Az Ucare by FoodTech Shelf projekt azzal segíti az ukrán élelmiszer-termelők és kiskereskedők közötti kapcsolatok kialakítását Európában és az Egyesült Államokban, hogy speciális ukrán polcokat hoznak létre a külföldi élelmiszerboltokban – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

A kezdeményezés – azonkívül, hogy segíti az ukrán áruk exportját – megnyitja Ukrajnát a világ számára, és támogatja az ukrán gazdaságot a hadiállapot körülményei között.

Az amerikai kongresszus jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok az Ukrajnának és a szomszédságában fekvő országoknak szánt védelemfejlesztési program keretében 288,6 millió dollárt utaljon át Lengyelországnak – közölte csütörtökön a varsói amerikai nagykövetség.

A Foreign Military Financing (FMF) nevű projekt keretében nyújtott támogatás amerikai katonai felszerelések beszerzésére és Lengyelországban amerikai vezetéssel zajló kiképzésekre fordítható.

Az amerikai nagykövetség közleménye szerint a vissza nem térítendő kölcsönök formájában nyújtandó támogatás azzal függ össze, hogy Lengyelország hadi felszerelést adott át az Oroszország által megtámadott Ukrajnának. Az FMF célja Lengyelország esetében a fegyverkészletek feltöltése, beleértve a páncélosállományokat is.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szeptember 8-án Kijevben jelentett be 2,2 milliárd dollárt (956 milliárd forintot) érő támogatást Ukrajna és a szomszédságában fekvő 18 ország számára. A mostani bejelentésben érintett eszközök ennek a támogatásnak a részét képezik – írja az MTI.

A lett parlament csütörtökön megszavazta azt az oktatási reformot, amelynek keretében kizárólag lett nyelven folyhat oktatás a jövőben, így

A reformot a balti állam jobbközép kormánya kezdeményezte. Az évek óta heves társadalmi viták övezte reform ismételt tiltakozásokat váltott ki az alig kétmillió lakosú Lettország nagyjából egyharmadát kitevő orosz ajkú népesség körében.

Az átállást a következő tanítási évtől kezdik. A szabályozás értelmében 2023 szeptember 1-jétől az első, a negyedik és a hetedik osztályokban már kizárólag lett nyelven lehet oktatni, egy évvel később ezt kiterjesztik a második, ötödik és nyolcadik, 2025-ben pedig már a harmadik, hatodik és kilencedik osztályokra is. A törvény egyaránt vonatkozik az állami és a magániskolákra is. A jövőben a szakképző iskolákban is csak az Európai Unió hivatalos nyelvein folyhat oktatás.

Az orosz kisebbség tagjai eddig különleges iskolákban tanulhattak, ahol a tantárgyak egy részét oroszul oktatták. A jövőben erre már nem lesz lehetőség. A kisebbségi nyelv és kultúra oktatása a továbbiakban iskolán kívüli művelődési programokra szorítkozik. Lettországban a lett az egyedüli hivatalos nyelv – adta hírül az MTI.

Ferenc pápa is közvetített az Ukrajnában szeptemberben megvalósult fogolycsere érdekében – közölte csütörtöki számában a La Civilta Cattolica című olasz jezsuita folyóirat. A lap egy szeptember 15-én lezajlott beszélgetést közöl, amely Ferenc pápa és a Vallások Világtalálkozójának orosz és belorusz jezsuita delegációja résztvevői között zajlott a kazahsztáni Asztanában.

Ferenc pápa elmondása szerint „korábban a Vatikánban fogadott kihallgatáson egy ukrán fogolycserén dolgozó katonatisztet, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vallásügyi tanácsadójának kíséretében érkezett. Egy több mint 300 hadifogoly nevét tartalmazó listát adtak át neki, és azt kérték, hogy próbáljon tenni valamit az esetleges fogolycsere érdekében.”

A kérésnek eleget téve Ferenc pápa azonnal felhívta a vatikáni orosz nagykövetséget, majd arról érdeklődött, hogyan járhatna közben egy lehetséges fogolycsere, vagy annak felgyorsítása érdekében. A katolikus egyházfő további részletekre nem tért ki.

A beszélgetést mindössze egy héttel azután közölte a jezsuita folyóirat, hogy az orosz és az ukrán fél az eddigi legnagyobb, 270 embert érintő fogolycserét bonyolította le. Szeptember 22-én az oroszok összesen 215 embert adtak át Ukrajnának 55 orosz hadifogolyért cserébe.

Románia legnagyobb fekete-tengeri kikötője jelentős forgalmat bonyolított le, amelyet leginkább annak köszönhet, hogy az ukrajnai termelők rajtuk keresztül hajózták be az exportgabona egy részét. Az év első hónapjában 51 millió tonna áru érkezett a romániai kikötőkbe vagy hajózott el onnan – írja a Maszol a Ziarul Financiar információira hivatkozva. 

Ez jóval nagyobb a tavalyi mennyiségnél, amihez nagyban hozzájárult az oroszok Ukrajna elleni háborúja – közölte a tengeri kikötőket igazgató országos hatóság (CNAPM). 

A tavalyi év azonos időszakában 45 millió tonna volt a forgalom, amiből 16,2 millió tonnát a gabona tett ki. Az első nyolc hónapban 13 százalékkal nőtt a forgalom, amiből arra lehet következtetni, hogy az idei áruforgalom elérheti a 70 millió tonnát, ez pedig új rekordot jelentene a romániai tengeri kikötők számára

– mondta Florin Vizan, a CNAPM vezérigazgatója. A kikötőkön áthaladó árumennyiség 33,3 százalékát a gabona adta, 12,5 százalékát nyersolaj, 9-9 százalékát kőolajipari termékek és vasérc, 5,8 százalékát pedig műtrágya.

A megszállt ukrajnai területek ellenőrzése és védelme lesz az oroszországi részleges mozgósítás keretében behívott katonák feladata – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint – amelyben a „felszabadított területek” kifejezést használták – megkezdődött a behívott és önkéntes katonák csatlakozása egységeikhez a harci feladatok végrehajtásának helyszíneihez közeli gyakorlótereken, és a szakaszokban, századokban megindult a kiképzés. A minisztérium szerint a mozgósított erők a felkészítést követően a területek ellenőrzése és védelme mellett tartalékként és erősítésként fognak szolgálni – írja az MTI.

Az Északi-tengeren a Total Energies egyik olaj- és gázipari létesítményének közelében „engedély nélküli” dróntevékenységre lettek figyelmesek – adta hírül az olajtársaság. Dánia – hasonlóan a régió többi országához – megemelte az energia- és gázszektor biztonsági szintjét, miután több ország közölte, hogy megtámadtak két orosz gázvezetéket – írja az Al Jazeera. 

„Az északi-tenger olaj- és gázmezőinél illetéktelen dróntevékenységet észleltek” – mondta a szervezet egyik szóvivője. „A biztonsági eljárásoknak megfelelően megtettük a szükséges lépéseket, és szorosan együttműködünk a hatóságokkal is” – tette hozzá. 

A lengyel parlament alsóháza (szejm) csütörtökön egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amelyben elítélte a megszállt ukrajnai területeken Moszkva által rendezett népszavazásokat, valamint felszólította az Európai Uniót, hogy függessze fel a vízumkiadást az orosz állampolgárok számára – értesült az MTI.

A szejm „nem ismeri el az illegitim népszavazások eredményeit” – áll a dokumentumban, amely szerint a szerdán lezárult, az Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazásokat „félelemmel teli légkörben hajtották végre, megsértve a nemzetközi jog minden normáját”.

A képviselők támogatták Ukrajnát abban a törekvésben, hogy „teljes mértékben visszaszerezze az ország egész területe felett az ellenőrzést a nemzetközileg elismert jogállásnak megfelelően”. Határozottan elítélték, hogy az Oroszországi Föderáció által megszállt területek lakosait szolgálatra kényszerítik „az orosz fegyveres, kisegítő és kollaboráns erőkben”.

A független Levada Központ szeptember 22. és 28. között végzett közvélemény-kutatása szerint a válaszadók 47 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szorongást és félelmet érzett, miután meghallotta, hogy Vlagyimir Putyin részleges mozgósítást rendelt el.

További 13 százalék haragot érzett, 23 százalékuk pedig büszke volt Oroszországra.

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára figyelmeztetett, hogy ha Oroszország továbbra is kitart annektálási tervei mellett, akkor az komolyan veszélyeztetné a térség békéjét.

Az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók annektálása teljes mértékben elítélendő és elfogadhatatlan

– jelentette ki az ENSZ-főtitkár.

Robbanás történt egy nyikolajevi buszmegállóban, miután orosz kazettás bomba csapódott be, több ember meghalt a közelben – közölte Alekszander Senkevics polgármester a Telegramon.

A polgármester közölte, hogy a robbanás ellenére minden szolgáltatás működik, és később további részleteket közöl a történtekről, ám azt elismerte, hogy a városban légiriadó volt a késő délutáni órákban.

A Quincy Institute for Responsible Statecraft és a Data for Progress által végzett felmérés szerint a lehetséges szavazók 57 százaléka erősen vagy inkább azt támogatja, hogy az Egyesült Államok a lehető leghamarabb diplomáciai tárgyalásokba kezdjen annak érdekében, hogy véget érjen az ukrajnai háború. Még akkor is e mellett döntenének, ha ennek érdekében Ukrajnának kompromisszumokat kellene kötnie Oroszországgal. Ezt csak a megkérdezettek 32 százaléka ellenezte határozottan vagy valamelyest – írja az Insider. 

A megkérdezettek közel fele, 47 százalék pedig azt mondta, csak abban az esetben támogatná a továbbiakban az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, ha az Egyesült Államok nagyobb energiát fordítana a háború befejezését elősegítő diplomáciai tárgyalásokra. 

A Biden-kormánynak és a kongresszusnak többet kell tennie diplomáciai úton a háború befejezésének elősegítése érdekében a valószínű szavazók 49 százaléka szerint, míg 37 százalék szerint eleget tettek e tekintetben – derült ki a felmérésből.

Az amerikaiak felismerik azt, amit sokan Washingtonban nem: Oroszország ukrajnai háborúja nagyobb valószínűséggel ér véget a tárgyalóasztalnál, mint a csatatéren. És egyre nagyobb a szkepticizmus Washington hozzáállását illetően, amely a kemény beszédre és a katonai segítségre, de a diplomáciai stratégiára és a kötelezettségvállalásra nem terjedt ki”

– mondta Trita Parsi, a Quincy Institute ügyvezető alelnöke.

Az »Ameddig csak kell« nem stratégia, hanem egy évekig tartó, katasztrofális és pusztító háború receptje – egy olyan konfliktusé, amely valószínűleg nem visz közelebb a célhoz, a független Ukrajna biztosításához. Az amerikai vezetőknek meg kell mutatniuk a munkájukat: magyarázzák el az amerikai népnek, hogyan tervezik felhasználni diplomáciai befolyásukat, hogy véget vessenek ennek a háborúnak”

– tette hozzá Parsi. 

A New York Times által lehallgatott, Ukrajnában harcoló orosz katonák telefonbeszélgetései súlyos atrocitásokról és bűncselekményekről rántják le a leplet: ilyen például a civilek kegyetlen lemészárlására vonatkozó felső vezetői parancs vagy a bucsai mészárlásra vonatkozó utasítás. 

A lap birtokában lévő telefonhívások újabb bizonyítékként szolgálnak az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűncselekmények igazolására – írja az Al Jazeera. 

A Reuters értesülései szerint a vezeték üzemeltetője arról tájékoztatott, hogy az Északi Áramlat 1 gázvezetéken valószínűleg jövő hétre megszűnik a gázszivárgás.

Az üzemeltető szóvivője szerint a kár felméréséig nem érdemes jóslatokba bocsátkozni. Hozzátették, hogy csak akkor tudnának ilyen felmérést végezni, ha eljutnának a területre.

A szakértők szerint a kár felmérése komoly nehézségeket okoz, hiszen a gáz továbbra is szivárog a repedésből.

A kárfelmérés a helyszínen elvégezhető, amint sikerül megközelíteni a területet. Jelenleg tiltott övezet

– mondta el a cég szóvivője.

A Russia 24 orosz állami tévécsatorna egy visszaszámláló órát helyezett el adásában, amely mutatja, mennyi idő van még, mire Oroszország annektálja az ukrán területeket. 

Oroszország csütörtökön közölte, hogy ünnepélyes keretek között hivatalosan is annektálja azt a négy ukrán régiót, amelyről napokkal ezelőtt el nem ismert népszavazást tartottak.

Róma nem ismeri el az illegális annexiós népszavazás eredményét – jelentette ki Mario Draghi miniszterelnök. A kormányfő hivatala közölte, hogy Draghi beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy biztosítsa őt hazája „folyamatos támogatásáról” Kijev számára.

Oroszország felszólított a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat gázvezeték szivárgásának objektív nemzetközi vizsgálatára, miközben Moszkva és a Nyugat között egyre fokozódik a felelősségre vonás a megmagyarázhatatlan károk miatt – írja az Al Jazeera.

Korábban csütörtökön Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta:

Nagyon nehéz elképzelni, hogy egy ilyen terrorcselekmény egy állam részvétele nélkül megtörténhet. Ez egy rendkívül veszélyes helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel.

Az al-Dzsazíra helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy a keleti és déli szakadár régiók vezetői már Moszkvában tartózkodnak.

Mint nemrég megírtuk, szeptember 30-án, helyi idő szerint 15 órakor tartják a Kremlben az ukrán területek Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződések aláírásának ceremóniáját. Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

A montenegrói hatóságok őrizetbe vettek hat orosz diplomatát, harminc ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező orosz állampolgárt és két montenegróit, akiket kémkedéssel vádolnak – írja a Sky News.

Vukas Radonjić, a montenegrói különleges ügyészség szóvivője elmondta, hogy a rendőrség több lakásban is házkutatást tartott az ügy miatt. Hozzátette: a házkutatások befejezése után eldől, hogy hány ember ellen emelnek vádat.

Montenegró NATO-tag és az Európai Unió tagjelöltje, emellett az ukrajnai invázió miatt csatlakozott az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz is. Történelmi kapcsolatai azonban Moszkvához kötik, és a múltban sok gazdag orosz állampolgár látogatott a térségbe nyaranta.

Oroszország szeptember 29-én újabb hat ukrán hadifoglyot, négy katonát és két civilt engedett szabadon egy fogolycsere keretében – jelentette be Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.

„Az a célunk, hogy minden emberünket visszakapjuk. Megállás nélkül dolgozunk azon, hogy sikerrel járjunk” – tette hozzá Jermak.

A finn határőrség megerősítette, hogy helyi idő szerint éjféltől lezárja a határt az orosz turisták előtt − írta meg a Guardian.

Pekka Haavisto külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az oroszok beáramlása veszélyezteti Finnország nemzetközi kapcsolatait.