Ezzel a poszttal zárul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

Jó éjszakát kívánunk! 

Prioritásnak nevezte Ukrajna légvédelmi rendszerének megerősítését Annalena Baerbock német külügyminiszter egy interjúban – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A hét elején láttuk, milyen fontos a légvédelem. Szerencsére a Kijev elleni rakétatámadások felét sikerült hatástalanítani, többek között fegyverkészleteinknek köszönhetően

– fogalmazott a Phoenix TV-nek a német diplomácia vezetője, aki szerint további támogatásokra van szüksége Ukrajnának, kiváltképp a légvédelem területén.

Miután az ukrán csapatok felszabadították Herszont, Belarusz északról csaphat le Ukrajnára – nyilatkozta az Unian hírügynökségnek Oleg Szoszkin politológus és közgazdász, a Társadalomátalakító Intézet igazgatója.

2014-ben azt mondtam, hogy ez egy háború, és 10 évig fog tartani. Kiderült, hogy a háború első szakasza 8 évig tartott. Most elkezdődött a második szakasz. Arra kell számítanunk, hogy ez is 10 évig fog tartani. Belarusznak még be kell szállnia a háborúba. Mert amikor a tét egyre nagyobb lesz, amikor Ukrajna felszabadítja Herszont, Putyin utasítani fogja Lukasenkát, hogy északról kezdje el támadni Ukrajnát

– mondta Szoszkin.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tervez találkozni Martin Griffiths ENSZ-főtitkárhelyettessel – értesült a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Mint egy diplomáciai forrás korábban a TASZSZ-nak elmondta, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese vasárnap érkezett Moszkvába, ahol az ukrajnai gabonaexport meghosszabbításáról tárgyal.

Az Ukrajnából a Fekete-tengeren át történő élelmiszerexport-szállításról szóló megállapodásokat július 22-én kötötték meg 120 napra, vagyis november második felében járnak le. Az ENSZ többször jelezte, hogy támogatja a gabonaegyezmény meghosszabbítását.

Ugyanakkor az orosz hatóságok többször rámutattak az alku egyes pontjainak nem teljesülésére, többek között arra a megállapodásra, hogy a gabonát elsősorban a legszegényebb országokba kell eljuttatni.

Sebastian Kurz volt osztrák kancellár szerint az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az ukrajnai konfliktus békés tárgyalások útján rendeződjön.

Álláspontját a Bild am Sonntag című napilapnak vasárnap adott interjújában fejtette ki.

„A vereség nem opció Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. A nukleáris fenyegetés fényében az Európai Uniónak ragaszkodnia kell a tárgyalások útjához. Most az a legfontosabb, hogy a vérontást megállítsuk, és békés megoldást találjunk a tárgyalóasztalnál, hogy megakadályozzuk a teljes eszkalációt kontinensünkön” – hangsúlyozta a korább osztrák kormányfő.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a tervek szerint a jövő héten találkozót tart az Orosz Biztonsági Tanács állandó tagjaival – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.

A Cigányok ideje és a Macska-jaj világhírű rendezője, Emir Kusturica a szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon bővebben is kifejtette véleményét az orosz–ukrán háborúról.

Kusturica úgy vélekedik, hogy Európa lényegében az Egyesült Államok gyarmata, ezt viszont sokan nem veszik észre. „Ha az Egyesült Államok harcolni akar Oroszországgal, miért nem Alaszka felől támad?” – tette fel a kérdést a híres filmes.

Hozzátette, szerinte az Egyesült Államok ma Európa pusztulására tör. Majd a következő kérdés is kikívánkozott belőle: „Miként ünnepelhetik Volodimir Zelenszkijt, ezt a rossz színészt?”

Kusturica egy másik kérdésre azt válaszolta, hogy újabb elismerést már nem fog kapni a cannes-i fesztiválon, szerinte a politikai álláspontja miatt – írja a Magyar Hang.

Jelenleg nem lehet megmondani, milyen lépéseket tesz a Nyugat, ha Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin úgy dönt, hogy atomfegyvereket vet be Ukrajnában. Ezt a Radio NV-nek adott interjújában mondta Andrij Zahorodnyuk egykori ukrán védelmi miniszter.

„Hogy mi lesz a reakció, azt senki sem tudja. Ez a nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok stratégiai döntése, hogy nem magyarázzák meg, és nem is árulják el, milyen lépéseket fognak tenni. Ez az úgynevezett stratégiai bizonytalanság – egy egész doktrína, amelyhez ragaszkodnak” – jegyezte meg a szakértő.

Tarjányi Péter szerint Szergej Szurovikin kinevezése után igazán pusztítóvá válhat Oroszország Ukrajna ellen folytatott fegyveres konfliktusa. A biztonságpolitikai elemző szerint „Armageddon” tábornokot nem érdekli, hogy mi történik a katonákkal és a civilekkel a fronton, mindent a győzelemnek rendel alá.

Tarjányi Péter Szurovikint ahhoz az iskolához sorolja, amely szerint „egy háborúban minden eszköz megengedett az ellenség megtörésére”. Az elemző szerint Szurovikin kész visszaszólni, ha katonai logikával ellentétes nyomásgyakorlás érkezne.

Tarjányi Péter az Index biztonságpolitikai műsorában, a Frontvonalban legutóbb arról beszélt: Vlagyimir Putyin hatalmát is megdöntheti, ha az orosz elnök atomhoz nyúl.

Az Ukrajnában zajló háborúról szóló újabb bejegyzésében az Institute for the Study of War (ISW) azt állítja, hogy Oroszország tömeges erőszakos deportálásokat hajt végre az ukrán civilek ellen, ami gyakorlatilag az etnikai tisztogatás egy formája. 

Oroszország továbbra is folytatja az ukránok tömeges, erőszakos deportálását, ami valószínűleg egy szándékos etnikai tisztogatási kampánynak felel meg amellett, hogy nyilvánvalóan megsérti a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezményt

– olvasható a tudományos intézet tweetjében.

Azokra a hírekre reagálva, miszerint Irán ballisztikus rakétákat küldött Oroszországnak, az izraeli kormány egyik minisztere szakított az eddigi semlegességgel, és azt követelte, hogy nyújtsanak katonai támogatást Ukrajnának. 

Ma reggel jelentették, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak. Többé nincs kétség afelől, hogy Izraelnek hol kell állnia ebben a véres konfliktusban. Eljött az ideje, hogy Ukrajna kapjon tőlünk is katonai segítséget, ahogyan az Egyesült Államoktól és a NATO többi országától is kap

– írta Nachman Shai, Izrael diaszpóraügyi minisztere a Twitteren. Izrael eddig ellenállt annak a nyomásnak, hogy felfegyverezze Ukrajnát, ehelyett humanitárius támogatást nyújtott, például tábori kórházakat. Ez részben az Oroszországgal való rendkívül kényes diplomáciai kapcsolatának köszönhető – írja a Telegraph.

Ben Hodges, az Egyesült Államok európai hadseregének volt parancsnoka lehetségesnek tartja az oroszok által megszállt Krím félsziget felszabadítását, erre szerinte 2023 nyarán kerülhet sor.

„Úgy látom, hogy az oroszok helyzete hétről hétre romlik” – mondta Hodges a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapnak. „Úgy tartják, a háború az akarat és a logisztika próbája – és Ukrajna mindkét tekintetben fölényben van” – tette hozzá.

Hodges úgy látja, az oroszoknak el kell veszíteniük ezt a háborút, „különben két-három év múlva újra támadásba lendülnek”. Szerinte az orosz vezetés „egyetlen reménye”, hogy a Nyugat meginog Ukrajna támogatásában.

Nem egészen 9000 orosz katona fog állomásozni Belaruszban az orosz–belorusz közös katonai erő részeként – közölte vasárnap a belorusz védelmi minisztérium a Reuters híradása szerint.

Valerij Revenko, a minisztérium nemzetközi katonai együttműködésért felelős osztályának parancsnoka a Twitteren jelentette be, hogy megérkeztek Belaruszba az első szerelvények a regionális haderőben szolgáló orosz katonákkal, akiknek elhelyezése néhány napig fog tartani. Az orosz katonák száma „kicsivel 9000 alatt lesz” – tette hozzá a parancsnok.

Mindeddig nem lehetett tudni, hogy hány orosz katonát telepítenek belorusz területre, az ukrán határ közelébe. A Lukasenka által vezetett ország Moszkva szövetségese az ukrajnai konfliktusban, már a háború elején átengedte a területét az orosz hadseregnek céljai megvalósításához, de a belorusz hadsereg eddig nem vett részt az ukrán területen folyó harcokban.

Az ukrán erők lövedékei megrongálták a donyecki régió fővárosa, Donyeck közigazgatási épületét – közölte vasárnap a város oroszok által támogatott adminisztrációja. A közigazgatás a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy

Donyeck városát 2014 óta az oroszok által támogatott Donyecki Népköztársaság ellenőrzi. Oroszország szeptemberben lépett Ukrajna donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai régiójának annektálása érdekében, Oroszország területének fél évszázada történt legnagyobb bővítésekor – írja a Reuters.

Moszkva azt követően jelentette be az annexiókat, hogy az általa megszállt ukrajnai területeken úgynevezett népszavazásokat tartott. A nyugati kormányok és Kijev szerint a szavazások megsértették a nemzetközi jogot, mivel kikényszerített jellegűek, és nem reprezentatívak voltak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a NATO állítólagos beavatkozása a háborúba „jelentősen bonyolítja a helyzetet” Ukrajnában, de Moszkva így is véghez viszi az akaratát.

„A NATO de facto már beszállt az ukrán konfliktusba, de akkor is folytatódik a »különleges katonai művelet«. A NATO Ukrajnának nyújtott segítsége jelentősen bonyolítja a helyzetet, de az Orosz Föderáció lehetőségei lehetővé teszik, hogy a háború ilyen körülmények között is folytatódjon” – idézte az Unian hírügynökség Peszkovot.

Oroszország védelmi minisztériuma szerint erői visszaverték az ukrán csapatok előrenyomulását Donyeck, Herszon és Mikolajiv régiókban, jelentős veszteségeket okozva az ellenségnek.

Oroszország azt is közölte, hogy folytatja az ukrajnai katonai és energetikai célpontok elleni légitámadásokat nagy hatótávolságú, precíziós irányítású fegyverekkel, írja az al-Dzsazíra.

„Négy orosz megsebesült az ukrán határ közelében fekvő Belgorod térségének bombázása miatt” – közölték orosz tisztviselők vasárnap. 

A Belgorodban történt ágyúzás következtében egy családból három ember megsebesült

– tette közzé Vjacseszlav Gladkov regionális kormányzó vasárnap a Telegramon, miután meglátogatta a családot. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint 16 robbanás hallatszott az ukrán határtól mintegy 50 kilométerre fekvő Belgorodban. 

A pápa nagyobb „multilateralizmusra” szólít fel az ukrajnai háborúra adott válaszként. Ferenc pápa új könyvének egyik részletében azt írta, hogy az ukrajnai invázió rávilágít az erősebb nemzetközi testületek, például az ENSZ szükségességére.

Háborús időkben feltétlenül meg kell erősíteni, hogy több és jobb multilateralizmusra van szükségünk, de az ENSZ már nem felel meg az »új realitásoknak«

– tette hozzá a La Stampa napilap által közölt részletben. A könyv, amely a Covid–19-világjárvánnyal is foglalkozik, kedden jelenik meg Olaszországban.

Az orosz invázió kezdete óta megölt gyermekek száma jelenleg 423 – közölte az ukrán főügyészség.

Hozzátették, hogy további 810 gyermek sérült meg a konfliktusban, a legtöbb gyermekáldozat Donyeckben és Kijevben volt.

Azt is közölték, hogy a számok még nem véglegesek, ugyanis folyamatban van még a megszállt területeken a halottak és a sebesültek összegyűjtése – írja a Guardian.

A Világbank egyik vezető tisztviselője szerint a háború kezdete óta tízszeresére nőtt a szegénység Ukrajnában − írta meg a The Guardian. 

A Reuters hírügynökségnek nyilatkozva Arup Banerji, a bank kelet-európai regionális igazgatója elmondta, hogy a konfliktus frontvonalától távol eső polgári infrastruktúrát ért orosz támadások tovább bonyolították az ország amúgy is súlyos gazdasági helyzetét.

Ha ez folytatódik, a kilátások sokkal, de sokkal rosszabbak lesznek

– mondta.

Irán tagadja, hogy fegyvereket szállítana Oroszország ukrajnai háborújához. Azt állították, hogy „nem tettek és nem is tesznek ilyet” − írta meg a CNN.

A megszólalás a jelentések szerint egy, az iráni külügyminiszter és portugál kollégája közötti pénteki telefonbeszélgetésen hangzott el, és arra utal, hogy Kijev és az amerikai hírszerzés szerint Oroszország iráni gyártmányú „kamikazedrónokat” használ Ukrajnában. 

A Washington Post értesülései szerint az iráni gyárakban már készül a Fateh–110 és Zolfaghar rakéták első csomagja. Ezek a rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták akár 300, valamint 700 km-es távolságból is képesek célba találni.

Irán rendelkezik a Közel-Kelet egyik legnagyobb és legváltozatosabb rövid és közepes hatótávolságú rakétaarzenáljával.

A Fateh–110 és a Zolfaghar legújabb változatai erősek és viszonylag pontosak is közelre. Egyes modellek elektrooptikai irányítórendszerrel vannak felszerelve, ami lehetővé teszi a rakéták kezelői számára, hogy irányítsák őket a célba érkezés előtt is

– írja az amerikai lap.

Az elmúlt napokban az orosz megszállók személyi és haditechnikai veszteségeket szenvedtek Guljajpole közelében, Tokmakban, Pologiban, Kamenka-Dnyeprovszkaja, Orehovo és Bergyanszk területén.

Az ukrán fegyveres erők a zaporizzsjai régió megszállt részeit igyekeznek felszabadítani az orosz uralom alól

– jelentette be Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere a Telegram-oldalán. Bejegyzésében továbbá szót ejtett az ukrán hadsereg legutóbbi sikeres akcióiról is.

Vlagyimir Putyin orosz diktátor akár 30 ezer katonáját használhatja fel arra, hogy egy második támadást indítson Kijev ellen – jelentette ki Alekszej Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.

Az Unian arról ír az egyik cikkében, hogy Aresztovics szerint azonban nem fog sokáig tartani az orosz előrenyomulás, néhány napot ad ennek az egésznek.

Putyin úgy fog erre tekinteni, hogy ismét borzolhatja a kedélyeket, szerintem viszont néhány napon belül vége lesz ennek

– vélekedett Aresztovics.

Franciaország legfeljebb 2000 ukrán katonát képez ki az Európai Unió új kiképzőmissziójában – írja az Ukrajinszka Pravda. Sebastien Lecornu a Le Parisiennek adott interjúban arról beszélt, hogy néhány hétre csatlakoznak egységeikhez az ukrán katonák.

A miniszter szerint a képzés három szinten zajlik majd:

Először is, a katonák általános kiképzése, ezután az ukránok konkrét igényeit veszik át, például a logisztika terén, a harmadik szint pedig a rendelkezésre bocsátott fegyverekhez való kiképzés.

A miniszter megerősítette a Crotale légvédelmi rendszerek jövőbeli szállítását, amelyek különösen hasznosak a drónok és a légi bombázások elleni küzdelemben, szállításukra pedig két hónapon belül sor kerül.

Magyarország támogatja, hogy több világbanki forrás jusson Ukrajnának, valamint a háború által érintett szomszédos országoknak – mondta Varga Mihály Washingtonban, ahol a Világbank közgyűlésének alkalmával találkozott világbanki vezetőkkel.

A pénzügyminiszter kiemelte: Magyarország eddig is jelentős segítséget nyújtott Ukrajnának, amelynek összege már meghaladta a 28 milliárd forintot, Magyarországra csaknem egymillió ukrán menekült érkezett. Emellett jelezte, hogy a szomszédos tagállamok – így Magyarország is – számos olyan anyagi terhét viselik a háborúnak, amelyet más tagállamok nem.

Széles körű támogatást biztosítana Ukrajnának

Washingtoni programja során Varga Mihály többek között Anna Bjerde regionális Világbank-alelnökkel is tárgyalt. A találkozón főképpen az orosz–ukrán háború gazdasági következményeit, valamint Ukrajna támogatásának témáját érintették a felek.

Magyarország támogatja, hogy több világbanki forrás jusson Ukrajnának, valamint a háború által érintett szomszédos országoknak – ezt a magyar pénzügyminiszter az Elena Bourganskaiával, a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaság alelnökével való tárgyalásán mondta.

Varga Mihály a találkozón elmondta, hazánk készen áll arra, hogy az ukrajnai újjáépítést a régióban aktív, jó kapcsolatokkal és tapasztalattal rendelkező magyar cégek is segítsék. A pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy az újjáépítéskor