Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Nagy-Britanniát nem térítik el Ukrajna támogatásától Oroszország figyelemelterelő kísérletei – jelentette ki a külügyminiszter. Nagy-Britannia moszkvai nagykövetét csütörtökön beidézték az orosz külügyminisztériumba az orosz fekete-tengeri flotta elleni dróntámadásban állítólag részt vevő brit különleges erők miatt.

James Cleverly a Sky News szerint azt mondta, hogy az volt Oroszország célja, hogy „eltereljék a figyelmet” az orosz katonai kudarcokról.

Azt próbálják elérni, hogy eltereljék a világ – és az orosz lakosság – figyelmét az igazságról, amely szerint a harctéren kudarcot kudarcra halmoznak

– mondta Cleverly, aki szerint az ukránok hatékonyan védekeznek. Hozzátette, az Egyesült Királyság szüntelenül támogatja az ukránokat, hogy meg tudják védeni hazájukat, és „a világnak sem szabadna elhatárolódnia attól, hogy felelősségre vonja Oroszországot az illegális invázióért, a fekete-tengeri gabonaexport akadályozásáért, a civil központok és a nemzeti infrastruktúra elleni támadásokért”.

Összefognak a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7-csoport tagjai az orosz támadás alatt álló ukrajnai civil infrastruktúra védelmében – jelentették be pénteken a németországi Münsterben, a hetek külügyminiszteri tanácskozása után.

Annalena Baerbock német külügyminiszter kiemelte: a G7-csoport egységesen elítéli az ukrajnai polgári infrastruktúra ellen rakétákkal és önmegsemmisítő drónokkal mért orosz csapásokat, valamint elfogadhatatlannak tartják Oroszország „felelőtlen nukleáris retorikáját”. Hozzátette: a G7 külön „koordinációs mechanizmust” szervez az ukrán lakosság energia- és vízellátását szolgáló „kritikus infrastruktúrában okozott károk elhárítására, a helyreállításra és védelmére”.

Elmondta: jelenleg „téli csomagokat” állítanak össze Ukrajnának, a többi között lakókonténerekkel és áramfejlesztő berendezésekkel.

A tanácskozást azért tartották Münsterben, mert az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli város volt az Európa jelentős részét földig romboló harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai béke kidolgozásának egyik fő helyszíne.

A találkozó végére kiderült, hogy a helyszínéül választott városházi nagyteremből a szervezők egy keresztet áthelyeztek az épület egy másik helyiségbe. Ezzel kapcsolatban Annalena Baerbock azt mondta, hogy ez a terem konferenciaberendezésével foglalkozó stáb „sajnálatos lépése volt, amely azonban nem tudatos döntés volt, és végképp nem politikai”.

Egyes országok még nem adták fel, hogy visszanyerjék Ukrajnától a területeiket, ilyen például Lengyelország is – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a RIA Novosztyi szerint. 

És az ötlet él. Ukrajna bekebelezésének ötlete nem ment sehová. De ezt aligha tudja valaki, csak a levéltári dokumentumokban van róla szó. Azokon a területeken, amelyeket elszakítottak Lengyelországtól

– mondta az Orosz Történelmi és Hadtörténelmi Társaságok újjáalapításának tizedik évfordulója alkalmából tartott ülésen.

A lap azt írja, az Orosz Külügyi Hírszerző szolgálat már korábban is beszélt arról, hogy Lengyelországnak területszerzési tervei vannak. A témában itt olvashat többet. 

Pénteken Kijevbe utazott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági főtanácsadója, Jake Sullivan.

A fehér házi politikus látogatását a háború miatt nem jelentették be előre hivatalosan. A Bloomberg úgy értesült, hogy

A hírügynökség szerint Jake Sullivan annak a fegyveres támogatási csomagnak a részleteit ismertette a pénteki találkozón, amelyet ezen a napon jelentett be az Egyesült Államok. A 400 millió dolláros csomagban többek közt T–72-es harckocsikat, HAWK légvédelmi rakétákat és drónokat adnak át Ukrajnának.

A Jevropejszkaja Pravda szintén leközölte már, hogy Sullivan Ukrajnában járt. A lap szerint a politikus arról is biztosította az ukránokat, hogy bármi is lesz a közeljövőben esedékes amerikai félidős választások eredménye, folytatni fogják Ukrajna támogatását.

Ukrán értesülések szerint Oroszország a kurszki atomerőművet iráni ballisztikus rakéták és drónok tárolására és karbantartására használhatja – közölte honlapján az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága pénteken.

Információ érkezett arról, hogy az orosz hadsereg rakéták tárolására és karbantartására használja a kurszki atomerőmű és a kapcsolódó vállalkozások területét. Az elmúlt hetekben az orosz fegyveres erők rakétákat szállítottak az Sz–300-as rendszerekhez a Kurszkatomenergoremont vállalat föld alatti hangárjaiba, amelyek a kurszki területen lévő Ivanyino falu közelében helyezkednek el. Október végén több, ismeretlen rakományú, iráni gépkocsirendszámú civil teherautó érkezését is észlelték ezeknél a hangároknál

– írta a katonai hírszerzés az MTI szerint.

Ukrán hírszerzési tisztviselők nem zárják ki, hogy a létesítményt – amely közvetlenül a kurszki atomerőmű, Kurcsatov városa mellett van – az orosz fegyveres erők katonai célokra használják, rakétafegyverek és iráni drónok lőszereinek titkos elhelyezésére és karbantartására.

A védelmi tárca illetékesei úgy vélik, hogy a közölt információkat az érintett nemzetközi szervezeteknek, elsősorban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) képviselőinek, alaposan ellenőrizniük kellene.

Ha a republikánusok megnyerik a félidős választásokat, „Ukrajna egy fillért sem kap” – jelentette ki Marjorie Taylor Green republikánus képviselő, az iowai Sioux City szavazóihoz szólva. 

A demokraták szélesre tárták a határunkat, de az egyetlen határ, ami érdekli őket, az Ukrajna, nem pedig Amerika déli része. A republikánusok alatt Ukrajna egy centet sem kap! A hazánk fontosabb

– mondta a RIA Novosztyi szerint.

A lap szerint hasonlóan nyilatkozott Kevin McCarthy is, a kisebbségi párt vezetője a képviselőházban. Szerinte, ha a republikánusok megnyerik a november 8-i választásokat, a Kongresszus „elzárhatja a csapot Ukrajna finanszírozásától”.

Az orosz légierő precíziós fegyverekkel csapást mért a rakétahajtóműveket gyártó Dnyipropetrovszk megyei Pavlohrad és a sorozatvető rakétákat gyártó harkivi Kommunar hadiüzemre – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok az MTI szerint azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők csütörtökön minden ukrán támadást visszavertek.

• Kupjanszk irányában több mint 110 katonával végeztek, és három harckocsit, két páncélozott harcjárművet, öt kisteherautót, valamint 14 Humvee és Kozak páncélozott járművet megsemmisítettek;
• Liman irányában több mint kilencven katonát megöltek, négy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet és 12 gépjárművet elpusztítottak;
• Mikolajiv–Krivij Rih irányában pedig több mint 95 katonával végeztek, valamint tíz páncélozott harcjárművet és tíz különböző rendeltetésű járművet megsemmisítettek;
• a harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők öt ukrán vezetési pontra, 87 tüzérségi egységre, valamint 179 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra – köztük Mikolajiv környékén egy külföldi „zsoldosegység” főhadiszállására – mértek csapást, megsemmisítve egyebek között négy lőszerraktárt;
• az orosz légvédelem lelőtt négy ukrán drónt, valamint kilenc HIMARS és három Uragan rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 330 repülőgépet, 168 helikoptert, 2426 drónt, 384 légvédelmi rakétarendszert, 6322 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 882 rakéta-sorozatvetőt, 3551 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7027 különleges katonai járművet veszítettek.

A Momentum Mozgalom XIII. kerületi alapszervezete kezdeményezte, hogy nevezzék át a budapesti Moszkva sétányt Kijev sétányra.

„Moszkva méltatlanná vált arra, hogy a XIII. kerület, valamint Budapest egyik legszebb és legkellemesebb sétányának legyen a névadója” –  írta a szervezet, amely szimbolikus akció keretében át is ragasztotta a sétány nevét.

Közölték azt is, hogy nyílt levélben kérték Tóth József polgármestert és a XIII. kerület képviselő-testületét arra, hogy kezdeményezzék Budapest Főváros Közgyűlésénél a Moszkva sétány átnevezését Kijev sétányra.

A legnagyobb fenyegetést jelenleg nem Moszkva, hanem Washington jelenti az ukrán ellenállásra, ugyanis november 8-án kezdődnek az Egyesült Államokban a félidős választások.

Az Egyesült Államok jelenleg Kijev legnagyobb katonai és gazdasági támogatója, de amennyiben a Republikánus Párt többséget szerez a Kongresszusban, ez a helyzet könnyen megváltozhat, hiszen egyes republikánusok ellenzik az Ukrajnának nyújtott segély mértékét – írja az El País.

Volodimir Zelenszkij szerint az Egyesült Államokban bekövetkező politikai változás lelassíthatja a kétoldalú döntési folyamatot, de emlékeztet arra, hogy a szélsőjobboldali Giorgia Meloni hatalomra kerülése után is várható volt az Olaszországgal való kapcsolatok gyengülése.

Irán Oroszország segítségét kéri nukleárisfegyver-programja megerősítéséhez – vélik amerikai hírszerzési tisztviselők, mivel Teherán tartaléktervet keres arra az esetre, ha a világhatalmakkal kötött tartós nukleáris megállapodás nem jönne létre. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt héten felvetette, hogy Irán Oroszországtól kér segítséget nukleáris programjához, cserébe a Moszkvának nyújtott katonai támogatásért, de az Egyesült Államok által megszerzett hírszerzési adatok nem utalnak kifejezett ellenszolgáltatásra – jegyezték meg az ügyben tájékozott források.

„Az új hírszerzési adatok arra utalnak, hogy Teherán segítséget kért Moszkvától további nukleáris anyagok beszerzéséhez és a nukleáris üzemanyag gyártásához” – jegyezték meg.

Szakértők azonban a CNN-nek hangsúlyozták, hogy a nukleáris proliferációs kockázat attól függően változik, hogy az üzemanyagot melyik reaktorhoz használják fel. Egyelőre az sem világos, hogy Oroszország beleegyezett-e a segítségbe, a Kreml ugyanis régóta ellenzi kifelé, hogy Teherán atomfegyverhez jusson.

Az Európai Bizottság pénteken elfogadta a határokon átnyúló együttműködést támogató, úgynevezett Interreg NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna programot, amelynek keretében több mint 66 millió euró áll rendelkezésre az Ukrajnával folytatott, határokon átnyúló együttműködés céljaira – közölte a bizottság pénteken.

Az MTI szerint a szóban forgó kohéziós politikai program a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozik, és a keretében három uniós tagállam, Magyarország, Szlovákia és Románia, valamint Ukrajna fog együttműködni az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés, illetve egészségügyi rendszereik ellenállóképességének fejlesztése érdekében.

A program olyan fenntartható megoldásokat is támogat, amelyek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást vagy a katasztrófamegelőzést szolgálják. A részt vevő országok együttműködnek emellett a természetvédelem, a környezetbarát infrastruktúrák kiépülésének előmozdítása, illetve a fenntartható turizmus fellendítése érdekében is .

A program azt is elősegíti, hogy a közigazgatás hatékony működése érdekében közeledjenek egymáshoz az uniós tagállamok és Ukrajna vonatkozó normái.

CSVK Wagner Centr néven védelmi technológiákat fejlesztő központot nyitott Szentpétervárott Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsoport mögött álló orosz üzletember – jelentette pénteken a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

A CSVK rövidítés a „katonai magánvállalat” orosz kifejezés kezdőbetűiből áll. A Wagner magánhadsereg létezését, amelyet sokáig tagadtak Oroszországban, az ukrajnai háború kitörése után ismerték el hivatalosan is Moszkvában. A központot a népi egység ünnepnapján nyitották meg – írja az MTI.

Prigozsin korábban közölte, hogy a Wagner Központ ingyenes működési teret bocsát feltalálók, tervezők, IT-specialisták, kísérleti vállalkozások és start-upok rendelkezésére. Mint mondta, a cél az, hogy az épületegyüttes „kényelmes környezetet” biztosítson az új ötletek generálásához Oroszország védelmi képességeinek javítása érdekében, beleértve az informatikát is.

A bulvársajtóban „Putyin vendéglőseként” emlegetett üzletember azt hangoztatta, hogy amennyiben a szentpétervári projekt sikeresnek bizonyul, a jövőben  másutt is jelenhetnek meg fiókintézményei.

A Wagner Központ az első napon minden érdeklődő előtt nyitva állt, a létesítményben nyilvános fórumokat tartottak az információs biztonságról és a médiatechnológiák fejlődéséről az ukrajnai „különleges hadművelettel” összefüggésben.

A RIA Novosztyi szerint délután itt rendezik meg az első, Gyermekek a békéért elnevezésű gyermekkongresszust szentpétervári és luhanszki résztvevőkkel.

Finnország elnöke optimista az ügyben, hogy Törökország ratifikálja országa NATO-csatlakozási kérelmét. „Remélem, hogy erre minél hamarabb sor kerül” – mondta Sauli Niinistö a Gitanas Nauseda litván elnökkel közös sajtótájékoztatón Vilniusban.

Finnország és a szomszédos Svédország a transzatlanti biztonsági szövetséghez való csatlakozásért folyamodott Oroszország ukrajnai inváziója után.

A Finnország, Svédország és Törökország közötti tárgyalások elhúzódtak, miután Ankara azt állította, hogy az északi országok támogatják a Törökország által terroristának tartott csoportokat.

Rishi Sunak brit miniszterelnök és lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki egyetértett abban, hogy továbbra is határozott üzenetet kell küldeni Oroszországnak, hogy a megfélemlítés nem működik – közölte a brit vezető hivatala.

Sunak hivatala közleményben tudatta, hogy egy telefonbeszélgetésnél közölte Morawieckivel, hogy az Egyesült Királyság „növeli erőinek képességeit, és fokozta a közös expedíciós erőkkel folytatott tevékenységét a balti térségben az elrettentő erőfeszítések részeként a keleti szárnyon” – írja az Al Jazeera.

Oroszország elnöke azt mondta, hogy az ukrajnai Herszon régió civil lakosságát ki kell telepíteni a térségből az ukrán erők ellentámadása miatt – írja az Al Jazeera.

A polgári lakosságnak nem szabad szenvednie

– idézte Putyint az orosz állami RIA Novosztyi hírügynökség a Kreml-barát aktivistákkal folytatott találkozóján.

Putyin szeptemberben jelentette be Herszon és három másik, részben megszállt ukrán régió – Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsja – annektálását.

Oroszország 318 ezer tartalékost mozgósított, miután Moszkva szeptember végén részleges mozgósítást rendelt el. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy közülük 49 ezren már harci feladatokat látnak el, a többiek pedig kiképzésben vesznek részt – írja az Al Jazeera.

Mint megírtuk, a brit védelmi minisztérium szerint az újonnan mozgósított orosz tartalékosok ezrei rendkívül rosszul felszereltek, és egyes tartalékosok a múlt hónapban „fegyverek nélkül” érkeztek Ukrajnába. Állítólag egyes csapatok a jelek szerint 1959-ből származó fegyvereket kaptak, amelyek a rossz tárolási körülmények következtében valószínűleg alig használható állapotban vannak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az El Paísnak adott nagyinterjút, amelyben többek között arról beszélt, hogy egyetlen lehetséges utat lát arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek Vlagyimir Putyinnal.

Ha az oroszok kivonulnak Ukrajnából, és beismerik szörnyű tettüket, akkor látok rá esélyt, hogy tárgyalóasztalhoz üljünk

– fogalmazott az ukrán elnök, majd hozzátette:

ha továbbra is több ezer életet akarnak feláldozni azért, hogy kipusztítsák Ukrajnát, akkor szerintem még évekig nem kerül sor béketárgyalásokra.

Az ukrán védelmi minisztérium azt állítja, hogy a háborúban eddig több mint 74 ezer orosz vesztette életét. A minisztérium legfrissebb Twitter-bejegyzésében megjegyezte, hogy több mint 1400 drónt lőttek le az ukrán csapatok, emellett 201 légvédelmi rendszert sikerült hatástalanítaniuk.

Posztjukat az amerikai rapper, Jay-Z szavaival tették közzé, miszerint:

Kaphatnék egy kis ráadást? Akarsz még többet?

Ukrajna keleti, Donyeck régiója továbbra is orosz tűz alatt áll – írja a Sky News. Egy ukrán tisztviselő arról beszélt, hogy csütörtökön nyolc civil halt meg a térségben: öten Bahmutban, egy Pokrovszkban, egy Nylipivkában és egy Krasznohorivkában.

A közelmúltban felszabadított területen egy civil holttestét is megtalálták – közölte Krimkiben a donyecki regionális katonai közigazgatás vezetője, Pavlo Kirilenko, aki hozzátette:

lehetetlen megállapítani az orosz megszállás alatt álló Mariupol és Volnovas áldozatainak számát.

A donyecki régió nagy része továbbra is orosz ellenőrzés alatt áll, és sok területen gondok vannak az energia-, fűtés- és vízellátással.

Sikeresen megállapodtak Vlagyimir Putyinnal azzal kapcsolatban, hogy a fekete-tengeri exportmegállapodások keretében ingyengabonát küldenek a szegény afrikai országokba – közölte pénteken Erdogan török elnök a Reuters információi szerint.  

Azt mondtam az orosz elnöknek a telefonbeszélgetés alkalmával, hogy küldjünk ingyengabonát olyan országokba, mint például Szomália vagy Szudán. Ő pedig egyetértett velem 

– mondta Erdogan. 

Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója pénteken arról számolt be, hogy a megyében lévő Kupjanszk városában délelőtt 11 óra után orosz ágyúzás miatt tűz ütött ki egy lakóház melléképületében. Áldozatokról nem tudni – írja a Sky News.

Kupjanszk városa egy stratégiailag fontos területen fekszik: vasúti csomópontnak számít, és könnyen el lehet jutni onnan Donbász régióba és Oroszországba is.