikában, ami most zajlik.

Sir Tony Brenton hozzátette, hogy „az orosz közvélemény szemében” az, amit eddig „katonai műveletnek” neveztek, most már egyre közelebb kerül a háborúhoz.

Összesen 5449 fő lépett be Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5008 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 169 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Hat civilt öltek meg a Donyeck régióban kedden az orosz erők, további 20 embert pedig megsebesítettek – állítja Pavel Kirilenko, a Donyecki Regionális Katonai Igazgatóság vezetője.

Az Unian beszámolója szerint Bahmutban kettő, míg Toreckában, Druszbában, Georgievkában és Velyka Novoselkábn mindenhol egy halálos áldozatról érkezett jelentés. 

Teljesen megtisztították a Luhanszki Népköztársasághoz tartozó Szeverodonyeck területét, melyről a város megbízott polgármestere számolt be a TASZSZ orosz hírügynökségnek.

Nyikolaj Morgunov elmondta, hogy több helyi lakos is talált már fel nem robbant lövedékeket, így a tisztítási munkálatok még folytatódnak. 

Az amerikai kongresszus képviselőháza kedden elfogadta a közel 200 orosz tisztségviselő, vállalkozó, kulturális személyiség és más, Washington szerint „korrupcióban és az emberi jogok megsértésében” érintett személy elleni szankciók bevezetésének lehetőségéről szóló törvényjavaslatot. Erről a kezdeményezést támogató Tom Malinowski, New Jersey demokrata kongresszusi képviselőjének honlapján közzétett sajtóközleményben számoltak be − írja az orosz állami TASZSZ hírügynökség. 

A jelentés szerint

a képviselőház elfogadott egy törvényjavaslatot, amely arra kötelezi a kormányt, hogy szankciókat vezessen be közel 200 orosz tisztviselő és más vezető személyiség ellen, akiket a korrupcióellenes aktivisták a vezetés kulcsfontosságú támogatóinak neveztek az ukrajnai különleges katonai műveletben.

A listán szerepel Jurij Uzsakov elnöki tanácsadó, Magomedszalam Magomedov, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője, Vlagyimir Medinszkij elnöki tanácsadó, az Orosz Hadtörténeti Társaság elnöke, Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke, Alekszej Kudrin, a számvevőszék vezetője, Elvira Nabiullina, a Központi Bank vezetője. A listán szerepel még Andrej Belousov első miniszterelnök-helyettes, Viktorija Abramcsenko, Tatjana Golikova, Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettesek, Mihail Murasko, Dmitrij Patrusev, Valerij Falkov, Alekszandr Kozlov miniszterek, Szergej Kravcov, Olga Ljubimova, Denisz Manturov, Oleg Matytsin, Makszut Sadajev , Nyikolaj Sulginov, valamint Vjacseszlav Lebegyev, Oroszország Legfelsőbb Bíróságának elnöke és Valerij Zorkin, az Alkotmánybíróság vezetője.

A listán szerepel az Aeroflot vezérigazgatója, Szergej Alekszandrovszkij, az Orosz Posta vezérigazgatója, Maxim Akimov, a Roszkozmosz vezérigazgatója, Jurij Boriszov és a Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov. Ezenkívül a listán szerepel még számos orosz egyetem vezetője, köztük a Moszkvai Állami Egyetem és a Szentpétervári Állami Egyetem rektora, Viktor Szadovnyics és Nyikolaj Kropasev, valamint Kirill pátriárka.