Moszkva bejelentette, hogy válaszul Ottawa hasonló szankcióira 200 kanadai tisztviselőnek megtiltja a belépést Oroszországba − írta meg a The Guardian. 

Az Agence France-Presse jelentése szerint többek között Jean-Yves Duclos egészségügyi miniszter és Victor Dodig, a Canadian Imperial Bank of Commerce vezetője is a célpontok között van.

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy a lépés válasz az orosz tisztviselők elleni személyes szankciókra. A kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau politikáját ruszofóbnak bélyegezte.

A listán szerepel még Sarah Fischer konzervatív párti szóvivő, Daniel Goldberg, a Telesat vezérigazgatója, Stephane Perrault választási főnök és több prominens ukrán származású kanadai is.

A február óta tartó ukrajnai orosz invázió miatt Kanada több mint 1400 személyt és szervezetet szankcionált Oroszországban, Ukrajnában és Belaruszban.

Ausztrália több iráni és orosz személyre, valamint szervezetre, köztük az iráni erkölcsrendészetre is szankciókat szabott ki, amiért azok több területen is megsértették az emberi jogokat – közölte az ausztrál külügyminiszter szombati nyilatkozatában.

Penny Wong helyettesével közösen kiadott közleményében több személyt és szervezetet nevezett meg, akikre − a júliusban elfogadott Magnyickij-törvényhez hasonló jogszabály értelmében − célzott pénzügyi büntetőintézkedéseket és utazási tilalmat szab ki − írta meg az MTI. 

Hét orosz személyt azért helyeztek a szankciós listára, mert vélhetően részt vettek az Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista elleni merényletben.    

Három iráni személy és egy iráni vállalat pedig azért került a szankciós listára, mert drónokkal segítették Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborújában, ezzel Irán szerepet vállalt a globális biztonság destabilizálásában.    

Az ukrán–orosz háború februári kezdete óta Ausztrália több száz orosz személyre szabott ki szankciókat, akik közvetett vagy közvetlen módon hozzájárultak Ukrajna megtámadásához. Emellett védelmi felszereléssel és humanitárius segítséggel támogatta Kijevet, s törvényen kívül helyezte az orosz timföld- és alumíniumexportot.

Odesszában nem fog működni szombaton az elektromos közlekedés az áramhiány miatt. Erről a városháza sajtószolgálata számolt be − írta meg az Unian ukrán hírügynökség. 

Az áramfogyasztás korlátozása miatt ma, december 10-én nem fog működni az elektromos közlekedés a városban

− áll a közleményben.

Emellett a városban továbbra is működnek a lakosságot érintő vészhelyzeti áramszünetek. Sok fogyasztónak sokáig (körülbelül egy napig vagy tovább) nincs árama. A DTEK Odesszai Elektromos Hálózat szerint a régióban egyelőre nincsenek tervezett áramkimaradások.

Az ukrán–magyar határszakaszon pénteken 6200-an léptek be Magyarország területére, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5029-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek − tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.    

A beléptetettek közül a rendőrség 226 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának szombat reggeli összefoglalója szerint az elmúlt napon az orosz csapatok mintegy 20 légicsapást, valamint több mint 60 rakétatámadást hajtottak végre – írja az Unian.

A jövőben továbbra is fennáll az energetikai létesítmények elleni támadások veszélye Ukrajna-szerte – hangsúlyozta a vezérkar. Többek között Szeverszk irányában a Szumi régióban található Kodino és Basovka településeket mozsárágyúzásnak vetették alá. 

Szlobozhanszkij irányában aknavető- és kézifegyveres tüzérségi tűz érte a Harkivi területen lévő Sztrelje, Krasznoje, Zeljonoje, Ternova, Sztarica, Ogurcovo, Csuhunovka és Kamianka területét. 

Nagy-Britannia ENSZ-képviselője, Barbara Woodward elmondta, hogy Oroszország azért hívta össze a Biztonsági Tanács ülését, hogy megvitassa az Ukrajnának történő fegyverszállításokat, ugyanakkor maga is kap fegyvereket Irántól, és más országokkal is tárgyalásokat folytat − írta meg az Ukrajinszka Pravda. 

Woodward emlékeztetett arra, hogy Putyin

megerősítette az invázió neoimperialista jellegét, mondván: I. Péter cárral ellentétben ő az Azovi-tengert Oroszország belső tengerévé tette.

Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi körülmények között Ukrajnának nincs más választása, mint élni az önvédelemhez való jogával.

Pénteken Belarusz arról tájékoztatta az ENSZ-t, hogy előzetes feltételek nélkül engedélyezi az ukrán gabona tranzitját a területén keresztül a litván kikötőkből történő további kivitel céljából – idézi a Reuters Stephane Dujarric ENSZ-szóvivőt.

Dujarric szerint Jurij Ambrazevics belorusz külügyminiszter-helyettes pénteken New Yorkban találkozott António Guterres ENSZ-főtitkárral, hogy tájékoztassa őt arról, az ukrán gabona tranzitjának nincsenek előfeltételei.

Ambrazevics emellett megismételte kormánya kérését, hogy exportálhassák saját műtrágyájukat, amelyekre jelenleg szankciók vonatkoznak.

A Biden-kormány riadót fújt az Oroszország és Irán közötti, egyre mélyülő védelmi együttműködéssel szemben, mivel Teherán drónokat biztosít Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziójának támogatására − írta meg a The Independent.

Oroszország és Irán azt fontolgatja, hogy drónösszeszerelő üzemet állít fel Oroszországban az ukrajnai háborúhoz − közölte pénteken John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője.

Elmondta, hogy Oroszország iráni pilótákat képez ki a Szuhoj Szu-35-ös vadászgépre, és Iránnak még ebben az évben szállíthatnak a gépekből. Cserébe Oroszország „példátlan szintű katonai és technikai támogatást nyújt Iránnak, ami a kapcsolatukat teljes értékű védelmi partnerséggé alakítja át”.

Jó reggelt kívánunk!

Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!