Ha az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szakértőket küld Ukrajnába, hogy azok ellenőrizzék az elmúlt néhány hétben használt kamikazedrónokat, akkor Oroszország újraértékeli az együttműködést Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral – közölte szerdán az ország. 

A nyugati hatalmak azzal vádolják Oroszországot, hogy iráni gyártmányú Sahed–136-os drónokat használt – ezt Moszkva és Teherán is tagadja. 

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövet-helyettese az ENSZ Biztonsági Tanácsának zárt ajtók mögött tartott, a moszkvai drónhasználatról szóló megbeszélése után szólította fel a szervezet főtitkárát és annak a munkatársait, hogy „tartózkodjanak minden törvénytelen vizsgálatban való részvételtől” – írja a Reuters. 

Ellenkező esetben újra kell értékelnünk a velük való együttműködésünket, ami aligha szolgálja bárki érdekeit. Nem akarjuk ezt tenni, de nem lesz más választásunk

– mondta újságíróknak Poljanszkij. Ha beigazolódik a nyugati nagyhatalmak gyanúja, az azt jelenti, hogy Oroszország megsértette az iráni atomalkut jóváhagyó 2015-ös határozatot. 

Iránnak kötelessége, hogy ne exportálja ezeket a fegyvereket, hogy ne támogassa Oroszország agressziós háborúját

– írta Twitteren a találkozó után James Kariuki, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövet-helyettese.

Újabb téves információként értékelte a nyugati országok azon vádjait Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-képviselőjének helyettese azt, hogy Irán harci drónokat exportál Oroszországba – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség.

A nyugati kollégák célja egyértelmű: egyszerre két célpontot igyekeznek eltalálni, és egy távoli ürüggyel nyomást gyakorolni Oroszországra és Iránra

– fogalmazott a tisztviselő, aki azt is hozzátette: az ilyen lépésekkel a Nyugat a saját, az ukrajnai konfliktusban való részvételéről próbálja meg elterelni a figyelmet.

Ukrajna lakosságának a hetven százaléka támogatja, hogy csak a győzelemnél hagyják abba a harcokat. Győzelemnek pedig az számít, ha visszaszerzik az oroszok által elfoglalt összes területet, ideértve a Krímet is, amelyet még 2014-ben annektált Moszkva – állítja a Gallup szeptember elején végzett felmérése. 

A megkérdezettek mindössze huszonhat százaléka vallotta azt, hogy Ukrajnának tárgyalásokra kellene törekednie a mielőbbi béke érdekében. 

Spanyolország és Franciaország lehetővé teszi, hogy az orosz üzletemberek elleni szankciók miatt ideiglenesen lefoglalt szuperjachtok tulajdonosai fizessék a hajóik fenntartását − közölte három forrás a Reuters hírügynökséggel.

Spanyolországban hat hajót foglaltak be az Oroszország februári ukrajnai inváziója után bevezetett szankciók nyomán − írta meg a Sky News. 

A tulajdonosok többsége fizeti a karbantartási, legénységi, kikötési és biztosítási díjakat − mondta egy, az ügyet ismerő forrás.

Három forrás szerint magánszemélyek általában nem végezhetnek pénzügyi tranzakciókat azokban az országokban, ahol szankciókkal sújtották őket, de a spanyol és a francia kormány az uniós és a nemzeti jogszabályok alapján engedélyezi a kifizetéseket.

Az ukrán–magyar határszakaszon 5207-en léptek be szerdán Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4279-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 191 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Oleh Szinyehubov, Harkiv kormányzója csütörtökön közölte, hogy tegnap két ember meghalt és további négy megsebesült, amikor „az állami mentőszolgálat munkatársait szállító autó aknára futott” az izjumi körzetben − írta meg a The Guardian. 

Azt is elmondta, hogy

egy 78 éves, Izjum körzetbeli lakost a nap folyamán sérülésekkel kórházba szállítottak.

Ismeretlenek gyújtottak fel egy ukrajnai menekülteket elszállásoló menedékhelyet az észak-németországi Groß Strömckendorf nevű településen. A gyújtogatásban senki sem sérült meg – írja a Bild.

A beszámoló szerint a tüzet még szerda este kilenc óra után észlelték a szállodában, ahol március óta tizennégy, Ukrajnából érkezett menekültet helyeztek el. A lángok a főépület egyik külső falán jelentek meg először, majd a tetőre is gyorsan átterjedtek. 

A rendőrség információi szerint a tüzet szándékosan okozhatta, a helyszínen körülbelül 20 mentőautó volt jelen. Úgy tudni, előző nap egy horogkereszt került az épület ajtajára, ami miatt a rendőrség is kiment a helyszínre. 

Egy héten belül harmadjára tartóztatott le az északnorvég rendőrség olyan orosz állampolgárokat, akik ott készítettek fotókat, ahol nem lett volna szabad.

A rendőrség nem adott bővebb tájékoztatást az ügyről, azt azonban elmondták, hogy egy olyan északnorvég megyében tartóztatták le az oroszokat, ahol számos katonai létesítmény, valamint kőolaj- és ipari kitermelő központok találhatók – írja a Moscow Times.

Az orosz állampolgároknál nagy mennyiségű, fényképezésre és filmezésre alkalmas eszközt találtak. A kihallgatáson az orosz állampolgárok azt vallották, hogy csak turisták. 

A dél-ukrajnai Zaporizzsja régióban csütörtökön kora reggel orosz rakéta csapódott be egy iskolába − írta meg a Sky News. 

Kijlo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy reggel 7 óra 20 perc körül rakéta csapódott be egy „speciális iskolába” Komiszuvakha faluban.

Áldozatokról egyelőre nincsenek adatok.

Az Ukrán Ortodox Egyház (PCU) Szent Szinódusa arról határozott egy keddi ülésen, hogy engedélyezik a hívek számára a karácsony, Jézus Krisztus születésének Gergely-naptárhoz igazított december 25-i ünneplését – írja a mukachevo.net.

A döntésnél kiemelt figyelmet szenteltek a hívek által megfogalmazott megkereséseknek és a társadalmi igényeknek, amelyek több vitát is kirobbantottak már az egyházban az évek alatt – közölte a PCU. Ezen viták kiéleződésében kiemelt szerepet játszott az ukrán–orosz háború kirobbanása is – tették hozzá. 

Súlyosan megrongálódott egy ipari vállalkozás és egy energetikai létesítmény is Dnyipropetrovszkban, ahol ennek ellenére minden egyes szolgáltatás zavartalanul működik – közölte Valentin Reznicsenko, a dnyipropetrovszki regionális közigazgatás elnöke.

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a tisztviselő nem részletezte, pontosan milyen károk érték az épületeket.

Mintegy 12 civil holttestét találták meg szerdán a donyecki régióban, amiről a térség Regionális Katonai Igazgatóságának vezetője, Pavlo Kirilenko számolt be – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A közölt adatok szerint a tizenkét áldozat közül nyolcat Limanban, kettőt-kettőt pedig Novoszelovkában és Sosnovében találtak meg. 

Az elmúlt néhány napban Oroszország többször is megtámadta Ukrajnát azokkal a kamikazedrónokkal, amelyeket Irántól kapott. Az Európai Unió most egy új szankciós csomag elfogadását fontolgatja, amellyel a fegyveres segítségnyújtást büntetné. 

Ukrajna állítása szerint az orosz haderő napok óta olyan kamikazedrónokkal támadja az országot, amelyeket Moszkva Irántól kapott. Teherán tagadja a vádat. A német kormány minden erejét bevetve azért lobbizik Brüsszelben, hogy az Európai Unió gyorsan reagáljon az iráni fegyveres segítségnyújtásra – írja a Spiegel. 

A lap értesülése szerint Berlin 11 másik uniós országgal együtt egy Brüsszelnek küldött körlevélben sürgette a szankciós csomag elfogadását. A körlevél aláírói között van Franciaország és Hollandia is. Összesen nyolc iráni személy és intézmény ellen irányulnának a szankciós intézkedések, akik felelősek a drónok gyártásáért és szállításáért.

A szankciók jellege ugyan még nem nyilvános, de feltehetően a schengeni térségbe való beutazási tilalmat és az iráni drónprogramban részt vevő vállalatokra vonatkozó pénzügyi szankciókat tartalmazza. 

Frank-Walter Steinmeier német elnök biztonsági okokból lemondta csütörtökre tervezett kijevi látogatását − közölte a The Guardian. 

A döntés a német külügyminisztérium, a belügyminisztérium és a biztonsági hatóságok tanácsára született. A látogatást mást időpontra teszik. 

Az esküdtszék minden vádpontban ártatlannak mondta ki az FBI félrevezetésével vádolt Igor Dancsenkót, a 2016-os elnökválasztásba való orosz beavatkozásról szóló magánjelentés, a Steele-dosszié első számú forrását. 

Az orosz származású elemzőt John Durham különleges ügyész vádolta meg öt vádpontban, aki még Donald Trump elnöksége idején kapott megbízást arra, hogy vizsgálja a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) eljárását, annak a 2016-os elnökválasztásba való orosz beavatkozás kiderítését célzó nyomozásakor. A vádpontok közül egyet a bíró már a múlt héten ejtett, így az esküdteknek négyrendbeli bűnösségről kellett dönteniük – írja az MTI.

John Durham ügyész az ítélet nyomán csalódottságát hangoztatta, ugyanakkor közölte, hogy tiszteletben tartja a határozatot, megköszönte az esküdtek, valamint a vizsgálatban részt vevők munkáját.

Az FBI 2016 júliusában indított vizsgálatot annak kiderítésére, hogy Oroszország próbált-e beavatkozni az amerikai elnökválasztásokba. A FBI-vizsgálat alkalmával került a figyelem középpontjába az úgynevezett Steele-dosszié, egy korábbi brit titkos ügynök, Christopher Steele jelentése, amelyet Hillary Clinton kampánystábja rendelt meg tőle annak a feltételezésnek az alátámasztására, hogy Donald Trump kapcsolatban állt a választások befolyásolására kísérletet tevő Kremllel.

Ennek a jelentésnek volt az egyik első számú informátora a hétfőn felmentett orosz férfi, Igor Dancsenko, akit az FBI 2017-ben hallgatott ki először, és akit a hatóság félrevezetésének vádjával tavaly november 4-én vettek őrizetbe.

A most zárult per tanúvallomásai során az is kiderült, hogy Igor Dancsenko összesen 200 ezer dollárt kapott a Szövetségi Nyomozóirodától, hogy bizalmas forrásként működjön együtt a vizsgálat során.

Egy korábbi FBI-ügynök arról beszélt a bíróság előtt, hogy szövetségi nyomozók még 2016 októberében, néhány héttel az elnökválasztást megelőzően, 1 millió dollárt ajánlottak Christopher Steele számára abban az esetben, ha igazolni tudja, hogy jelentése állításai helytállók Donald Trump érintettségével kapcsolatban.

Izrael felajánlotta, hogy a civilek védelmében segít légitámadás-jelző rendszert kifejleszteni Ukrajnának. A Reuters szerint ez némi elmozdulást jelent Izrael eddigi politikájában, miszerint semmilyen katonai segítséget nem nyújt Ukrajnának az ellene indított háborúban.

Kijev korábban olyan eszközt kért Izraeltől, amellyel elháríthatók az orosz hadsereg által használt, iráni gyártmányú drónok. Ukrajna izraeli nagykövete ezúttal is olyan légvédelmi rendszert kért Izraeltől, amellyel le tudják lőni a támadó drónokat, de Beni Ganz védelmi miniszter határozottan visszautasította, hogy fegyvert szállítsanak Ukrajnának.

Bár Izrael kezdettől fogva elítélte Ukrajna megtámadását, csak humanitárius segítséget hajlandó nyújtani neki, mert fenn akarja tartani együttműködését Oroszországgal a szíriai háborúban, és mert nem akarja, hogy az oroszországi zsidókat retorziók érjék.

„Izrael most azt kérte Ukrajnától, hogy jelezze, milyen légitámadás-jelzésre van szüksége. Ez alapján tudunk segíteni Ukrajnának egy olyan rendszer kifejlesztésében, amellyel előre figyelmeztetni lehet a civileket a légitámadásokra” – közölte Ganz.

Izraelnek több légelhárító rendszere van, de a védelmi minisztérium egyik szóvivőjének közlése szerint itt legfeljebb olyan radarrendszerről lehet szó, amely légoltalmi szirénákat szólaltat meg, illetve vészüzenetet küld mobiltelefonokra.

Összesen 40 ukrajnai menekültet fogadtak a fővárosban szerdán a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel együttműködve – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából érkező menekülteket, a feladatok ellátásában a Budapesti Polgárőr Szövetség is támogatást nyújt. 

Összesen hat tankot, két lőszerraktárt és egy drónt semmisített meg a közelmúltban az ukrán fegyveres erők déli hadműveleti parancsnoksága, amiről a közösségi médiában tett bejelentést a hadtest – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A beszámolóból az is kiderül, hogy a Fekete-tengeren 9 hajóból és csónakból áll az orosz hajócsoport, ezek a krími partok mentén teljesítenek szolgálatot. Köztük van két nagyobb leszállóhajó, valamint két cirkálórakéta-hordozó rakétával. 

Urmas Reinsalu észt külügyminisztert arról kérdezték egy interjúban, hogy szeretné-e börtönben látni az orosz elnököt. „Szeretné azt, ha Vlagyimir Putyinnak börtönbe kellene mennie?” – hangzott a kérdés, amin Urmas Reinsalu gondolkodott egy keveset, majd azt válaszolta:

Inkább a pokolba.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!