Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az ukrán hadsereg támadást intézett egy orosz katonai támaszpontra a zaporizzsjai régióban, aminek következtében 150 ellenséges katona megsebesült – közölte az ukrán vezérkar.

A The Kyiv Independent a vezérkar december 10-i jelentése alapján azt írja, a zaporizzsjai régió ideiglenesen megszállt részén az ukrán fegyveres erők csapást mértek az orosz csapatok támaszpontjára.

Ukrajna területének mintegy 30 százaléka szorul aknamentesítésre – jelentette az ukrán belügyminisztérium. A tájékoztatás szerint több olyan régió is van az országban, amely tele van még éles taposóaknával.

Eddig 568 felszabadított településen biztosított a rendőrség stabilizációs intézkedést. Az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat egységei 76 hektárnyi területet mértek fel és mentesítettek, több mint 300 ezer rekesz robbanóanyagot foglaltak le. Az ország területének mintegy 30 százaléka még aknamentesítésre szorul

– olvasható a tájékoztatásban.

Robbanások hallatszottak Melitopolban a megszálló orosz erők bázisának közelében szombat este.

Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere szerint a város keleti részén robbanásokat hallottak.

Az előzetes információk szerint ég a melitopoli keresztény templom épülete, amelyet a megszállók néhány hónapja elfoglaltak, és bázissá alakítottak

– tájékoztatott.

Románia haditengerészete szombaton felrobbantott egy tengeri aknát, amely az ország fekete-tengeri partjainak közelébe sodródott – közölte a védelmi minisztérium, írja a Reuters.

A Fekete-tengeren az után kezdtek el aknák lebegni, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, sok munkát adva ezzel a román, bolgár és török katonai búvároknak, akik hatástalanítják ezeket az eszközöket.

A tárca szerint a haditengerészetet egy török teherhajó riasztotta az aknáról, amely a romániai Konstanca fekete-tengeri kikötőtől északra, mintegy 4,6 kilométerre sodródott.

A Fekete-tenger kulcsfontosságú a gabona, az olaj és az olajtermékek szállítása szempontjából. A Fekete-tengeren Ukrajnán és Oroszországon kívül Bulgária, Románia, Grúzia és Törökország osztozik.

A Nexta a Twitteren egy videót osztott meg, amelyen az ukrajnai Vuhledar látható. A felvételhez annyit írtak, a megyei jogú város közelében folyamatosak a harcok. 

A felvételen feldúlt utcákat és szénné égett, illetve elfeketedett, kormos tömbházakat látni. A lakóépületek feldúltak, romosak. 

Litvánia elnöke szerint nem szabad bedőlni Belarusznak, amely pénteken arról tájékoztatta az ENSZ-t, hogy előzetes feltételek nélkül engedélyezi az ukrán gabona tranzitját a területén keresztül a litván kikötőkből történő további kivitel céljából.

Gitanes Nauseda szerint ez az ajánlat csak egy kísérlet arra, hogy Belarusz elkerülje a szankciókat.

Ez egy csapda. Ne essünk bele

– fogalmazott a litván elnök a The Kyiv Independent szerint.

Olaf Scholz német kancellár úgy véli, hogy folytatni kell a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség a dpa német hírügynökségre hivatkozva.

„Teljesen más véleményen vagyunk. Én azonban továbbra is tárgyalni fogok vele, mert nincs esély a békekötésre, ha nem tartjuk a kapcsolatot egymással” – mondta Scholz, aki legutóbb december 2-án beszélt telefonon Putyinnal.

A brit hadsereg nyugalmazott ezredese, Glen Grant katonai szakértő szerint Belaruszban lényegében megkezdődött a mozgósítás – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Minden férfit nyilvántartásba vesznek, és megpróbálnak megállítani mindenkit, aki el akarja hagyni az országot. Nincs sok olyan ember, aki hajlandó lenne harcolni

– fogalmazott a szakértő. Hozzátette, hogy a frontra vonuló oroszok sem harcedzett katonák, csupán újoncok. 

Glen Grant egy nagy összehangolt csatára nem lát esélyt, de ha Belarusz úgy döntene, hogy megtámadja Ukrajnát, akkor a létszám miatt viszont gondot okozna az ukrán fegyveres erőknek.

Az Egyesült Államok ajánlására Marokkó T–72-es harckocsik alkatrészeivel látja el Ukrajnát, ezzel megvan az első afrikai ország, amely katonai segítséget nyújt Kijevnek – írja az Interfax a Le Journal de l’afrique beszámolója alapján.

Az ügy érdekessége, hogy Marokkó az ENSZ márciusi közgyűlésén tartózkodott az ukrajnai orosz agressziót elítélő határozatról szóló szavazáson. Később azonban „az összes ENSZ-tagállam területi integritásának, szuverenitásának és nemzeti egységének tiszteletben tartását” szorgalmazta, és egy találkozón is részt vett a NATO-tagállamokkal, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelését.

A francia lap szerint a legszigorúbb titoktartás mellett sikerült meggyőzniük az amerikaiaknak Marokkót, hogy szállítson Ukrajnának T–72-es harckocsihoz való alkatrészeket.

Odessza fekete-tengeri ukrán kikötőváros szinte teljesen áram nélkül maradt az éjszakai orosz dróntámadás után – jelentették szombaton az ukrán hatóságok.

Jelenleg a város áram nélkül van – írta az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója, Kirilo Timosenko a Telegramon.

Hozzátette, hogy az alapvető infrastruktúráknak, köztük a kórházaknak és a szülészeteknek van áramellátása.

Oroszország szombatra virradó éjjel drónokkal támadta a várost, a csapások következtében a város körzetében szinte valamennyi településen szünetel az áramellátás – mondta Makszin Marcsenko, az odesszai régió kormányzója. Hozzátette, hogy az ukrán légvédelem lelőtt két drónt. Kijev pénteken hangsúlyozta, hogy

Csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy folytatják a támadásokat az ukrán energiahálózat ellen. Odessza kikötőváros az ukránok és az oroszok kedvelt üdülőhelye volt a február 24-én indult orosz támadások előtt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatása szerint Oroszország több mint 2000 kamikazedrónt rendelt Irántól. Erről az ukrán katonai hírszerzés tájékoztatta az államfőt.

A brit hírszerzés pedig úgy értesült, hogy Moszkva több száz ballisztikus rakétát kaphat Irántól a következő hónapokban, írja az Unian hírügynökség.

„Megalakul a gonosz hatalmi tengelye. Irán azt tervezi, hogy több száz ballisztikus rakétát szállít az Orosz Föderációnak, tudva, hogy azokat egy európai háborúhoz fogják használni. Ez már nem Ukrajna ügye, hanem a globális biztonság ügye” – írta az ukrán elnöki hivatal vezetője, Mihajlo Podoljak a Twitteren.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 93 760 orosz katona esett el, az elmúlt napon 370 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 2940 tankot,
• 5917 páncélozott harcjárművet,
• 1927 tüzérségi rendszert,
• 397 rakétavetőt,
• 211 légvédelmi berendezést,
• 281 repülőgépet,
• 264 helikoptert és
• 4535 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 16 orosz hajót, 1603 hadműveleti és taktikai drónt, 167 egység speciális felszerelést és 592 cirkálórakétát számoltak fel.

Oroszország „függő diktatúrává” akarja változtatni Ukrajnát, mint Belaruszt − jelentette ki szombaton a bebörtönzött fehérorosz, Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki felesége férjét idézve, amikor a nevében átvette a díjat − írta meg a The Guardian. 

A díjat férje nevében az oslói városházán átvevő Natalia Pincsuk elmondta, hogy Bjaljacki a díjat „a belorusz állampolgárok millióinak ajánlotta, akik felálltak, és kiálltak az utcán és az interneten, hogy megvédjék polgári jogaikat”.

A híres brit festőművész, Banksy 50 egyforma festmény eladásával (és az ezekből befolyó összeggel) akarja támogatni Ukrajnát. Erről a művész az Instagram-oldalán számolt be.

A Legacy of War Alapítvány vezérigazgatója, Giles Daly szerint a pénzt elsősorban mentőautók, generátorok, gázfűtő berendezések és elektromos berendezések vásárlására fordítják – értesült az Unian.

A megszállók által ideiglenesen elfoglalt Mariupolban reggel erős robbanások voltak, az ok szomorú – tinédzserek másztak be a romok közé, hogy videót forgassanak a TikTokra, és felrobbant egy gránát – írta meg az Unian ukrán hírügynökség. 

Sajnos, szomorú az ok. Az első robbanás azért történt, mert tizenévesek felmásztak valahova, hogy TikTok-videót forgassanak a romok között, és egy gránát felrobbant. Szerencsére életben vannak, nincsenek életveszélyben, de mindketten kórházban vannak. A második robbanás az első folyománya

– jegyezte meg a város polgármestere.

Az orosz erők lerombolták a kelet-ukrajnai Bahmut városát − közölte Volodimir Zelenszkij elnök, miközben az ukrán hadsereg rakéta- és légicsapásokról számolt be az ország több pontján.

Oroszország kilenc és fél hónapja tartó ukrajnai háborújának legújabb csatái négy olyan tartomány körül összpontosulnak, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember végén jogtalanul Oroszországhoz csatolt − írta meg a The Guardian. 

A harcok azt jelzik, hogy Moszkva küzd a régiók feletti ellenőrzés megtartásáért, Ukrajna pedig eltökélte a régiók visszaszerzését. Zelenszkij szerint a helyzet továbbra is nagyon nehéz a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk tartomány több frontvárosában.

Szombat délután ismét légiriadót hirdettek ki Kelet-Ukrajna több régiójában a hivatalos források szerint − írta meg az orosz állami TASZSZ hírügynökség. 

A légiriadó Dnyipropetrovszkban, Harkivban, Poltavában és a Donyecki terület Kijev által ellenőrzött részén van érvényben.

Boris Johnson sürgette a nyugati országokat, hogy sürgősen vizsgálják meg, mit tehetnek még Ukrajna támogatására annak reményében, hogy már jövőre véget érjen a háború − írta meg a The Guardian. 

A volt brit miniszterelnök, akit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kulcsfontosságú szövetségesként üdvözölt az ország Oroszország elleni harcában, a The Wall Street Journalban megjelent cikkében amellett érvelt, hogy a háború mielőbbi befejezése mindenkinek érdekében áll, beleértve Oroszországot is.

Johnson azt mondta, hogy bár az Ukrajnával szembeni jelentős pénzügyi kötelezettségvállalás fájdalmas a költségvetési megszorítások időszakában,

az idő pénz, és minél tovább tart ez a helyzet, annál többet fogunk végül mindannyian fizetni a katonai támogatásért.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy roppant veszélyes és szűk kényszerpályán mozog. Ő valószínűleg jóval megengedőbb lett volna, akár a kárpátaljai magyarok ügyében is, ha nincs mögötte a szélsőséges ukrán nacionalizmus  − mondta el Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője a Magyar Hírlapnak adott interjújában. 

A szakértő szerint az ukrán elnök azért van rendkívül nehéz helyzetben, mert az egyik oldalon ott van Oroszország, amely nem ad olyan feltételeket, amelyeket el tudna fogadni, főleg egy mostani helyzetben, amikor az ukrán csapatok még előrenyomulnak. Így semmilyen területi engedményt nem adhat. Ha viszont nem fogad el egy fegyverszünetet, akkor Ukrajna mindennap tovább pusztul.

Itt jó megoldás nincs. Elsősorban azért, mert Ukrajna elveszítette a jövőjét, legalább két generációra. Főként azért, mert a népességnek egy igen jelentős hányada elhagyta az országot, és valószínűleg vissza sem megy. A legtehetségesebb emberek távoztak. Az újjáépítés reménye is erősen kérdéses, mert ki fog befektetni egy olyan országba, ahová segély ugyan mehet, de bármikor újraindulhat a konfliktus

− fogalmazott. 

Belarusz, Oroszország és Ukrajna „emberi jogi bajnokainak” ma adják át hivatalosan a Nobel-békedíjat − írta meg a Sky News. 

Az idei díjat októberben Alesz Bialiatski, a belorusz börtönben ülő emberi jogi aktivista, az orosz Memorial kampánycsoport és az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja kapta.

Bialiatski börtönben van Belaruszban, ezért nem tud elutazni a díj átvételére. Oleksandra Matvijcsuk, az ukrán Polgári Szabadságjogok Központjának munkatársa a norvégiai Oslóban tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nemzetközi bíróság elé kellene állnia az ukrajnai invázió miatt.

A háromszoros békedíjat Putyin erős kritikájának tekintették, nemcsak Oroszország ukrajnai fellépése miatt, hanem azért is, mert a Kreml elnyomja a hazai ellenzéket, és szoros kapcsolatokat ápol a tekintélyelvű Lukasenkával, aki brutálisan elfojtotta a 2020-as tüntetéseket, amelyek a széles körben manipuláltnak tartott elnökválasztás után törtek ki.

Egy nappal azután, hogy tető alá hozták egy amerikai kosárlabdasztár kicserélését egy hírhedt fegyverkereskedőre, az Egyesült Államok és Oroszország is jelezte: nyitottak további fogolycserékre − írta meg az Euronews. 

Hónapokig tartó bonyolult diplomáciai egyezkedések nyomán az Egyesült Államok és Oroszország pénteken kicserélte a bebörtönzött amerikai kosárlabdasztárt, Brittney Grinert a hírhedt orosz fegyverkereskedőre, Viktor Butra, akit 12 éve tartottak fogva egy amerikai börtönben. Egy-egy magánrepülőgép Moszkvából és Washingtonból Abu-Dzabiba szállította mindkét foglyot, majd hazarepítette őket.

A Fehér Házra azonban nyomás nehezedik, hogy érje el Moszkvánál Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogos szabadon bocsátását is, aki kémkedés vádjával négy éve ül egy orosz börtönben. Republikánus törvényhozók azzal érveltek, hogy egy olyan magas rangú fogoly, mint But szabadon bocsátása két amerikai elengedését is indokolta volna.

Vlagyimir Putyin közölte, hogy szerinte „lehetségesek” további cserék − ez az amerikai–orosz együttműködés ritka példája lenne a Kreml Ukrajna elleni háborújának közepette.

Az orosz elnöktől egy pénteki kirgizisztáni csúcstalálkozón kérdezték meg, sor kerülhet-e további amerikai–orosz fogolycserékre, mire ő úgy válaszolt:

Nem zárkózunk el attól, hogy a jövőben is folytassuk ezt a munkát.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Ned Price pénteken bejelentette, hogy megbeszéléseket folytatnak arról, hogyan lehetne Whelant hazajuttatni.

Az üzenetünk ugyanaz. Eljövünk Önért. Tartson ki. Haza fogjuk hozni, amilyen hamar csak tudjuk

− nyilatkozta Price az MSNBC-nek.

Az Ukrán Fegyveres Erők továbbra is tüzérségi csapásokat mérnek a Herszon megyei Novokahovka járás településeire, ami miatt a lakosság kétharmadát már evakuálták a területről. Ezt szombaton jelentette be az orosz állami TASZSZ hírügynökségnek a körzet vezetője, Vlagyimir Leontyev.

A város él és működik, de a támadások folytatódnak. Sok ember marad a városban, annak ellenére, hogy a körzet lakóinak kétharmada már elhagyta a várost

− mondta a forrás. 

Mint Leontyev megjegyezte, a tíz települést magában foglaló körzet hatóságai rendszeresen házkutatásokat tartanak a lakosság „tisztázása” érdekében. Az embereket ellátják árammal, gázzal, szénnel, tűzifával, élelmiszerrel és higiéniai termékekkel.

Az Orosz Föderáció a következő hónapokban több száz ballisztikus rakétát kaphat Iránból – írja a brit védelmi minisztérium hírszerzési adatokra hivatkozva a Twitteren.

Amint azt kiemelik, Irán Oroszország egyik fő katonai szövetségese lett az Ukrajna elleni háborúban.

„Az orosz hadseregnek nyújtott iráni támogatás valószínűleg növekedni fog az elkövetkező hónapokban, mivel Oroszország további fegyverek, köztük több száz ballisztikus rakéta beszerzésére törekszik” – áll a közleményben.

A hírszerzés úgy véli, hogy cserébe Oroszország valószínűleg soha nem látott mértékű katonai és technikai segítséget kínál Iránnak.