Ezzel a poszttal véget ér szerdai élő hírfolyamunk az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.
Jó pihenést kívánunk!
A világ egyetlen hadseregének sincs olyan légvédelmi rendszere, amely az egész ország területét képes lenne megvédeni – erre hívta fel a figyelmet szerda reggeli Twitter-posztjában a lengyel hadsereg vezetése.
Hangsúlyozták: a rakétatámadásokat rendszerint célzottan hajtják végre bizonyos, stratégiai fontosságú célpontok ellen. A légvédelmi rendszerek feladata tehát a kritikus infrastruktúra védelme – szögezték le, utalva arra, hogy nem tudnak minden területet megvédeni ezekkel az eszközökkel.
Kijlo Timosenko, az ukrán elnök egyik tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy az ellátás stabilizálása érdekében ma vészhelyzeti áramkimaradásra kerülhet sor, miután kedden orosz támadások érték az energetikai infrastruktúrát.
Kijlo Timosenko felsorolta Volinj, Zsitomir, Lviv, Szumi, Ternopil, Harkiv és Hmelnyickij területeket, ahol még mindig nem állt helyre teljesen a közműellátás a teljes lakosság számára – írja a Guardian.
Egyelőre nem lehet megmondani, honnan származik az a rakéta, amely kedd este csapódott be Lengyelországban – jelentette ki szerda reggel Pekka Haavisto finn külügyminiszter.
A kedd este a lengyel–ukrán határ közelében becsapódott rakéták eredete még kérdéses.
Kedd este Piotr Müller lengyel kormányszóvivő az MTI szerint megerősítette, kedden a kelet-lengyelországi Hrubieszów járásban két lengyel állampolgár halálát okozó robbanás történt, a helyszínen az illetékes hatóságok továbbra is vizsgálódnak.
A lengyel Radio Zet munkatársa nem sokkal reggel 7 óra előtt jelentkezett be a délkelet-lengyelországi becsapódás helyszínéről.
A felvételen látható, hogy a terület még mindig le van zárva, és a rendőrök nagy erőkkel vannak jelen a helyszínen.
Az Egyesült Királyság és Kína lemondta a kétoldalú találkozót – amelyet öt év óta először tartottak volna – a G20-ak találkozóján, mivel az ukrán határnál történt lengyelországi rakétatámadás köti le a világot.
Helyette Rishi Sunak és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök beszélni fog Volodimir Zelenszkij elnökkel a délutáni órákban. Joe Biden azt mondta, hogy a Lengyelországban landoló, két ember halálát okozó rakéta röppályája miatt nem valószínű, hogy Oroszországból lőtték ki – írja a The Guardian.
Úgy tudni, hogy az Egyesült Királyság nem vitatja az események amerikai verzióját, de sem Rishi Sunak, sem a Downing Street nem kívánt nyilatkozni a robbanás eredetéről. Sunak és Trudeau, akiket azzal bíztak meg, hogy a G7-ek és a NATO vezetőivel tartott gyors találkozó után beszéljenek Zelenszkijjel, korábban az ukrán külügyminiszterrel is beszéltek.
Rishi Sunak kétoldalú megbeszélést folytatott Joe Bidennel első személyes találkozásukon. Beszéltek a globális gazdasági kihívásokról, valamint Biden elmondta, hogy szívesen látna előrelépést az észak-írországi jegyzőkönyvvel kapcsolatban. Biden elmondta, hogy szerinte Sunak is azt szeretné, ha az EU-val való megállapodás a lehető leghamarabb megszületne.
Lengyelországnak légvédelmi eszközöket kell adnia Ukrajnának, hogy ne fordulhasson elő újra egy hasonló incidens – ezt mondta Roman Polko lengyel tábornok a Radio ZET adásában szerda reggel.
A tábornok arról a rakétabecsapódásról beszélt az adásban, amely kedd délután történt lengyel területen. Azt mondta: nem hiszi, hogy egy újabb világháborúról, vagy a NATO-t ért támadásról lenne szó, mivel a háború rendszerint nem egy traktor lebombázásával, hanem jellemzően a katonai infrastruktúra és a parancsnoki központok ellen végrehajtott csapásokkal szokott kezdődni.
Roman Polko azt is hozzátette: a történtek után bízik abban, hogy a nyugati országok felgyorsítják az Ukrajnának szánt légvédelmi eszközök szállítását. Véleménye szerint az eset után még azt is meg lehet fontolni, hogy
a lengyel hadsereg – önvédelmi célból – légvédelmi eszközöket telepítsen Ukrajnába.
A tábornok azt is hozzátette: a mostani eset után közölni kellene az oroszokkal, hogy a lengyel–ukrán határ közelségében minden orosz harceszközt meg fognak semmisíteni, ezenkívül pedig a NATO-nak fel kellene oldania a fegyverszállítást érintő korlátozásokat, és átadni az ez idáig át nem adott nagy hatótávolságú fegyvereket Ukrajnának.
Végül arra a kérdésre, hogy valójában mi történhetett Przewodowóban, Roman Polko azt mondta, hogy egyelőre több forgatókönyv is van: elképzelhető, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta csapódott be, de még az is, hogy ukrán területről az oroszok lőtték ki. Egy ilyen támadás célja az lehetne, hogy teszteljék: mit lép a NATO egy ilyen helyzetben – fogalmazott.
Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy figyelembe veszi az oroszok tagadását a lengyelországi támadásban való részvételről, hozzátéve, hogy valószínűleg technikai hibáról van szó.
A Balin megrendezett G20-csúcstalálkozón elmondta, találkozott Olaf Scholz német kancellárral.
Általános az a benyomás, hogy ez a rakéta nem orosz gyártmány, és a NATO és a G7-ek közös nyilatkozata megnyitja az utat bizonyos következtetések előtt, így nem szabad ragaszkodnunk ahhoz, hogy ezt a rakétát Oroszországból indították. Ez provokáció lenne.
A török elnök a The Guardian szerint hozzátette, „a béke csak párbeszéddel teremthető meg, és mi párbeszédet akarunk teremteni”.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és Vlagyimir Putyin hosszú távú szövetségese szerint a lengyel területen történt robbanás azt mutatja, hogy a Nyugat egyre közelebb kerül egy újabb világháborúhoz.
Az ukrán rakétacsapás incidense egy lengyel farmon csak egy dolgot bizonyít: az Oroszország ellen hibrid háborút vívó Nyugat egyre közelebb kerül a világháborúhoz
– írta Medvegyev a Twitteren a The Guardian szerint.
Szerda reggel az orosz külügyminisztérium megismételte a Telegramon az Európai Unióhoz akkreditált külképviseletének állítását, miszerint az ukrán erők számára az EU zászlaja alatt történő további kiképzési kezdeményezések bejelentése „az eszkalációra irányul”, tehát provokáció, és „egy újabb lökést jelent az EU ukrajnai konfliktusba való fokozottabb bevonódásért”.
A honvédelmi miniszter a védelmi tanács kedd este nyolc órai ülése után közzétette tájékoztatóját az orosz–ukrán háború legújabb fejleményeiről kedd éjszaka. Orbán Viktor miniszterelnök összehívta a Nemzeti Védelmi Tanács ülését, hogy megvitassák a Barátság kőolajvezetéket ért találatot, illetve a lengyelországi rakétabecsapódást.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: jelenleg úgy tűnik, hogy nem a vezetéket érte találat, hanem egy transzformátorállomást, azonban kőolaj egyelőre nem érkezik. Hozzátette, hogy a Mol vezetőinek tájékoztatása szerint a hazai kőolajellátás zavartalan.
A Lengyelországot ért rakétatámadás kapcsán aláhúzta: jelenleg még sok a bizonytalanság, várják a lengyelek tájékoztatását. A legnagyobb szükség erre a két dologra van: józan észre és nyugalomra.
Figyelemmel kísérjük az eseményeket, és mint mindig, most is készen állunk Magyarország védelmére. Kapcsolatban állunk az EU és a NATO vezetőivel
– közölte a miniszter.
Emmanuel Macron francia államfő felvette a kapcsolatot a lengyel vezetőkkel a két, Lengyelországba csapódott rakéta ügyében – jelezte kedd este a francia elnöki hivatal.
Az Elysée-palota tájékoztatása szerint a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozóján az indonéziai Bali szigetén fekvő Nusa Dua luxusüdülőhelyen tartózkodó francia elnök vizsgálja annak a lehetőségét, hogy szerda reggel a jelen lévő vezetők megvizsgálják a Lengyelországban kialakult helyzetet.
A francia védelmi minisztérium jelezte: a köztársasági elnök utasítást adott a „szükséges ellenőrzések elvégzésére a tények megállapítása érdekében, szorosan együttműködve Lengyelországgal és a NATO-n belüli szövetségeseinkkel”.
Beszéltem Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel, hogy kifejezzem szolidaritásunkat. Lengyelország számíthat Franciaország támogatására és a mi rendelkezésre állásunkra a folyamatban lévő vizsgálatok támogatásában
– írta Twitteren a francia elnök.
A lengyel köztévé tudósítása szerint egy mezőgazdasági dolgozó és egy sofőr volt az áldozata a lengyelországi Przewodówban történt rakétabecsapódásnak.
Az incidens helyszínéül szolgáló Hrubieszów járás elöljárója, Aneta Karpiuk közölte, hogy az áldozatok hozzátartozóinak egy kríziscsapat nyújt pszichológiai segítséget. Mindeközben a község egyik lakosa azt mondta, hogy
a robbanás több kilométerre elhallatszódhatott.
Közölte azt is, hogy a robbanás után a helyszínt szinte azonnal lezárták, így a helyiek is csak a tévéből értesültek a hírekről.
A község plébánosa azt nyilatkozta az esetről: a helyieket nagyon megrázta és megijesztette az, hogy a háború őket is elérte, és ő maga sem tudja még, hogy mit mondhatna nekik ebben a helyzetben.
A lengyelországi incidens nem más, mint kísérlet arra, hogy közvetlen katonai összeütközést provokáljanak ki Oroszország és a NATO között – közölte szerdán Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének első helyettese.
Egy arra irányuló próbálkozással van dolgunk, hogy közvetlen katonai összeütközést provokáljanak ki a NATO és Oroszország között annak minden következményével
– írta az orosz diplomata Telegram-csatornáján az MTI szerint.
Mint arról korábban beszámoltunk, az ukrán–lengyel határtól 6 kilométerre fekvő kelet-lengyelországi Przewodówban kedd délután robbanás történt, melynek következtében két lengyel állampolgár életét vesztette.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélgetést folytatott a lengyel külügyminiszterrel, Zbigniew Rauval. A politikus hangsúlyozta: Magyarország nagy aggodalommal figyeli a keddi lengyelországi történéseket.
Speciális kapcsolat fűz minket Lengyelországhoz, a lengyelekhez. Ez nem egyszerűen stratégiai partnerség vagy barátság, hanem testvériség. Ezért is figyeljük nagy-nagy aggodalommal tegnap óta a lengyelországi történéseket. Az imént beszéltem lengyel külügyminiszter kollégámmal, Zbigniew Rauval. Részletek hamarosan itt, élőben
– fogalmazott a bejegyzésben.
A világnak válaszolnia kell Moszkva agressziójára – erről beszélt kedd esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a G20-ak találkozóján a békéről beszéltek, aközben Oroszország újabb csapásokat mért Ukrajnára.
A békéről beszélünk Oroszországnak, de válaszul rakétákat lőnek ki. […] Tízpontos békét ajánlunk nekik, mire minden pontra egyenként 10 rakétát lőnek ki
– mondta az Ukrajnát ért keddi támadásról.
Később azt is hozzátette: „Oroszország azt üzeni a világnak, hogy folytatni akarja [a háborút]. Ideje, hogy a világ válaszoljon nekik”, majd utalt a Lengyelország területén történt incidensre.
Lengyelország, a balti államok… csak idő kérdése, mielőtt az orosz terror továbbterjed. Ideje, hogy megállítsuk a terroristákat! Minél tovább marad büntetlenül Oroszország, annál nagyobb veszélyt jelentenek az orosz rakéták mindenkire
– üzente az ukrán elnök.
Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a közösségimédia-felületre feltöltött üzenete szerint aggodalommal töltik el a lengyelországi robbanásról szóló hírek. Közölte: szoros figyelemmel kíséri a helyzetet.
Kapcsolatban állunk a lengyel hatóságokkal, a partnereinkkel és szövetségeseinkkel
– mondta a tanács elnöke.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében azt közöte, „mélységes aggodalommal töltik el” a Lengyelországból érkezett hírek, amelyek – mint írta – Oroszország Ukrajna elleni rakétacsapását követő robbanásokról és áldozatokról számoltak be.
Miközben szorosan nyomon követjük a helyzetet, minden gondolatom és szolidaritásom Lengyelország népe felé irányul
– tette hozzá.
Kedden a Radio Zet lengyel rádióállomás nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy két rakéta csapódott be egy gabonasilóba az Ukrajnával határos Lublini vajdaságban lévő Przewodów falu közelében, két ember életét vesztette.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke megdöbbentőnek nevezte azokat a lengyel médiajelentéseket, amelyek szerint orosz rakéták csapódtak be lengyel területen és ez emberéletet követelt.
Megdöbbentett a hír, amely szerint egy rakéta vagy más lőszer embereket ölt meg lengyel területen
– fogalmazott Charles Michel.
Az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak és hangsúlyozta: „Lengyelország mellett állunk.” Közölte továbbá, kapcsolatban van a lengyel hatóságokkal, az Európai Tanács tagjaival és más szövetségesekkel.
Charles Michel, aki a G20 csoport indonéziai állam- és kormányfői találkozóján tartózkodik, egy később közzétett üzenetében arról tájékoztatott, hogy beszélt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, akit az EU teljes egységéről és szolidaritásáról biztosított.
Mint arról az Index is beszámolt, két rakéta csapódott be kedd este a NATO-tag Lengyelország területén. A detonációban két ember életét vesztette.
A kijevi amerikai nagykövetségen tartózkodott Bill Burns, a CIA igazgatója, mialatt az oroszok kedden az ukrán fővárost lőtték – írja a CNN.
Burns Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és az ukrán hírszerzés vezetőivel egyeztetett. A CIA igazgatója megerősítette, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben.
A CNN információi szerint Burns biztonságban volt az amerikai nagykövetségen, miközben az oroszok az ukrán fővárost lőtték.
A mai orosz támadások széles földrajzi kiterjedése, az okozott halálesetek és az ukrán polgári infrastruktúrában okozott károk ellenére úgy tűnik, hogy ez egy viszonylag sikeres nap volt Ukrajna légvédelme számára – írta kedd este Paul Adams, a BBC diplomáciai tudósítója.
Kijlo Timosenko, Zelenszkij elnök hivatalának helyettes vezetője szerint Oroszország több mint 90 rakétát lőtt ki, amelyek közül 73-at lőttek le.
Timosenko szerint tizenöt energetikai infrastrukturális létesítményt ért találat, ami arra kényszerítette a kormányt, hogy rendkívüli áramszünetet vezessen be. Amikor Oroszország október 10-én elkezdte szisztematikusan célba venni Ukrajna energiahálózatát, 83 rakétát lőttek ki, és csak 43-at lőttek le.
Akkor is, mint most, Oroszország iráni gyártmányú kamikaze drónokat is bevetett (kedden 11-et lőttek le), de Ukrajna leginkább a moszkvai cirkáló- és ballisztikus rakétáktól tart, amelyek nagyobb pontossággal és robbanásszerű hatással rendelkeznek.
Kijev nyugati támogatói Ukrajna sürgető kérésére fokozták a légvédelmi fegyverek szállítását.
Úgy tűnik, hogy ez kifizetődő
– írja Paul Adams. A polgári infrastruktúra elleni támadások egymást követő hullámainak kumulatív hatása azonban kétségtelenül óriási nyomás alá helyezi Ukrajna erőforrásait.
Kedden korábban nyugati tisztviselők azt mondták, hogy Oroszország kifogyóban van a nagy pontosságú fegyverekből. Az ukrán hírszerzés becslése szerint Moszkva mindössze 120 Iskander rövid hatótávolságú ballisztikus rakétával és körülbelül egy hónapra elegendő tüzérségi lőszerrel rendelkezhet.
A ma széles körben használt Kalibr cirkálórakéták készletei szintén fogyóban vannak.
„Ebben a háborúban mindkét fél számára alapvetően fontos a versenyfutás az idővel. Mennyi kárt tud Oroszország okozni, mielőtt elveszíti a képességét, hogy még több kárt okozzon? És mennyi csapást bír el Ukrajna energetikai infrastruktúrája, mielőtt összeomlik a nyomás alatt?” – kérdezi a BBC tudósítója.
A NATO és a G7-országok vezetői szerda hajnalban találkoztak, miután egy orosz gyártmányú rakéta csapódott be a NATO-tag Lengyelországba, és megölt két embert. Az eset aggodalmat keltett a vezetőkben, hogy az ukrajnai konfliktus átterjedhet Ukrajna határain. Két európai diplomata a The Guardian szerint elmondta, hogy Lengyelország a szerződés 4. cikke alapján kérte a NATO-találkozót, amely lehetővé teszi, hogy a NATO valamennyi szövetségesét összehívják, ha bármelyik tag „területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága” veszélybe kerül.
A NATO és a G7 vezetői a tagok korábbi, Balin tartott rendkívüli ülése után egy közös nyilatkozatban elítélték „Oroszország barbár rakétatámadásait Ukrajna ellen”.
Kanada, az Európai Unió, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vezetői a G20-ak csúcstalálkozója miatt találkoztak, és a lengyelországi történtek miatt az alábbi nyilatkozatot tették közzé:
Elítéljük azokat a barbár rakétatámadásokat, amelyeket Oroszország kedden követett el ukrán városok és polgári infrastruktúra ellen.
Megvitattuk a Lengyelország keleti részén, az ukrán határ közelében történt robbanást. Teljes körű támogatásunkat és segítségünket ajánljuk fel a Lengyelországban folyó nyomozáshoz. Egyetértünk abban, hogy szoros kapcsolatban maradjunk, hogy amint a nyomozás előrehalad, azonnal meghozzuk a megfelelő lépésekhez szükséges döntéseket. Megerősítjük, hogy a folyamatos orosz agresszióval szemben szilárdan támogatjuk Ukrajnát, és az ukrán népet, valamint továbbra is készek vagyunk arra, hogy Oroszországot felelősségre vonjuk az ukrán közösség elleni arcátlan támadásokért
– olvasható az országokat tömörítő NATO és G7 vezetőinek nyilatkozatában.
Magyarország területére november 15-én az ukrán–magyar határszakaszon 4509 lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3263 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 135 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. november 15-én 30 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy beszélt Andrzej Duda lengyel elnökkel, és részvétét fejezte ki az ő és állampolgárai számára az ukrán–lengyel határ közelében történt robbantások után.
„Ez szörnyű incidens, és gondosan tisztázni kell, hogyan történhetett” – közölte szerdán Olaf Scholz a Guardian szerint.
Lengyelország a robbanásokat orosz gyártmányú lövedék által okozott csapásnak nevezte, Oroszország viszont tagadta az állítást.
Joe Biden amerikai elnök részvétét fejezte ki Andrzej Duda lengyel elnöknek, miután november 15-én, az esti órákban rakéta csapódott egy gabonaszárítóba a NATO-tag Lengyelországban, az ukrán határhoz közeli Przewodów városban; a támadásban két ember meghalt. Az incidens után rendkívüli ülést hívott össze a lengyel és a magyar kormány is.
Andrzej Duda lengyel elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő az államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Irodában (BBN) hívta össze az ülést, a kialakult válsághelyzet miatt az államfő és a miniszterelnök a kormány nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága tagjaival tanácskozott.
A lengyel kormányszóvivő a rendkívüli ülés után bejelentette, hogy a lengyel kormány megvizsgálja, fennállnak-e az okai a NATO 4. cikkelyének aktiválására. A lengyel kormányszóvivő azt isközölte, hogy azonnal fokozták a lengyel fegyveres erők készültségét.A lengyel elnök ezt követően beszélt Joe Biden amerikai elnökkel, aki később Twitter-oldalán tett bejegyzést az ügyben: részvétnyilvánítása után teljes támogatását ajánlotta fel a robbanás kivizsgálásához.
Szoros kapcsolatban maradunk a lengyelekkel a megfelelő következő lépések meghatározása érdekében
– írta Twitteren Joe Biden.
Az amerikai elnököt a G20-ak indonéziai találkozóján is kérdezték a Lengyelországban történtekről, és arról, hogy a rakétát Oroszországból lőtték-e ki. Joe Biden erre azt mondta: nem szeretne a hivatalos vizsgálatok lezárulta előtt semmilyen kijelentést tenni az esetről, de számos jel arra mutat, hogy ez a feltételezés nem valószínű.
A rakéta röppályáját figyelembe véve nem valószínű hogy Oroszországból lőtték volna ki
– fogalmazott az amerikai elnök, hozzátéve, hogy gondoskodni fognak arról, hogy kiderüljön, mi történt pontosan.
A lengyel kormány egyelőre nem erősítette meg, hogy mi történt az ukrán határ közelében. A közösségi médiában terjedő képeken azonban egy kráter és egy felborult pótkocsi látható, amely nyilvánvalóan gabonával volt megrakva. Egy másik képen egy rakéta darabja látszik.
Washingtonban a Pentagon szóvivője azt mondta, hogy tud a jelentésekről, de nincs olyan információja, amely alátámasztaná azokat – írja a BBC.
Oroszországnak nem áll érdekében lengyel gazdaságokat célba venni, így valamilyen meghibásodás lehetségesnek tűnik – állapítja meg a lap tudósítója, Paul Adams.
Egy olyan napon, amikor Ukrajna légvédelme keményen dolgozott az orosz rakéták leszedésén, az is lehetséges, hogy az egyik rakéta letért a pályájáról.
Az Egyesült Államok korábbi NATO-nagykövete, Kurt Volker a BBC-nek azt mondta, fontos, hogy Oroszországnak esélyt adjunk arra, hogy megmagyarázza, mi történt. Volker szerint valószínű, hogy baleset történt. „De hallanunk kell, hogy ezt Oroszország mondja. A NATO-nak magyarázatot kell követelnie” – fűzte hozzá az exnagykövet.
Dmitrij Peszkov, Oroszország elnökének sajtótitkára újságírói kérdésre azt nyilatkozta, nincs információja arról, mi történt Lengyelországban.
Sajnos erről nincs információm
– mondta Peszkov a CNN kérdésére.
Mint arról korábban beszámoltunk, kedden két eltévedt rakéta talált el egy kelet-lengyelországi gabonaszárítót. A mentőszolgálat tájékoztatása szerint két ember életét vesztette.
Orosz rakéták csapódtak be a NATO-tag Lengyelország területére, az ukrán határhoz közeli Przewodów városában egy gabonaszárítóba kedden, két ember meghalt. Az esetet követően rendkívüli ülést hívott össze a lengyel és a magyar kormány is, miközben Szlovákia, Csehország és Litvánia is támogatásáról biztosította Lengyelországot. Az oroszok szerint provokációról van szó.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő következő gyorsreakcióját tette közzé Facebook-oldalán:
Nulla az esélye a tárgyalásoknak, az orosz ajánlatot Kijev elutasította, erre jött a rakétazápor, most meg ez. Meg kell várni a vizsgálat végét, honnan jött, mi volt. Higgadtság, nyugalom – mert ha ez elfajul, nem Ukrajna a tét, hanem a világ.
Indul az Index szerdai hírösszefoglalója az orosz–ukrán háborúról. Keddi percről percre frissülő összeállításunkat itt olvashatja.
Tartsanak velünk ma is!