Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Oroszországnak kétsége sincs az ukrajnai hadművelet sikerességét illetően – írja a RIA Novosztyi. 

A különleges hadművelet jövője és sikere kétségtelen 

– szögezte le a szóvivő.

Az orosz ágyúzások több mint 70 milliárd hrivnya értékben okoztak kárt az Ukrenergo állami energiaszolgáltató vállalatnak – közölte Denisz Smihal miniszterelnök. Az orosz rakéták és drónok által megrongált elektromos hálózatok helyreállításán hetven csoport dolgozik. A munkálatokban csaknem 1000 képzett szakember dolgozik együtt – tette hozzá a miniszterelnök. 

Denisz Smihal szerint a helyzet ugyan nehéz, de még kezelhető. Tehát a tervezett áramszünetek továbbra is érvényben maradnak minden régióban – írja a Korrespondent. 

Az orosz terroristák az áramot szállító alállomásokat és hálózatokat sújtják. Ezért néha lehetetlen nagy mennyiségű áramot szállítani bizonyos régiókba vagy körzetekbe, a korlátozások országszerte egyenlőtlenül jelentkeznek

– magyarázta.

Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság elnöke arról számolt be a Telegramon, hogy a csecsen harcosok sikeresen visszavertek több ellenséges támadást is Herszonban, sőt, „az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett”.

Kadirov azt írja, hogy a megsemmisített harcosok között ezúttal nagy számban voltak amerikai és lengyel zsoldosok.

Úgy vélem azonban, hogy egyáltalán nincsenek úgynevezett „zsoldosok”, és a nemzetközi légió egész legendáját csak azért találták ki, hogy elfedjék a NATO-csapatok ukrajnai jelenlétét

– fejtette ki a vezető.

Hozzátette: ez a stratégia azonban ezúttal kudarcot vallott, és a csecsen harcosok bátorságának köszönhetően az ellenség fokozatosan felismeri tehetetlenségét, valamint az ellentámadási kísérletek értelmetlenségét.

Egy norvég bíróság szerdán kilencvennapos börtönbüntetésre ítélte azt a 34 éves orosz férfit, aki a háborús tilalmat megszegve drónt reptetett – írja az eurointegration.com.

A férfi kilétét nem hozták nyilvánosságra, a hatóságok annyit azonban közöltek, hogy nem gyanúsítják kémkedéssel. 

Saját bevallása szerint azért repült a drónnal, hogy természetfotókat készítsen, a tilalomról nem volt tudomása. 

Oroszország ismét bebizonyította, hogy terrorista ország – reagált Volodimir Zelenszkij az Ukrajnát ért újabb orosz támadásokra.

Az Európai Parlament ma terrorista állammá nyilvánította Oroszországot, ezért köszönetet mondok minden EP-képviselőnek. Oroszország ma az egész világ előtt bebizonyította, hogy valóban terrorista állam: 67 rakétával támadta az infrastruktúránkat és a hétköznapi civil lakosságot. Az eredmény tragikus, sok a sebesült, és halottak is vannak

– mondta az államfő, hozzátéve, hogy minden helyi szolgálat az energia- és vízellátás helyreállításán dolgozik. Szerdán az orosz csapatok több megyében is támadást indítottak az infrastrukturális létesítmények ellen – írja a Korrespondent.

Az új Moszkvics 3 autó gyártását november 23-án kezdték meg Moszkvában. Az ára 1,6 és 2 millió rubel (10-13 millió forint) között mozoghat – jelentette a TASZSZ-nak egy autópiaci forrás.

A Moszkvics 3 értékesítése decemberben kezdődhet meg Moszkvában és a Központi Szövetségi Körzetben. Idén összesen 600 autó gyártását tervezi az üzem, ebből 200 elektromos. 2025-re akár 120 ezret is gyárthatnak belőle.

Az Európai Parlament honlapját szerdán kibertámadás érte néhány perccel azután, hogy a képviselők terrorizmust támogató állammá nyilvánították Oroszországot – írja a Politico.

Egy neve elhallgatását kérő magas rangú parlamenti tisztviselő szerint „ez lehet az eddigi legkifinomultabb támadás, amely az Európai Parlamentet érte”.

A támadás egy úgynevezett elosztott szolgáltatásmegtagadásos (DDoS) támadás, amely következtében hatalmas mennyiségű adatforgalmat küldenek a szerverekre, hogy megpróbálják megakadályozni az internetfelhasználók hozzáférését a weboldalakhoz

– erősítette meg Marcel Kolaja, az Európai Parlament egyik cseh képviselője.

Belgium nemzeti kiberbiztonsági központja megerősítette, hogy uniós szintű vizsgálat folyik, de további információkkal nem tudott szolgálni az ügyben.

A CNN-nek adott interjújában Boris Johnson többek között arról beszélt, hogy az orosz háború kezdetén Németország még azt az álláspontot képviselte, hogy egy hosszú védekező háborúnál jobb lenne, ha az ukránok kapitulálnának.

A német álláspont egy adott ponton az volt: ha megtörténik a katasztrófa, akkor már jobb, ha az egésznek hamar vége van. Ha Ukrajna feladja 

– mondta a volt brit miniszterelnök az interjúban. Németországgal kapcsolatban ez a vád már korábban is elhangzott. A német kancellár szóvivője nem kívánta kommentálni Boris Johnson kijelentését. 

Szerdán megkezdődött Moszkvában Ilja Jasin ellenzéki politikus pere, aki a háborúellenes megnyilvánulásai miatt akár tíz év börtönt is kaphat. A 39 éves moszkvai városi tanácsos Alekszej Navalnij szövetségeseként is ismert, valamint a meggyilkolt ellenzéki vezető, Borisz Nyemcov munkatársa volt – írja a The Moscow Times. 

A férfi ellen felhozott vád, hogy „hamis információkat” terjesztett a hadseregről. Ilja Jasin egy YouTube-videóban mészárlásnak nevezte a bucsai tömeggyilkosságokat. 

Az Európai Bizottság elnökének írt levele támogatására szólította fel Budapestet Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke Kaposváron szerdán – írja az MTI.

A somogyi megyeszékhely polgármestereként is dolgozó politikus felidézte: október elején fordult Ursula von der Leyenhez, kérve az orosz–ukrán háborúval összefüggő európai uniós szankciós politika megváltoztatását, és azt, hogy tegyék elérhetővé Magyarországnak a felzárkózási és helyreállítási alap forrásait.

A kezdeményezéshez a magyarországi települések több mint 80 százaléka, 2551 önkormányzat csatlakozott.

Ebből az elmúlt három évtizedben példa nélküli összefogásból bántóan hiányzik a legnagyobb önkormányzat, a fővárosi önkormányzat, de csatlakozni még nem késő – jegyezte meg a politikus.

Szita Károly szavai szerint a brüsszeli szankciós politika eredményeként elszabaduló, minden magyar ember életét megnehezítő, az önkormányzatok működését veszélyeztető energiaárak témája pártok feletti ügy, túlmutat a napi politikán.

Kérjük Budapest vezetését, tegyék félre a napi politikai ügyeket, csatlakozzanak a kezdeményezésünkhöz, vállt vállnak vetve küzdjünk, hogy a brüsszeli szankciós politika ne sújtsa, hanem segítse a magyar településeket, a magyar önkormányzatokat

– mondta. Szita Károly szerint „mára egyértelművé vált: az elhibázott szankciós politika romba dönti Európát”, a magyar embereknek járó, visszatartott forrásokból mostanra energiatakarékossági beruházások is megvalósulhattak volna.

A politikus megjegyezte: levele több mint egy hónappal ezelőtt megérkezett Brüsszelbe, ő és immár 2551 magyarországi település várja Ursula von der Leyen válaszát.

A „Donyecki Népköztársaság” vezetője, Gyenyisz Vlagyimirovics Pusilin új fogolycserét jelentett be Ukrajnával.

A cserét a 35-35 képlet szerint hajtják végre – írta Telegram-csatornáján. Ezek szerint 35-35 embert enged szabadon mindkét fél.

Néhány orosz katona videóüzenetben mesélt arról, hogy a Moszkva melletti Szerpuhovba vezényelték őket az általános mozgósítás után. Állításuk szerint kiképzés nélkül küldték őket a frontvonalra, sőt még a szükséges felszerelést sem kapták meg. A visszavonulás során pedig a saját társaik lőttek rájuk – írja a Meduza. 

A katonák jelenleg a Luhanszki területen található Baranikovka faluban vannak. Nem tudják, mit kezdjenek magukkal, mert semmiféle parancsot sem kaptak. A mozgósított katonák csak abban az esetben maradnak Ukrajnában harcolni, ha a parancsnokság beváltja a nekik tett ígéreteket – szögezték le.

A keddről szerdára virradó rakétatámadások során egy dél-ukrajnai kórház szülészeti osztályát is támadás érte – közölték az ukrán hatóságok. A támadások következtében egy újszülött életét vesztette, az édesanyja és az orvos jól van – őket élve húzták ki a romok alól.

A Vilnyanszk város szülészetét érő rakétacsapásról Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja kormányzója számolt be szerdán kora reggel Telegram-csatornáján – írja az Al Jazeera. 

Gyász tölti el a szívünket 

– írta. 

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű szárnyához tartozó kolostorok helyiségeiben tartott házkutatáson oroszbarát irodalmat, jelentős mennyiségű készpénzt és „gyanús” orosz állampolgárokat talált – számolt be szerdán az SZBU sajtószolgálata.

Mint megírtuk, az SZBU kedden razziát tartott a Pecserszka lavra néven is ismert kijevi barlangkolostorban arra hivatkozva, hogy a monostor oroszpárti tevékenységek színhelyéül szolgálhat, és hogy néhány, hozzájuk érkezett bejelentés szerint fegyvereket, külföldi állampolgárokat és szabotőröket rejtegetnek ott.

Az SZBU szerdai közleménye szerint több mint 350 egyházi épületet és 850 embert ellenőriztek. Több mint 50 embert hallgattak ki, akiket poligráfvizsgálatnak is alávetettek – adta hírül az MTI.

Andrij Szadovij, Lviv polgármestere arról számolt be, hogy az egész nyugat-ukrajnai város sötétségbe borult – írja a The Guardian.

Szadovij figyelmeztetett, hogy Lviv vízellátása is akadozhat, de még további információkat vár az energetikai szakértőktől.

2022 januárja és októbere között közel harminc százalékkal több, lőfegyverrel, lőszerrel és robbanóanyaggal elkövetett bűncselekményt regisztráltak Oroszországban, mint egy évvel korábban – írja a Meduza. 

A fegyverrel elkövetett bűncselekmények növekedésének abszolút központja a Kurszki terület, a második helyen a Belgorodi terület található, a harmadik pedig Moszkva. Ugyanakkor az országban közel hét százalékkal csökkent az illegális fegyverkereskedelem 2021-hez képest. 

Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete szerint „Oroszország azért bünteti Ukrajnát, mert szabad akart lenni”. Mint írja, az egyesült Államok Ukrajna mellett áll.

Újabb kegyetlen rakétacsapások az egész országban. Oroszország azért bünteti Ukrajnát, mert szabad akar lenni. Láttam az ukrán nép erejét, és tudom, hogy Oroszország kudarcot fog vallani. Mi Ukrajna mellett állunk

– írta a politikus Twitteren.

Az ukrán nemzeti rendőrség belbiztonsági osztálya chatbotot indított annak érdekében, hogy információkat szerezzen az árulókról és a kollaboránsokról. A rendőrség Telegram-csatornáján bárki jelentheti az oroszok támogatóit, különösen a rendőrség tagjai közül. 

A háború első napja óta az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat munkatársai azon dolgoznak, hogy azonosítsák és bíróság elő állítsák azokat a személyeket, akik átálltak az agresszor oldalára, és önként szolgálják a megszálló hatalom érdekeit – közölte a rendőrség.

A csalást egy herszoni lakos tervezte el, aki a háború kezdetekor érkezett a Dnyipropetrovszki területre. A férfit az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) leplezte le. A fegyveres erőknek szánt gyűjtés címszava alatt pénzt sikkasztott el a helyi lakosoktól – írja a Korrespondent.

Az elkövető lakóhelyén tartott házkutatás során egy mobiltelefont és egy bankkártyát is találtak, amelyeken a bűncselekményre utaló jelek vannak. 

Legalább három ember meghalt és hat megsebesült az orosz rakétacsapás következtében Kijevben – közölte a városvezetés.

Olekszij Kuleba, a Kijevi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője elmondta, hogy az egész Kijevi terület áram nélkül maradt. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere Telegramon számolt be arról, hogy a város vízellátása is megszűnt – írja a The Guardian.

Andrei Spinu, Moldova miniszterelnök-helyettese országos áramkimaradásokról számolt be az ukrán energetikai infrastruktúrát érő orosz támadást követően.

A Moldelectrica  állami tulajdonú energetikai vállalat folyamatosan a helyreállításon dolgozik – közölte a politikus Twitteren.

Mint megírtuk, több robbanás is történt Kijevben szerdán, emiatt az ukrán főváros egyes részein szünetel az áram- és a vízellátás.

A kijevi hatóságok szerint legalább egy ember meghalt a fővárost érő legutóbbi orosz támadásban. Egy másik személy szintén megsérült a csapás következtében, és egy kétszintes épület is megrongálódott – írja a The Kyiv Independent.

Az Európai Parlament terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot az Ukrajna elleni háborúja miatt, és felszólította a világ vezetőit, hogy kövessék példájukat.

Az Oroszország által az ukrán polgári lakosság ellen elkövetett szándékos támadások és atrocitások, a polgári infrastruktúra lerombolása, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértése terrorcselekménynek minősül, és kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát

– jelentette ki a képviselők nagy többsége által elfogadott, nem kötelező erejű állásfoglalásában az Európai Parlament.

Mivel az Európai Unió hivatalosan nem nyilváníthat államokat a terrorizmus támogatóinak, ezért az EP felszólította az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy hozzák létre az ehhez szükséges jogszabályokat, és fontolják meg, hogy Oroszországot felvegyék a terrorizmust támogató államok uniós jegyzékébe.

Végezetül az EP véleménye szerint az uniós országoknak az Európai Bizottsággal együtt mérlegelniük kellene azon országokkal szembeni intézkedések bevezetését, amelyek megpróbálnak segíteni Oroszországnak a kiszabott szankciók megkerülésében – írja az MTI.

Németországban nem szabadult el az energiaválság – jelentette ki Olaf Scholz kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kormányfő a 2023-as költségvetés általános vitájában elmondott hozzászólásában kiemelte, hogy a kormány az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben kialakult válság miatt „irányt váltott”, átszervezte az energiaellátást, a háztartások és a vállalkozások pedig takarékos fogyasztásra rendezkedtek be.

Így az utóbbi hónapok erőfeszítései révén „már elmondhatjuk, hogy országunk kézben tartja a dolgokat” – mondta Olaf Scholz az MTI híradása szerint.

Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója osztotta meg a közösségi médiában azt a felvételt, amelyen egy orosz rakéta átrepül a harkivi régió felett.