Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Az oroszok által beiktatott hatóságok „evakuálást” jelentettek be az ukrajnai Dnyeper folyó keleti partjáról − közölte a The Independent. 

Az ukrajnai déli Herszoni régióban az oroszok által telepített hatóságok pénteken közölték, hogy megkezdik a mozgáskorlátozottak evakuálását a megszállt Kakovka városából.

Ez a Dnyeper folyó keleti partján élő civilek szélesebb körű kitelepítésének része.

Hamarosan megállapodás születhet Európa legnagyobb atomerőművének védelméről – közölte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetője.

Rafael Grossi elmondta, hogy a megállapodás már majdnem megszületett.

Van egy benyújtott javaslatunk, amelynek az a célja, hogy megállítsa azt az ostobaságot, amit Európa legnagyobb atomerőművének bombázása jelent

– idézi a vezetőt a Sky News.

Az atomerőmű jelenleg orosz ellenőrzés alatt áll, de folyamatosan ágyúzzák a környékét, Moszkva és Kijev pedig egymásra mutogat. A NAÜ egy biztonsági zóna létrehozását szorgalmazza az erőmű körül, hogy megakadályozza egy esetleges nukleáris baleset bekövetkeztét.

Sanna Marin finn miniszterelnök szerint az európai országok nem tesznek eleget Oroszország elrettentésére, és az Egyesült Államokra támaszkodnak. 

Brutálisan őszinte leszek: Európa jelenleg nem elég erős. Az Egyesült Államok nélkül bajban lennénk

– mondta a kormányfő a Sky News szerint.

Elmondta, hogy az Egyesült Államok rengeteg fegyvert, pénzügyi és humanitárius segélyt adott Ukrajnának, de Európa még nem elég erős. Úgy véli, Európának ki kell építenie a védelmét, hogy felül tudjon kerekedni különféle helyzeteken.

Az Ukrajnában állomásozó orosz csapatok szándékosan támadják az ország múzeumait, könyvtárait és más kulturális intézményeit − derül ki a PEN nemzetközi írószervezet amerikai és ukrán tagozatának jelentéséből.

A jelentés szerint

a kultúra nem járulékos veszteség az Ukrajna elleni háborúban, hanem célpont, Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús indoklásának központi pillére. Putyin többször is azt állította, hogy ukrán kultúra és nyelv egyszerűen nem létezik. A múzeumok, koncerttermek, könyvtárak, színházak és történelmi helyszínek célba vételével ezt próbálja elérni.

A PEN idézte az ukrán kulturális minisztériumot, amely szerint a háború kezdete óta 529 „kulturális örökséget és kulturális intézményt” pusztítottak el vagy rongáltak meg. Ez a szám magában foglalja mind az országos jelentőségű helyszíneket, mind a városokban és falvakban található kulturális helyszíneket − áll a jelentésben.

A listán szerepel a mariupoli színház márciusi bombázása is, ahol több száz embernek nyújtottak menedéket. Az Associated Press vizsgálata szerint a támadásban mintegy 600 ember halt meg − írja a The Guardian. 

A spanyol kormány átadta Ukrajnának a megígért Hawk típusú amerikai légvédelmi rakétarendszerek közül az első néhányat – jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter pénteken a Telegramon.

A közlemény szerint Reznyikov a dél-ukrajnai Odesszában fogadta Margarita Robles spanyol védelmi minisztert, akivel együtt látogatást tett a sebesült ukrán katonákat ápoló egyik kórházban.

Spanyolország támogatja Ukrajnát, a humanitárius és biztonsági segítségnyújtás folytatódik. Több harcosunkat Spanyolországban képezik ki, és Madrid már átadta nekünk az első Hawk rendszereket

– mondta Reznyikov.

A Hawk légvédelmi rendszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki, közepes hatótávolságú, repülőgépek megsemmisítésére, későbbi módosításaiban pedig rakéták elfogására is használják.

Ukrajna nem titkolja, hogy egész területét vissza akarja szerezni Oroszországtól − beleértve az ország 2014 óta megszállt részeit is. Az egyik legfontosabb célpontja az elcsatolt Krím, de egy volt oroszországi brit nagykövet arra figyelmeztetett, hogy ez „veszélyessé” válhat. 

Sir Tony Brenton a Sky Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „sok mindent feltett a hitelességéből” a Krím elcsatolása miatt, így akár extrém messzire is elmehet annak megtartásáért. 

Azt mondta, hogy ha Ukrajna visszavenné a Krímet, akkor Oroszországot „a legbrutálisabb eszközökkel” kellene kiszorítani onnan. 

Úgy vélte, ez „meglehetősen veszélyes terep” lenne, mivel Putyin „kevésbé racionálissá” válna, és potenciálisan atomfegyverek bevetésével fenyegetne. 

Ezen a ponton a válság mindannyiunk számára igazán veszélyessé fog válni

− mondta. 

Sir Tony Brenton szerint a Krím visszavételét „jegelni” kellene, hogy azt 10 vagy 20 év múlva rendezzék, amikor is „értelmes párbeszédet” lehetne folytatni az Ukrajnának nyújtott jóvátételről.

Az orosz olajkitermelés napi 500 ezer és 1 millió hordó közötti mértékben csökkenhet 2023 elején, miután az Európai Unió hétfőtől tilalmat rendel el a tengeri importra − közölte a Reuters hírügynökséggel két nagy orosz termelői forrás.

A becslés a piaci elemzők által a tilalom és az orosz olajra javasolt árplafon együttes hatására vonatkozó előrejelzések alsó határán van, bár a források szerint a tényleges szint több, még tisztázásra váró tényezőtől függ − írta meg a The Guardian. 

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz erők elfoglalták a donyecki régióban lévő Kurdjumovka települést, az offenzívában több mint hatvan ukrán katonát, három harckocsit és hat páncélozott harcjárművet semmisítettek meg.

A jelentés szerint a ukrán fegyveres erők a visszavert támadások és ellentámadások közben Kupjanszk irányában több mint ötven katonát, két harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet és két Kozak páncélozott járművet veszítettek. Liman irányában több mint százan meghaltak és megsebesültek, tizenegyen letették a fegyvert, és elvesztettek két harckocsit, két páncélozott harcjárművet és két kisteherautót. A donyecki régió déli részén pedig mintegy ötven katona esett el, és megsemmisítették az ukránok egy harckocsiját, három páncélozott személyszállító járművét és két kisteherautóját.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 336 repülőgépet, 177 helikoptert, 2599 drónt, 391 légvédelmi rakétarendszert, 6953 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 908 sorozatvetőt, 3648 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7437 speciális katonai járművet veszítettek.

Alekszandr Sulgin, Oroszország állandó képviselője a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnél (OPCW) a RIA Novosztyi hírügynökség szerint kijelentette, hogy amerikai szakértők ukrajnai vegyi provokációk előkészítésében segédkeznek a „kijevi hatóságoknak”. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva többször figyelmeztetett ezek veszélyére, rámutatva, hogy az ukrán fél katonai célokra vegyi szempontból veszélyes létesítményeket használ.

A kijevi propagandagépezet fantáziájának nevezte pénteken Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója azokat az ukrán sajtójelentéseket, amelyek szerint az ukrán hadsereg behatolt Polohi településre, Mihalivkából és Vaszilivkából pedig ki kellett menekíteni a lakosokat és a közigazgatást.

Balickij egy Telegram-bejegyzésében azt állította, hogy az orosz erők „egyetlen méternyi földet sem adtak át az ellenségnek”, és az oroszbarát hatóságok a helyükön vannak. A tisztségviselő elismerte, hogy az ukrán tüzérség péntekre virradóra eltalált egy transzformátor-alállomást a polohi járásbeli Tokmakban.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett közigazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló Zaporizzsja város déli részén az éjjel találat ért egy közigazgatási épületet, amelyben az ukrán hadsereg egyik alegysége állomásozott, valamint egy transzformátor-alállomást is.

Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán nehéztüzérségi támadást. Donyeckben öt civil megsebesült, köztük egy tízéves fiú.

Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége arra figyelmeztette az nyugati országokat, hogy ne engedjék meg maguknak, hogy hozzászokjanak Ukrajna nehéz helyzetéhez – írja a The Guardian.

Teljesen érthető, hogy a Nyugat elfáradt. Elég sokszor hallom azt a kifejezést, hogy háborús fáradtság, ami nagyon veszélyes Ukrajna számára, mert az ellenfelünk pontosan ezt akarja

– mondta az ukrán first lady a Timesnak nyilatkozva. Hozzátette: az oroszok azt akarják, hogy világ belefáradjon a háborúba, és Ukrajna eltűnjön a címlapokról. Ekkor úgy éreznék, hogy megkapták az engedélyt arra, hogy azt tegyenek, amit akarnak.

Egy felvételen az látható, hogy az oroszok szokatlan, de költséghatékony módszert találtak arra, hogy miként semmisítsék meg az ukrán drónokat: 

Ez látható az alábbi felvételen is, amelyen körülbelül 8 méteres magasságból dobhatták rá a követeket az ukrán drónra.

A videó eredetileg megosztó Telegram-oldalon azt írták, hogy mindez még hónapokkal korábban, Mariupol elfoglalása előtt történt, és hogy a donyecki katonák üzemeltették az orosz drónt.

Kijev „provokációira” adott kényszerű válaszintézkedésnek nevezte az ukrajnai célpontokra mért rakétacsapásokat Vlagyimir Putyin orosz elnök Olaf Scholz német kancellárral folytatott pénteki telefonbeszélgetésében a Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin rámutatott, hogy az orosz fegyveres erők sokáig tartózkodtak az egyes ukrajnai célpontok elleni célzott rakétacsapásoktól, és hogy ezek „kényszerű és elkerülhetetlen válaszlépések” Kijev „provokatív támadásaira”, amelyeket Oroszország polgári infrastruktúrája, köztük a krími híd és energetikai létesítmények ellen intézett.

Az orosz elnök destruktívnak minősítette a nyugati államok, köztük Németország politikáját, amely keretében fegyvereket „pumpálnak” Ukrajnába, és kiképzést nyújtanak az ukrán hadsereg katonáinak. Mindez, valamint az Ukrajnának nyújtott átfogó politikai és pénzügyi támogatás Putyin szerint arra készteti Kijevet, hogy határozottan elutasítsa a tárgyalások gondolatát, valamint arra ösztönzi az ukrán radikális nacionalistákat, hogy még több véres bűncselekményt kövessenek el a civilek ellen.

Az ukrán oldalon harcoló belarusz önkéntesek alakulata, a Kasztusz Kalinovszkij-ezred osztott meg egy videó a Telegramján. 

A felvételen az látható, amint az ezred katonái 12,7 milliméteres Browning M2 géppuskával tüzelnek a front egyik legaktívabb szakaszán – írták.

Vlagyimir Szolojov, az orosz elnök egyik leghíresebb propagandistája arról nyitott vitát az orosz állami tévében, hogy szerinte az ukránok csúnyák. A Rosszija 1 műsorából Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója osztott meg egy részletet a Twitteren.

Az érvelést Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel kezdte, aki szerinte úgy néz ki, mint a többi ukrán: mint a kisdémonok.

Hihetetlenül ronda arcok

– fogalmazott Vlagyimir Szolojov.

Németország tavasszal hét, korábban selejtezésre szánt Gepard harckocsit kíván Ukrajnának szállítani, kiegészítve ezzel azt a 30 darab légvédelmi harckocsit, amelyeket már most is az orosz hadsereg elleni harcban használnak − jelentette pénteken a Spiegel magazin.

A hét harckocsi, amelyeket jelenleg a müncheni Krauss-Maffei Wegmann (KMW) fegyvergyártó cég javít, Ukrajnának hivatott segíteni városainak és infrastruktúrájának védelmében az orosz légicsapások ellen − írta meg a The Independent. 

A német kormány azt is reméli, hogy a további tankokkal együtt több lőszert is tud küldeni a harckocsikhoz. 

A lőszerellátás a Gepardok számára problémásnak bizonyult, mivel Svájc, amely komoly lőszerkészletekkel rendelkezik, semleges státuszára hivatkozva nem hajlandó szállítani.

Az ukrán állami energetikai vállalat, az Ukrenergo hamarosan elküldi azokat a számlákat az oroszoknak, amelyek az oroszok által bombázott ukrajnai energetikai létesítmények javítási költségeit tartalmazzák.

A Pravda szerint erről Makszim Jurkov, az Ukrengergo jogi részlegének igazgatója számolt be egy videóban. „Minden, a létesítményeket ért kárról azonnal feljegyzést készítünk. Becslést készítünk arról, hogy ezek mennyibe kerültek, és a közeljövőben elküldjük a számlákat az oroszoknak a megsemmisített létesítmények után” – mondta, majd hozzátette azt is:

Van már tapasztalunk az Orosz Föderációnak való számlaküldésben, ugyanis azon kevesek egyike vagyunk, akik pert indítottak és még mindig perelnek amiatt, hogy lefoglalták a Krímben található érdekeltségeinket.

Jurkov nem tért ki arra, hogy mekkora összegről küldenek számlát, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök viszont korábban azt mondta, hogy 70 milliárd hrivnya körüli annak a kárnak a mértéke, amely az orosz csapások következtében érte az Ukrenergót.

A canterburyi érsek szerint „semmiképpen sem szabad erőltetni a békét” Ukrajnában, a Nyugat nem „vette tudomásul”, hogy a konfliktus évekig elhúzódhat − írta meg a The Independent. 

Justin Welby szerint Oroszország „gonosz” inváziójának nem szabad sikerülnie.

Az ukrán fővárosban, Kijevben tett háromnapos látogatásán az érseknek egy óvóhelyen kellett fedezékbe vonulnia, amikor a jelentések szerint orosz bombázók szálltak fel.

Oroszország „felháborodását” fejezte ki amiatt a francia döntés miatt, hogy támogatják az Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűnöket vizsgáló bíróság létrehozására irányuló terveket − írta meg a Sky News. 

Az orosz külügyminisztérium szóvivője így nyilatkozott:

Követeljük, hogy a francia diplomaták, akik annyira odafigyelnek az emberi jogi kérdésekre, ne osszák fel az embereket helyes és helytelen; a miénk és nem a miénk kategóriákra.

Franciaország volt az első nagy nyugati ország, amely nyilvánosan támogatta egy olyan különleges bíróság létrehozásának tervét, amely magas rangú orosz tisztviselőket állítana bíróság elé az Ukrajnában elkövetett agresszió bűntette miatt.

Ha a bíróság létrejönne, akkor azokat a döntéshozói hatalommal rendelkezőket állítanák bíróság elé, akik vélhetően részt vettek az ukrajnai agresszió bűncselekményének elkövetésében.

Ez valószínűleg egy maroknyi embert érintene, köztük Vlagyimir Putyint, Szergej Lavrov külügyminisztert és Szergej Sojgu védelmi minisztert.

Az ukrán Elnöki Hivatalban tett látogatást Viktor Mikita, Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatásának vezetője – számolt be közösségi oldalán.

A vezető Kirilo Timosenkóval, az Elnöki Hivatal helyettes vezetőjével tartott megbeszélést a régiók villamosenergia-ellátásáról. Valamint beszámolt Kárpátalja biztonsági, szociális és gazdasági helyzetéről.

Egyúttal hangsúlyozta, hogy a megyében felül kell vizsgálni az energiaelosztási együtthatót.

Háború van az országban, ezt mindenki megérti, és kitartóan küzdünk a nehézségekkel szemben is. Ugyanakkor haladéktalanul rendszerezni kell a tervezett áramkimaradások ütemezését és a fogyasztók villamosenergia-ellátását.

– írta a posztban, majd hozzátette, hogy a Zakarpattyaoblenergónak már küldtek egy kérést a sürgős munkaoptimalizálás szükségességével kapcsolatban.

Megnehezíti a tárgyalási alap keresését az a körülmény, hogy Joe Biden amerikai elnök az orosz hadsereg kivonását nevezte meg a Moszkvával Ukrajnáról folytatandó tárgyalások feltételeként – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

„Biden úgy véli, hogy Oroszország kivonulása a demonstrációja annak, hogy Putyin kész tárgyalni. Az Egyesült Államok nem ismeri el az új területet az Oroszországi Föderáció részeként, és ez természetesen megnehezíti a közös megbeszélések talajának megtalálását” – mondta Peszkov.

Mindamellett Putyin elnök nyitott volt, ma is az, és a jövőben is nyitott marad a kapcsolatfelvételre, a tárgyalásokra. Természetesen érdekeink elérésének legkívánatosabb módja a békés, diplomáciai eszközökkel való megvalósítás

– tette hozzá.

A Kreml szóvivője emlékeztetett, hogy orosz elnök megpróbált tárgyalásokat kezdeményezni az Egyesült Államokkal, a NATO-val és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), ám, tette hozzá, a kezdeményezés nem talált viszonzásra – írta az MTI.

Az Európai Bizottság az uniós szankciók megsértésének bűncselekménnyé nyilvánítását és a büntetések harmonizálását javasolja – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken, melyről az MTI adott hírt.

Az uniós bizottság közleményében javaslata elfogadásának szükségességét azzal indokolta, hogy a folytatódó ukrajnai háború rámutatott: rendkívül fontos a szankciók teljes mértékű végrehajtása és annak biztosítása, hogy „a korlátozó intézkedések megsértése ne legyen kifizetődő”.

A javaslat közös uniós szabályokat határoz meg, amelyek megkönnyítik a korlátozó intézkedések megsértésével kapcsolatos nyomozást, büntetőeljárás indítását és az azonos szintű büntetést valamennyi tagállamban. Megszünteti a meglévő joghézagokat, és növelik az uniós szankciók megsértésének elrettentő hatását – írták.

Az Európai Bizottság egyebek mellett büntetné a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását a szankciós jegyzékbe vett személyek, szervezetek vagy szervek számára. Büntetné a listázottak unióban tárolt pénzeszközei befagyasztásának elmulasztását, valamint a szankcionáltak beengedését valamely tagállam területére.

Tiltaná az üzletkötést minden olyan unión kívüli országgal, amelyek uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartoznak, továbbá minden olyan áru vagy szolgáltatás kereskedelmét, amelyek behozatala, kivitele, eladása, vétele, átruházása, tranzitja vagy szállítása tilos vagy korlátozott. Tilos lenne minden tiltott vagy korlátozott pénzügyi tevékenység végzése, valamint szolgáltatások nyújtása a szankcionáltak részére.