Donald Trump bejelentette, hogy zsinórban harmadszor is indul az elnökválasztáson. Szinte példa nélküli, hogy egy vesztes vezető kísérletet tegyen a Fehér Ház újbóli elfoglalására.
Több mint egyórás beszédében jobbára saját elnöki múltjával kérkedett, miközben a regnáló Joe Biden első két évét pocskondiázta. A bejelentést részben a két hírtelevízió, a CNN és Fox News közvetítette élőben, a sokkal nagyobb nézettségű három országos kereskedelmi csatornát – az ABC-t, az NBC-t és a CBS-t – azonban hidegen hagyta az esemény, és nem szakították meg szórakoztató műsoraikat.
A leköszönt elnök páratlan érzékkel kezeli a konzervatívok számára fontos kérdéseket, köztük a bevándorlást és a bűnözést. Kiszámíthatatlan és lázító stílusban képes irányítani a híreket, megtagadni riválisaitól a reflektorfényt – emlékeztetett a BBC észak-amerikai tudósítója. Trump hűséges támogatói bázissal rendelkezik, és képes voksolásra ösztönözni a jellemzően nem elkötelezett amerikaiakat.
Ugyanakkor bejelentése rávilágított Trump néhány kulcsfontosságú gyengeségére.
Elkendőzte a koronavírus-járvány alatti botlásokat, és teljesen mellőzte a választási végkimenetel hónapokig tartó el nem ismerését, amely a 2021. január 6-án az amerikai Capitolium elleni támadásban csúcsosodott ki.
Megkísérelte megvédeni a Republikánus Párt gyenge teljesítményét a múlt heti félidős választásokon, és a vesztes jelöltek támogatását, ami egyre több kritikát váltott ki saját pártjának soraiból.
A fehér házi pályázata előtt álló akadályok ezúttal sokkal komolyabbak, mint legutóbb. Hat okból.
Nyolc éve politikai szempontból üres lappal indult. Tisztségviselőként nem ismerték, így a választók reményeiket és vágyaikat vetíthették rá. Röpködhettek az ígéretek anélkül, hogy szóvá tették volna hiányosságait és kudarcait.
Ezt nem tudja megismételni. Négyéves hivatali ideje alatt volt néhány figyelemre méltó politikai eredménye: adócsökkentések és a büntetőjog reformja, és volt néhány emlékezetes kudarca.
A republikánusok arra emlékeznek, hogy képtelen volt hatályon kívül helyezni a demokraták egészségügyi reformjait. Többször ígért infrastrukturális beruházásokat, amelyeket soha nem váltott be. Aztán ott van Trumpnak a koronavírus-világjárvány kezelése, ami több fronton is támadásoknak teheti ki őt.
Donald Trump két év múlva nem csak az elnökként elért politikai eredményei alapján fog indulni. Meg kell majd védenie saját szerepét elnöksége végén, az amerikai Capitolium elleni ostromban.
Nem könnyű a szőnyeg alá söpörni a képeket, amikor a támogatók könnygázfüstben, Trump-zászlókat lengetve a Capitoliumot fosztogatták, és átmenetileg leállították a békés hatalomátvételt.
A félidős választások igazolják, hogy az aznap történtek még mindig befolyásolják a választói magatartást.
Sok republikánus jelölt, aki teljes mellszélességgel támogatta Trumpot abban, hogy elutasítsa a 2020-as elnökválasztások eredményét, most veszített.
Trump a többi között azért vág bele lelkesen az újrázásba, mert abban bízik: hatékonyabban lesz képes az ellene indított több jogi eljárást is egy politikai bosszúhadjárat részeként beállítani.
A volt elnök ellen egy georgiai választási csalás miatti büntetőeljárással, a New York-i üzleti birodalmát érintő polgári peres csalással, egy szexuális zaklatás vádjával indított rágalmazási perrel, a Capitolium elleni támadásban játszott szerepével, valamint a titkos anyagok kezelésével kapcsolatos szövetségi vizsgálatokkal kapcsolatos eljárás folyik.
A vizsgálatok bármelyike olyan pert robbanthat ki, amely uralná a címlapokat, és átmenetileg kisiklatná a jelölt kampányterveit.
A legjobb esetben költséges figyelemelterelés lenne a számára, a legrosszabb esetben azonban hatalmas pénzbüntetéssel, sőt börtönnel tudná csak megúszni.
Nyolc éve, amikor ezelőtt elkezdődött a republikánus elnökjelölti verseny, Trump a párt esélyesének tartott floridai kormányzóval állt szemben. Jeb Bush azonban papírtigrisnek bizonyult.
Méretes kampányköltségvetése és emlékezetes vezetékneve kevésnek bizonyult a győzelemhez. A Bush név már nem jelentett olyan hatalmat, mint korábban.
Nem kizárt, hogy Trumpnak újra egy floridai kormányzóval kell megküzdenie.
Bushsal ellentétben Ron DeSantis az idén elsöprő újraválasztási győzelmet aratott, ami azt sugallja, hogy szoros az összhang pártja támogatóival. Az országos porondon még nem mérettette meg magát, politikai csillaga egyre magasabbra ível.
Egyelőre nem tudni, hogy DeSantis indul-e, vagy hogy egyáltalán ki fog még indulni a republikánus elnökjelölti versenyben.
A floridai kormányzó lehet a konszenzusos választás a párt azon hívei között, akik nem adnának újabb esélyt Trumpnak.
Trump bejelentésének előestéjén egy konzervatív csoport közvélemény-kutatások sorozatát tette közzé, amelyek szerint Trump két számjegyű lemaradásban van Ron DeSantis mögött egy fej fej melletti versenyben a republikánus szavazók körében Iowában és New Hampshire-ben.
A két államban a republikánus jelölési folyamat korai szakaszában tartanak szavazásokat.
DeSantis 26 ponttal vezetett Floridában, és 20 ponttal Georgiában, ahol decemberben lesz a szenátusi előválasztás. Ezekben az államokban Trump támogatottsága jóval elmaradt a korábbi felmérésekhez képest.
A félidős választások exit poll felmérései szerint Trump egyszerűen nem túl népszerű még azokban a kulcsfontosságú államokban sem, amelyeket meg kellene nyernie ahhoz, hogy biztosítsa az elnökséget az általános választásokon.
New Hampshire-ben a szavazók mindössze 30 százaléka szeretné, hogy Trump újra induljon. Floridában is csak 33 százalékos volt ez a mutató.
Ha újra megválasztanák, Trump 78 éves korában tenné le az elnöki esküt. Ennyi idős volt Joe Biden is, amikor beköltözött a Fehér Házba. Mögötte Trump lenne az USA történelmének második legidősebb elnöke.
Semmi sem garantálja, hogy Trump képes lesz elviselni a republikánus jelöltség elnyeréséhez szükséges kíméletlen kampányt – kivált, ha sokkal fiatalabb jelöltekkel kell majd megmérkőznie.
(Borítókép: JOE RAEDLE/GETTY IMAGES NORTH AMERICA/AFP)