Index Vakbarát Hírportál

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Elképzelhetetlennek tartja, hogy a jövő nyár előtt véget érjen a háború – erről beszélt Tim Marshall brit újságíró és haditudósító, A földrajz fogságában és A földrajz hatalma című bestsellerkönyvek szerzője a 24.hu-nak adott interjúban. 

    Azt mondta: a háborút jó eséllyel egy ember vagy maximum egy szűk, orosz biztonságpolitikai tisztviselőkből álló elit indította el, de a konfliktusban meghatározó szerepe van a földrajznak, a történelemnek és az ezekre rétegződő politikai viszonyoknak. 

    A földrajzi adottságok és a történelmi előzmények miatt Putyinnak könnyebb volt eladnia Ukrajna lerohanásának ötletét az orosz nép számára, amihez persze kellett a leuralt orosz média is. Az előzmények nélkül sokkal kevésbé lehetnének meggyőzőek az érvei, emiatt viszont sokan hittek, és vannak, akik még mindig hisznek neki

    – mondta a szerző, visszautalva arra, hogy Oroszország már régóta arra törekedett, hogy ütközőzónát hozzon létre a térségben.

    Tim Marshall arról is beszélt, hogy szerinte mikor kezdett el ismét agresszívvá válni a külpolitikában az orosz vezetés. Úgy vélte, hogy a fordulópont 1999-hez köthető, amikor az oroszok – hogy a NATO-t megelőzzék – egy zászlóaljjal bevonultak Koszovó fővárosába, Pristinába. „Szerintem tehát 1999 volt a fordulópont a nagyhatalmi ambíciók terén, a megelőző tíz évet visszavonulással töltötték, egyre csak gyengültek.

    A pristinai bevonulás idején Putyin magas rangú elnöki tanácsadó volt, és minden bizonnyal ő volt az egyik orosz tisztviselő, aki arra buzdította Jelcint, hogy muszáj lépniük. A tanulság az volt, hogy a hosszas visszavonulás után itt az ideje elkezdeni az előrenyomulást

    – fogalmazott a brit újságíró.

    Tim Marshall egy kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az idén szerint már nem enyhülhet a konfliktus, hacsak valamelyik fél nem omlik össze. Szerinte az oroszok a sorozással elérhetik azt, hogy tudják tartani a vonalakat a télen, utána pedig tavasszal a támadással is megpróbálkozhatnak. 

    Ha viszont a nyárra nem érnek el áttörést, és a csapatok kimerültek lesznek – utóbbi szinte biztosra vehető –, akkor elképzelhető, hogy az oroszok előállnak valamilyen békeajánlattal. Ezt nyilván azzal indítanák, hogy a világnak el kell ismernie a Krím és az újonnan annektált területek Oroszországhoz csatolását. Ebből a második kitétel szerintem elfogadhatatlan lesz az ukránok számára

    – mondta az író, aki szerint emiatt jövő nyár előtt szinte biztos nem lesz vége a háborúnak, de arra sincs garancia, hogy akkor bekövetkezik a békekötés. 

    Az interjúban a szerzőt arról is megkérdezték, hogy mi a véleménye a magyar kormány által indított nemzeti konzultációról. Tim Marshall azt mondta: „Két érv ütközik itt egymással, mindkettőnek megvan a maga súlya. Az egyik, hogy a szuverén Magyarország megválasztott vezetői felismerik, hogy olcsóbb energiát tudnak biztosítani a lakosságnak az ilyen politikával. A másik érv, hogy jó európaiként viselkedünk, hosszú emlékezettel, és elfogadjuk a tételt: ha Európában nem lehet minden ország szabad, az a többiekre nézve is fenyegetést jelent.”

    Előbbi egy rövid távú megfontolás olcsóbb energiával, hosszabb távon viszont egyáltalán nem biztos, hogy ez éri meg az országnak. Igazán meggyőző érveket tehát nem látok Oroszország szankcionálása ellen, amely – személyes véleményem szerint – leplezetlen agressziót követett el egy szuverén ország ellen. A magyar kormány viselkedése azért különös, mert Magyarország is szenvedett el ehhez hasonló leplezetlen agressziót, legalább két alkalommal az elmúlt század folyamán

    – fogalmazott Tim Marshall a 24.hu-nak adott interjúban. 

  • A Kreml pénteken kijelentette, hogy alapos nemzetközi vizsgálatra van szükség az orosz vezetésű Északi Áramlat 1 és 2 gázszivárgásai miatt – írja a Reuters.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem nyilatkozott Oroszország legfőbb kémjének kijelentésével kapcsolatban, miszerint Moszkva olyan bizonyítékok birtokában van, amelyek arra utalnak, hogy a Nyugatnak szerepe volt a balti-tengeri vezetékek meghibásodásaiban.

    Az oroszok azt mondták, hogy úgy tűnik, a szivárgások államilag támogatott „terrorizmus” következményei. Az Európai Unió vizsgálatot folytat, és közölte, hogy szabotázsra gyanakszik.

  • A de facto Donyecki Népköztársaságban megkezdődött a részleges mozgósításban besorozott orosz katonák kiképzése – írja a TASZSZ.

    Közlésük szerint a donyecki lakosok „hálával fogadták az újonnan érkezőket”, és megköszönték Vlagyimir Putyinnak, hogy meghozta a döntést. A katonák most egy intenzív tréningen vesznek részt, amelyet részben az utóbbi hónapok katonai tapasztalataira is építve állítottak össze.

    A Kreml korábban azt ígérte, hogy a mozgósított katonáknak elsősorban az irányítás alá vett ukrajnai területek biztosításában kell majd részt venniük.

  • Norvégia a héten Finnország által bevezetett intézkedéshez hasonló tilalmat vezethet be az orosz turistákra – közölte pénteken Emilie Enger Mehl norvég igazságügyi miniszter.

    „Ha szükséges, gyorsan lezárjuk a határt, és rövid időn belül változások jöhetnek. Norvégiába Finnországhoz képest kevesen érkeztek, és itt más a helyzet” – mondta Mehl a Reuters szerint.

    Norvégia egy érzékelőkkel felszerelt helikoptert állomásoztatna, mivel most úgy látja, hogy megnőtt az illegális határátlépések kockázata, miközben Oroszország a második világháború óta először rendelt el nyilvános mozgósítást.

  • Pozitív koronavírustesztet produkált Kirill moszkvai pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője.

    A Reuters szerint az egyház pénteken jelentette be, hogy a 75 éves egyházfő elkapta a fertőzést. Emiatt minden útját és szereplését lemondták, és azt is közölték, hogy 

    Kirill pátriárka „súlyos tünetektől” szenved, ágyban kell pihennie.

    Mindemellett az egyház sajtószolgálata közölte, hogy a pátriárka egyelőre „kielégítő” állapotban van. 

  • Több mint húsz ember meghalt, további 34 pedig megsérült Zaporizzsja közelében egy civil konvoj támadásában – közölte Vlagyimir Rogov, az Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom elnöke.

    Jelenleg 23 halottról és 34 sebesült civil emberről tudunk

    – írta Telegram-csatornáján a mozgalom elnöke.

  • Szergej Naruskin orosz kémfőnök elmondása szerint olyan bizonyítékokkal rendelkeznek, amelyek szerint egyértelmű, hogy nyugati országok szervezhették meg és bonyolították le az Északi Áramlat elleni szabotázst – írja a Reuters.

    Naruskin csak szóban tett utalást a bizonyítékokra, nem állt elő velük. A brit hírügynökség szerint magas rangú orosz tisztviselő ilyen nyíltan korábban sohasem gyanúsított meg nyugati államokat szabotázs elkövetésével.

  • Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök szerint Ukrajnában néhány nap alatt békét lehet teremteni, ha az európaiak is úgy akarják – írja a BelTA hírügynökség. 

    Ha az európaiak őszintén akarják, néhány napon belül meg lehet teremteni a békét

    – hangsúlyozta a belarusz vezető, miközben átvette a külföldi országok nagyköveteinek megbízólevelét pénteken.

  • Egyre nehezebben jutnak elsősegélykészlethez és érszorítókhoz az orosz katonák – írja a Twitteren a brit védelmi minisztérium. Néhány nemrégiben besorozott tartalékosnak azt mondták: maguknak kell gondoskodniuk a felszerelések beszerzéséről.

    Jelentős mértékben fogynak az érszorítók is, ez főleg amiatt van, mert az orosz katonák jobban szeretik ezeket gyorskötözővel a felszerelésükre rögzíteni, ugyanis a tépőzáras megoldás jóval macerásabb. Másrészt pedig az általános hiányból kifolyólag gyakrabban tűnnek el ezek a sok-sok helyzetben életmentő eszközök.

    Az orosz hadsereg egészségügyi ellátásában megjelenő problémák nagyban hozzájárulhatnak a katonák körében egyre elterjedtebb alacsony morálhoz és ahhoz, hogy vonakodnak támadó hadműveletekben részt venni.

  • A Newsweek terjedelmes cikket közölt arról, hogy mit is jelenthet az az amerikai vállalás, miszerint „határozottan” fognak fellépni abban az esetben, ha Vlagyimir Putyin nukleáris fegyvereket vetne be Ukrajnában. 

    Az amerikai lapnak több magas rangú katonai vezető is nyilatkozott erről, akik szerint több lépésről is tárgyalt a stratégiai vezetés. Ezek egy részét már el is kezdték végrehajtani, a légierő és haditengerészet bizonyos egységeit például átcsoportosítják azért, hogy elrettentsék az oroszokat.

    Az elrettentés mellett több lehetséges forgatókönyvet is kidolgoztak azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne megakadályozni az orosz atomfegyverek bevetését, ha megszületne is ilyen döntés. Elképzelhető például, hogy konvencionális, nem nukleáris fegyvereket vetnének be az oroszok ellen (még akár az űrből is), különleges műveleti egységeket alkalmazhatnának, vagy kibertámadást indíthatnának.

    ezeknek a csapásoknak a célpontja pedig a Kreml lenne, annak érdekében, hogy lefejezzék az orosz politikai-katonai vezetést.

    A Newsweek szerint a pontos részleteket mindezzel kapcsolatban az amerikai kormányzat nem hozta nyilvánosságra, és a Fehér Ház az ő megkeresésükre sem akart többet elárulni erről.

  • A Gazprom közölte, hogy szeptember 30-án – a karbantartások lezárulta után – újraindították a gázszállítást Kína irányába a Szibéria Ereje gázvezetéken. 

    A RIA Novosztyi szerint a kelet-ázsiai vezetéken szeptember 22. és 29. közt végezték el az ősszel szokásos karbantartást. Közölték azt is, hogy 2022 végétől kezdve ezen a vezetéken még több gázt fognak szállítani.

  • Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé hivatalosan.

    A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök „döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát”.

    Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

    A népszavazások eredményét az MTI szerint Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 9399 százalékos támogatottságát mutatták.

  • Csak a vizsgálatok után derülhet ki, hogy ki állt az Északi Áramlatot ért szabotázs mögött – ezt mondta csütörtökön Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.

    Kifejtette: rengeteg spekuláció van az akcióval kapcsolatban, de most még senki sem tudhat biztos erről.

    Lloyd Austin azt is hozzátette, hogy szerdán már felvették a kapcsolatot a dánokkal, de még több napba telik, mire a saját vizsgálócsapatuk a helyszínre érkezik. 

    Ameddig nem szerzünk több információt, nem tudunk újabb elemzéseket végezni, addig nem fogunk spekulálni arról, hogy ki lehetett a felelős az akciókért

    szögezte le a védelmi miniszter.

  • Üzbegisztán nem tervezi, hogy kitoloncolja azokat az oroszokat, akik a közép-ázsiai köztársaságba utaznak a katonai behívó elől – közölte pénteken az üzbég kormány.

    Több százezer férfi, némelyikük családjával együtt hagyta el Oroszországot, amióta Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítást rendelt el az ukrajnai különleges hadművelet miatt. Sokan Üzbegisztánba, Kazahsztánba és más közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokba indultak.

    Az üzbég külügyminisztérium azt írta, hogy továbbra is elkötelezett az államok szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása mellett, és az ukrán konfliktus békés rendezését támogatja – írja az MTI. A tárca hangsúlyozta, hogy

    azokat a külföldi állampolgárokat, akik nem szegték meg a törvényt, nem lehet erőszakkal kitoloncolni.

    Üzbegisztán nem hozta nyilvánosságra, hogy a mozgósítás bejelentése óta hány orosz állampolgár érkezett az országba. A szomszédos Kazahsztánba, ottani hivatalos bejelentés szerint mintegy százezren léptek be.

  • Szeptember 28-án elhagyta Oroszországot Motoki Tatsunori japán diplomata, akit az FSZB (orosz biztonsági szolgálat) korábban Vlagyivosztokban vett őrizetbe minősített információk gyűjtése miatt – jelentette be Josimasza Hajasi külügyminiszter egy tokiói sajtótájékoztatón.

    A diplomata 28-án hagyta el Oroszországot, de még nem érkezett meg Japánba. A körülmények jellege miatt nem árulok el részleteket

    – mondta a japán külügyminiszter, hozzátéve: Tatsunori nem vett részt abban a tevékenységben, amellyel az FSZB megvádolta.

    Nehéz elhinni, hogy ezt a konzuli tisztet persona non gratává nyilvánították. Már tiltakoztunk az orosz félnél, és továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy ezt komolyan vegyék

    – tette hozzá Tatsunori a RIA Novosztyi szerint.

  • Az orosz csapatok péntek reggel rakétákat lőttek ki egy civil humanitárius konvojra – jelentette be a Telegramon Olekszandr Sztaruk, a zaporizzsjai regionális katonai közigazgatás vezetője.

    „Az emberek sorban álltak, az ideiglenesen megszállt területre akartak bejutni, hogy segítséget nyújthassanak és elvihessék magukkal hozzátartozóikat” – írta.

    A mentők jelenleg is a helyszínen vannak. Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere hozzátette, hogy a halálos áldozatok és a sebesültek között melitopoli lakosok is vannak. Pontos számokról, adatokról egyelőre nem tudott beszámolni a városvezető.

  • A közösségi médiában tették közzé azt a felvételt, amelyen egy orosz és ukrán tank párharca látható.

    A felvételen az látható, hogy a két harckocsi erdős környezetben találkozik egymással, és az orosz harcjármű végül két lövéssel megsemmisíti az ukránt. A második lövést az orosz jármű már 40-50 méteres távolságból adhatta le, miután rohamra indult.

    Az ukrán jármű az első lövés után visszavonulót fújt, és nem viszonozta a tüzet. Hogy miért, az nem egyértelmű, de elképzelhető, hogy meghibásodás lehetett a háttérben, vagy azt is hihették, hogy baráti tűz érte őket.

  • Milorad Dodik célja az, hogy teljes önállóságot szerezzen meg a Boszniai Szerb Köztársaság számára, amely jelenleg egy Bosznia-Hercegovinához tartozó autonóm egység. Egyik legfőbb célja az, hogy megerősítse az Oroszországgal való kapcsolatát, mert úgy érzi, hogy Vlagyimir Putyin az egyetlen, aki tiszteletben tartja azt az 1995-ös daytoni megállapodást, amelyet a Nyugat megpróbál lebontani. 

    Milorad Dodik jelenleg regnáló boszniai szerb elnökként elismeri a kelet-ukrajnai megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit, annak ellenére, hogy a belgrádi szerb kormány elítélte azokat – írja az Euronews.  

    A boszniai szerb elnök úgy véli, az orosz népszavazás jó precedenst teremt saját nacionalista céljainak a megvalósításához, tehát a népszavazás alkalmas arra is, hogy eldöntsék a Boszniai Szerb Köztársaság státuszát. Dodik évek óta hangoztatja azt, hogy a maximális önállóságot a referendum révén kell kikiáltani, ami nem változtatna a Szerbiával való jó kapcsolatukon. 

  • Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 7078 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5632 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.

    A beléptetettek közül a rendőrség 293 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    Hozzátették: az ukrajnai háború elől ugyanezen a napon 189 ember, köztük 51 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

  • Montenegró hat orosz diplomatát utasított ki a diplomáciai normák megsértése miatt csütörtökön – közölte az ország külügyminisztériuma.

    A közlemény szerint az orosz diplomaták a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak, ezért kell elhagyniuk az országot.

    A Pobjeda című montenegrói napilap csütörtökön közölte, hogy a montenegrói nemzetbiztonsági szolgálat kémkedés és az orosz titkosszolgálattal folytatott együttműködés gyanúja miatt nyomozást indított két montenegrói és körülbelül harminc orosz állampolgár, valamint további hat orosz diplomata ellen.

    Dritan Abazovic miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen is beszélt arról, hogy közös akciót hajtanak végre a montenegrói és más külföldi szervek az ország érdekeinek megóvása érdekében, de részleteket nem közölt.

    A 620 ezres Montenegró a NATO tagja, és folynak vele az európai uniós csatlakozási tárgyalások is. Podgorica csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, és az utóbbi hét hónapban több orosz diplomatát is kiutasított – írja az MTI.

  • Az orosz részleges mozgósítás bürokratikus hibái arra utalhatnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét együttműködik az orosz fegyveres erők parancsnokaival, akik közvetlenül a harctéren vannak – írja az Institute for the Study of War.

    Az a tény, hogy Putyin megkerülte a szokásos eljárást, amely szerint a kommunikáció a védelmi minisztériumon keresztül történik, azt jelzi, hogy a képzetlen tartalékosokat azonnal a frontra szállítják.

    Elemzők szerint ez is jelzi a Sojgu minisztériumába vetett bizalomvesztést.

    A Kreml tisztviselői és az orosz védelmi minisztérium által a mozgósítási eljárásokról használt ellentmondásos és következetlen narratívák arra utalhatnak, hogy Putyin főparancsnokként eltérő vagy egymásnak ellentmondó parancsokat adott ki

    – áll az intézet jelentésében.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index pénteki percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki tudósításunk ide kattintva érhető el.

    Tartsanak velünk ma is!

Rovatok