Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Kijevben Mateusz Morawiecki lengyel és Ingrida Simonyte litván kormányfőkkel egyeztetett délelőtt, majd aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben hangsúlyozták, hogy meg kell erősíteni a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi segítséget, valamint fokozni kell az Ukrajna NATO- és EU-csatlakozásáról szóló egyeztetést – írja az MTI.
Az ukrán miniszterelnök Twitter-bejegyzésében arról írt, hogy megvitatták az aktuális kérdéseket és kihívásokat, valamint aláírtak egy közös nyilatkozatot, amelyben hangsúlyozták az úgynevezett lublini háromszög szerepét Ukrajna nemzetközi támogatásának megerősítésében.
A dokumentumban a felek hangsúlyozták, hogy készek intenzívebbé tenni a vitát a NATO-ban Ukrajna csatlakozási tárgyalásokra való meghívásáról, és támogatták az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások azonnali megkezdését az után, hogy az Európai Bizottság elfogadja a tagfelvételi kérelemmel kapcsolatos ajánlások végrehajtásának pozitív értékelését.
A kormányfők szorgalmazták az Ukrajnának nyújtott katonai, pénzügyi és humanitárius segítségnyújtás további növelését. A közlemény szerint Litvánia és Lengyelország megerősítette részvételét Ukrajna helyreállításában, valamint sürgették a fokozottabb együttműködést és koordinációt az energiaszektorban, továbbá kiemelték az ukrán élelmiszerexport alternatív útvonalai kidolgozásának a fontosságát.
Oroszország nagy hatótávolságú rakétakészletei annyira kimerültek, hogy valószínűleg arra készülnek, eltávolítják a robbanófejeket az elöregedett nukleáris cirkálórakétákról, és azokat lövik ki Ukrajnára – állítja a brit védelmi minisztérium.
A jelentés szerint Oroszország csalinak használhatja a rakétákat, hogy eltereljék az ukrán légvédelem figyelmét.
Bármi legyen is Oroszország szándéka, ez a rögtönzés rávilágít arra, hogy a nagy hatótávolságú rakétakészleteik mennyire kimerültek
– írja a minisztérium legfrissebb hírszerzési értesítője. Minderre úgy jöttek rá, hogy az ukrán légvédelem lelőtt egy AS-15 Kent típusú cirkálórakétát, amelyet még a szovjet időkben gyártottak az 1980-as években atomtöltet célba juttatására. A kiszerelt töltettel azonban csak magát a rakétatestet használják az oroszok támadásra.
Összesen 39 támadás érte a herszoni régiót és az ott lévő falvakat, a lövöldözésekben egy nap alatt két ember is meghalt, további tíz megsebesült – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Jaroszlav Janusevics, a herszoni regionális katonai igazgatás elnökének beszámolója szerint az orosz erők lövései magánterületeket, kereskedelmi létesítményéket és iskolákat találtak el.
Az ukrán elnöki adminisztráció vezetője kijelentette, hogy Oroszország felel a szovjet kori éhínségért, amelynek következtében ukránok milliói haltak meg 1932–33 telén – írja a The Guardian.
Az oroszok fizetni fognak a holodomor összes áldozatáért, és felelni fognak a mostani bűneikért is
– írta Andrij Jermak a Telegramon, a tragédia ukrán elnevezését használva, amely lefordítva éhhalált jelent.
A német parlamenti képviselők azt tervezik, hogy határozatot fogadnak el, amelyben népirtásnak nyilvánítják ukránok millióinak éhhalálát, amelyért egyértelműen az akkori szovjet vezető, Sztálin a felelős, és a német Bundestag reméli, hogy ez a lépés figyelmeztetésként szolgál Moszkva számára, mivel Ukrajnának ezen a télen is éhínséggel kell szembenéznie.
Az összegyűjtött adatok alapján az Institute for the Study of War (ISW) elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy az orosz védelmi minisztérium növelte a hadifogolycserék gyakoriságát, hogy csillapítsa az elégedetlenkedők számát.
Az ISW megjegyzi, hogy az orosz és ukrán források három fogolycseréről számoltak be november 23. és 25. között. Először november 23-án 35 orosz foglyot cseréltek 35 ukrán fogolyra, november 24-én 50 hadifoglyot cseréltek a felek, november 25-én pedig 9 a 9 ellenében zajlott a csere.
Az intézet elemzői úgy vélik, hogy az elmúlt napok hadifogolycseréinek gyakorisága önmagában is vízválasztó pillanat, mivel az orosz védelmi minisztérium az elmúlt hónapokban észrevehetően tartózkodó volt az ilyen cserék lebonyolításában.
Az éjszakai vonatutat követően szombat reggel megérkezett Kijevbe Novák Katalin köztársasági elnök, ahová Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására utazott el – értesült diplomáciai forrásból az atv.hu.
Az államfő ukrajnai látogatásáról elsőként az Index értesült. Novák Katalin az eredeti tervek szerint először Lengyelországba utazott repülővel, ahonnan vonattal ment tovább Ukrajnába.
A február 24-én kitört orosz–ukrán háború óta a mostani a legmagasabb szintű magyar látogatás Ukrajna fővárosába. A magyar kormány egy szerda este közzétett határozatban közölte, hogy elkötelezett Ukrajna pénzügyi támogatása mellett.
Oroszország nagy hatótávolságú rakétakészletei annyira kimerültek, hogy valószínűleg arra készülnek, eltávolítják a robbanófejeket az elöregedett nukleáris cirkálórakétákról, és azokat lövik ki Ukrajnára – állítja a brit védelmi minisztérium.
A jelentés szerint Oroszország csalinak használhatja a rakétákat, hogy eltereljék az ukrán légvédelem figyelmét.
Bármi legyen is Oroszország szándéka, ez a rögtönzés rávilágít arra, hogy a nagy hatótávolságú rakétakészleteik mennyire kimerültek
– írja a minisztérium legfrissebb hírszerzési értesítője. Minderre úgy jöttek rá, hogy az ukrán légvédelem lelőtt egy AS-15 Kent típusú cirkálórakétát, amelyet még a szovjet időkben gyártottak az 1980-as években atomtöltet célba juttatására. A kiszerelt töltettel azonban csak magát a rakétatestet használják az oroszok támadásra.
A NASA műholdfelvételein jól megfigyelhető az orosz hadsereg ukrajnai rakétatámadásainak következménye. A helyi energiainfrastruktúrát ért csapások miatt az egész országban áramkimaradások voltak.
Egy februárban készített műholdfelvételen Ukrajna még fényesen világított, a NASA novemberi képein viszont már teljes sötétségbe borult az ország.
Ukrajna lengyelországi nagykövetsége a Facebook-oldalán közzétett egy november 23-i NASA-felvételt, amelyen szintén fekete színű Ukrajna teljes területe.
Ukrajna energiainfrastruktúrája túlélte az áramszüneteket. Ez az ország mindig talpra áll
– írta a képhez a nagykövetség.
A Pentagon lengyelországi bázisán javítópontot szervezett az Ukrajnának szállított nyugati tüzérségi fegyverek számára – írja az Ukrajinszka Pravda.
Értesüléseik szerint a Pentagon azt állítja, hogy az Ukrajnának átadott mintegy 350 nyugati gyártmányú önjáró lövegek harmada üzemképtelen.
Mivel a tüzérségi fegyverek javítása problémás terepen, ezért a Pentagon európai parancsnoksága számára prioritást élvez a probléma orvoslása.
Oroszország a télen az ukrajnai front stabilizálását, tavasszal pedig az aktív támadások újraindítását tervezi, amellyel kapcsolatban a Kreml arra számít, hogy a mozgósítottak visszafordíthatatlan vesztesége mintegy 100 ezer főre tehető – írja az Ukrajinszka Pravda orosz forrásokra hivatkozva.
Jövő év tavaszára a halottak és sebesültek száma elérheti a 100 ezret. Ez azonban senkit sem ijeszt meg: sorkatonák veszik át a helyüket
– idézi a kiadvány az FSZB-hez közel álló forrást.
A forrás szerint jövő év tavaszáig az Orosz Föderáció védelmi minisztériuma mintegy 120 ezer hadköteles ember kiképzését tervezi, akiket Ukrajnába küldhetnek a veszteségek pótlására. Éppen ezért úgy gondolja, hogy Putyin nem fogja eltörölni a részleges mozgósítási rendeletet.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére november 25-én 6060 fő lépett be az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5470 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől november 25-én 84 ember, köztük 31 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Vlagyimir Putyin találkozott az orosz katonák édesanyjaival, egy csésze tea és egy hosszas, televízión közvetített beszélgetés keretében.
Főként azt a tanácsot adta a nőknek az orosz elnök, hogy ne higgyenek el mindent, amit az interneten olvasnak – ezzel nyugtatva őket, hogy jobb az orosz katonák helyzete, mint amit az interneten terjedő hírek sugallnak – írja a Sky News.
Az orosz elnök leült egy volt kormánytisztviselővel, egy magas rangú csecsenföldi katonai és rendőrségi tisztviselő édesanyjával és más, az állam által finanszírozott, háborúpárti, de nem kormányzati szervezetekben tevékenykedő nőkkel. Egyikük sem ellenzi a háborút, viszont többen rosszallják a katonákkal szembeni bánásmódot, a megfelelő kiképzés hiányát és más veszélyeket, melyeknek a fronton kiteszik az orosz csapatokat.
Világos, hogy az élet sokkal bonyolultabb és változatosabb, mint amit a televízió képernyőjén vagy akár az interneten mutatnak – ott egyáltalán nem lehet megbízni semmiben, rengeteg hamisítás, megtévesztés, hazugság terjed
– mondta Putyin a nőknek, akik egy nagy, ovális asztal körül ültek. Hozzátette, azért hívta össze a találkozót, hogy első kézből az anyáktól hallja az igazságot.
Az egyik nő, aki Putyin mellett ült, Olesa Sigina konzervatív orosz költő, filmrendező és aktivista, nemrég Donbászba utazott, hogy háborús propagandafilmet készítsen az orosz katonákról. A The Guardian szerint azt mondta, hogy valójában egy katona sem dühös a kormányra, mert egy közös cél lebeg a szemük előtt, hogy győzzenek. A rendező egyik fia önként jelentkezett az ukrán frontra harcolni.
Egy másik résztvevő nő egyik fia katonai parancsnok, a másik rendőr, és mind a ketten Ukrajnában harcolnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök katonák édesanyjaival tartott találkozón felidézte, hogy a Szovjetunió összeomlása után az ország lakói olyan állapotban voltak, hogy azt hitték, édes élet kezdődik, és „úgy fognak élni, mint Párizsban”.
Mára azonban kiderült, hogy sokan nem akarnak úgy élni, mint Párizsban
– mondta Putyin, majd azzal folytatta, azt hitték, hogy ott minden szép lesz, de ez nem így van, mert ott „más a kulturális kód”.
Sok helyen már azt sem tudják, mi az anya. Van szülő1 és szülő2
– mondta Putyin, hozzátéve, hogy Nyugaton „a nemeket tucatszámban mérik”.
Ismét videóüzenetet küldött az éjszaka Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki elmondta: péntek estétől az ország legtöbb régiójában és Kijevben is folytatódik az áramszünet – írja a BBC.
Az ukrán államfő hozzátette, hogy már hatmillió ukrán háztartás van áram nélkül, miután az országot több rakétacsapás is érte. Azt is mondta, hogy szerda óta a felére csökkent az áram nélküli háztartások száma.
Volodimir Zelenszkij beszámolója szerint az áramellátás kimaradásában a legsúlyosabban érintett területek között van Odessza és Lviv, de Vinnicja és Dnyipropetrovszk régiói is érintettek.
Az ukrán elnök egyúttal arra kérte a lakosságot, hogy takarékosan használja az energiát.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!