A brit védelmi miniszter, Ben Wallace szerint nem érdemes találgatni,  honnan eredhet a Lengyelországban becsapódott rakéta – írja a The Guardian. 

Elmondása szerint egyelőre még vizsgálódnak, és az egész nemzetközi közösség részt vesz ebben. Úgy véli, a lengyel miniszterelnök tisztán fogalmazott, amikor azt mondta, előrelépést csak akkor érnek el, ha már pontosan tudják, mi történt.

Egyértelmű, hogy a rakéták azért röpködtek tegnap, mert Oroszország több mint nyolcvanat lőtt ki Ukrajnára, amellyel civil létesítményeket találtak el, ezzel ártatlan életeket kioltva

– fogalmazott a védelmi miniszter, hozzátéve, hogy mindez Oroszország Ukrajna elleni nyílt agressziója miatt történt.

Az ukrán légierő közölte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a keddi lengyelországi rakétacsapás kivizsgálását, amely két ember halálát okozta az ukrán határ közelében − közölte a CNN. 

Az történt, hogy a légvédelmi erők visszavertek egy légitámadást. Ami ezután történt − hogy ez egy orosz rakéta volt-e, vagy a két rakéta lezuhant roncsai −, azt a helyszínen kell megvizsgálni. És ez az, ami most történik

− mondta szerdán Jurij Ihnat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője.

Lengyelország nem talált bizonyítékot arra, hogy szükség lenne az észak-atlanti szerződés 4. cikkelyére hivatkozni – jelentette ki szerdán Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

„Az eddig összegyűjtött bizonyítékok többsége azt mutatja, hogy valószínűleg nem lesz szükség a 4. cikkelyre hivatkozni” – mutatott rá.

Szerinte a Brüsszelben zajló eljárások a jelenlegi helyzetben megfelelőnek tűnnek. „Ugyanakkor még mindig megvan a lehetőségünk arra, hogy a 4. cikkelyhez folyamodjunk, ha szükségesnek találjuk” – fűzte hozzá Mateusz Morawiecki a TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója alapján.

Az amerikai elnöki hivatal, a Fehér Ház 37,7 milliárd dollár (mintegy 15 ezer milliárd forintot) Ukrajnának szánt katonai, pénzügyi és humanitárius segítség folyósításához kérte a kongresszus felhatalmazását 2023. szeptember 30-ig.

A Fehér Ház költségvetési ügyekért felelős igazgatója, Shalanda Young a képviselőház elnökének, Nancy Pelosinak hétfőn küldött levélben létfontosságúnak nevezte a kiegészítő költségvetési kérések elfogadását a hétfőn összeült korlátozott kongresszusi ülésszakban. A kérés az ukrajnai segítség mellett a koronavírus elleni válaszlépésekre elkülönített alap tízmilliárd dolláros kiegészítéséről, valamint meg nem nevezett összegben természeti katasztrófák következményeinek elhárításáról is szól.

A 37,7 milliárd dolláros ukrajnai csomagot a Joe Biden elnök vezette adminisztráció négy minisztérium között tervezi elosztani, ami a Fehér Ház indoklása szerint többek között „biztosítaná Ukrajna ellátását az önvédelemhez szükséges fegyverekkel, valamint a szükséget szenvedő polgárai számára életet mentő segéllyel”.

A csomagon belül a védelmi minisztérium 21,7 milliárd dollár felett rendelkezhetne, ezt Ukrajnának szánt felszerelésekre, a minisztérium készleteinek visszapótlására, valamint folytatódó katonai, hírszerzési és egyéb védelmi támogatásra használnák fel. A külügyminisztérium 14,5 milliárd dollárt kapna, amelyet közvetlen ukrajnai költségvetési támogatásra, háború idején indokolt beruházásokra, egyéb biztonsági segítségnyújtásra, humanitárius segélyezésre, valamint a globális élelmiszer-biztonság növelésére fordíthatna.

Ezenfelül az energiaügyi minisztérium az MTI szerint 626 millió dollár felett rendelkezhetne, amelyből az ukrán nukleáris biztonság növeléséhez és a stratégiai kőolajtárolók modernizálásához járulnának hozzá. Az amerikai egészségügyi minisztériumnak 900 millió dollár jutna, amelyet jórészt alapvető egészségügyi szolgáltatásokra fordítanának Ukrajnában.

A Fehér Ház kongresszusnak küldött leveléből az is kiderül, hogy az előzőleg Ukrajna számára – a naptári év végéig – jóváhagyott összeg kétharmadát már felhasználták vagy lekötötték. A mostani, 37,7 milliárdos keretet 2023. szeptember 30-i határidővel használnák fel.

António Guterres ENSZ-főtitkárt mély aggodalommal töltik el a lengyelországi rakétabecsapódásról szóló beszámolók, és reméli, hogy alapos vizsgálatot folytatnak az ügyben – hangsúlyozta a világszervezet helyettes szóvivője, Farhan Haq. Hozzátette, a főtitkár szerint kulcsfontosságú, hogy elkerüljék az ukrajnai háború keltette feszültség további éleződését.

A lengyel külügyminisztérium előzőleg közölte, hogy az ukrán határhoz közeli Przewodówban orosz gyártmányú rakéta csapódott be, két lengyel halálát okozva.

Joe Biden amerikai elnök mindazonáltal szerdán Indonéziában úgy fogalmazott: nem valószínű, hogy a rakétát Oroszországból indították. Hozzátette, hogy egyértelműen csak úgy tud állást foglalni a kérdésben, ha a vizsgálatok befejeződnek.

Biden kezdeményezésére a G20-csoport csúcstalálkozóján részt vevő állam- és kormányfők közül az európaiak, valamint a japán és a kanadai miniszterelnök külön egyeztetést folytatott a témáról. Ezt követően közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben jelezték, hogy minden támogatást megadnak a lengyel hatóságoknak a vizsgálathoz, és szoros kapcsolatban maradnak annak érdekében, hogy megvitassák a következő lépéseket. Egyúttal elítélték az orosz haderő „keddi barbár rakétatámadásait ukrán városok és civil infrastrukturális célpontok ellen”, és ismét teljes támogatásukról biztosították az ukrán népet az orosz agresszióval szemben.

Kisida Fumio japán miniszterelnök a megbeszélés után az MTI szerint úgy nyilatkozott, hogy országa kész kiterjeszteni együttműködését a NATO-val és a legfejlettebb iparú országokat tömörítő G7-csoporton belüli szövetségeseivel, mert nagyon aggasztónak tartja a legújabb háborús fejlemények hatását a teljes nemzetközi biztonságra.

A G20 vezetőinek nyilatkozat-összefoglalója szerint „a legtöbb tag határozottan elítélte az ukrajnai háborút”, és követelte Oroszország „teljes és feltétel nélküli kivonulását” a szomszédos ország területéről.

Azért utaltak háborúra, hogy ezzel is elutasítsák Oroszország állítását, miszerint „különleges katonai műveletet” hajt végre. A közös nyilatkozat szerint más nézetek és eltérő értékelések is voltak a helyzetről és a szankciókról, ami a G20-államok közötti megosztottságot tükrözi Oroszországgal kapcsolatban.

A nyilatkozat figyelmeztet, hogy „a nukleáris fegyverek használata vagy azzal való fenyegetés elfogadhatatlan. A konfliktusok békés rendezése, a válságok kezelésére irányuló erőfeszítések, valamint a diplomácia és a párbeszéd létfontosságúak. A mai kor nem lehet a háború korszaka” – írja a The Guardian.

Az ukrajnai háború – hangsúlyozta a nyilatkozat – „mérhetetlen emberi szenvedést okoz, és súlyosbítja a világgazdaságban meglévő törékenységeket, visszafogja a növekedést, növeli az inflációt, megzavarja az ellátási láncokat, fokozza az energia- és élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, és növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat”.

Kedden Szergej Lavrov orosz külügyminisztert a TASZSZ orosz hírügynökség idézte, aki szerint „a Nyugat állította, hogy számos delegáció elítélte Oroszországot, miközben azt is megjegyeztük, hogy eltérő nézetek is körvonalazódtak” – utalva a megosztottságra.

Új nyersanyagpartnerségen dolgozik Ausztráliával az Európai Unió – számolt be Twitter-bejegyzésben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. 

Összhangban állnak az orosz háborúra adott válaszaink, és közös érdekünk az indo-csendes-óceáni térségben való együttműködés. Megállapodtunk abban, hogy intenzívebbé tesszük a tárgyalásokat egy ambiciózus kereskedelmi megállapodásról. Dolgozunk majd egy új nyersanyagpartnerségen is

– írta a posztban a bizottság elnöke. 

A kelet-lengyelországi rakétabecsapódások nem szándékos támadások voltak – mondta Andrzej Duda lengyel elnök a lengyel nemzetbiztonsági tanács ülése előtt szerda délután.

Semmi sem utal arra, hogy szándékos támadás volt Lengyelország ellen

– fogalmazott a lengyel elnök a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. Duda azt nyilatkozta, a rakéták célpontja egyértelműen nem Lengyelország volt. Ugyanakkor nincs bizonyítékuk arra, hogy a fegyvereket Oroszország lőtte ki. 

Valószínűleg egy orosz gyártmányú rakéta volt, amelyet az 1970-es években készítettek, és feltételezések szerint az ukrán légvédelmi rendszerhez tartozott – fogalmazott Duda. 

A G20-akhoz hasonló nemzetközi csúcstalálkozók hagyományosan közösen kiadott közleményben végződnek.

Fontos megjegyezni, hogy a Balin összegyűlt vezetők által kiadott nyilatkozat egy „nyilatkozattervezet”, nem pedig egy „közlemény”.

A The Guardian szerint a kettő között az a különbség, hogy a közleményt minden fél elfogadja, míg a nyilatkozat hallgatólagos beismerése annak, hogy nem minden jelen lévő ország tudott egyetérteni.

Ennek eredményeképpen a Balin kiadott nyilatkozatban szokatlanul szerepel az a hivatkozás, hogy a G20-ak tagjainak „többsége” egyetért az ukrajnai háborúval kapcsolatos megfogalmazással. Ezek a nyilatkozatok nem vonatkoznak kötelező jelleggel a tagállamokra nézve, de a maximális egyetértés biztosítása érdekében adták ki őket.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök aggodalmát fejezte ki a rakétarobbanás miatt – jelentette szerdán a hivatala, hozzátéve, hogy találkozik a NATO-val és az európai szövetségesekkel, hogy mérlegeljék a lehetséges lépéseket.

Meloni telefonbeszélgetést folytatott lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel is – tette hozzá hivatalának közleménye a The Guardian szerint.

A keddi rakétabecsapódás ellenére a helyi általános iskolában normális tanítási nap lesz szerdán Przewodówban – olvasható a Radio Zet online oldalán.

Az iskola igazgatója azt is közölte, hogy a diákokkal tanárok és pszichológusok fogják átbeszélni a történteket, péntekig több ilyen foglalkozást is tartanak. A település polgármestere azt mondta, hogy hasonló pszichológiai segítséget nyújtanak azoknak a felnőtteknek is, akik ezt igénylik. 

Lengyelország továbbra is nagyon biztonságos ország NATO-tagságának köszönhetően – mondta szerdán a lengyel külügyminiszter-helyettes, miközben a NATO arra készül, hogy Brüsszelben tárgyaljon a kedden Lengyelországban két ember halálát okozó rakétáról.

Szövetségeseink reakciója, egyértelmű támogatásuk és készségük, hogy mellettünk álljanak, azt mutatja, hogy sokkal nagyobb biztonságban vagyunk, mint ha nem lennénk a NATO tagjai

– jelentette Pawel Jablonski a helyi rádióállomásnak szerda reggel a The Guardian szerint.

A lengyel kormány a NATO-hoz fordult, hogy összehívjanak egy soron kívüli ülést a tagállamokkal a 4. cikkely alapján, és az ülés után a tagállamok nyilatkoztak is, a kiállásukról biztosítva Lengyelországot.

„Valószínűleg egy szétesett ukrán légvédelmi rakéta csapódott be Lengyelország területén. Kizárható, hogy szándékos orosz támadás történt Kelet-Lengyelországban” – nyilatkozta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az M1 csatornának.

Az MTA Hadtudományi Bizottság tagja hozzátette: hisz a hivatalos tájékoztatásoknak, amelyek szerint véletlen baleset történt, és nem szándékos orosz támadás. Erre utalt Joe Biden amerikai elnök is. Kis-Benedek József kiemelte: a falu – ahol a becsapódás történt – nagyon közel, négy kilométerre van a határtól.

Megjegyezte: az ukránok az SZ–300-as légvédelmi rakétarendszert használják, amely reagál az orosz repülőgépekről érkező rakétákra, és próbálja megakadályozni, hogy azok célba jussanak. Hozzátette: ez nem a legkorszerűbb rendszer, és az is elképzelhető, hogy egy rakéta meghibásodott.

Nagyon alaposan ki kell vizsgálni az esetet, teljesen értelmetlen megérzések alapján véleményt mondani

– fogalmazott a szakértő.

Az Index a keddi történésekről és a legfőbb következményekről Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét szólaltatta meg.

Svédország 3 milliárd korona (50 milliárd forint) értékű új katonai segélyt nyújt Ukrajnának, az eddigi legnagyobb védelmi anyagcsomagot, amely egy légvédelmi rendszert is tartalmaz – közölte Ulf Kristersson miniszterelnök.

Svédország – amely a szomszédos Finnországgal együtt kérte felvételét a NATO-ba – korábbi fegyverzeti hozzájárulásai az egyszerű felszerelésektől, például sisakoktól és védőfelszerelésektől kezdve a gránátokig és rakétákig terjedtek.

„Ez egy nagyobb katonai támogatási csomag, mint mind a nyolc korábbi csomag együttvéve” – mondta Kristersson a The Guardian szerint. „Ez az eddigi legnagyobb segélycsomagunk, és pontosan követjük az ukrán prioritási listát, hogy tudjuk, mire van most szükségük.”

Ferenc pápa szerdán elítélte az Ukrajnát ért rakétatámadások legújabb hullámát, és tűzszünetre szólította fel Oroszországot és Ukrajnát a konfliktus eszkalálódásának megelőzése és a további veszélyek elhárítása érdekében.

A vatikáni Szent Péter téren tartott általános audienciáján szólalt fel a háború fejleményeivel kapcsolatban – jelentette a Reuters.

Lengyelországnak követelnie kell a NATO-tól, hogy hozzanak létre egy rakétavédelmi zónát – ezt mondta a Radio Zet vendégeként Bronislaw Komorowski volt lengyel elnök.

Az exállamfő azt mondta, hogy szerinte ennek a zónának Ukrajna határterületeire is ki kellene terjednie, mivel ott kellene megkezdeni a Lengyelországot veszélyeztető rakéták (és esetlegesen repülőgépek) elleni védekezést. Szerinte az incidenst most mindenképp arra kellene felhasználnia a lengyel politikai vezetőknek, hogy ezt a követelést megfogalmazzák – függetlenül attól, hogy valójában kitől érkezett a keddi rakéta. 

Komorowski arra is kitért, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a lengyel államfővel folytatott telefonbeszélgetésében azt mondta, hogy orosz területről érkezett a rakéta (azóta ezt több politikus és tisztviselő is cáfolta). A volt államfő azt mondta: nem tudhatjuk, hogy milyen információk birtokában beszélt akkor Zelenszkij, és ő úgy véli, hogy az ukrán elnök nem akarta félrevezetni partnerét. 

Egy herszoni ukrán férfi arról beszélt, hogy szinte az összes közmű leállt a városban, de ennek ellenére nagyon örülnek.

AZ AFP hírügynökségnek nyilatkozva úgy fogalmazott:

Rendkívül boldog vagyok, hogy végre felszabadítottak minket, szabadok vagyunk. Most nincs áram, nincs víz, nincs központi fűtés, nincs telefonos és internetes kapcsolat a városban – de nincsenek oroszok sem! És ennek rendkívül örülök.

Olekszandr Sjenkevics, Mikolajiv polgármestere a Telegramra posztolta, hogy a régióban légiriadó van érvényben.

A déli kikötővárosban, Odesszában is megszólaltak a légiriadó szirénák.

Kína nyugalomra és önmérsékletre szólított fel a lengyelországi incidens miatt.

Minden félnek nyugalomra és önmérsékletre van szüksége a jelenlegi körülmények között – jelentette Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán a Lengyelországban történt két halálos áldozatot követelő robbanással kapcsolatban a The Guardian szerint.

Az Orjol megyei Sztalnoj Kony községben drón okozott robbanást egy olajtárolóban – közölte Andrej Klicskov, a régió kormányzója szerdán a Telegramon.

„Ma hajnali 4 óra körül feltehetően egy pilóta nélküli légi jármű okozott robbanást egy olajtárolóban Sztalnoj Kony faluban. Áldozatok nem voltak” – írta Andrej Klicskov.

A kormányzó szerint az operatív szolgálat a helyszínen dolgozik. Orjol megye közvetlenül nem határos Ukrajnával, a hétszáz lakosú Sztalnoj Kony a határtól mintegy 170 kilométerre található. A robbanásban megsérült a Barátság kőolajvezeték egyik terminálja.

A közösségi médiában közzétett fotók szerint az egyik tartályon, amelyen a Transznyefty olajszállító vállalat logója látható, egy nagy rés keletkezett. A felvételeken tűz nem látható. Az MTI szerint Orjol megyében október 19. óta magas szintű riadókészültség van érvényben, a kritikus infrastrukturális létesítményeknél megszigorították a biztonsági intézkedéseket.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő számolt be arról, hogy Mateusz Morawiecki kormányfő telefonos megbeszélést folytatott Denisz Szmihal ukrán miniszterelnökkel.

A szóvivő szerint a beszélgetésen Szmihal azt is közölte, hogy kedden Oroszország körülbelül 80 rakétát lőtt ki Ukrajnára, amelyek közül több is a Lengyelországgal határos területeken csapódott be.

Az eddigi sajtónyilatkozatok alapján úgy fest, hogy egy, az orosz rakéták ellen kilőtt ukrán légvédelmi rakéta csapódott be Lengyelországban kedden.