Ez a lojális belső kör nemcsak megerősítette Hszi hatalmát, de Kína jövője feletti uralmát is bebetonozta. Az ország pályáját évtizedek óta nem látott mértékben egy ember víziója és ambíciói alakítják, és a párt hatalmi csúcsán minimális a helye a viszályoknak − írja elemzésében Simone McCarthy és Nectar Gan, a CNN hongkongi tudósítója. 

Hszi szerint Kína közelebb van ahhoz, mint valaha, hogy megvalósítsa a nemzet megfiatalodásáról szóló álmát, és visszaszerezze az őt megillető helyet a világban. Az előttük álló utat azonban elmondása szerint „erős szelek, háborgó vizek vagy akár veszélyes viharok” is kísérik − ezt a sötét figyelmeztetést Hszi az egyhetes kongresszus elején és végén is elmondta.

A növekvő kihívások a vezető szerint „a komor és összetett nemzetközi helyzetből erednek”, a Kína elnyomására és megfékezésére irányuló külső kísérletek pedig „bármikor eszkalálódással fenyegetnek” − áll Hszi kongresszusra készített munkabeszámolójában.

Megfigyelők szerint a vezető válasza erre a sötétebb kilátásra az, hogy fokozza Kína nemzeti érdekeinek és biztonságának védelmét minden vélt vagy valós fenyegetéssel szemben.

Hszi valószínűleg szigorúan magának fog fenntartani minden fontos külpolitikai döntést. A kínai felsővezetés saját embereivel való feltöltése lehetővé teszi számára, hogy még jobban kézben tartsa 

− mondta Bonny Lin, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) Kína Projektjének igazgatója.

Amiről dönt − és ahogy cselekszik −, az mélyreható hatással lesz a világra − írja a lap.

Kína és a Nyugat

Hszi következő hatalmi korszakába lépve jelentősen eltérő környezettel néz szembe, mint előző két ciklusában. A Kína és a Nyugat közötti kapcsolat drámaian megváltozott, mivel az Egyesült Államok és Kína kapcsolatai a kereskedelmi és technológiai háború, a Tajvan körüli súrlódások, a koronavírus, az emberi jogok és Oroszország ukrajnai háborújának elítélése elutasítása miatt megromlottak.

A kínai elnök kongresszusi munkabeszámolója, a kongresszuson ismertetett ötéves cselekvési terv rámutatott a nemzetközi viszonyok drasztikus változásaira, beleértve a Kínára irányuló „külső zsarolási, megfékezési, blokád alá helyezési és nyomásgyakorlási kísérleteket” − ezek a kínai diplomaták által gyakran használt kifejezések az amerikai intézkedések leírására.

Egyértelmű, hogy Hszi úgy látja, Kína a nemzetközi színtéren elsősorban a harc, nem pedig a lehetőségek időszakába lépett

− mondta Andrew Small The Inside Story of China’s War with the West című könyvében.

Az a várakozás, hogy a kapcsolatok tovább romlanak,

egy olyan Kínát eredményez, amely sokkal nyíltabban vesz részt a Nyugattal való rendszerszintű rivalizálásban − nagyobb asszertivitás, ideológiailag nyíltabban ellenséges álláspontok, több erőfeszítés saját ellenkoalíciók létrehozására, és nagyobb erőfeszítés Kína pozíciójának megerősítésére a fejlődő világban

− mondta.

Ezek a nyomások valószínűleg hatással lesznek Peking és Moszkva szoros kapcsolatára is. Miközben Kína igyekezett semleges szereplőként megjelenni az ukrajnai háborúban, nem volt hajlandó elítélni Oroszország invázióját, ehelyett a Nyugatot hibáztatta a konfliktusért − ez a dinamika valószínűleg szintén nem fog változni.

Hszi valószínűleg már beárazta azokat a költségeket, amely ebből a hozzáállásból származik Kína Nyugattal és különösen Európával való kapcsolataira nézve − mondta Small.

Tajvan kérdése

A kongresszus október 16-i megnyitóján Hszi akkor kapta a leghangosabb és leghosszabb ovációt a közel 2300 küldött részéről a pekingi Nép Nagy Csarnokában, amikor megfogadta, hogy „újraegyesíti” a szárazföldi Kínát Tajvannal − egy önigazgatású demokráciával, amelyet Peking sajátjának vall, annak ellenére hogy soha nem volt az ellenőrzése alatt.

Kína „a békés újraegyesítésre fog törekedni” − mondta Hszi, mielőtt komor figyelmeztetést adott volna, hogy Peking „soha nem ígéri meg, hogy lemond az erő alkalmazásáról”.

A történelem kerekei továbbgördülnek Kína újraegyesítése és a kínai nemzet megfiatalítása felé. Meg kell valósítani hazánk teljes újraegyesítését

− mondta Hszi a kongresszuson dörgő tapsvihar közepette.

Hszi alatt Peking fokozta a katonai nyomást Tajvanra, harci repülőgépeket küldött és hadgyakorlatokat tartott a sziget közelében. Miután Kína hallgatólagosan támogatta Oroszország ukrajnai invázióját, Peking Tajvanra vonatkozó tervei miatt csak nőtt az aggodalom.

Bonny Lin véleménye szerint Hszi munkabeszámolója nem mutat semmilyen jelentős változást Peking Tajvannal kapcsolatos politikájában, de a kínai hadsereg vezetőségének átrendeződése nyomokkal szolgáltathat arról, hogy „nagyobb előrelépést szeretne elérni a szigettel való egyesülés terén”. 

He Veidongot, a Népi Felszabadító Hadsereg Tajvani-szoros felett őrködő Keleti Hadszíntér-parancsnokságának korábbi parancsnokát váratlanul a Központi Katonai Bizottság alelnökévé léptették elő − annak ellenére hogy korábban soha nem szolgált a testületben.

Ez arra utal, hogy Hszi nagyon komolyan veszi egy katonai válság vagy konfliktus lehetőségét, és biztosítani akarja, hogy a hadsereg készen álljon. Nem hiszem, hogy jelentős erőt akar alkalmazni Tajvan ellen, de lépéseket tesz az erre való felkészülésre

− mondta Lin. 

Hszi munkabeszámolója azt a törekvést is felvázolta, hogy Kína egyre ügyesebben és változatos módon kívánja bevetni katonai erőit, hogy „helyi háborúkat nyerhessen”.

Small rámutatott a Tajvani-szorosban a következő években bekövetkező eszkaláció számos kockázati pontjára, köztük a szigetország következő, 2024-es elnökválasztására.

Tény azonban, hogy a kínai haderőt évtizedek óta nem tesztelték komolyan harcban, az elkövetkező időszak egyik kérdése az lesz, hogy hatékonyan fel tudnak-e erre készülni − mondta.

A gazdaság

Hszi vasárnap egy televíziós beszédben, miután bejelentette új vezetői csapatát − a párt Politbüro Állandó Bizottságát −, ígéretet tett arra, hogy még szélesebbre tárják Kína ajtaját a világ felé, és az ország fejlődése maga is több lehetőséget fog teremteni a világ számára.

Kína nem fejlődhet a világtól elszigetelten, és a világnak is szüksége van Kínára a fejlődéséhez

− mondta.

Azonban Kína ma fizikailag jobban el van szigetelve, mint évtizedek óta bármikor. Hszi továbbra is támogatja a költséges zéró-Covid-politikát, amely erősen korlátozza az országba való beutazást, és a városok rendszeres lezárásához vezet, ami hátráltatja Kína gazdasági növekedését.

Hszi a jelek szerint szintén nem sokat tett a befektetők megnyugtatására. Hétfőn a hongkongi tőzsde − ahol Kína számos legnagyobb vállalatát jegyzik − a 2008-as globális pénzügyi válság óta a legrosszabb napját élte. Az Alibaba és a Tencent, Kína két vezető technológiai óriáscége egyaránt több mint 11 százalékot zuhant, együttesen mintegy 54 milliárd dollárnyi veszteséget okozva.

Nagy a tétje annak, hogy a világ második legnagyobb gazdasága miként küzd meg ezekkel a kihívásokkal, különösen egy olyan pillanatban, amikor a globális gazdasági recesszió veszélye fenyeget.

Victor Shih, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem Kína-szakértője szerint Hszi nyilvánvalóan érdekelt a belföldi és a nemzetközi biztonsági lépések integrálásában, ami

olyan lépéseket eredményezhet, mint a külföldi vállalatok elleni szankciók és a kínai technológiai vállalatok külföldi tulajdonviszonyainak erősebb szabályozása.

Bár Hszi azt mondta, hogy Kína „nemzetközi tekintélyének és befolyásának” előmozdítása, többek között a globális fejlődés támogatásával a következő öt év fő célkitűzései között szerepel, Peking egy megosztottabb világban már nem biztos, hogy ugyanilyen szintű gazdasági elkötelezettségre támaszkodhat.

(Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Központi Katonai Bizottság elnöke beszél a KKP 20. kongresszusán a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2022. október 16-án. Fotó: MTI / EPA / Hszinhua)