Kamikazedrónnal támadta meg az orosz erő a mikolajivi kikötőt – számolt be Vladiszlav Nazarov, a déli hadműveleti parancsnokság szóvivője pénteken.
Tegnap éjszaka az ellenség Shahed–136 típusú kamikazedrónokkal támadta meg az odesszai és mikolajivi régiót. Hat öngyilkos drónt semmisítettek meg a légelhárító katonák. Egy drón Mikolajiv kikötőjét találta el. Áldozatokról nem tudni
– mondta az Unian ukrán hírügynökség szerint a szóvivő.
A SpaceX nem tudja tovább finanszírozni a kritikus fontosságú műholdszolgáltatásokat Ukrajnának, hacsak az Egyesült Államok nem nyújt anyagi segítséget – jelentette be Elon Musk.
A SpaceX nemrég levelet küldött a Pentagon főhadiszállására, melyben azt kérik, az Egyesült Államok vegye át Ukrajna kormányának a támogatását, illetve a Starlink katonai felhasználását. Ez az év hátralevő részében még 120 millió dollárt emésztene fel, a következő egy évben pedig még 400 millió dollárba kerülne – állítja a SpaceX.
Nem áll módunkban további műholdakat adományozni Ukrajnának, sem a meglévőeket még meghatározatlan ideig finanszírozni
– áll a SpaceX által közzétett levélben. A SpaceX február óta eddig 20 000 Starlink-műhold-egységet adományozott Ukrajnának. A műholdak létfontosságú segítséget nyújtottak az ukrán hadsereg számára – írja a Sky News.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Védelmezők Napját Ukrajnában azzal a megjegyzéssel ünnepelte, hogy a háború megnyerése nemzedékek hosszú szabadságharcának lesz a koronája – írja a The Telegraph.
Ez A nap 2015 óta október 14-re esik Ukrajnában, ami a régi Szovjetunióban a haza védelmezőinek február 23-i ünnepét váltotta fel.
Az elnök hozzátette: „Az ünnepet nem lehet megünnepelni. Hála mindenkinek, aki a múltban Ukrajnáért harcolt. És mindenkinek, aki most is harcol érte. Mindenkinek, aki akkor győzött. És mindenkinek, aki most biztosan győzni fog. Úgy győzni, hogy a népünk sok generációjának küzdelmét siker koronázza. A népét, amely mindig is egy dolgot akart a legjobban: a szabadságot. Maguknak és a gyermekeiknek.”
Ukrajnában vizsgálat indult az Antonov An–225 Mrija (magyarul Álom) óriás szállító repülőgép február 27-i megsemmisülése körülményeinek feltárására – közölték helyi tisztviselők az ukrán média szerint.
Az ukrán főügyészség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azt vizsgálja, hogy a figyelmeztetések ellenére miért nem sikerült időben biztonságba helyezni a gépet. A történtek jogilag hivatali kötelességszegésnek, sőt külföldi katonai hatalommal való együttműködésnek minősülnek. Az ukrán médiaforrások arról nem adtak tájékoztatást, hogy ki a hibás.
Az Antonov An–225-ös, a világ legnehezebb teherszállító repülőgépe, az ukrán fővárostól északnyugatra fekvő Hosztomel repülőterén parkolt. Dmitro Antonov, a gép főpilótája elmondta:
A legénységnek az volt a szándéka, hogy a gépet február 24-én, a drámai hajnali órákban, amikor az orosz támadás megkezdődött, kimenekítse. A hajtóműveket beindították, de nem kaptak felszállási parancsot.
A harcok Hosztomel körül több napig tartottak, mígnem az ukrán csapatokat szétverték a támadó orosz ejtőernyősök. A repülőgépet február 27-én megsemmisítették.
Az oroszbarát erők taktikai előrelépést tettek a Donyeck megyei Bahmut városának központja felé – közölte a brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében.
A tájékoztató szerint július eleje óta kevés más települést foglaltak el az orosz erők.
A Wagner Group katonai magáncég által vezetett erők azonban helyi szinten némi győzelmet értek el a Donbászban: A Wagner valószínűleg továbbra is nagymértékben részt vesz a bakhmuti harcokban
– folytatódik a tájékoztató.
A közleményben hozzáteszik, hogy Oroszország valószínűleg úgy tekint Bakhmutra, mint a Donyecki terület legjelentősebb részének számító Kramatorszk-Szlovjanszk felé vezető előrenyomulás előkészítése.
A közlemény szerint Oroszország továbbra is folytatja a támadó hadműveleteket Donbász középső részén, és nagyon lassan halad előre.
Az általános műveleti tervét azonban aláássa az északi és déli szárnyaira nehezedő ukrán nyomás, valamint a lőszerek és a munkaerő súlyos hiánya.
Egy orosz kormányzati dokumentumból kiderül, hogy a Krími híd javítása 2023 júliusára fejeződik be – írja a Reuters.
Az elcsatolt Krím félsziget és Dél-Oroszország közötti híd javításait 2023 júliusáig be kell fejezni
– áll az orosz kormány honlapján közzétett dokumentumban.
Mint arról korábban beszámoltunk, október 8-án reggel felrobbant egy teherautó a Krími hídon. A járműről a vasúton elhelyezkedő tehervonat tartályaira is átterjedt a tűz. A híd egy része később teljesen víz alá került. Többek szerint nem teherautó okozta a robbanást, hanem más áll a háttérben.
Valószínűleg az ukrán nép és az ukrán vezetés kapja idén az Európai Parlament Szaharov-díját. Miután közzétették csütörtökön a jelöltek listáját, kiderült, hogy a négy legnagyobb parlamenti frakció egyaránt az ukrán népre voksolna az idei díjkiosztáskor.
Erős konszenzus van a legnagyobb politikai pártok között és az EP-képviselők között arról, hogy idén az ukrán népet és Ukrajnát kell kitüntetni az emberi jogi díjjal a bátor harcukért, amit az országuk függetlenségéért és az orosz agresszió ellenében vívnak
– mondta Pedro Margues portugál EP-képviselő, az Európai Parlament egyik alelnöke. A képviselők úgy vélik, hogy a díjazással az Európai Unió elkötelezettségét és az ukránbarát politikáját is erősíteni lehetne – írja az Euronews.
Az, hogy az Európai Unió valódi egységet mutat, meglepte Oroszországot. A szankciók pedig valódi hatással bírnak: az orosz gazdaság szenved, Putyin rezsimje pedig egyre kevesebb erőforrással rendelkezik a háború folytatásához. Ezért ennek óriási hatása van
– tette hozzá a portugál EP-képviselő.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség értesülései szerint a francia Danone úgy döntött, hogy megkezdi az oroszországi üzletének felszámolását.
A Danone bejelentése szerint megkezdték az oroszországi tejtermék- és növényi alapú termékek ellenőrzésének átruházását. A Danone úgy véli, hogy ez a legjobb megoldás a helyi üzleti folyamatok hosszú távú folytonosságának biztosítására, valamint alkalmazottai, ügyfelei és partnerei számára
– áll a cég közleményében.
A belarusz diktátor parancsnoksága alatt álló csapatok Ukrajna oldalára állnának, ha parancsot kapnának az invázióra, ami egy „epikus kudarc” lenne Putyin minszki cimborájának – állítja Szvjatlana Cihanouszkaja.
Aljakszandr Lukasenka diktátor annyira meggyengült, hogy a hadseregét nem hívták be Ukrajnába, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök nem lehet biztos abban, hogy a belarusz csapatok követnék a parancsát
– mondta Szvjatlana Cihanouszkaja száműzött ellenzéki vezető a Politicónak, hozzátéve: „Biztos vagyok benne, hogy Lukasenka kiadná a parancsot a belarusz hadseregnek, hogy vegyen részt ebben az invázióban, ha biztos lenne benne, hogy harcolnának is.”
Képzeljük csak el a helyzetet, ha kiadná ezt a parancsot, a belorusz hadsereg átmenne a határon, és ők disszidálnának, oldalt váltanának, elbújnának, mert valójában nem akarnak harcolni az ukránokkal. Képzeljék csak el a hírnevét Putyin előtt, a Kreml előtt. Ez egy epikus bukás lenne
– jegyezte meg az ellenzéki politikus.
Oroszország küladóssága a harmadik negyedévben 15 éve legalacsonyabb, 436,8 milliárd dollár volt, 34 milliárd dollárral (7,2 százalékkal) alacsonyabb a második negyedévinél.
Az orosz jegybank honlapján az szerepel, hogy a múlt év végén a küladósság 482,1 milliárd dollár volt, ami az első háromnegyed év végére 45,4 milliárd dollárral, 9,4 százalékkal csökkent.
Az államigazgatási szervek adóssága a harmadik negyedévben 7,1 milliárd dollárral, 9,6 százalékkal, 67,4 milliárd dollárra esett, az első kilenc hónapban pedig 4,1 milliárd dollárral, 6,5 százalékkal emelkedett a múlt év végi 63,4 milliárd dollárról.
A bankszektor (a bankok és a jegybank) külső adóssága a harmadik negyedévben 5,9 milliárd dollárral, 5,3 százalékkal 105,6 milliárd dollárra csökkent negyedéves összevetésben, az első kilenc hónapban 8,8 milliárd dollárral, 7,7 százalékkal mérséklődött a tavalyi utolsó negyedévi 114,4 milliárd dollárról.
A gazdaság többi szektorának külső adóssága a harmadik negyedévben 20,9 milliárd dollárral, 7,3 százalékkal 263,7 milliárd dollárra csökkent, háromnegyed év alatt a tavalyi utolsó negyedévi 304,4 milliárd dollárról 40,7 milliárd dollárral, 13,4 százalékkal esett – számolt be az MTI.
Ukrajna azzal vádolta a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC), hogy nem tesz semmit az ukrán hadifoglyok jogainak védelmében. Azt kérték a szervezettől, hogy látogasson el az olenyivkai táborba az ország oroszok által megszállt keleti részén – számolt be a The Guardian.
A hírhedt kelet-ukrajnai táborban júliusban ukrán hadifoglyok tucatjai haltak meg robbanás és tűz következtében.
A Vöröskereszt a múlt hónapban megpróbált bejutni a táborba, de állítólag az orosz hatóságok megtagadták a belépést.
Nem értem, miért nem érkezett még meg a Vöröskereszt missziója Olenyivkába. Egyszerűen nem vesztegethetünk több időt. Emberi életek forognak kockán
– közölte Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke csütörtökön késő este a Twitteren, aki a Vöröskeresztnek három napot adott, hogy ellátogasson a fogolytáborba.
Felháborodásának adott hangot Anasztaszija Kasevarova, egy Vlagyimir Putyint nyíltan támogató orosz újságíró, amiért csupa „képzetlen katonát” hurcolnak a csatatérre.
Az újságíró ugyanabban a bejegyzésében biztosította támogatásáról az orosz elnök háborúját, valamint fejezte ki a felháborodását amiatt, hogy a hírek szerint a mozgósított férfiak nagy része nem tér vissza élve a frontról – írja a SkyNews.
Cseljabinszk, Jekatyerinburg, Moszkva – máris jönnek a cinkkoporsók. Azt mondták nekünk, hogy lesz kiképzés, hogy nem egy hét alatt küldik őket a frontra. Megint hazudtatok?
– kritizálta Telegramon a helyszínen lévő orosz parancsnokokat, akik szerinte a „még nem eléggé felkészült” férfiakat mozgósították. Ez úgy történhetett meg, hogy nem hallgattak a feljebbvalóik utasítására, hanem a mozgósított férfiakat egyszerűen csak „odadobták a csatatérre”.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint Oroszország azzal, hogy rakétacsapásokat mér Ukrajnára, megbékíti az orosz nacionalistákat és támogatóit.
Az első kiképzetlen, mozgósított orosz katonák közül az orosz sajtó beszámolója szerint már öten meghaltak az ukrajnai háborúban, mindössze három héttel azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök szeptember 21-én bejelentette a részleges mozgósítást.
Az ISW szerint a Kreml továbbra is erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy elterelje a figyelmet a mozgósításról és a katonai kudarcokról.
Az Egyesült Államok ma, akárcsak a karibi válság idején, nem akarja figyelembe venni Oroszország aggodalmait a biztonságát közvetlenül fenyegető veszélyekkel kapcsolatban – mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
A cél ugyanaz: az Egyesült Államok globális dominanciájának biztosítása minden eszközzel
– mondta Rjabkov a RIA Novosztyinak.
A washingtoni magatartásból fakadó probléma „az Egyesült Államok beteges vonakodása attól, hogy elismerje más államok jogát létfontosságú érdekeik védelmére” – mondta Rjabkov.
Ez az Ukrajna körüli jelenlegi válság gyökere
– vélekedett a miniszterhelyettes.
Ma reggel az ellenség három S300-as rakétával találta el a regionális központot – közölte Olekszandr Sztaruh zaporizzsjai katonai vezető.
Az infrastrukturális létesítmények megsérültek. A találatok helyszínén tűz ütött ki. A mentők már a helyszínen dolgoznak
– olvasható a közösségi oldalon közzétett bejegyzésben. Az előzetes információk szerint nincsenek áldozatok.
Az Országos Rendőr-főkapitányság lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 6214 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5157 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 241 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. október 13-án 41 ember, köztük 11 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Erős választ kaptunk a PACE-től – ez az első nemzetközi szervezet, amely terrorista rezsimként definiálta a jelenlegi oroszországi rendszert. Nagyon fontos, hogy ez egy politikai jelzés legyen – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Szerinte ez jelzés az Európa Tanács valamennyi tagállamának és a világ valamennyi országának, hogy
nincs miről beszélni ezzel a terroristacsoporttal, amely kisajátította Oroszországot, és 80 év után a legsúlyosabb háborút robbantotta ki Európában.
A világ látja, hogy mi történik. Ismeri annak a bohózatnak az árát, amelyet Oroszország a megszállt területen álreferendumok álcája alatt rendezett. 143 ENSZ-tagállam támogatta azt a határozatot, amely megvédi az ENSZ Alapokmányának elveit, és elítéli Oroszországot a területeink elcsatolására irányuló kísérletért. Jelenleg rekordszámú állam támogatja Ukrajnát. De hiszem, hogy lesz még több is – tette hozzá az ukrán államfő.
Október 13-án este robbanások dördültek az oroszországi Belgorod városában, a helyi hatóságok arról számoltak be, hogy felrobbantottak egy lőszerraktárat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Belgorod régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov megerősítette a lőszerraktárat ért támadást, elmondása szerint nincs áldozat.
Az orosz média tájékoztatása szerint a robbanások következtében az egyik közeli falu cukorgyárának területén is kitört a tűz.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csötörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!