Kisida Fumio japán miniszterelnök kedden óva intett atomfegyverek esetleges bevetésétől Ukrajnában, és nagyon aggasztónak nevezte az erre vonatkozó orosz utalásokat.
Kisida Frank-Walter Steinmeier német államfővel Tokióban tartott megbeszéléseit követően kijelentette: nem szabad, hogy feledésbe merüljön az atombombák 77 évvel korábban történt bevetése Hirosima és Nagaszaki városában.
Ha Oroszország atomfegyvereket alkalmazna, az az egész emberiséggel szembeni ellenséges cselekedet volna
– húzta alá az MTI szerint a japán kormányfő, hozzátéve, hogy a nemzetközi közösség ezt sosem tűrné el.
Steinmeier kiemelte: ez a háború szemlélteti, hogy egy globalizált világban egyetlen konfliktus sem korlátozódik egy adott régióra. „A következmények globálisan érezhetők” – tette hozzá a német elnök a gazdasági nehézségekre, az élelmezési válságra és a magas energiaárakra tett utalással.
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.
Köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Az Egyesült Államok „minden használható és megfelelő eszközt be fog vetni, hogy leleplezze, szembeszálljon és ellensúlyozza Irán Oroszországnak történő fegyverellátását – mondta kedden Ned Price külügyminisztériumi szóvivő.
A tisztviselő közölte, hogy az Egyesült Államok „már hónapok óta célba vette Irán UAV pilóta nélküli légi járműveinek terjesztési hálózatait, és mindig megvizsgáljuk azokat a célpontokat, amelyek alkalmasak lehetnek válaszlépésre, szankciókra vagy pénzügyi intézkedésekre”.
Aggódunk amiatt, hogy Oroszország arra is törekedhet, hogy fejlett hagyományos fegyvereket szerezzen be Irántól, például felszíni rakétákat, amelyeket szinte biztosan Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatására használnak majd
– idézte a CNN Ned Price-t. Hozzátette: az Egyesült Államok „erőteljesen” érvényesíteni fogja mind az orosz, mind az iráni fegyverkereskedelemre vonatkozó összes szankciót, „hogy megnehezítse Irán számára a fegyvereladásokat Oroszországnak”.
Elhagyták óvóhelyeiket a helyi lakosok a Donbasz keleti részén fekvő Bahmut régióban történt bombázások után.
Hétfőn Ukrajna keleti katonai parancsnoksága azt közölte, hogy heves harcok folytak Bahmut közelében, és az ukrán erők visszatartották az orosz támadásokat a régió két másik területén, Avdijivka és Uhledar környékén is – írja a Sky News.
A területet az elmúlt hetekben heves tűz alá vették, mivel az orosz erők megpróbálják átvenni az ellenőrzést a vitatott donbaszi régió felett.
November 2-án, szerdán nem lesz hajóforgalom a fekete-tengeri gabonaszállítási folyosón – jelentette be kedden Farhan Haq ENSZ-szóvivő New Yorkban.
„Az ENSZ titkársága és a közös koordinációs központ jelentik, hogy az ukrán, a török és az ENSZ-delegációk megállapodtak abban, hogy november 2-re nem terveznek hajóforgalmat a fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében” – mondta a szóvivő az MTI szerint, és hangsúlyozta, hogy az egyezség Moszkva által történt felfüggesztése „átmeneti, illetve rendkívüli intézkedés”, és
A hajóforgalom leállítása szintén egy „átmeneti intézkedés”, amely egyelőre csak szerdára érvényes.
A gabonaszállító hajók biztonságos áthaladásának lehetővé tételére létrehozott, Isztambulban működő közös koordinációs központ közlése szerint november elsején 36 hajón tartottak vizsgálatot.
Az idén július 22-én Isztambulban Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ által megkötött gabonaszállítási egyezmény keretében 397 hajón 9,8 millió tonna gabona hagyhatta el biztonságban a fekete-tengeri ukrajnai kikötőket, aminek hatására csökkentek az élelmiszerárak a világpiacon. A megállapodás november végén járna le.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon tárgyalt a fekete-tengeri gabonaexport körüli helyzetről – számolt be a Kreml sajtószolgálata kedden.
Részletes eszmecserét folytattak a török féllel a fekete-tengeri kikötőkből történő gabonaexportról kötött megállapodások végrehajtásával kapcsolatban
– áll a sajtószolgálat közleményében. Hozzátették: a beszélgetés alatt Putyin tájékoztatta a partnerét arról is, hogy Oroszország miért függesztette fel részvételét a gabonaüzletben.
Hangsúlyozták, hogy a kijevi rezsim a Nyugat támogatásával az ukrán gabona szállítására létrehozott tengeri humanitárius folyosót arra használta fel, hogy csapásokat mérjen az orosz fekete-tengeri flotta szevasztopoli infrastruktúrája és hajói ellen, amelyek biztosították az említett útvonal biztonságos működését
– közölte a Kreml a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Az orosz elnök tájékoztatta tárgyalópartnerét arról is, milyen feltételek mellett vesz részt ismét Oroszország a gabonaszállításban. Putyin kiemelte: szükség van az incidens körülményeinek részletes kivizsgálására,
és miután Kijev valódi garanciákat adott az isztambuli megállapodások szigorú betartására – különösen a humanitárius folyosó katonai célokra való használatának megtagadására –, lehetne megfontolni a munka folytatását
– írták.
Az ukrán Dezinformáció Elleni Központ (CPD) szerint a Twitteren és a Viberen egy provokatív flashmob felhívást terjesztenek az orosz közösségi fiókok.
Az oldalak arra szólítják fel az ukránokat, hogy a
#LightOnZelenskyyOff
jelmondat jegyében tiltakozzanak Volodimir Zelenszkij politikája ellen. A felhívásban egyben arra szólították fel az ukránokat, hogy egy adott időpontban mindenhol kapcsolják fel a lámpáikat a házakban.
A ukrán szerv közlése szerint az akció manipuláció, amelynek a célja az, hogy még tovább növelje a most amúgy is nehézségekkel küzdő ukrán energetikai infrastruktúrára irányuló terhelést, és áramkimaradásokat idézzen elő.
A CPD szerint számos ukrán nevű felhasználó megosztotta ezt a felhívást, de ezek többsége valójában csak az oroszok által kreált hamis fiók – közölte az Unian.
Nyolcvanhétezer tartalékosból besorozott embert küldtek a „különleges műveleti övezetbe” – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden.
Nyolcvanhétezer embert küldtek a harci övezetekbe, miután elvégezték a kiegészítő kiképzést és a harci kiképzést
– mondta a katonai minisztérium vezetője a RIA Novosztyi szerint. Hozzátette: a mozgósítottak kiképzésében mintegy háromezer oktató vett részt, akik a „különleges műveletben” szereztek harci tapasztalatokat.
A megalakult egységek harcászati összehangolása a gyakorlótereken befejeződik. A fő erőfeszítések a terepgyakorlatokra, a kommunikációs, navigációs és felderítő berendezések használatának képességére összpontosulnak
– mondta a miniszter.
Kijev kemény télre készül, mivel Oroszország továbbra is célba veszi Ukrajna energia- és vízügyi infrastruktúráját. Vészhelyzet esetére Vitalij Klicsko, Ukrajna polgármestere arra készül, hogy mintegy ezer nyilvános fűtési pontot nyit meg a város lakói számára.
A fontos létesítmények rongálása miatt felkészülnek arra, hogy egyáltalán nem lesz áram- és vízellátás, illetve fűtés. Ebben az esetben legalább ezer fűtési pontot létesítenek, amire már elektromos generátorokkal készülnek. A lakosok felmelegedhetnek, forró teát ihatnak, és feltölthetik a telefonjukat ezeken a pontokon. Hozzátették, hogy bármilyen szükségletükkel fordulhatnak hozzájuk.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója Twitter-posztban mondta el, szerinte hogyan lehet békét teremteni.
A »békepártiak« nézzenek utána az Oxford szótárban: a »tárgyalások« és az »ultimátum« szavak szöges ellentétben állnak egymással. A béke formulája egyszerű: először a csapatkivonás, majd a párbeszéd. Ha a jelenlegi orosz elnök nem akar békét, akkor a következővel tárgyalunk
– fogalmazott bejegyzésében Volodimir Zelenszkij tanácsadója.
Boris Johnson a Sky Newsnak adott interjújában azt mondta: nem hiszi, hogy Vlagyimir Putyin atomfegyvert vetne be Ukrajnában.
Voltak olyan felvetések, hogy az orosz elnök ilyen csapást hajthat végre, mivel erői továbbra is olyan területeket veszítenek, amelyeket korábban elfoglaltak az invázió során.
A modern háború című műsorban a volt brit miniszterelnök azt mondta: „Nem hiszem, hogy megteszi, őrültség lenne, ha ezt tenné”.
Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezetője a Facebookon reagált Dmitrij Medvegyev kijelentésére.
A volt orosz elnök nemrég azt írta a Telegramon, hogy Ukrajna győzelme esetén Oroszország összeomolhatna, és ezt megelőzendő be kell vetniük a nukleáris fegyvereket. Erre reagálva Danyilov egy velős választ fogalmazott meg.
„Medvegyevnek, emlékeztetőül. Nyomtassa ki, és ismételje el legalább naponta háromszor, reggel, ebédidőben és este, azután és azelőtt, hogy elfogyasztja a szokásos napi 100 grammnyi (de valószínűleg annál is több) erős alkoholját” – írta, majd felsorolta, hogy mi mindent kellene szerinte bebifláznia az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettesének:
– sorolta fel Olekszij Danyilov.
Bizonyítékuk van rá, hogy a britek is részt vettek a Szevasztopol elleni ukrán dróntámadás végrehajtásában – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnök szóvivő.
Az orosz várost szombat reggel érte támadás, és az oroszok erre hivatkozva függesztették fel a fekete-tengeri gabonaszállításról szóló egyezményt (bár az ukránok szerint ezt enélkül is tervezték már).
Dmitrij Peszkov most azt mondta: bizonyítékuk van rá, hogy az akcióban a britek is részt vettek (bár azt nem ismertette, hogy ezt mivel tudják bizonyítani). A szóvivő a támadást szabotázsnak, illetve az orosz energetikai infrastruktúra ellen irányuló terrorcselekménynek nevezte nyilatkozatában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden találkozott Kadri Simsonnal, az Európai Unió energiaügyekért felelős biztosával, akivel arról tárgyaltak, hogy Ukrajna kénytelen volt leállítani az Európába irányuló villamosenergia-exportot „az Orosz Föderáció rakéta- és kamikaze dróncsapásai miatt”.
„Biztos vagyok benne, hogy mindent helyreállítunk, és nyugodtabb időben, amikor stabilizálódik a helyzet az energiarendszerünkben, folytatjuk az áram exportját Európába” – mondta Zelenszkij. Hozzátette, hogy az orosz erők Ukrajna energetikai infrastruktúrájának mintegy 40 százalékát „súlyosan megrongálták”, különösen a hőerőműveket és a vízerőműveket.
Hétfőn a donyecki területen megsemmisítettek egy orosz Mi–8-as helikoptert. Az esetről több felvétel is készült.
Úgy tudni, hogy a helikoptert a Wagner-zsoldoscsoport fegyveresei használták. A gépet nem sokkal a felszállás után lőtték ki rakétával.
Az egyik felvételen a találat és a zuhanás látható, a másik videóban pedig közvetlen közelről látszik a gép roncsa.
Ukrajna rekordmennyiségű gabonát szállított, annak ellenére hogy Oroszország visszalépett a fekete-tengeri üzleti megállapodástól, és figyelmeztetett, hogy a beleegyezése nélküli szállítás kockázatosabb lenne.
Tizenkét hajó indult útnak hétfőn ukrán kikötőkből 354 500 tonna mezőgazdasági terméket szállítva – közölte az odesszai katonai közigazgatás a Sky News szerint.
Limanban és Kupjanszkban készített riportfilmet a Szabad Európa. A kisfilmben több helyi lakost is megkérdeztek arról, mi a véleménye a háborúról, ám elmondásuk szerint sokan féltek megszólalni a kamerák előtt.
Egy idős férfi viszont elmesélte, hogy egy orosz tank elhibázott egy lövést, és véletlenül egy lakóházat talált el.
Elnézést kértek, de hogy lehet ezt megbocsátani, amikor nagy lyukat ejtettek a ház falába?
– mondta a férfi az újságírónak.
Emmanuel Macron francia elnök megígérte Volodimir Zelenszkijnek, hogy segítenek megerősíteni az ukrán légvédelmet – írja a The Guardian.
A két vezető telefonon egyeztetett kedden a francia államfő hivatala, az Élysée-palota szerint. Azt írták: Emmanuel Macron biztosította az ukrán elnököt arról, hogy továbbra is támogatják őket katonailag, különösen a légvédelem területén.
Emellett abban is segítenek, hogy Ukrajna át tudja vészelni a telet, annak ellenére hogy az utóbbi hetekben az orosz tüzérségi támadások súlyosan megrongálták az ország áram- és vízellátását biztosító létesítményeket.
Abban is megállapodtak, hogy december 13-án Párizsban egy közös nemzetközi konferencián vesznek, amelyen szintén arról lesz szó, hogy Ukrajna miként tudja átvészelni ezt a telet.
Kisida Fumio japán miniszterelnök kedden óva intett atomfegyverek esetleges bevetésétől Ukrajnában, és nagyon aggasztónak nevezte az erre vonatkozó orosz utalásokat.
Kisida Frank-Walter Steinmeier német államfővel Tokióban tartott megbeszéléseit követően kijelentette: nem szabad, hogy feledésbe merüljön az atombombák 77 évvel korábban történt bevetése Hirosima és Nagaszaki városában.
Ha Oroszország atomfegyvereket alkalmazna, az az egész emberiséggel szembeni ellenséges cselekedet volna
– húzta alá az MTI szerint a japán kormányfő, hozzátéve, hogy a nemzetközi közösség ezt sosem tűrné el.
Steinmeier kiemelte: ez a háború szemlélteti, hogy egy globalizált világban egyetlen konfliktus sem korlátozódik egy adott régióra. „A következmények globálisan érezhetők” – tette hozzá a német elnök a gazdasági nehézségekre, az élelmezési válságra és a magas energiaárakra tett utalással.
Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere bizonyítékokat tárt fel a brit parlament nemzetközi kapcsolatokkal és védelemmel foglalkozó bizottsága előtt. Kitért arra, hogy szerinte miért nem sikerültek Oroszország gyors invázióra vonatkozó tervei.
A törvényhozóknak elmondta: „Az oroszok azzal bizonyították kudarcukat, hogy rengeteg számmal rendelkeztek. Dicsekedhettek azzal, hogy mennyi BMP-jük és tankjuk van, de nem volt megfelelő integrált légvédelmük, nem volt megfelelő kommunikációs hálózatuk, nem volt megfelelő védőpáncélzatuk a páncélozott járműveiken, hiszen egyszerűen szétszedték őket. A haderejük nagysága ellenére nem tudtak haladni.”
Ben Wallace a The Guardian szerint hozzátette: „Mindannyian tudtuk, hogy a német határ melyik részére települnek a NATO egységei.”
Az ukrán kormány elfogadta Jurij Vitrenko lemondását a Naftohaz állami energiavállalat vezérigazgatói posztjáról. A vállalat Telegram-csatornáján arról adott tájékoztatást, hogy Vitrenko november 3-ig marad a posztján.
„2022. november 1-jei határozatával az ukrán kabinet jóváhagyta Jurij Vitrenko lemondását” – idézi a Naftohaz közleményét a The Guardian.
Az ukrán kormány arra tett ígéretet, hogy Vitrenko utolsó munkanapján közöl majd részletes információkat a vezetőváltás okairól.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese Telegram-csatornáján újra belengette a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségét, ha az orosz hadsereg jelentős veszteségeket szenved Ukrajnában.
Ugyanakkor azt is közölte, hogy a nukleáris konfliktust valójában nem Oroszország, hanem a Nyugat helyezi előtérbe.
„Ha Oroszország esetleg veszítene is, Ukrajna csak látszólag jöhetne ki győztesen a háborúból. Az ukránok igazi célját a kijevi rezsim már korábban kijelölte: az összes, korábban hozzájuk tartozó területet vissza akarják szerezni. Ezek a célok veszélyt jelentenek államunkra, Oroszország összeomlását akarják elérni. Ez pedig közvetlen ok arra, hogy az Oroszországi Föderáció a nukleáris elrettentés doktrínájával foglalkozzon” – írta Medvegyev.
Hozzátette: a nyugati országok globális háborúba taszítják a világot. Szerinte csak Oroszország teljes és végső győzelme garancia a világkonfliktus felszámolására.
„A fegyverek mellett a legjobb támogatást Ukrajnának ma az önműködő áram- és hőforrások jelentik” – írta Anton Heracsenko belügyminiszteri tanácsadó Twitteren.
A politikus azt kérte, hogy akinek van olyan hő- vagy áramgenerátora, amelyet már nem (vagy csak ritkán) használ, adja nekik, mert nehéz telük lesz. Aki szeretne élni ezzel a lehetőséggel, az az adott ország ukrán nagykövetségén ajánlhatja fel az eszközt – tette hozzá.
Egy ember meghalt és ketten megsérültek előző éjjel az oroszok által bombázott Bahmut városában ~ jelentette Pavlo Kirilenko.
A donyecki terület kormányzója azt írta Telegramon, hogy Kramatorszk városát is rakétákkal lőtték az oroszok, valamint több kisebb községet is tüzérségi csapás ért, de azokban a támadásokban nem sérült meg senki, csupán anyagi károk keletkeztek.
Most nem biztonságos a donyecki területen maradni. Meneküljenek el időben
– írta bejegyzése végén a kormányzó.
Az oroszok a napokban indítottak támadást Bahmut térségében. Vlagyimir Putyin és az orosz hadvezetés a város elfoglalásával próbálná meg kompenzálni az utóbbi hetek orosz kudarcait.
Az Oroszország elleni gazdasági szankciók igazán a kezdeményező országokat sújtják, miközben az orosz gazdaság alkalmazkodik hozzájuk – mondta Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök.
„Példátlan szankciókat vezetnek be a nyugati barátságtalan országok. Az orosz gazdaság azonban a jelenlegi körülmények között sem roppant össze. Az egyoldalú és a nemzetközi jog szempontjából abszolút jogellenes korlátozó intézkedések súlyos károkat okoznak azoknak, akik kezdeményezték azokat” – idézi a TASZSZ orosz hírügynökség a kormányfőt.
Misusztyin felhívta a figyelmet arra is, hogy a Nyugat megpróbál minden felelőséget Moszkvára hárítani, szerinte viszont az áru-, a nyersanyag- és az élelmiszerpiacon eldurvuló infláció már az idei év eseményei előtt jelentkezett. Az orosz miniszterelnök meglátása szerint a Nyugat rendszerszintű hibái és téves számításai idézték elő a mostani válságot.
A Nyugat komoly nyomása és az orosz kultúra megszüntetésére tett kísérletek hátterében különösen fontos, hogy az orosz hatóságok támogassák honfitársaikat
– hangsúlyozta Misusztyin.
Egy, az oroszországi Szövetségi Tanácshoz tartozó szakértői csoport Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz és a Biztonsági Tanács helyettes vezetőjéhez, Medvegyevhez fordult azzal a kéréssel, hogy vizsgálják felül az Instagram és a Facebook oroszországi tiltására vonatkozó döntést.
Indoklásuk szerint erre azért lenne szükség, mert a közösségi hálózatok blokkolása miatt „Oroszország elvesztette azt a csatornát, amelynek segítségével könnyedén pozitív képet sugározhatna magáról, az orosz felhasználók pedig sokkal nehezebben tudják terjeszteni az ország érdekében létrehozott tartalmaikat”.
Később az Orosz Föderáció Szövetségi Tanácsa egy Telegramon közzétett bejegyzésben leszögezte, hogy a kérést megfogalmazó alszervezet nem létezik, az általuk megfogalmazott gondolatok pedig semmiképpen sem képezik a Szövetségi Tanács hivatalos álláspontját – írja a Meduza.
Az orosz bíróság kedden kétmillió rubel, azaz 32 600 dollár pénzbírságot szabott ki a Wikipédia tulajdonosára, a Wikimédia Alapítványra az ukrajnai háborúval kapcsolatos bejegyzése miatt – közölte az oroszországi alapítvány vezetője a Reutersszel.
A büntetést azért kapták, mert nem törölték azokat a háborúval kapcsolatos bejegyzéseket, amelyeket Oroszország kért – mondta Sztanyiszlav Kozlovszkij, hozzátéve, hogy az alapítvány fellebbezni fog a döntés ellen.
Az oroszországi részleges mozgósítás keretében besorozott háromszázezer katonából 87 ezret vezényeltek eddig a harci övezetbe – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi online parancsnoki tanácskozáson.
87 ezer embert vezényeltek a harci övezetbe, miután kiegészítő és harci kiképzést kaptak
– mondta Sojgu.
A tárcavezető szerint a mozgósítottak felkészítésében mintegy háromezer olyan kiképzőt alkalmaztak, aki harci tapasztalatokat szerzett a Moszkva által „különleges hadműveletnek“ nevezett ukrajnai háború alatt. Mint mondta, a kiképzésen elsősorban a terepgyakorlatra, valamint a kommunikációs, navigációs és felderítőberendezések használatára összpontosítanak, a központokban harcjármű- és harckocsiszemélyzetet, tüzéreket, mesterlövészeket, drónirányítókat, elektronikus hadviselési szakembereket és másokat képeznek ki.
Sojgu ismét felhívta a katonai körzetek és az északi flotta parancsnokainak figyelmét arra, hogy a mozgósítottakat a „különleges hadműveletben” már korábban részt vevő egységekkel együtt kell bevetni. Azt állította, hogy a szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás elején tapasztalt hiányosságokat kiküszöbölték.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek a részleges mozgósítást elrendelő parancsát, amely konkrétan háromszázezer ember behívására vonatkozott, teljesítették.
A védelmi tárca vezetője azt is elmondta, hogy kedden Oroszország 85 régiójában több mint 2700 sorozóbizottság kezdte meg a munkát. 120 ezer sorkatona kezdi meg az egyéves szolgálatot, akit Sojgu szerint nem fognak a frontra küldeni.
Néhány mozgósított orosz tartalékos igencsak humoros hangnemben vizsgálgatja a frissen átvett AK–74-es gépkarabélyát egy, az internetre feltöltött videó tanúsága szerint. A fegyverek töröttek és rozsdásak, egyes alkatrészeik pedig nem működnek megfelelően.
A videón hangos robbanás hallatszik a háttérben, mialatt a katonák a fegyvereiket nézegetik.
Valaki lelőtte magát, miután meglátta ezeket a fegyvereket
– mondta az egyik katona.
Küldjük el őket az Ukrán Fegyveres Erőknek, biztosan elmenekülnek, ha ezt meglátják
– tette hozzá az egyik társa.
Oroszország egyik legnagyobb bankjának az alapítója, Oleg Tinkov lemondott az orosz állampolgárságáról. A férfi a háború kirobbanása óta bujkál a hatalom elől, mert az első pillanattól kezdve nyíltan kritizálja az orosz elnököt és az inváziót is.
A Tinkoff Bank alapítója egy azóta valószínűleg eltávolított Instagram-posztban adta a világ tudtára, hogy lemondott az orosz állampolgárságról. Egy független orosz hírforrás, a Sota Vision által Twitteren közzétett fotón viszont a dokumentum és az eredeti bejegyzés is látható.
A zaporizzsjai atomerőmű 4-es blokkjának tápvezetéke aknarobbanás miatt megrongálódott – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Ez egy újabb incidens, amely rávilágít a létesítmény nukleáris biztonságának instabil helyzetére a háború következtében
– mondta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója.
Hozzátette: a robbanás az atomerőmű üzemterületén kívül történt, aminek következtében a 750 kilovolt feszültségű külső vezeték megszakadt az állomás kapcsolóberendezése és a fő elektromos transzformátor között. Jelenleg a 4-es blokk egy biztonsági vonalról kapja a hűtéshez és egyéb kritikus nukleáris biztonsági funkciók ellátásához szükséges villamos energiát.