Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Elon Musk amerikai milliárdos pontokba szedte, szerinte hogyan lehetne ismét béke Oroszország és Ukrajna között. 

A SpaceX vezetője szerint elsőként az ENSZ felügyelete alatt kellene megismételni az elcsatolt területek népszavazását. Másodszor vissza kellene adni Oroszországnak a Krím-félszigetet, mivel szerinte az, hogy a terület Ukrajnához került, csupán „Hruscsov tévedése”. Harmadszor, biztosítani kellene a Krím vízellátását. Az utolsó pontban pedig azt írta, Ukrajnának semlegessé kellene válnia. 

Nagy a valószínűsége annak, hogy végül megtörténik – a kérdés csak az, hány ember hal meg előtte. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ennek a konfliktusnak egy lehetséges, bár valószínűtlen kimenetele egy atomháború

– fogalmazott egy külön bejegyzésben.

Oroszországban, a Szverdlovszki területen meghalt három, a mozgósítás után besorozott orosz katona – írja a NEXTA.

Közlésük szerint az egyik katona alkoholmérgezés és egy epilepszizás roham miatt vesztette életét, a másik öngyilkos lett, a harmadikat pedig májcirrózis miatt (amely szintén az alkoholfogyasztáshoz köthető általában) hazaküldték és nem sokkal később meghalt.

A Baza nevű orosz Telegram-csatorna az öngyilkost egy 46 éves férfiként azonosította, akit elmondások szerint szeptember 26-án soroztak be Kurgan városából. Közlésük szerint a férfi nyakán két vágás volt és mellette megtalálták a vágóeszközt is, amellyel (feltételezhetően) megsebezte magát. Az orosz hatóságok a híradás szerint még vizsgálják az esetet, de egyelőre azt feltételezik, hogy öngyilkosság történt. 

Kupjanszknál és Limannál orosz rakétacsapások súlyos veszteségeket okoztak az ukrán erőknek, ugyanakkor Herszon megyében ukrán tankok mélyen beékelődtek az orosz védelembe – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

A Harkiv megyei Kupjanszk környékén orosz rakétacsapások a tábornok szerint megölték az ukrán 14. gépesített dandár több mint 140 katonáját, és megsemmisítették 19 haditechnikai eszközét. Ebben az irányban, mint mondta, az elmúlt három nap harcaiban több mint félezer ukrán katona esett el és mintegy 60 haditechnikai eszköz vált üzemképtelenné.

A donyecki régióban, Liman irányában, Szlovjanszk közelében az ukrán tartalékra és az ukrán 66. gépesített dandárra mért csapások mintegy száz katona életét követelték, elpusztítva hat páncélozott járművet és két Grad sorozatvetőt is. A 66. és 93. gépesített dandár veszteségei ebben az irányban az elmúlt három nap során meghaladták a 900 embert a szóvivő szerint – írta az MTI. 

Oleh Ljasko volt parlamenti képviselő megkezdte szolgálatát az ukrán hadseregben – közölte a NEXTA hírcsatorna, amely egy videót is közzétett erről.

Az invázió elején több ukrán képviselő is gépkarabélyt ragadott, arra készülve, hogy őket is elérheti az orosz előrenyomulás. Arról viszont nincs kimutatás, hogy pontosan hány törvényhozó vagy (vagy ex-törvényhozó) szolgál a hadseregben. 

Nemrég az oroszoknál is felmerült az, hogy akár még a honatyákat is a frontra küldhetik a mozgósítás után – bár az orosz alsóház elnöke ezzel kapcsolatban kicsit ködösen fogalmazott. 

Franciaország szerint az Oroszországra kivetett uniós szankciók működnek, s az a cél, hogy az ukrajnai háború költségei elviselhetetlenné váljanak Oroszország számára – mondta hétfőn Élisabeth Borne miniszterelnök a nemzetgyűlés előtt tartott beszédében.

„A mi célunk ugyanaz a kezdetektől: elviselhetetlenné tenni a háború költségeit Oroszország számára, keményen sújtani a gazdaságát, hogy megakadályozzuk az offenzíva finanszírozását” – hangsúlyozta a kormányfő.

„A szankciók addig fognak tartani, amíg Putyin a konfliktus és a konfrontáció spirálját fokozza. A szankciók feladása Ukrajna feladását jelentené. Az értékeinkről mondanánk le. Oroszországnak vetnénk alá magunkat. Franciaország, a patriotizmus nem jelent feladást. Nem jelent lemondást. Nem jelent alávetettséget” – mondta Élisabeth Borne a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés képviselőihez intézve szavait, mivel az ellenzéki jobboldali szuverenista párt az MTI szerint ellenzi a Moszkva elleni uniós szankciókat.

A francia miniszterelnök szerint az orosz gazdaság jelentősen visszaesett, a GDP idén 6 százalékot csökkent. Az orosz infláció megugrott, és Oroszország nem fér hozzá a csúcstechnológiai eszközökhöz a szankcióknak köszönhetően.

Egy cseh lakossági kampány több mint 577 millió forintot gyűjtött össze egy modernizált harckocsi megvásárlására az ukrán hadsereg számára, hogy segítse az orosz invázió elleni védekezést.

Az „ajándék Putyinnak” elnevezésű kampányhoz 11 288 egyéni adományozótól érkezett anyagi támogatás, és a cseh védelmi minisztérium és Ukrajna prágai nagykövetsége is támogatta.

Csehország lett az első olyan ország, ahol a hétköznapi emberek tankot vásároltak az ukrán csapatoknak – közölte Jevhen Perebjinisz ukrán külügyminiszter-helyettes a Twitteren.

Egy különleges kiképzés keretében 15 ezer ukrán katonát kíván kiképezni az Európai Unió – számolt be a Spiegel német lap. 

Az ezzel kapcsolatos egyeztetésen részt vevő EU-s diplomaták szerint háromezer, Ukrajnából érkező katonának speciális kiképzésen kell részt vennie. Ám számos más részletben nem sikerült megegyezésre jutnia a vezetőknek. Lengyelország például egyfajta központi kiképzőtábor létrehozását javasolta az ukrán hadsereg számára az ukrajnai határ közelében, ezt azonban Németország ellenzi.

A misszió végső részleteiről jövő héten kell megállapodniuk Brüsszelben. A tervezetet várhatóan az EU Külügyi Tanácsának következő hivatalos ülésén, október 17-én fogadják el. 

Az ukrajnai területeken Moszkva által megrendezett népszavazások miatt bekérették a római külügyminisztériumba az orosz nagykövetet. Ezt követően az Oroszországi Föderáció római nagykövetsége közölte, hogy Szergej Razov nagykövet határozottan visszautasította az olasz fél álláspontját.

Az orosz nagykövetet a külügyminisztérium diplomáciai főtitkára, Ettore Sequi fogadta, aki azt mondta Szergej Razovnak: Olaszország határozottan elítéli a „hamis népszavazásokat”, és eredményüket Róma nem ismeri el.

Az orosz diplomáciai képviselet közleménye szerint a találkozón Szergej Razov „kategorikusan visszautasította az olasz fél kijelentéseit, és kifejtette saját álláspontját, amely összhangban van azzal, amit Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke mondott a Kreml nagypalotája Szent György termében szeptember 30-án elmondott beszédében”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken jelentette be Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja ukrajnai megye Oroszországhoz csatolását a szeptember 27-én lezárult népszavazásokat követően.

Az Egyesült Államok havonta másfél milliárd dollárt utalna Ukrajnának a költségvetési hiány fedezésére. Washington az Európai Uniónál is szorgalmazza, hogy hasonló összeget különítsen el az ország megsegítésére – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

Ukrajna pénzügyi szükségleteiről a héten tárgyalnak az unió vezetői, akik egy rendszeresebb segélyezési mechanizmus létrehozásáról állapodhatnak meg.

Litvánia Kijev kérésére kész beengedni az országba hadköteles krími tatárokat, ha van ukrán állampolgárságuk, és a határon ukrán útlevelet mutatnak fel – közölte hétfőn Rustamas Liubajevas, a belügyminisztérium határvédelmi szolgálatának vezetője.

A krími lakosok két útlevéllel – az Oroszországi Föderáció és Ukrajna által kiadott okmánnyal – rendelkezhetnek.

„Készek vagyunk befogadni azokat a krími tatárokat, akik elmenekülnek a rájuk nézve törvénytelen orosz mozgósítás elől” – mondta a litván illetékes. A befogadás feltétele az MTI szerint az ukrán állampolgárság és ukrán útlevél.

Kijev arra kérte a balti államok, valamint Lengyelország és Grúzia hatóságait, hogy engedjék be országukba az orosz mozgósítás elől menekülő krími tatárokat.

Vlagyimir Putyin nukleáris fenyegetéseinek aláásását szolgálja a Kreml kijelentése, amely szerint konzultációkat folytat az általa elcsatolt ukrajnai területek határának meghatározásáról – számolt be róla a Guardian moszkvai tudósítója.

A Kreml hétfőn közölte, hogy a múlt héten lezajlott népszavazások és az ukrán megyék annektálásának bejelentése után egyeztetnek a Herszonban és Zaporizzsjában élő lakosokkal azzal kapcsolatban, hol húzzák meg a határokat – írja az Al Jazeera. 

Továbbra is konzultálunk azokkal az emberekkel, akik ezeken a területeken élnek 

– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az újságíróknak. 

Az ukrán erők felszabadították a Herszon megyei Arkanhelszke és Mjroljubivka települést – közölte vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amikor esti beszédében köszönetet mondott az ukrán erőknek harctéri helytállásukért. 

Zelenszkij korábban részletek említése nélkül azt mondta a beszédében, hogy az ukrán erők sikerei Donyeck területén nem korlátozódtak Liman városára – írja a Reuters. 

Litvánia nemkívánatos személynek nyilvánította az ország vezető orosz diplomatáját – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

A hírt hétfőn jelentette be a litván külügyminisztérium.

Mint közölték, a döntést amiatt hozták meg, mert az ügyvivő tevékenysége és nyilatkozatai a közelmúltban „nem feleltek meg diplomatastátuszának, és a fogadó ország, azaz Litvánia ügyeibe való beavatkozásként értelmezik”.

A diplomatát felszólították, hogy öt napon belül hagyja el az országot. Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy az ország reagálni fog az Orosz Föderáció ügyvivőjének kiutasítására.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok megemelte a cseppfolyósított gáz árát az Északi Áramlat tenger alatti vezetékeiben történt szivárgás miatt.

A múlt hónapban összesen négy repedést fedeztek fel az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeken a Balti-tengeren, Dánia és Svédország közelében.

Korábban az Egyesült Királyság és az Európai Unió is azt mondta, hogy a vezetéket szerintük szándékosan szabotálták, de Oroszország szerint ezek a vádak kiszámíthatók és ostobák.

Felfüggesztették tisztségéből az orosz Távol-Kelet egyik régiójának toborzásért felelős katonai vezetőjét, amiért több ezer embernek tévesen küldött behívót a részleges mozgósítás keretében – közölte hétfőn egy helyi tisztségviselő.

Az esetről Habarovszk határterület kormányzója, Mihail Degtyarjov számolt be a Telegram-csatornáján. Azt írta, hogy a felelős illetékest, Jurij Lajkót felmentették tisztségéből. Hozzátette: „Ez nem fogja befolyásolni az elnök, Vlagyimir Putyin által kitűzött célt.”

A felfüggesztés pontos okát nem közölte, de a tájékoztatásból kiderül, hogy

A kormányzó szólt arról is, hogy a részleges mozgósítás csak a védelmi minisztérium és az elnök által kijelölt kategóriákra vonatkozik.

Több jelentés is érkezett arról, hogy például időseket, diákokat, betegeket is mozgósítottak, ami elégedetlenséget váltott ki. A múlt héten Vlagyimir Putyin követelte a mozgósítás során elkövetett hibák kijavítását.

Litvánia külügyminisztériuma hétfőn persona non gratának nyilvánította az országában tartózkodó vezető orosz diplomatát – írja az Al Jazeera. 

Az illető közelmúltbeli tettei és kijelentései összeegyeztethetetlenek a státuszával, és a befogadó ország belügyeibe való beavatkozásnak minősül 

– áll a minisztérium közleményében. Az ügyet azonban nem részletezték tovább: a diplomatát felszólították arra, hogy öt napon belül hagyja el Litvániát. 

Az oroszországi habarovszki terület katonai komisszárát eltávolították posztjáról, miután az újonnan mozgósított állomány felét hazaküldték, mert nem feleltek meg a behívási kritériumoknak – közölte hétfőn kora reggel a régió kormányzója.

Oroszország első mozgósítása a második világháború óta széles körű elégedetlenséget váltott ki a tisztviselők és a polgárok körében a sorozás kezelése miatt, beleértve a panaszokat arra vonatkozóan, hogy a sorozótisztek behívópapírokat küldtek olyan férfiaknak, akik nyilvánvalóan nem voltak sorkötelesek.

Tíz nap alatt több ezer honfitársunk kapott behívót, és érkezett a katonai nyilvántartó és sorozó irodákba. Körülbelül a felüket hazaküldtük, mivel nem feleltek meg a katonai szolgálatba lépés kiválasztási kritériumainak

– mondta Mihail Gyegtyarjov, az oroszországi Távol-Keleten található Habarovszki terület kormányzója a Telegramon közzétett videóbejegyzésében. Gyegtyarjov szerint Jurij Laiko komisszár eltávolítása nem befolyásolja a Vlagyimir Putyin által meghatározott mozgósítási tervet – írja a Hindustan Times.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint a csecsen vezető és Vlagyimir Putyin szövetségese, Ramzan Kadirov azt mondta, hogy három kiskorú fia harcolni indul Ukrajnába. Kadirov a következőket írta Telegram-oldalán:

Az, hogy valaki kiskorú, még nem akadálya annak, hogy kiképezzék. Akhmat, Eli és Adam 16, 15 és 14 évesek, de katonai kiképzésük már régen, szinte kiskoruktól kezdve elkezdődött

– jelentette ki a csecsen vezér, majd így folytatta:

Nem viccelek, eljött az idő, hogy megmutassák magukat egy igazi csatában. Hamarosan a frontvonalra mennek, az ütközővonal legnehezebb szakaszain fognak harcolni.

Továbbra is sok gyermek és nő érkezik a háború elől menekülve Ukrajnából Magyarországra. A katasztrófavédelem a társszervekkel közösen gondoskodik róluk, koordinálja az elhelyezésüket, illetve a továbbutazásukat. Nem csak a katasztrófavédelem vesz részt a bajbajutottak elhelyezésében, sokan önkormányzati, karitatív és humanitárius szervezetek segítségével kerülnek biztonságos helyre.

A katasztrófavédelem az elmúlt héten 89 ember, köztük 43 gyermek és 22 nő elhelyezésében, szállításában működött közre. A háború kitörése óta összesen 13 033 ember elhelyezését koordinálta a szervezet – közölte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója  a Telegramon közölte, hogy az elmúlt 24 órában két civil került kórházba „orosz ágyúzás következtében” – adta hírül a The Guardian.

Azt is elmondta, hogy „a Balaklija melletti Izjum körzetben egy mentőautót akna robbantott fel. A 60 éves sofőr meghalt, egy 23 éves mentős pedig megsebesült.” Továbbá egy másik 26 éves férfit is megsebesített egy akna a harkivi járásban, és 569 robbanó tárgyat semlegesítettek az állami katasztrófavédelmi szolgálat tűzszerészei.

Az Oroszországra nehezedő nyomás növelése érdekében az Európai Unió (EU) tovább fogja erősíteni korlátozó intézkedéseit, hogy Moszkva véget vessen az ukrajnai háborúnak – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn, a tagállami vezetőknek küldött, az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.

Michel, a kétnaposra tervezett, csütörtökön kezdődő prágai csúcs meghívólevelében hangsúlyozta: az ukrajnai háború folytatódik. Hozzátette: a Kreml felelőtlen lépései, köztük a mozgósítás, Ukrajna újabb területeinek jogellenes annektálására tett kísérlet, a színlelt és kényszer alatt tartott népszavazások az elcsatolt területeken a helyzet további elmérgesedéséhez vezetett.

Közölte, a Prágában tervezett találkozón a tagállami vezetők meg fogják vitatni, hogy az EU miként nyújthat továbbra is erős gazdasági, katonai, politikai és pénzügyi támogatást Ukrajnának. Meg fogják vizsgálni emellett azt is, hogyan lehet még jobban védeni a létfontosságú európai infrastruktúrát – adta hírül az MTI.